Kövess minket!

Médiapiac

Több pénzt tartanának a magyar piacon

Szeptember végén elindult a Project Agora a magyar piacon. A programozott piacteret a ThinkDigital-csoporthoz tartozó Tailwind működteti a kiadói partnerekkel közösen. Odysseas Ntotsikast, a ThinkDigital-csoport alapítóját és Szabó Ákost, a Tailwind hazai vezetőjét kérdeztük a tervekről és a programozott szegmens állapotáról, fejlődéséről.

A programozott vásárlásról még mindig úgy beszélünk, mintha fekete doboz lenne, amelybe nem igazán látunk bele, de kívülről nagyon izgalmas. Tényleg rakétatudomány, vagy erős túlzásba esik a szakma?

Odysseas Ntotsikas (ON): Semmiképpen sem rakétatudomány. A programozott hirdetésnek két aspektusa van: a marketing és a technológia. A technológia valóban bonyolult, sok a szereplő, a változás állandó. Ezért nem csoda, hogy a szakmabeliek is megzavarodnak. A marketingaspektus ennél sokkal egyszerűbb, ebből a szempontból a programozott vásárlás nem szól másról, mint hogy a megfelelő üzenetet juttassuk el a megfelelő időben a megfelelő közönségnek a megfelelő áron.

Fotó: Odysseas Ntotsikas

Akkor miért szól a prezentációk 90 százaléka a technológiáról? Talán a marketingesek nem félnének ennyire a programozott vásárlástól, ha nem technikai részletekkel szórakoztatnák őket.

ON: Nem állítom, hogy a technológus srácok nem értik a marketinget, de az biztos, hogy őket jobban lenyűgözi az, hogy mit tud a technológia, mint az, hogy mit jelent mindez a marketing szempontjából. Mi inkább a marketinges vonatkozásokra próbálunk fókuszálni, mert szerintünk ez az igazán fontos.

A másik ok, ami miatt gyakran ködösítésnek érezhetjük azt, ami elhangzik, az, hogy nagyon kevés valódi esettanulmány áll rendelkezésre, főleg helyi szinten. Egy tanulási folyamat közepén járunk, eleinte mindenki a real-time biddingről beszélt, aztán kiderült, hogy a programozott vásárlás ennél jóval többről szól. 3-5 év múlva be fogjuk látni, hogy a hirdetések programozott alapon történő adás-vétele még mindig részkérdés, a lényeg a valósidejű reklámozás.

Mi az a három fogalom, amelyen keresztül a leginkább meg lehet ragadni a programozott hirdetés előnyeit?

ON: Az első az információ, amelynek segítségével automatizálható az egész folyamat, és ez hatékonysághoz vezet. A második az adatvezérelt marketing, amely jobb célzáshoz, így jobb eredményekhez vezet. A harmadik pedig a valósidejűség, amely lehetővé teszi, hogy a megfelelő touchpointokon érjük el a fogyasztókat.

Azt mondja, hogy 3-5 év múlva lehet a piac érett, de a jelenleg piacon lévő szereplők ki tudják várni ezt az időt?

ON: Véleményem szerint már most is vannak olyan szereplők, amelyek részesednek a programozott világ előnyeiből, igaz, elsősorban a régiónkon kívül. Ahogyan mondtam, egy tanulási folyamatot él meg a piac, elsőként az automatizációból profitálunk, aztán az adatok felhasználásából, majd az adatok és a kreatív megvalósítás összehangolásával létrejövő valósidejű hirdetésből.

A Google és a Facebook már erős szereplőként vannak jelen a programozott szegmensben. Miért gondolja, hogy marad hely a piacon a helyi szereplőknek?

ON: Nevezzük ezt a két torta meséjének. Az egyik a teljes digitális piaci költés tortája, amely átlagban alacsony kétszámjegyű növekedést mutat fel, elsősorban a globális szereplőknek köszönhetően. Ott van azonban egy másik, kisebb torta, amely a helyi szereplők bevételeit mutatja, és amely nem nő, vagy esetenként egyenesen csökken is. A globális szereplők részben a méretgazdaságosság, a jól skálázható megoldások miatt tudnak nőni, ám egy másik fontos tényező a helyi szereplők gyengesége is. A piacaink fragmentáltak, a hagyományos kiadók hosszú évek óta küzdenek a digitalizációval, és most megint váltaniuk kellene.

A Project Agorával demokratizáljuk azt a technológiát, amely korábban csak a Google és a Facebook számára volt elérhető. Ha megnézzük e helyi szereplőket bevonó rendszerek korai példányait, azok még gyakran bonyolultak, nehézkes a használatuk. Mégis, az első lépést már megteszik: skálázható megoldást kínálnak a globális szereplők mellett. Ez volt a célunk a görög, a román és a közel-keleti piacon, és most ugyanerre törekszünk Magyarországon. Összehozunk olyan, egymással egyébként versenyző kiadókat, amelyek együtt alakíthatnak ki versenyképes kínálatot, és ezzel esélyt kapnak a már fent említett, növekedni képtelen torta növelésére.

De miként tudják meggyőzni a médiavásárlókat, hogy ez a kínálat számukra előnyösebb, mint a globális szereplőké? Az ügynökségek a szavak szintjén szeretik és fontosnak tartják a lokális prémium kontextust, aztán a pénz mégis egyre nagyobb arányban vándorol a globális szereplőkhöz.

ON: Van ebben igazság. A mi érvünk az ügynökségek és a hirdetők felé a minőség. Ezért a Project Agorával az egyik legfontosabb célunk a prémium kontextus biztosítása. Ezért is dolgozunk olyan partnerekkel mint az RTL Magyarország, az Adaptive Media, az Ads Interactive, a Habostorta Media, a Nosalty és a Russmedia. A tartalmi környezeten túl, már a kezdetektől auditáljuk a piactér hirdetési felületeit , így a hirdetők kampányai számára garantált láthatósági (viewability) arányt tudunk biztosítani. Emellett figyelmet fordítunk az elérhető közönségek kialakítása során arra, hogy azok a helyi piacokon a lehető legrelevánsabbak legyenek. A lokalizáció érinti a formátumokat is, példaként a roadblockot tudnám hozni, amely nem IAB sztenderd és sehol máshol nem jellemző, a magyar piacon viszont nagyon népszerű. Összességében tehát törődünk a lokális prémium kontextussal, ennek monetizálásában támogatjuk a kiadókat, a skálázható minőséget tesszük az első helyre és lokális megoldásokban gondolkodunk, a célzási lehetőségeket és a kreatív formátumokat illetően. Egy kiadó nem versenyezhet a Google-lal és a Facebookkal, de együtt már versenyképesek lehetnek.

Gyakran elhangzik, hogy a minőségi kontextus a reklámhatékonyságra is pozitív hatással van, ám számokkal ez nehezen igazolható. Ön mit gondol erről?

ON: Ez az állítás valóban közszájon forog, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne igaz. A marketing gyakorlatában számos példát láttunk már arra, hogy ha egy adott terméket prémium üzletben helyeztek ki, a környezet visszahatott rá, és ez minőségibb percepciót szült a vásárlókban. Ha ugyanezt a terméket egy szupermarketben helyezték ki, az értékét alacsonyabbra taksálták. A kontextus igenis számít, a hirdetési piacon is.

Mitől lesz valami minőségi vagy prémium hirdetői szempontból?

ON: Az, hogy mi a prémium, annyira szubjektív, mint a szépség. De a szépségre is igaz, hogy – miközben mindenkinek megvan a személyes véleménye – vannak olyan emberek vagy dolgok, amelyeket a többség szépnek fog találni. Vannak objektív tényezők is, ilyen tartalmi oldalról a szerkesztettség, strukturáltság, a minőségi újságírás, a felhasználói élmény szempontjából pedig a dizájn, a hirdetések és a tartalom megfelelő viszonya, aránya ilyen. És persze ott vannak a szűken vett reklámszempontok: milyen gyorsan töltődik be a hirdetés, látható-e, sztenderd formátum vagy interakcióra is lehetőség van vele? Mindezek együtt tesznek valamit prémiummá.

Nemrégiben azt mondta egy ügynökségi topvezető, hogy ez az egész programozott ökoszisztéma úgy ahogy van tévedés, mivel nem a legfontosabb kérdésekre ad választ. Ott van például a reklámblokkolás, amely egyre csak nő, és teljesen mindegy, hogy programozottan vagy másképp szolgálják ki a hirdetéseket, ha egyszer nem találkoznak velük a fogyasztók, mert nem akarnak. Éppen emiatt az újhullámos médiacégek, a BuzzFeed és társai inkább a tartalom alapú megoldásokra esküsznek, egyrészt mert e megoldások szerethetőbbnek tűnnek, másrészt mert nehezebben blokkolhatók.

ON: Bármilyen hirdetési megoldásról van szó, elsődleges az, hogy releváns és a fogyasztó számára hasznos legyen. Ha ez a kettő megvalósul, nem hiszem, hogy nagy különbség lenne a hirdetések megítélése alapján attól függően, hogy tartalom alapúak vagy sem. Ezzel együtt látványos a tartalom alapú megoldások előretörése, ezek esetében a skálázhatóság jelent kihívást. Ha a hirdetés releváns, a formátum másodlagos.

Ettől még tény, hogy a reklámblokkolót használók aránya nő, és még bátorítják is őket az olyan cégek, mint az Apple.

ON: Technológiai oldalról ez úgy néz ki, hogy minden lépésre előbb-utóbb érkezik egy ellenlépés. Megjelennek azok a cégek, amelyek megoldást fognak kínálni a reklámblokkolók semlegesítésére. A fő kérdés nem ez, hanem az, hogy a hirdetések valóban relevánsak és hasznosak-e. Ha nem, persze hogy blokkolni fogják őket. Egyébként a programozott vásárlásnak éppen itt ragadható meg az előnye: a nagy meddőszórással dolgozó, tömeges elérést felváltja a skálázható célzott elérés.

Fotó: Szabó Ákos

A Tailwind a görög, a román és a közel-keleti piacon már jelen van a Project Agorával, most a magyar piacra is belépett. Milyen környezetbe csöppen itthon?

Szabó Ákos (SZÁ): A helyzetünk annyiban egyszerűbb, hogy több évre visszamenő tapasztalataink vannak a többi piacról. E piacok egyébként sok szempontból hasonlítanak, tehát a Magyarországon felmerülő kérdések, kihívások zömére már megvannak a válaszaink.

A magyar kiadókra is igaz, amit Odysseas általánosságban elmondott: skálázhatósági gondokkal küzdenek a különösen fragmentált médiapiacon, és nincs hozzáférésük a globális szereplőknél jelenlévő know how-hoz. A Project Agora egy programozott piactér, amellyel az a célunk, hogy skálázható kínálatot alakítsunk ki és biztosítsuk a kiadók számára azt a tudást, amelyet az elmúlt évek során nemzetközileg összegyűjtöttünk. A Google-lal elérésben így sem lehet és nem is kell versenyezni, mi a minőség és a rugalmasság terén lehetünk versenyképesek.

A magyar programozott szegmens az út elején jár, tehát vásárlói oldalon is sok a kérdés. A piaci edukációnk arra irányul, hogy megértessük a hirdetőkkel: a programozott hirdetés sokkal többről szól, mint pusztán az RTB és a nyitott piacterek, amelyek esetében az inventory minősége korántsem biztosított. Tyúk-tojás probléma, hogy a vásárlói oldal általában az inventory hiánya és minősége miatt panaszkodik, míg az eladói oldal a kereslet hiánya miatt nem lép előre. A mi célunk, hogy támogassuk a két oldal egymásra találását. Hosszú távon tervezünk, nem akarunk opportunistaként viselkedni.

Mennyire hosszú távon terveznek üzleti értelemben? Mikorra válhat itthon a Project Agora a magyar piacon értelmezhető, profitot termelő játékossá?

ON: Ez nagyban függ attól, hogy a piac egésze milyen mértékben bővül. Becslésünk szerint 2-3 év múlva a display költés 40-50 százaléka a programozott szegmensben realizálódik. Ez az a mérföldkő, amelyet át kell lépni, és onnan válik ez a szegmens üzletileg igazán izgalmassá.

Milyen módon lehet a Project Agorával pénzt csinálni? Miben tér el a sales house modelltől?

SZÁ: Nagyon fontos, hogy teljesen más logikával működünk, mint a sales house-ok. A Project Agora a kiadói partnerek számára nem pusztán egy technológiai megoldást, piacteret kínál, hanem hozzáadott értéket a márkabiztonság, a láthatóság biztosításával, és olyan közönségszegmenseket hoz létre az egyes kiadóktól érkező adatpontok alapján, amelyek vonzóak a hirdetők számára. A Project Agorán keresztül a hirdetők közönséget vásárolhatnak, nem pedig bizonyos site-okat. Ezzel is védjük a partnereink hagyományos értékesítési tevékenységét. A programmatic csatornákon keresztül vásárló nemzetközi hirdetők megnyerésében pedig fontos szempont, hogy a Project Agora a régió több országában elérhető, és konzisztens modellben működik.

ON: Nem véletlen szerepel a „projekt” szó a piacterünk nevében, arra utal, hogy egy most is zajló építkezésről van szó. Vonatkozik ez arra is, hogy milyen közönségeket lehet rajtunk keresztül elérni. 2016-ben indul a Project Agora Direct, ami lehetővé teszi a programmatic direct dealeket. Ez azt jelenti, hogy a hirdetők kiválaszthatnak specifikus site-okat, de továbbra is adat- és közönségalapú vásárlási logikával.

A konkurens HOPPex közleményében azt olvashattuk, hogy ha egy kiadó csatlakozik, akkor az inventoryját programozott módon kizárólag e rendszeren keresztül teheti elérhetővé. Önök is kizárólagosságot kérnek?

SZÁ: A Project Agora komplementer lehetőség, amely a kiadók programozott stratégiájának részét képezheti. Minden partner más, nem várjuk el, hogy a bevált monetizációs megoldásaikat kivegyék saját eszköztárukból. A célunk ugyanakkor az, hogy minél több pénzt a helyi piacon tartsunk.

Szabó ÁkosNézze meg Szabó Ákos. teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Szeptemberben elindultak a magyar piacon. Mik a további terveik?

SZÁ: Még idén tervezzük további partnerek csatlakoztatását a piactérhez. A partnerek kiválasztásakor az elsődleges szempont az, miben tudja az újonnan csatlakozó partner a már meglévő összefogást segíteni a közös cél elérésében.

ON: A Project Agora elsődlegesen a feltörekvő piacokra fókuszál. A következő egy évben 2-3 új piacban gondolkodunk. Emellett egy olyan szolgáltatás kiépítésén is dolgozunk, amely lehetővé teszi a helyi kiadók számára, hogy globális szinten monetizálják a programozott erőfeszítéseiket.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom