Kövess minket!

Médiapiac

Tizenkét ország legjobb újságírói munkáit keresi a Siemens

A Siemens Press Award 2017 témája a digitalizáció és az Ipar 4.0. Az újságírói pályázatra a közép- és délkelet-európai országokból, valamint Izraelből lehet jelentkezni.

Az elmúlt év sikerét követően a Siemens idén is meghirdeti regionális újságírói pályázatát, amelynek alapelve a modern társadalom fontos témáiról tudósító újságírók elismerése és a média munkatársai közötti tapasztalatcsere támogatása a teljes közép-kelet-európai régióban.

A Siemens Press Award-ra összesen tizenkét országból, köztük Magyarországról pályázhatnak a média munkatársai. Bárki nevezhet, aki a digitalizáció vagy a napjainkban is zajló negyedik ipari forradalom témájában, akár hazai, akár nemzetközi vonatkozásában publikált a sajtóban.
A publikációkat 2017. augusztus 15-ig van lehetősége benyújtania az újságíróknak. A Siemens Press Award 2017-en azonos feltételekkel vehetnek részt a 2016. október 1. és 2017. augusztus 15. közötti időszakban közzétett nyomtatott és online médiában megjelent szövegek, a hírügynökségek tudósítóinak beszámolói, illetve az elektronikus médiában, tévében és rádióban sugárzott anyagok.

„Az ipari vállalatok egyre gyakrabban szembesülnek az emberek, dolgok és gépek hálózatosodásával. A digitalizáció és az ehhez szorosan kapcsolódó Ipar 4.0 a jövőben olyan új gyártási körülményeket hoz létre, amelyekben a valós és virtuális tér összemosódik. A gépek, eszközök és érzékelők globálisan kommunikálnak és információt cserélnek egymással. Ez a vállalatok számára nemcsak jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, hanem gyorsabb, költséghatékonyabb és rugalmasabb reagálást a változó piaci körülményekre. A virtuális tér emellett egy másik fontos szerepet is nyer: olyan fejlesztési helyszín, amelyben a termékek a lehető legalaposabban megvizsgálhatók még azelőtt, hogy valóban létrehoznák azokat. Az úgynevezett »digitális iker« technológia segítségével a piacra jutási idő akár meg is felezhető. A digitalizáció egyik úttörőjeként a Siemens számára ezért fontos, hogy előtérbe állítsa és díjazza azon a média-megjelenéseket, amelyek gondos háttérmunkát követően, igényes megfogalmazásban, a társadalmi érdekeket szem előtt tartva mutatják be ezt a fontos témát”

– mondta Katharina Swoboda, a Siemens Ausztriáért és a Közép- és Kelet-európai régióért felelős kommunikációs vezetője.

A benyújtott pályázatokat minden országban szakértő zsűri értékeli.
A döntőbe az egyes országok első helyezett pályázatai jutnak, ahol egy nemzetközi szakértőkből álló zsűri választja ki a régió három legkiemelkedőbb pályázatát. A közép- és délkelet-európai térség legjobb újságíróinak járó, presztízst jelentő elismerés mellett a Siemens a három nemzetközi nyertest fejenként ezer euróval jutalmazza.

 

A pályázatok benyújtásának határideje 2017. augusztus 15.

Médiapiac

Magyarország élen jár az új uniós hírközlési kódex implementálásában

Magyarország élen jár az új európai uniós hírközlési kódex implementálásában, a maga teljességében a kódex idehaza az elsők között lett átültetve a gyakorlatba – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön Győrben.

Közzétéve:

MTI/Kovács Attila

Koltay András az NMHH és a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által szervezett, a távközlés világnapjához kapcsolódó konferencián kiemelte: komoly és termékeny az együttműködés a piaci ipari szereplőkkel, ugyanakkor az új hírközlésszabályozási keretrendszerben a piaci és versenyszempontok mellett a közérdek szempontjait is figyelembe vették.

Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja is megmutatta, hogy az államnak nem szabad tejles mértékben kivonulnia az olyan közszolgáltatások területéről sem, ahol a piaci verseny egészségesen működik és hatékonyan nyújtja a szolgáltatásokat.

A hírközlés is ilyen terület, ahol a verseny szabályozásán túl továbbra is szükség van állami közszolgáltatási és igazgatási intézmények fenntartására

– mondta az NMHH elnöke.

Borítókép: Koltay András

Tovább olvasom

Médiapiac

A világon egyedülállónak számít a Bartók Rádió

Devich Márton, a rádió csatornaigazgatója a Bartók Rádió különleges, 35 éves múltjáról mesélt a Duna Almárium című műsorában.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Bartók Rádió 1987. május 23-án vette fel nagy zeneszerzőnk, Bartók Béla nevét, addig 3. műsor néven volt ismert. Elsősorban a klasszikus zene rádiója ma is, de jellemző rá a zenei sokszínűség; sugároz dzsesszt, népzenét, operákat, régizenét, kortárs zenét és filmzenéket is. Habár sokan úgy gondolják, hogy a magaskultúrát képviselő profilja miatt csupán egy szűk réteg kulturális igényeit elégíti ki, az elmúlt években sokat tettek azért a rádió munkatársai, hogy változatos zenei- és műsorrepertoárral tegyék széles körben még népszerűbbé – mondta a csatornaigazgató, Devich Márton a jubileum kapcsán a Dunán.

Világszerte sok klasszikuszenei rádióadó létezik, de csak kevés nemzet büszkélkedhet azzal, hogy a közszolgálati média részeként országos lefedettséggel rendelkező rádiócsatornán hallgathatja 24 órában ezt a zenei műfajt. Az elmúlt 35 évben alkalmunk volt többször megújulni, ezzel együtt hűséges és művelt törzshallgatói bázissal rendelkezünk. Több kell, hogy legyünk, mint egy lemezjátszó, ezért a koncertek és az operaközvetítések mellett rengeteg különböző magazinműsorral, a legrangosabb hazai és külföldi muzsikusokkal, a szakma kiválóságaival várjuk minden nap a hallgatóinkat

– sorolta a Bartók Rádió érdemeit Devich Márton csatornaigazgató, kiemelve, hogy kollégáival a mai napig arra törekszenek, hogy ismeretterjesztő tartalmaik közérthetők legyenek. A hallgatói visszajelzéseket folyamatosan figyelemmel kísérik, mert abban hisznek, hogy a rádiózás közös műfaj, csak megfelelő kölcsönhatással működhet.

A Bartók Rádió május 23-án, hétfőn ünnepel: a Muzsikáló műsorfolyamában, és az Évfordulók című félórás magazinműsorában is megemlékeznek arról, hogy a rádiócsatorna 35 éve vette fel Bartók Béla nevét.

Borítókép: Devich Márton, a Bartók Rádió Csatornaigazgatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai telephelyén lévő rádióstúdióban

Tovább olvasom

Médiapiac

Ellentmond egymásnak Márki-Zay és a Direkt36

Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi kormányfőjelöltje hazugsággal vádolja a Direkt36 portált, amely hosszú cikkben mutatta be a baloldal országgyűlési választási kampányának kulisszák mögötti eseményeit. A polgármester szerint egy olyan beszélgetés tartalmát ferdítették el, amelyről hangfelvétel készült, és az a portál szerkesztőihez is eljutott.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ismét áll a bál a baloldalon: Márki-Zay Péter, az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje kedden az ATV-ben azzal vádolta meg a Direkt36 nevű baloldali portált, hogy meghamisították a szavait. Ismert: a Direkt36 kedden jelentetett meg egy cikket a Telex.hu hírportálon, amelyben a baloldal kampányát mutatták be a kulisszák mögé is bepillantva, a résztvevők visszaemlékezései alapján.

A Márki-Zay és a Direkt36 közötti vitát kiváltó epizód a portál tálalásában az volt, hogy 2021 októberének közepén, az előválasztás második fordulója előtt egy nappal a polgármester leült beszélgetni két tanácsadóval. Tóth Péter és Ruff Bálint arról diskurált a leendő miniszterelnök-aspiránssal, miként kellene megszerveznie a kampányát.

A Direkt36 forrásai szerint a találkozó végén Márki-Zay kijelentette, hogy „nem kér a kampányszakemberek tanácsaiból”, mindezt arrogáns hangon közölte velük.

„Kik vagytok ti? Nem tudtok semmit” – közölte a politikus az egyik résztvevő szerint. „Régóta vagyok a politikában, de én úgy még embert nem hallottam beszélni, ahogy Márki-Zay beszélt” – mondta a forrás a Direkt36-nak.

A polgármester azonban tegnap este az ATV-ben azt vázolta fel, hogy egészen más hangnemben zajlott a beszélgetés. Sőt kiemelte: „tévesen idéztek, de van hangfelvétel, és a szerkesztő urat már megkértem, hogy a hangfelvételt használja” – utalt Márki-Zay a Direkt36 cikkének egyik szerzőjére vagy szerkesztőjére, akinek ezek szerint a birtokában vannak a hanganyagok.

Mindez több kérdést is felvet.

Például azt, hogy ki vette fel a beszélgetést, és ha esetleg Márki-Zay volt az, akkor a tanácsadók, Ruff Bálint és Tóth Péter hozzájárultak-e ahhoz, hogy felvétel készüljön? Enélkül ugyanis a hanganyag elkészítése visszaélésnek minősül.

Az a kérdés is felmerül, hogy ha a Direkt36 megkapta a tárgyalás hanganyagát, és abban nem az általuk idézett mondatok hangoztak el, akkor ezt milyen megfontolásból tette a portál? Ennek tisztázása érdekében a Mediaworks Hírcentruma kérdéssel fordult a Direkt36-hoz, illetve Márki-Zay Pétert is megkeresték az ügyben.

Amennyiben kiderülne, hogy a városvezető készítette a felvételeket, akkor nem ez lenne az első eset, amikor engedély nélkül rögzít beszélgetéseket. Korábban a polgármesteri tisztség elnyerése után, 2018-ban került be azzal a hírekbe, hogy a hódmezővásárhelyi városházán bekapcsolt diktafonnal járkálva elegyedett szóba az ott dolgozókkal.

Az ügyről akkor úgy nyilatkozott Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, hogy „a diktafonnal rögzített hangfelvétel személyes adatnak minősül. Egy polgármesternek semmilyen törvényi felhatalmazása nincs arra, hogy titokban vagy nyíltan beszélgetéseket vegyen fel, mert ehhez az érintettek tájékozott hozzájárulása szükséges. A hivatal dolgozói esetében azonban még a hozzájárulás sem releváns” – emelte ki az elnök a Magyar Nemzetben olvashatóak szerint.

Tovább olvasom