Kövess minket!

Médiapiac

Több pénzt tartanának a magyar piacon

Szeptember végén elindult a Project Agora a magyar piacon. A programozott piacteret a ThinkDigital-csoporthoz tartozó Tailwind működteti a kiadói partnerekkel közösen. Odysseas Ntotsikast, a ThinkDigital-csoport alapítóját és Szabó Ákost, a Tailwind hazai vezetőjét kérdeztük a tervekről és a programozott szegmens állapotáról, fejlődéséről.

A programozott vásárlásról még mindig úgy beszélünk, mintha fekete doboz lenne, amelybe nem igazán látunk bele, de kívülről nagyon izgalmas. Tényleg rakétatudomány, vagy erős túlzásba esik a szakma?

Odysseas Ntotsikas (ON): Semmiképpen sem rakétatudomány. A programozott hirdetésnek két aspektusa van: a marketing és a technológia. A technológia valóban bonyolult, sok a szereplő, a változás állandó. Ezért nem csoda, hogy a szakmabeliek is megzavarodnak. A marketingaspektus ennél sokkal egyszerűbb, ebből a szempontból a programozott vásárlás nem szól másról, mint hogy a megfelelő üzenetet juttassuk el a megfelelő időben a megfelelő közönségnek a megfelelő áron.

Fotó: Odysseas Ntotsikas

Akkor miért szól a prezentációk 90 százaléka a technológiáról? Talán a marketingesek nem félnének ennyire a programozott vásárlástól, ha nem technikai részletekkel szórakoztatnák őket.

ON: Nem állítom, hogy a technológus srácok nem értik a marketinget, de az biztos, hogy őket jobban lenyűgözi az, hogy mit tud a technológia, mint az, hogy mit jelent mindez a marketing szempontjából. Mi inkább a marketinges vonatkozásokra próbálunk fókuszálni, mert szerintünk ez az igazán fontos.

A másik ok, ami miatt gyakran ködösítésnek érezhetjük azt, ami elhangzik, az, hogy nagyon kevés valódi esettanulmány áll rendelkezésre, főleg helyi szinten. Egy tanulási folyamat közepén járunk, eleinte mindenki a real-time biddingről beszélt, aztán kiderült, hogy a programozott vásárlás ennél jóval többről szól. 3-5 év múlva be fogjuk látni, hogy a hirdetések programozott alapon történő adás-vétele még mindig részkérdés, a lényeg a valósidejű reklámozás.

Mi az a három fogalom, amelyen keresztül a leginkább meg lehet ragadni a programozott hirdetés előnyeit?

ON: Az első az információ, amelynek segítségével automatizálható az egész folyamat, és ez hatékonysághoz vezet. A második az adatvezérelt marketing, amely jobb célzáshoz, így jobb eredményekhez vezet. A harmadik pedig a valósidejűség, amely lehetővé teszi, hogy a megfelelő touchpointokon érjük el a fogyasztókat.

Azt mondja, hogy 3-5 év múlva lehet a piac érett, de a jelenleg piacon lévő szereplők ki tudják várni ezt az időt?

ON: Véleményem szerint már most is vannak olyan szereplők, amelyek részesednek a programozott világ előnyeiből, igaz, elsősorban a régiónkon kívül. Ahogyan mondtam, egy tanulási folyamatot él meg a piac, elsőként az automatizációból profitálunk, aztán az adatok felhasználásából, majd az adatok és a kreatív megvalósítás összehangolásával létrejövő valósidejű hirdetésből.

A Google és a Facebook már erős szereplőként vannak jelen a programozott szegmensben. Miért gondolja, hogy marad hely a piacon a helyi szereplőknek?

ON: Nevezzük ezt a két torta meséjének. Az egyik a teljes digitális piaci költés tortája, amely átlagban alacsony kétszámjegyű növekedést mutat fel, elsősorban a globális szereplőknek köszönhetően. Ott van azonban egy másik, kisebb torta, amely a helyi szereplők bevételeit mutatja, és amely nem nő, vagy esetenként egyenesen csökken is. A globális szereplők részben a méretgazdaságosság, a jól skálázható megoldások miatt tudnak nőni, ám egy másik fontos tényező a helyi szereplők gyengesége is. A piacaink fragmentáltak, a hagyományos kiadók hosszú évek óta küzdenek a digitalizációval, és most megint váltaniuk kellene.

A Project Agorával demokratizáljuk azt a technológiát, amely korábban csak a Google és a Facebook számára volt elérhető. Ha megnézzük e helyi szereplőket bevonó rendszerek korai példányait, azok még gyakran bonyolultak, nehézkes a használatuk. Mégis, az első lépést már megteszik: skálázható megoldást kínálnak a globális szereplők mellett. Ez volt a célunk a görög, a román és a közel-keleti piacon, és most ugyanerre törekszünk Magyarországon. Összehozunk olyan, egymással egyébként versenyző kiadókat, amelyek együtt alakíthatnak ki versenyképes kínálatot, és ezzel esélyt kapnak a már fent említett, növekedni képtelen torta növelésére.

De miként tudják meggyőzni a médiavásárlókat, hogy ez a kínálat számukra előnyösebb, mint a globális szereplőké? Az ügynökségek a szavak szintjén szeretik és fontosnak tartják a lokális prémium kontextust, aztán a pénz mégis egyre nagyobb arányban vándorol a globális szereplőkhöz.

ON: Van ebben igazság. A mi érvünk az ügynökségek és a hirdetők felé a minőség. Ezért a Project Agorával az egyik legfontosabb célunk a prémium kontextus biztosítása. Ezért is dolgozunk olyan partnerekkel mint az RTL Magyarország, az Adaptive Media, az Ads Interactive, a Habostorta Media, a Nosalty és a Russmedia. A tartalmi környezeten túl, már a kezdetektől auditáljuk a piactér hirdetési felületeit , így a hirdetők kampányai számára garantált láthatósági (viewability) arányt tudunk biztosítani. Emellett figyelmet fordítunk az elérhető közönségek kialakítása során arra, hogy azok a helyi piacokon a lehető legrelevánsabbak legyenek. A lokalizáció érinti a formátumokat is, példaként a roadblockot tudnám hozni, amely nem IAB sztenderd és sehol máshol nem jellemző, a magyar piacon viszont nagyon népszerű. Összességében tehát törődünk a lokális prémium kontextussal, ennek monetizálásában támogatjuk a kiadókat, a skálázható minőséget tesszük az első helyre és lokális megoldásokban gondolkodunk, a célzási lehetőségeket és a kreatív formátumokat illetően. Egy kiadó nem versenyezhet a Google-lal és a Facebookkal, de együtt már versenyképesek lehetnek.

Gyakran elhangzik, hogy a minőségi kontextus a reklámhatékonyságra is pozitív hatással van, ám számokkal ez nehezen igazolható. Ön mit gondol erről?

ON: Ez az állítás valóban közszájon forog, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne igaz. A marketing gyakorlatában számos példát láttunk már arra, hogy ha egy adott terméket prémium üzletben helyeztek ki, a környezet visszahatott rá, és ez minőségibb percepciót szült a vásárlókban. Ha ugyanezt a terméket egy szupermarketben helyezték ki, az értékét alacsonyabbra taksálták. A kontextus igenis számít, a hirdetési piacon is.

Mitől lesz valami minőségi vagy prémium hirdetői szempontból?

ON: Az, hogy mi a prémium, annyira szubjektív, mint a szépség. De a szépségre is igaz, hogy – miközben mindenkinek megvan a személyes véleménye – vannak olyan emberek vagy dolgok, amelyeket a többség szépnek fog találni. Vannak objektív tényezők is, ilyen tartalmi oldalról a szerkesztettség, strukturáltság, a minőségi újságírás, a felhasználói élmény szempontjából pedig a dizájn, a hirdetések és a tartalom megfelelő viszonya, aránya ilyen. És persze ott vannak a szűken vett reklámszempontok: milyen gyorsan töltődik be a hirdetés, látható-e, sztenderd formátum vagy interakcióra is lehetőség van vele? Mindezek együtt tesznek valamit prémiummá.

Nemrégiben azt mondta egy ügynökségi topvezető, hogy ez az egész programozott ökoszisztéma úgy ahogy van tévedés, mivel nem a legfontosabb kérdésekre ad választ. Ott van például a reklámblokkolás, amely egyre csak nő, és teljesen mindegy, hogy programozottan vagy másképp szolgálják ki a hirdetéseket, ha egyszer nem találkoznak velük a fogyasztók, mert nem akarnak. Éppen emiatt az újhullámos médiacégek, a BuzzFeed és társai inkább a tartalom alapú megoldásokra esküsznek, egyrészt mert e megoldások szerethetőbbnek tűnnek, másrészt mert nehezebben blokkolhatók.

ON: Bármilyen hirdetési megoldásról van szó, elsődleges az, hogy releváns és a fogyasztó számára hasznos legyen. Ha ez a kettő megvalósul, nem hiszem, hogy nagy különbség lenne a hirdetések megítélése alapján attól függően, hogy tartalom alapúak vagy sem. Ezzel együtt látványos a tartalom alapú megoldások előretörése, ezek esetében a skálázhatóság jelent kihívást. Ha a hirdetés releváns, a formátum másodlagos.

Ettől még tény, hogy a reklámblokkolót használók aránya nő, és még bátorítják is őket az olyan cégek, mint az Apple.

ON: Technológiai oldalról ez úgy néz ki, hogy minden lépésre előbb-utóbb érkezik egy ellenlépés. Megjelennek azok a cégek, amelyek megoldást fognak kínálni a reklámblokkolók semlegesítésére. A fő kérdés nem ez, hanem az, hogy a hirdetések valóban relevánsak és hasznosak-e. Ha nem, persze hogy blokkolni fogják őket. Egyébként a programozott vásárlásnak éppen itt ragadható meg az előnye: a nagy meddőszórással dolgozó, tömeges elérést felváltja a skálázható célzott elérés.

Fotó: Szabó Ákos

A Tailwind a görög, a román és a közel-keleti piacon már jelen van a Project Agorával, most a magyar piacra is belépett. Milyen környezetbe csöppen itthon?

Szabó Ákos (SZÁ): A helyzetünk annyiban egyszerűbb, hogy több évre visszamenő tapasztalataink vannak a többi piacról. E piacok egyébként sok szempontból hasonlítanak, tehát a Magyarországon felmerülő kérdések, kihívások zömére már megvannak a válaszaink.

A magyar kiadókra is igaz, amit Odysseas általánosságban elmondott: skálázhatósági gondokkal küzdenek a különösen fragmentált médiapiacon, és nincs hozzáférésük a globális szereplőknél jelenlévő know how-hoz. A Project Agora egy programozott piactér, amellyel az a célunk, hogy skálázható kínálatot alakítsunk ki és biztosítsuk a kiadók számára azt a tudást, amelyet az elmúlt évek során nemzetközileg összegyűjtöttünk. A Google-lal elérésben így sem lehet és nem is kell versenyezni, mi a minőség és a rugalmasság terén lehetünk versenyképesek.

A magyar programozott szegmens az út elején jár, tehát vásárlói oldalon is sok a kérdés. A piaci edukációnk arra irányul, hogy megértessük a hirdetőkkel: a programozott hirdetés sokkal többről szól, mint pusztán az RTB és a nyitott piacterek, amelyek esetében az inventory minősége korántsem biztosított. Tyúk-tojás probléma, hogy a vásárlói oldal általában az inventory hiánya és minősége miatt panaszkodik, míg az eladói oldal a kereslet hiánya miatt nem lép előre. A mi célunk, hogy támogassuk a két oldal egymásra találását. Hosszú távon tervezünk, nem akarunk opportunistaként viselkedni.

Mennyire hosszú távon terveznek üzleti értelemben? Mikorra válhat itthon a Project Agora a magyar piacon értelmezhető, profitot termelő játékossá?

ON: Ez nagyban függ attól, hogy a piac egésze milyen mértékben bővül. Becslésünk szerint 2-3 év múlva a display költés 40-50 százaléka a programozott szegmensben realizálódik. Ez az a mérföldkő, amelyet át kell lépni, és onnan válik ez a szegmens üzletileg igazán izgalmassá.

Milyen módon lehet a Project Agorával pénzt csinálni? Miben tér el a sales house modelltől?

SZÁ: Nagyon fontos, hogy teljesen más logikával működünk, mint a sales house-ok. A Project Agora a kiadói partnerek számára nem pusztán egy technológiai megoldást, piacteret kínál, hanem hozzáadott értéket a márkabiztonság, a láthatóság biztosításával, és olyan közönségszegmenseket hoz létre az egyes kiadóktól érkező adatpontok alapján, amelyek vonzóak a hirdetők számára. A Project Agorán keresztül a hirdetők közönséget vásárolhatnak, nem pedig bizonyos site-okat. Ezzel is védjük a partnereink hagyományos értékesítési tevékenységét. A programmatic csatornákon keresztül vásárló nemzetközi hirdetők megnyerésében pedig fontos szempont, hogy a Project Agora a régió több országában elérhető, és konzisztens modellben működik.

ON: Nem véletlen szerepel a „projekt” szó a piacterünk nevében, arra utal, hogy egy most is zajló építkezésről van szó. Vonatkozik ez arra is, hogy milyen közönségeket lehet rajtunk keresztül elérni. 2016-ben indul a Project Agora Direct, ami lehetővé teszi a programmatic direct dealeket. Ez azt jelenti, hogy a hirdetők kiválaszthatnak specifikus site-okat, de továbbra is adat- és közönségalapú vásárlási logikával.

A konkurens HOPPex közleményében azt olvashattuk, hogy ha egy kiadó csatlakozik, akkor az inventoryját programozott módon kizárólag e rendszeren keresztül teheti elérhetővé. Önök is kizárólagosságot kérnek?

SZÁ: A Project Agora komplementer lehetőség, amely a kiadók programozott stratégiájának részét képezheti. Minden partner más, nem várjuk el, hogy a bevált monetizációs megoldásaikat kivegyék saját eszköztárukból. A célunk ugyanakkor az, hogy minél több pénzt a helyi piacon tartsunk.

Szabó ÁkosNézze meg Szabó Ákos. teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Szeptemberben elindultak a magyar piacon. Mik a további terveik?

SZÁ: Még idén tervezzük további partnerek csatlakoztatását a piactérhez. A partnerek kiválasztásakor az elsődleges szempont az, miben tudja az újonnan csatlakozó partner a már meglévő összefogást segíteni a közös cél elérésében.

ON: A Project Agora elsődlegesen a feltörekvő piacokra fókuszál. A következő egy évben 2-3 új piacban gondolkodunk. Emellett egy olyan szolgáltatás kiépítésén is dolgozunk, amely lehetővé teszi a helyi kiadók számára, hogy globális szinten monetizálják a programozott erőfeszítéseiket.

Médiapiac

Tucker Carlson: Orbán Viktor a demokráciáért harcol

A magyar miniszterelnök ellenáll Soros György milliárdos azon törekvéseinek, hogy átalakítsa az országát – véli a Fox News sztárműsorvezetője.

Közzétéve:

Flickr

Tucker Carlsonnal Kohán Mátyás és Szilvay Gergely készített interjút a Mandiner hetilap számára.

Bár az útját maga fizette, fellépési díjat pedig nem kért, a baloldali média megírta, hogy radikális jobboldali megmondóembert hozott ide sok pénzért a Mathias Corvinus Collegium. Mi szél fújta önt Magyarországra?

Ötvenkét éves vagyok, édesapám a külügyminisztériumban dolgozott, és sokat foglalkoztatta a hidegháború. Mi úgy láttuk, az, hogy Magyarország és Közép-Európa többi országa felszabadult a szocializmus, a szovjet invázió alól, óriási siker volt. Akkor figyeltünk utoljára Magyarországra, 1991 augusztusában. Összeomlott a Szovjetunió, úgy éreztük, ez hatalmas győzelem. Néhány éve aztán észrevettem, hogy az amerikai kormány, az ngó-k, azok az emberek, akiket ismerek Washingtonban, mind Magyarországot kezdik támadni. Megkérdeztem, miért, mire azt mondták, Orbán Viktor miniszterelnök miatt, aki a demokrácia ellensége. Ó, szóval autoriter vezető! – gondoltam. Aztán utánajártam, és kiderült, hogy demokratikusan választották meg több olyan választás nyomán, amelynek szabad és igazságos voltát senki nem kérdőjelezte meg. Kiderült az is, hogy Orbán a magyarok szovjetekkel szembeni ellenállásának egyik vezetője volt. Arra jutottam, hogy ebben a történetben kicsit több van, mint amit hallottam… Szóval elcsalná a választást a miniszterelnökük? Nem,

Orbán Viktor szimplán ellenáll egy Soros György nevű magányos milliárdos azon törekvéseinek, hogy átalakítsa az országát. Valójában a demokráciát védi az elszámoltathatatlan milliárdosokkal, az ngó-kkal és bizonyos nyugati kormányokkal szemben.

A demokráciáért harcol azon erőkkel, amelyek alá akarják ásni. Jó ideje ez a legérdekesebb téma, amit hallottam, a saját szememmel akartam hát látni, mi folyik itt. Hiszek a demokráciában és az önrendelkezésben – ez amerikaiként nemcsak az államfelfogásomnak, de az önképemnek is központi eleme. Nem gondolom, hogy az ngó-knak kellene meghatározniuk azt, miként vezessenek egy országot. Szerintem ezt az adott országban élőknek kell eldönteniük. Ha például Mali népe olyan gondolatokat szeretne törvénybe iktatni, amelyeket én utálok, az az ő dolga – én az eszmében hiszek, a demokrácia és az önkormányzás koncepciójában. Ezért vagyunk itt, erről tudósítunk.

Említette Soros Györgyöt. Magyarországon a baloldal azt gondolja, hogy Soros Orbán agyréme, holott az amerikai jobboldalnak is a bögyében van.

Így igaz. Ám sok jobboldalit arra kényszerítettek, hogy hallgasson Sorosról, mert egy idős milliárdost kritizálni állítólag bigott dolog. Dehogy az! Egyébként nem csak Sorosról van szó, csak ő a legismertebb, az Egyesült Államokban és azon kívül még jó pár oligarcha van, akinek állítólag nemkívánatos befolyása van demokratikus kormányok működésére. Az amerikai típusú demokráciák egyszerű képlet szerint működnek: a megválasztott emberek úgy kell kormányozzanak, ahogy választóik tennék, ha lenne idejük kormányozni. Ez a mi rendszerünk. Az utóbbi harminc évben azonban azt tapasztalhattuk, hogy megjelent egy egész osztály, amelynek csupán azért van befolyása a kormányzásra, mert gazdag. Ez veszélyt jelent a demokráciára. Ha mondjuk a feleségemnek volna tízmilliárd dollárja, és ő osztaná az észt az amerikaiaknak arról, hogy milyen legyen az országuk, akkor is azt mondanám neki: egyetértek veled, szeretlek, de nálunk nem ez a rendszer. Az emberek önmagukat kell hogy kormányozzák, ez a demokrácia lényege.

Ám Sorosnak rendkívül destruktív és mérgező világnézete van: az államot jelen formájában le akarja rombolni, és vele együtt a családi kötelékeket is.

Legutóbb arról cikkezett az amerikai média, hogy Soros szisztematikusan pénzeli a lazább büntetésekért kiálló, liberális kerületi ügyészjelölteket.

Mondok erre egy példát. Legalább két amerikai városban indult olyan jelölt az ügyészválasztáson, akinek Soros György volt a legnagyobb adományozója. Ő intézte el a megválasztásukat. Ezek az emberek aztán nem akarták betartatni a törvényt. Az Egyesült Államok hatalmas ország, majdnem háromszázötvenmillióan lakják, de rendkívül csekély az állampolgári tudatosság. Az emberek csak a választással törődnek, hogy Trumpra vagy Bidenre voksolsz. De van még több ezer hivatalnok az elnöki szint alatt, akin az ország kormányzása múlik.

Egy olyan ember pedig, mint Soros, adományaival le tud rohanni egy helyi választást. Ha egymillió dollárt ad egy választásra, az eldöntheti az eredményét.

Ha olyasvalakit juttatsz be körzeti ügyésznek, aki nem tartatja be a törvényt, nem vádolja meg a gyilkosokat, akkor ott több gyilkosság lesz. Ez történt Chicagóban és Philadelphiában is.

Emberek haltak meg amiatt, amit Soros György tett. Sorosnak rendkívüli befolyása van a médiában is. Ez nem összeesküvés, hanem az emberi természet következménye – az emberek meghajolnak a gazdagok és a hatalmasok előtt.

Jeff Bezosnak, a világ leggazdagabb emberének óriási hatása van az amerikai politikai rendszerre, és a médiában senki nem kritizálja őt. Ugyanez igaz Soros Györgyre. A mi dolgunk elmondani az embereknek, hogy mi is történik valójában. Ami Magyarországot illeti, Soros nem is él ott, a tízmillió magyarnak kell eldöntenie, hogyan akar élni.

Hagyni kellene, hogy az óceán túlpartjáról irányítsa valaki a kormányukat? Dehogy! Mégis az amerikai média és a The Guardianhez hasonló médiumok nekiálltak gyalázkodni, hogy Magyarország bigott, gyűlölködik, mert nem akarja, hogy egy New York államban élő ember irányítsa a kormányát… Miért volna ez gyűlölködés?

Az állítólag demokráciapárti emberek valójában a lehető legkeményebben dolgoznak a demokrácia és az önkormányzás aláásásán.

Magyarország néhány hete szigorította a pedofil bűncselekmények büntetését, és megtiltotta az iskolákban az lmbtqi-propagandát. Hogy látja, szükség volt erre?

A szülők joga eldönteni, hogy ki beszélhet a gyerekeiknek a szexről. Pont. Mindegy, hogy az meleg vagy heteroszexuális szex. Nem akarom, hogy te beszélj a gyerekeimnek a szexről, ha mégis megteszed, lehet, hogy behúzok egyet, mert undorító. Ha zavar, hogy a pedofília büntetése szigorúbb lett, az többet elmond rólad, mint azokról az emberekről, akik kriminalizálni próbálják a pedofíliát. Róluk ezen a ponton lehullott a lepel. És csak ismételni tudom: ez az önök országa, ha ezt akarják, ezt kapják, ez a demokrácia. Lehet erről Magyarországon vitázni, de miért avatkozik be Brüsszel, miért háborodnak fel New York-i ngó-k?

Brüsszel szerint a törvény az Európai Unió alapértékeit veszélyezteti.

Szóval ha a pedofília ellen vagy, akkor az egyesült Európa ellen vagy? Mit árul ez el róluk? Sok mindent. A pedofília újabban alapvető érték Európában? A legfontosabb jog a szülők ahhoz való joga, hogy a gyerekeiket neveljék. Szívem joga a gyerekeimnek azt az értékrendet átadni, amelyben hiszek, amelyben felnőttem, senki nem avatkozhat bele, mert ők az én gyerekeim. Ha a magyar kormány történetesen olyan törvényt szeretne elfogadni, amely vasárnaponként mindenkit vicces kalpagok hordására kötelez, az a magyar parlament dolga, nem az EU-é és egészen biztosan nem a New York-i újságoké. Ez az önök országa! Nagyon vicces, hogy azok az emberek, akik azt mondják, hogy a demokráciát védik, mindenféle gond nélkül beleszólnak más országok belügyeibe. Megtehetik, mert Magyarország tízmilliós ország, nincs tengerpartja, Közép-Európában van, könnyebben parancsolgathatnak önöknek. Ezt utálom!

Minden este többmilliós nézettséggel fut a műsora a Fox Newson. Mi a siker receptje? Hogyan tudna népszerűbbé válni a konzervatív újságírás?

Nézzék, én nem tartom magam különösebben konzervatívnak – persze a média többi szereplőjéhez hasonlítva nyilván annak számítok. De nem vagyok kimondottan ideologikus, nem próbálom rákényszeríteni az elméleteimet senkire. Az alapelveim kifejezetten egyszerűek: szeretem a családomat, az országot, amelyben felnőttem, és hiszek a szólásszabadságban, a lelkiismereti szabadságban. Nincsenek bonyolult gondolataim semmiről. Azt kell kimondani, amit gondolunk, és meg kell próbálnunk a lehető legjobban elmagyarázni, hogy miért gondoljuk úgy. Tisztán és őszintén kell beszélni. Ez nem túl nehéz. Mi az Egyesült Államokban azért vagyunk ilyen népszerűek, mert ilyen tévéműsorból nincs nagy választék. A többi hazudik, és ezt mindenki tudja. Csak elolvassák a papírjukból azt, amit mondaniuk kell. A válság közepén sok ember úgy döntött, hogy nem fogja kimondani, amit gondol, inkább csatlakozik a hordához, és a szókimondó emberek elnémítását követeli. Szerencsés vagyok, mert olyan embereknél dolgozhatok, akik engedik kimondani, amit gondolok. Nincs semmi mágikus, semmi lehengerlő, csupán őszinték vagyunk akkor, amikor mindenki más hazudni kényszerül.

Rezsimnek hívná a Biden-adminisztrációt?

Mi az, hogy rezsim? Joe Biden demokratikus választás eredményeként lett elnök. A választás nem volt tisztességes, de választás volt. Nem állítok olyasmit, hogy Biden ne lenne igazi elnök. A Demokrata Párt, a média, a nagyvállalatok és az egyetemi világ, szóval a nagy hatalmi központok mind demokrata pártiak, baloldaliak, ez a világ egypártrendszerben él. És ez az elit rosszul vezeti az országot.

Erről írt Ship of Fools című könyvében is.

Igen. És ezért lett Donald Trumpból elnök. Trump nem zseni, sok nevetséges dolgot is tett, de demokratikusan megválasztott elnök volt – az összes, előbb említett hatalmi központ akarata ellenére. Azt a kérdést mégsem tette fel senki, hogy vajon miért szavaztak rá az amerikaiak. Egyszerűen kimondták, hogy a Trump-szavazók rossz emberek, és persze rasszisták – meg az oroszok segítettek neki…

Itt vagyok Magyarországon, amelyet az oroszok évtizedekig megszállva tartottak, és az emberek sokkal kevésbé paranoiásak velük kapcsolatban, mint New Yorkban, pedig itt kötelező volt oroszt tanulni.

Az oroszfóbiás amerikaiak nem tudnak semmit Oroszországról, sőt az Amerikán kívüli világról sem, és nem is érdekli őket. A rémképpel az orosz beavatkozásról szóló elképzelésüket védik, és a saját bűneiket akarják leplezni. Pedig addig nincs értelme továbblépni, amíg nincs tisztázva az a kérdés, hogy miért választották meg Trumpot elnöknek. Ha az életben történik valami váratlan, utána kell járnod, miért történt, mielőtt továbbmész. Ha egy reggel azt mondja neked a gyereked, hogy „apa, gyűlöllek”, akkor nem az a helyes válasz, hogy „hülye vagy, takarodj”, hanem hogy megkérdezed a feleségedet, hogy mi baja lehet a gyereknek. Csakhogy ezt halogatja a politikai elit, mégpedig jó okkal, hiszen nem tudta volna kezelni a helyzetet. Amerikaiak milliói voltak elégedetlenek egész egyszerűen azért, mert rosszul kormányozták az országot. Nincs ebben semmi titokzatos! Az amerikai politikai elit mára túlságosan középszerűvé és ostobává vált, és nem hajlandó szembenézni az igazsággal. Az elit a saját népe ellen fordult, ez pedig nem egészséges. Egész egyszerűen az ország vezetése utálja az amerikai embereket. Képzeljük csak el, olyan ez, mintha az apa gyűlölné a saját gyerekeit.

Mit gondol, Donald Trump ismét indul az elnökségért?

Nem tudom. A megérzésem az, hogy nem. És gyanítom, hogy nem is szeretett elnök lenni. Ráadásul idős is, bár nem annyira, mint Biden.

Az egyik potenciális republikánus elnökjelöltnek Ron DeSantist, Florida kormányzóját tartják.

Onnan lehet tudni, ha egy tagállamot jól kormányoznak, hogy az emberek odaköltöznek. És sok olyan államból, amelyet Soros György által támogatott politikusok kormányoznak, elmenekülnek az emberek, mert rosszabb az élet. Ezekben a demokrata vezetésű államokban nagyobb a bűnözés, több a szemét, magasabbak az adók, többen élnek az utcán. Kiemelkedő példa erre a Gavin Newsom vezette Kalifornia. Az ilyen államokból sokan DeSantis Floridájába költöznek. Nem csak miatta, de részben azért, mert jól kormányozza Floridát. Ez jó alapja lehet az elnökséget célzó kampánynak.

Ön nem gondolkodott rajta, hogy elindul az elnökségért?

Nem! Újságíró vagyok, ehhez más képességek kellenek. Az én erősségem a beszéd, az olvasás, a figyelés és az értékelés. Ha valakit érdekel, miért végezte rosszul a munkáját, el tudom mondani – könyveket is írtam erről.

Képes lehet a jobboldal győzni 2024-ben?

Nem tudom. A Republikánus Párt enerválttá vált, és nem képes megvédeni a választói érdekeit. A frusztrált Trump-szavazók demonstráltak a Kapitóliumnál január 6-án, és százak hatoltak be az épületbe. Jelentős részük még mindig rács mögött van. Ha bűncselekményt követtek el, meg kell őket büntetni, csakhogy aránytalanul súlyos büntetést kaptak. Nagyon úgy tűnik, hogy politikai okokból büntették őket ilyen szigorúan. Néhány politikus kivételével a Republikánus Párt hasznavehetetlen. 2020 nyarán a Demokrata Párt felhasználta saját céljaira választói tömegeit, például

a Black Lives Matter csőcseléke városokat gyújtott fel és embereket gyilkolt meg. Senkit nem büntettek meg ezért.

A republikánusok ugyanazt a hatalmi struktúrát védik, amely megfosztja az amerikaiakat szuverenitásuktól és alapvető szabadságjogaiktól. Márpedig ha nem véded meg a választóidat, radikalizálódni fognak. Én ellene vagyok a radikalizmusnak, nem szeretem sem az erőszakot, sem az idétlen ideológiai mozgalmakat. A nézeteim elég egyszerűek: legyen munkád, házasodj meg, nevelj fel pár gyereket, és igyekezz mindig jobbnak lenni.


Tucker Carlson

1969-ben született San Franciscóban. A connecticuti Trinity College-ban hallgatott történelmet, majd jobboldali lapoknál kezdett dolgozni. 2000 és 2005 között a CNN, később az MSNBC, 2009-től a konzervatív Fox News műsorvezetője. A Time magazin szerint a legbefolyásosabb konzervatív gondolkodó az Egyesült Államokban. Esténként átlagosan több mint ötmillió néző követi a műsorát a Fox Newson, ezzel az övé a legnézettebb hírműsor az USA-ban. A Fox Nation-ön nemrég indult el a Tucker Carlson Today című talkshow-ja és a Tucker Carlson Originals című dokusorozata. Carlson alapítója a Daily Caller hírportálnak. Két sikerkönyv szerzője: a Politicians, Partisans, and Parasites: My Adventures in Cable News 2003-ban, a Ship of Fools: How a Selfish Ruling Class Is Bringing America to the Brink of Revolution 2018-ban jelent meg. A Ship of Fools első volt a The New York Times bestsellerlistáján. Rövidesen a harmadik kötete is megjelenik The Long Slide: Thirty Years in American Journalism címmel.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kovács Zoltán: nevetséges történetet kreáltak a liberálisok Tucker látogatásából

Az államtitkár egy alternatív szalagcímet is felajánlott a média hazug munkatársainak.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Mint isnert, hazánkba látogatott Tucker Carlson, a világ egyik legmeghatározóbb médiaszemélyisége, aki augusztus 7-én, szombaton az MCC Feszten tart majd előadást. Carlson a Time szerint a legbefolyásosabb konzervatív gondolkodó az Egyesült Államokban, magyarországi látogatása alkalmából Orbán Viktor miniszterelnökkel is lehetősége volt találkozni, amiről a kormányfő maga is beszámolt a közösségi médiában.

Erre reagálva, a hazánkat korábban több alkalommal is becsmérlő CNN hazugsággal válaszolt, ugyanis idézték, Brian Stelter, a CNN egyik vezető tudósítójának és műsorvezetőjének Twitter-bejegyzését, amelyben arról panaszkodott, hogy Tucker Carlson egy „szélsőjobboldali” konferencián vesz részt. Ez azonban bizonyítottan nem igaz, hiszen a programot egyáltalán nem a szélsőjobboldali témák határozzák meg, a fellépők között pedig olyan emberek is szerepelnek, akik Orbán Viktor egyértelmű kritikusainak mondhatók.

Kovács Zoltán a Twitteren reagált

A liberálisok kreálmányaira válaszolt a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hivatalos közösségi-oldalán.

A politikus különálló bejegyzésekben osztotta meg gondolatait az esetről, amit egyszerűen csak „nevetségesként” jellemzett:

  • Magyarország Kormánya 2018-ban kötött szerződést a Policy Impacttel, ami 2019-ben lejárt. Ez az adat teljes mértékben nyilvános.
  • Mi oka lenne rá a kormánynak, hogy pénzt fizessen egy interjúért? Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai is rendszeresen kapnak megkereséseket. A valamit valamiért elvnek még a feltételezése is nevetséges.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár emellett egy alternatív szalagcímet is felajánlott a média munkatársainak:

Olyan újságírók vádolják összeesküvés-elméletekkel Tucker Carlsont, akik maguk is őrületes, jobboldali összeesküvéseket gyártanak a televíziós személyiség Magyarországi látogatása kapcsán.

Borítókép: Kovács Zoltán

Tovább olvasom

Médiapiac

Hitelesebb hírszolgáltatást tervez a Twitter

Megállapodást írt alá a Twitter az Associated Press (AP) és a Reuters hírügynökséggel, hogy azok segítsenek előmozdítani a pontos tájékoztatást a mikroblog- és közösségihálózat-szolgáltató platformján.

Közzétéve:

Pixabay

A Twitter bejelentése szerint közös projektjük kiszélesíti azt a már folyamatban lévő munkát, amely segíthet egyrészt megmagyarázni, hogy egyes témák miért válnak divatossá a Twitteren, másrészt megbízható forrásokból származó információkat, híreket szállítani és leleplezni a félrevezető tájékoztatást.

A hírügynökségek segítségével biztosítható lesz, hogy valós időben elérhetőek legyenek hiteles információk a frissen felmerülő, legfontosabb beszédtémákban. Ez különösen fontos lesz ott, ahol “tényeket vitatnak”, vagy amikor a társaság saját kurátori csapata nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel vagy nincs elég hozzáférése az adott témában készült megbízható jelentésekhez

– közölte a Twitter. A két hírügynökség feladata lesz az is, hogy segítsenek összefüggéseikbe helyezni a széleskörű érdeklődésre számot tartó témákat, köztük azokat, amelyek potenciálisan félretájékoztató információkhoz vezetnek – tették hozzá.

“Ez a munka a küldetésünk lényege” – mondta Tom Januszewski, az AP globális üzleti fejlesztésért felelős alelnöke egy nyilatkozatban. “Az AP régóta szorosan együttműködik a Twitterrel és más platformokkal is, a tényszerű újságírás hatókörének kiterjesztése érdekében” – fűzte hozzá Januszewski.
Hazel Baker, a Reuters felhasználók által generált tartalmak hírgyűjtéséért felelős vezetője kijelentette: “a bizalom, a pontosság és a pártatlanság áll a Reuters mindennapi tevékenységének középpontjában.”
A megállapodásba foglalt partnerség pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra. Az AP és a Reuters a Facebooknak is tényállításokat ellenőrző partnere.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom