Kövess minket!

Médiapiac

Tévézés az okoseszközök korában

Terjednek az okostévék, tízből hat internetező pedig a streaming és/vagy torrent oldalakat is használja.

Okostelevízió: egyre többeknél, egyre több mindenre

Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” című, 2014. december vége és 2015. január eleje között végzett, okoseszközök használatával kapcsolatos friss kutatása szerint az okostelevíziók elterjedtsége hazánkban jelenleg 17%-os a felnőtt netezők körében. Ez egyelőre még alacsony a hagyományos televíziókéhoz képest, a jövőben azonban jelentős mértékű bővülés várható, ugyanis 12% tervezi a következő egy év során ilyen készülék vásárlását.

Az interaktív tévészolgáltatások és az okostelevíziók hasonló funkciói a hagyományos tévézéshez képest számos extra lehetőséget nyújtanak a felhasználói élmény javítása érdekében. Az okostévével rendelkező netezőknek már több mint kétharmada legalább részben ki is használja készüléke többletfunkcióit, melyek közül a más eszközökről történő saját médiatartalmak megtekintése (84%), a videónézés (83%) és a böngészés (73%) jár az élen. Alkalmazásokat már a válaszadók kétharmada szokott futtatni smart TV-jén.

Harc a képernyők között

A hagyományos tévénézés mellett egyre nagyobb teret hódít az egyéb képernyőkön történő mozgóképes tartalomfogyasztás, és az ehhez szükséges eszközök már a felnőtt magyar internetezők többségének rendelkezésére is állnak: laptopot 66%, okostelefont 62%, asztali számítógépet 60%, tabletet pedig 34% használ.

Mind a négy eszköz esetében az online videónézés dominál a mozgóképes tartalomfogyasztást tekintve. A laptoppal és az asztali számítógéppel rendelkezők háromnegyede, a tablet és az okostelefon tulajdonosoknak pedig már több mint kétharmada szokta készülékét legalább időnként videónézésre (is) használni. Az élő tévéműsor megtekintése, valamint a tévéműsor visszanézése egyelőre kevésbé jellemző, bár mindkettő a laptopot használók körében a legnagyobb arányú, még esetükben sem éri el a 20%, illetve a 40%-ot.

Bár a tévé szerepe továbbra is sokak számára meghatározó, kizárólagossága megszűnőben van, mivel már a felnőtt netezők 80%-a legalább egy másik eszközt is használ a tévé mellett vagy helyett mozgóképes tartalmak fogyasztáshoz. A tabletek és az okostelefonok a fogyasztás módját is megváltoztatták, mivel ezeket jellemzően egyedül, míg a tévét inkább közösen használjuk.

Milyen forrásból szoktak filmeket beszerezni?

Az eNET friss felmérése alapján a streaming, vagyis az online filmnézési lehetőséget nyújtó és videómegosztó oldalak jelentik a legnagyobb kihívást a hagyományos tévénézés számára, ugyanis már a felnőtt internetezők 42%-a szerez be filmeket ezekből a forrásokból. Fájlcserélő oldalakat 39% használ rendszeresen. A válaszadók 19%-a pedig mindkét forrásból szokott filmeket beszerezni. A válaszadók közel ötöde rögzíti a televízióban sugárzott műsorokat, és több mint tizedük szokott online videótékából kölcsönözni.

A videómegosztó oldalak közül továbbra is a YouTube az abszolút favorit, az internetezők 95%-a szokta valamilyen rendszerességgel látogatni, míg az Indavideo és a Videa esetében ez az arány mindössze 54%, illetve 45%. Gyakoriságot tekintve is tarol a YouTube: a válaszadók több mint negyede naponta látogatja, harmada pedig hetente többször.

Médiapiac

Még lehet jelentkezni a Mediaworks tehetséggondozó programjára

November 15-ig még beadhatók a jelentkezések.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A nagy érdeklődésre tekintettel november 15-ig meghosszabbították a Mediaworks Tehetséggondozó Programjának jelentkezési határidejét. A képzésre elsősorban főiskolásokat, egyetemistákat várnak.

Ahogyan arról korábban a Médiapiac is beszámolt, gyakorlatorientált tehetséggondozó programot indít a Mediaworks Hungary Zrt., hazánk legnagyobb médiavállalata. A képzés résztvevői a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadói és mentori gárdával dolgozhatnak együtt.

Utóbbiak rövid megszólalásait az alábbi videóban tekintheti meg:

A jelentkezés részleteiről a program Facebook-oldalán lehet tájékozódni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Frissítette a kínai kiberhatóság az idézhető internetes hírforrások listáját

Frissített listát adott ki a kínai kiberhatóság szerdán azokról az internetes hírszolgáltatókról, amelyek anyagait leközölheti a kínai sajtó.

Közzétéve:

Pixabay

A Kínai Kibertér Felügyelet (Cyberspace Administration of China, CAC) hivatalos internetes oldalán közzétett közlemény szerint az új listán szereplő források száma mintegy négyszeresére nőtt az előző, 2016-ban kiadott listához képest. Újdonságként ismertették továbbá, hogy

a szerdán közzétett, 1358 elemet tartalmazó listán most először szerepelnek a közösségi média hivatalos oldalai, valamint okoseszköz-applikációk.

A közlemény szerint azokat a hírközlőket, akik a listán kívüli forrásból vesznek át híranyagot, büntetésben részesítik. Hozzátették továbbá: a hatóság a listát folyamatosan felülvizsgálja, és bármikor eltávolíthat vagy hozzáadhat hírszolgáltatókat.

Kínában, ahol az olyan, külföldi internetes platformok, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google nem érhetőek el a felhasználók számára, és jelentősen korlátozzák a hozzáférést a külföldi sajtóorgánumok oldalaihoz is, a hatóságok az utóbbi időben a belföldi internetes tartalmak “megtisztítására” helyezték át a hangsúlyt.

Szeptember közepén a kiberhatóság új iránymutatást adott ki arra vonatkozóan, hogy az internetes platformoknak ki kell iktatniuk az “egészségtelennek” ítélt tartalmakat. Az iránymutatás szerint az internetes portáloknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a felületeiken közzétett tartalmakért, beleértve a felhasználók által megosztott bejegyzéseket is. A kínai hatóságok az utóbbi időben a társadalomra nézve károsnak ítélt témák közé kezdtek sorolni több, nem politikai jellegű tartalmat, egyebek mellett a tőzsdei elemzéseket és az ismert emberekről szóló pletykákat – írta egy szeptemberi cikkében a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A tőzsdei elemzések esetében elsősorban olyan internetes kommentátorok tevékenységét igyekeznek visszaszorítani, akik az interneten közzétett bejegyzések segítségével próbálják befolyásolni a tőzsdei árfolyamok alakulását. A Tencent kínai technológiai óriáscég az útmutatás alapján több ezer független pénzügyi híroldalt számolt fel, és több mint 20 ezer bejegyzést törölt az általa működtetett, Kínában népszerű WeChat nevű közösségi médiaplatformról.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Kirúgták a Bild főszerkesztőjét

Julian Reichelt többek között női kollégáit zaklatta szexuálisan.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kirúgták Németország egyik legnagyobb bulvárlapjának főszerkesztőjét. Julian Reicheltről kiderült, hogy a vádak szerint visszaélt a hatalmával, szexuálisan zaklatott női kollégákat, viszonyt folytatott egy kezdő újságíróval, akit aztán olyan pozícióba helyezett, amelyet a nő maga is túl nagy feladatnak tartott – írja a New York Times nyomán a Mandiner

A Bild kiadója, az Axel Springer hétfőn jelentette be, hogy kirúgta a Bild főszerkesztőjét, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem tudta meghúzni a határt a privát és a szakmai dolgai között.

A kiadóvállalat egy ügyvédi irodát bízott meg azzal, hogy kivizsgálja a Reichelt ellen felhozott vádakat. Először nem találtak kirúgást megalapozó bizonyítékokat a viselkedésére, nemrég azonban ez megváltozott. Az Axel Springer szóvivője ugyanakkor nem akarta részletezni, hogy milyen bizonyítékokról van szó.

A New York Times cikke szerint Reichelt viszonyt folytatott a lap egyik kezdő újságírójával – a főszerkesztő akkor 36, az újságíró 25 éves volt.

A nőnek hamarosan vezető newsroomos pozíciót adott, a nyomozás során adott vallomásában azonban a nő azt mondta, nem állt készen erre a feladatra. Mindeközben a főszerkesztő rendszeresen hotelszobákba rendelte.

Tovább olvasom