Médiapiac
Tévé, YouTube, torrent
Hiába egyre elterjedtebbek a tartalomfogyasztó eszközök, a hagyományos televíziózás még mindig a fénykorát éli – derül ki a Viacom felméréséből.
A Viacom TV RE(DEFINED) kutatása tavasszal 14 ország 10 500, 6-34 év közötti válaszadójának megkérdezésével és 27 000 néző etnográfiai megfigyelésével a fogyasztók és a televízió közötti kapcsolatot, a tévénézés lehetséges jövőjét térképezte fel. Ezt a közelmúltban 4 ország (rajtunk kívül Csehország, Izrael és Románia) 800-800 nézőjének megkérdezésével egészítették ki, így már a hazai szokásokról is képet kaphatunk.
A kutatás legjelentősebb következtetése, hogy bár napjainkban korántsem csak otthon lehet élvezni a műsorokat, mégis a lineáris televíziózás, tehát a valós időben történő tévés tartalomfogyasztás 2015-ben is meghatározó szerepet tölt be szerte a világon a fiatalabbak körében is. Minden megkérdezett korosztály esetében magasan vezet a hagyományos tévézés, a 25-34-es életkorú megkérdezettek például 70%-ban lineáris tévét „fogyasztottak” az elmúlt 24 órában, a második legnépszerűbb platform a VOD, azaz a videótár szolgáltatás volt számukra, ezeket pedig a YouTube, valamint a tévécsatorna honlapja, applikációja követi.
 |
A műsorokkal elégedettek a nézők, a csehek 70%-a, valamint a románok 72%-a vallotta azt, hogy a tévé olyan jó mint régen, vagy még jobb is mint valaha. A magyarok nem ennyire derűlátók, mert nálunk ez az elégedettségi arány 59%. Globálisan a résztvevők elsöprő többsége szerint annyi a jó tévéműsor, hogy már nem is tudják nyomon követni minden kedvencüket. Ugyancsak 72%-ban vallották azt a fiatalok, hogy a klasszikus tévéműsorok a napi beszélgetések állandó elemei, erről a magyarok 64%-a vélekedett hasonlóan.
 |
A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy átlagosan hány olyan eszköz található a családok birtokában, amelyekkel tévés tartalmakat lehet nézni. Míg Nyugat-Európában átlagosan hat kütyün lógnak felváltva a fiatalok, addig Közép-Európában ez a szám valamivel alacsonyabb: Csehországban 4,5, Magyarországon 4,4, Romániában pedig 4,2 ilyen okos készülékkel rendelkeznek az ifjú célcsoport tagjai. Hogy miért nincsenek elsődleges helyen a hordozható eszközök? A tanulmány eredményei szerint a felhasználók 72%-a nem tud hozzáférni az általa nézni kívánt tartalomhoz, mert az az ő régiójában nem elérhető. A többség nem is találja meg a műsort, filmet, amelyet megnézne, mert nem tudja hol és hogyan kell keresnie. 2015-ben a potenciális nézők fele a gyenge internetes kapcsolatok miatt nem tud élni a másodlagos tartalomfogyasztási eszközök nyújtotta lehetőségekkel.
 |
Bár a lineáris tévézés még meghatározó, az igények változnak. A TV RE(DEFINED) kutatói arra jutottak, hogy a tévézők számára a „mikor” kérdés a legfontosabb, a fiatalok nem szeretnek a tévéműsorokhoz igazodni. Akkor kívánják megnézni a premierfilmet vagy showműsort, amikor az ő idejük engedi, míg a helyszín és az eszköz kevésbé izgatja őket. Idehaza kiugróan magas a torrentezők aránya: míg globálisan 47% vallotta be, hogy szokott ilyen módon hozzájutni tartalmakhoz, addig Magyarországon 72% tölt le filmeket és videókat. Ez nagyon közel áll a Romániában tapasztaltakhoz, ezzel szemben például Csehországban csupán feleekkora arányban fordulnak a torrenthez a megkérdezettek.
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció