Kövess minket!

Médiapiac

Titokban maradnak fájlcsere-adataink

Döntött a Kúria: az internetszolgáltatók nem adhatják ki a fájlcserélők nevét és adatait – hívja fel a figyelmet a Sár és Társai ügyvédi iroda.

Emlékeztetnek arra: a bírói fórum egy fájlcseréléssel, filmletöltéssel kapcsolatos szerzői jogi perben hozott jogerős ítéletében pontot tett egy régóta húzódó vita végére. A kérdés az volt: kiadhatják-e az internetszolgáltatók a fájlcserélők, tipikusan a torrentezők nevét és személyes adatait?

Az elektronikus kereskedelmi törvény szerinti közvetítő szolgáltatók, így az internetszolgáltatók adatszolgáltatásra való kötelezettsége már régóta egy instabil, vitás pontot képez – idézik Halász Kristófot, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda elektronikus kereskedelmi szakértőjét. Aki szerint ilyen kérdés merül fel például a fájlcseréléssel megvalósított szerzői jogi jogsértéseknél, ahol a tényleges feltöltő személyét a jogosultak nem tudják kideríteni. Ebben az esetben ugyanis a közvetítő szolgáltató – így a konkrét esetben az internetszolgáltató – rendelkezik a feltöltést valószínűsíthetően végző előfizető nevével, lakcímével, IP címével, amelyekkel lehetséges a jogsértő feltöltő azonosítása és így vele szemben a szerzői jogi igény érvényesítése.

A Kúria mostani ítéletében tisztázta ezt a kérdést, és megállapította, hogy az adatvédelmi szabályok megakadályozhatják az adatok kiadását akkor, ha a közvetítő szolgáltató ügyfele magánszemély és nem járult hozzá adatainak kiadásához. A Kúria azt is kimondta ma, hogy a konkrét ügyben az internetszolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadásával annak előfizetői nem járultak hozzá az adataik kiadásához.

A Kúria nem értett egyet az ügyben azzal a felperesi érveléssel sem, hogy az adatvédelmi jogszabály rendelkezései a magánszemély hozzájárulás nélkül is lehetőséget adnak adatainak kiadására, ha a közvetítő szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a szerzői jogosult jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges és arányos a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával.

Ez azért jelentős – jegyzi meg Halász Kristóf – mert a magyar jog ugyan nem precedens jog, de az egységes ítélkezés feltétele a jogbiztonságnak, azaz a bíróságok nem ítélhetnek egymásnak ellentmondóan egy-egy ügytípusban. Ráadásul a Kúria álláspontjával ritkán helyezkednek szembe az alsóbb fokú bíróságok, így könnyen lehet, hogy ítélkezési tendenciát alapoz meg a mai döntés.

A Kúria döntése azonban egyáltalán nem váratlan fordulat, vagy magyar sajátosság, emelte ki dr. Halász Kristóf. Az Európai Unió Bírósága ugyanis már több alkalommal foglalt el a Kúriáéval azonos álláspontot a kérdésben. A spanyol Promusicae ügyben kimondta az Európai Bíróság, hogy a vonatkozó EU-s jogszabályok alapján a tagállamok maguk dönthetik el, hogy előírják-e az internetszolgáltatóknak polgári eljárásban a személyes adatok közlésének kötelezettségét a szerzői jogok védelme céljából. Ennek megfelelően Svédországban például lehetőség van polgári perben is kikérni az előfizetők adatait az internetszolgáltatótól. A magyar jogban ez a lehetőség azonban csak a büntetőeljárásban áll fenn az elektronikus hírközlési törvény alapján.

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom