Kövess minket!

Médiapiac

Több közösségi portál reklámtevékenységét is betiltották Törökországban

Mert a Twitter, a Periscope és a Pinterest a törvény ellenére továbbra sem jelölt ki helyi kapcsolattartót – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség kedden.

A török Információs Technológiai és Kommunikációs Hatóság (BTK) november elején először egyenként 10 millió líra (mintegy 397,7 millió forint) figyelmeztető pénzbírsággal sújtott több közösségi portált. Majd miután az üzemeltetők további 30 napig nem tettek eleget a felszólításoknak, december elején újabb figyelmeztető pénzbüntetést róttak ki rájuk, akkor az előző összeg háromszorosát, egyenként 30 millió lírát (mintegy 1,2 milliárd forint).

A második büntetés után a YouTube és a TikTok, most hétfőn pedig a Facebook és az Instagram is bejelentette, hogy képviseleti irodát nyit Törökországban.

Mivel az előírások megsértése a Twitter, a Periscope és a Pinterest esetében újabb 30 nap elteltével is fennállt, betiltották törökországi reklámtevékenységüket. Az érintett közösségi portálok sávszélességét az ezt követő 3. hónap végén 50 százalékkal, végül további 30 nap után 90 százalékkal korlátozzák.

Azok a médiafelületek, amelyek képviseleti irodát nyitnak Törökországban, és teljesítik a kötelezettségeiket, a velük szemben kiszabott pénzbüntetés negyedét visszakapják, valamint az esetleges egyéb korlátozások alól is mentesülnek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök július elején jelentette be, hogy kezdeményezi a közösségi média széles körű hatósági kontrollját, miután egyesek sértő megjegyzéseket fűztek az unokája megszületését bejelentő Twitter-üzenethez. A török államfő azt hangoztatta: elengedhetetlen, hogy keretek közé szorítsák a közösségi oldalakat, amelyeken elburjánzottak a hazugságok, a rágalmak, a személyiségi jogok elleni támadások, illetve a jó hírnév elleni “merényletek”. Erdogan azt is nehezményezte, hogy az alkalmazásokat ellenőrző globális cégek a nyugati országoktól eltérően Törökországban vonakodnak képviseletet nyitni. Hangsúlyozta: mindent meg fognak tenni azért, hogy a szóban forgó vállalatok jogi és anyagi kérdések rendezése érdekében kapcsolattartói irodát nyissanak az országban.

A török parlament július végén fogadta el a vonatkozó törvényjavaslatot. A jogszabály szerint azoknak a közösségi felületeknek, amelyekre naponta több mint egymillió törökországi felhasználó látogat el, török állampolgárságú képviselőt kell kinevezniük az országban. A törvény azt is előírja, hogy az oldalaknak törökországi szervereken kell tárolniuk a török felhasználóik adatait. Emellett a jogszabály bírósági döntés birtokában 24 órát ad az oldal üzemeltetőjének a jogsértő tartalmak eltávolítására.

A törvény október 1-jén lépett hatályba, első körben november 2-áig adva időt a törökországi kapcsolattartó kijelöléséhez.

Törökországban gyakran előfordul, hogy bűnügyi eljárás alá vonják azokat, akik bírálják a kormányt valamelyik közösségi médiafelületen. A hatóságok számos pert indítottak már az elnök megsértése vagy terrorista propaganda terjesztése címén, továbbá alaposan ellenőrzik a Twittert és a Facebookot az ilyen tartalmak kiszűrése érdekében. Az ankarai vezetés néhány alkalommal több oldal működését ideiglenesen blokkoltatta is. A Wikipédiához való hozzáférést januárban tették ismét lehetővé, csaknem háromévi tilalom után.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom