Médiapiac
Termékfelismerős mobilapplikáció készül
Nem lesz szükség QR-kód vagy vonalkód beolvasására és egyszerűbb lesz a közlekedési vagy koncertjegy vásárlása abban az új generációs mobilfizetési rendszerben, amelyet a Cellum fejleszt EU-források felhasználásával.
A Cellum decemberben indult kísérleti projektjében az okostelefonok képességeit maximálisan kiaknázó fizetési megoldás létrehozásán dolgozik. A tervek szerint az új innovációval még kényelmesebb lehet a mobilfizetés és hatékonyabb a potenciális vásárlók elérése. Az okostelefonok fejlődésével egyre bővülhet azoknak a technológiai megoldásoknak a köre, amelyek még gyorsabbá és egyszerűbbé tehetik a vásárlást.
„Ha vásárolni szeretnénk egy terméket úgy, hogy közben az okostelefonunkat használjuk, két fő problémával találkozunk. Az egyik a biztonság, a másik azon termékek beazonosíthatósága, amelyért fizetni szeretnénk. Most futó projektünkben többek között erre a kérdésre szeretnénk innovatív választ adni” – mondta el Inotay Balázs, a Cellum stratégiai igazgatója. Biztonság tekintetében már bizonyított a Cellum megoldása: a több mint 170 ezer letöltéssel rendelkező MasterCard Mobile alkalmazás két éves történetében semmilyen visszaélésre nem került sor. „A pályázati forrás segítségével most olyan rendszert szeretnénk fejleszteni, amely speciális, mobiltelefonra optimalizált funkciókkal rendelkezik. Például képes tárgyfelismerésre, hűségprogramok integrálására és fontos elem, hogy lehetőséget ad a vásárlási adatok fogyasztó-specifikus, gyors és egyedi elemzésére. Bár még az út elején járunk, a cél egyértelműen a technológiában rejlő képességek maximális kiaknázása” – tette hozzá.
A kísérleti fejlesztés új távlatokat nyithat mind a kereskedők, mind a vásárlók számára. Az új funkciók beépítésével még szélesebb körben válik alkalmazhatóvá a mobilfizetési technológia, a fogyasztói attitűdök még mélyebb elemzése pedig számos új marketing- és üzleti lehetőséget ad a kereskedők kezébe.
A „Piacorientált kutatás-fejlesztés a Cellum Innovációs és Szolgáltató Zrt.-nél” elnevezésű pályázat uniós források felhasználásával, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében, az Új Széchenyi Terv részeként valósulhat meg. A projekt teljes költségvetése közel 174,4 millió forint, amelyből 30 százalék a vállalat által betett önerő, a többi pedig támogatás.
Médiapiac
Három jogsértést is megállapított az ATV-nél a médiatanács
A testület összesen 775 ezer forint bírságot rótt a televízió médiaszolgáltatójára, ezen felül további 75 ezer forintot kell fizetnie a médium vezető tisztségviselőjének
Az ATV március 16. és 22. közötti adáshetének hatósági ellenőrzése során több szabálytalanságot is megállapított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület három jogsértés miatt összesen 775 ezer forint bírságot rótt a televízió médiaszolgáltatójára, ezen felül további 75 ezer forintot kell fizetnie az ATV vezető tisztségviselőjének – közölte az NMHH csütörtökön az MTI-vel.
Az országos kereskedelmi csatorna egyhetes műsorfolyamának vizsgálata során a hatóság megállapította, hogy a szolgáltató határozatában szereplő vállalásával ellentétben a televízió egy adásnapon nem teljesítette a rendszeres híradásra vonatkozó kötelezettségét, valamint a vállalt heti műsoridejét is túllépte, amiért a hatóság 75 ezer forintos bírságot rótt ki a csatorna szolgáltatójára.
A burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezést több alkalommal is megsértette az ATV a Hazahúzó című műsorában. A műsor a vizsgált adáshéten az ismétlésekkel együtt összesen nyolc alkalommal került adásba. A médiatanács ezért 600 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót.
A műsorszámok támogatására vonatkozó előírások megszegését állapította meg a médiatanács összesen két alkalommal az Életre fel! című műsor március 18-án és 19-én sugárzott epizódjaiban, amiért 100 ezer forintos bírságban részesítette az ATV médiaszolgáltatóját. A fenti döntésekhez kapcsolódóan, az ismételt jogsértésekre való tekintettel a szolgáltató vezető tisztségviselőjét 75 ezer forint bírsággal sújtotta – közölte az NMHH.
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.