Kövess minket!

Médiapiac

Telenor: C7

Már a Telenornál is kapható a Nokia legújabb, Symbian3 operációs rendszerre épülő okostelefonja, a Nokia C7.

A Nokia C7-et „kifejezetten a stílusra sokat adó vásárlók igényeire tervezték, kiválóan alkalmas a közösségi oldalak használatához, így tökéletesen megfelel azoknak, akik be akarnak jelentkezni és értesülni szeretnének a legújabb fejleményekről” – közölte a mobilszolgáltató.

A Nokia C7 a rozsdamentes acélt és az üveget egy kecses, teljes érintőképernyős designban egyesíti. A 3,5” AMOLED kijelző ideális a közösségi oldalak használatához, mivel a Facebook és a Twitter frissítései közvetlenül a kezdőoldalon jelennek meg, továbbá az olyan népszerű e-mailfiókok, mint az Ovi Mail, a Yahoo!® Mail és a Windows Live™ Hotmail egy érintéssel elérhetőek.

Médiapiac

Isten nevében, Isten nevével

Mit tehet a hívő ember vagy egy vallási közösség, ha úgy érzi: egy vélemény, egy karikatúra, egy újság címlapja megsértette méltóságát, belegázolt a becsületébe?

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A kérdés – melyre Franciaországban korábban terroristák brutális választ adtak – idehaza is mind gyakrabban felmerül. A tennivalók ügyében friss magyar bírósági döntések adnak használható útmutatást, a részleteket és a legfontosabb következtetéseket Török Bernát ismertette a Médiapiac kérdésére.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy véli: olyan időket élünk, amikor kultúrák találkoznak és ütköznek, a véleménynyilvánítás szabadsága pedig ilyenkor különösen jelentős társadalmi szereppel bír. Kétségkívül figyelemfelhívó megoldás, ha valaki vallási hasonlatba csomagolja politikai, társadalmi témájú mondanivalóját. Ha pedig az illető kritikát – különösen ha markáns kritikát – fogalmaz meg így, országos, de akár világraszóló botrány is kikerekedhet közléséből, ezzel pedig véleménye adott esetben sok millió emberhez is eljuthat.

De meddig mehet el a figyelemre vágyó megszólaló vagy éppen egy figyelemre vágyó sajtótermék? Másképpen: azonosítható-e az a pont, ameddig a vélemény élvez elsőbbséget mások vagy éppen teljes vallási közösségek emberi méltóságával szemben? A kérdés megválaszolására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kértük meg. Török Bernát elöljáróban azzal kezdte: a felvetés most igencsak időszerű.

– Az embernek könnyen az lehet az érzése, hogy manapság jóval többször kerül elő a kérdés, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt – kezdte a kutató. – De – folytatta – ez nyilván nem független attól, hogy intenzívebbé vált a vallás találkozása más vallásokkal vagy a vallástalansággal, a kultúrák a korábbinál többször ütköznek egymással a hétköznapokban. A közéleti vitáknak a megszokottnál is fontosabb témája lett a vallások társadalmi szerepe. Az egyetemi oktató szerint ennek megfigyeléséhez nem kell messzire mennünk, a magyar közbeszédben is tetten érhető a folyamat.

– Hazánk keresztény hagyományainak és kultúrájának védelme nemcsak az alaptörvénybe került be a közelmúltban, hanem a napi politikai törekvéseknek is része lett. A vallásos emberek, illetve a vallásban gyökerező értékeket vállaló politikusok teljes joggal tűzhetik zászlajukra ezeknek az értékeknek a megőrzését – fogalmazott Török Bernát, majd arról beszélt: a vallás messze nem magánügy, olyannyira nem, hogy számos társadalmi, közéleti vonatkozása van. S mint ilyen, a vallás könnyen a demokratikus társadalmi vita részévé válhat, ilyenkor pedig akár súlyos kritikának, gúnynak is tárgya lehet.

De el kell-e tűrnie a hívő embernek, hogy vallását a napi politikai csatározások szereplői egymás lejáratására, kigúnyolására használják fel, akarva-akaratlanul is lejáratva és kigúnyolva ezzel az adott vallást is?

NEM CSERÉLGETJÜK

– A jog többféle sérelemre is világosan reagál – hívta fel a figyelmet Török Bernát. Az alkotmányos jogállam megfelelő elégtételt garantál, ha valakit személyében becsmérelnek vallása miatt. Akkor is működésbe lép a jogrendszer, ha a hívő ember vagy egy teljes vallási közösség mások miatt nem gyakorolhatja valamely konkrét jogát.

– A véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva nem lehet vallásellenes megmozdulást tartani egy körmenet mellett, ahogy más vallási szertartások sem zavarhatók meg – mutatott rá Török Bernát. S szintúgy tiltott bármely társadalmi, így vallási közösség elleni agresszív kirohanás, uszítás is. A vallási meggyőződést ráadásul a jog bizonyos körben ezeken túl is védheti. – Ha a gúny, a kritika tárgya, eszköze például politikai vélekedés, esetleg esztétikai vagy kulturális nézet, a véleménynyilvánítás tere igen tág. Szűkebb viszont, ha a vallási meggyőződést éri támadás – magyarázta az egyetemi oktató. Ennek pedig az az oka, hogy

a vallás az emberi méltóság intim szférája, amely az ember lelki, szellemi, erkölcsi valójának egészét átjárja, alapvetően meghatározva a személyiség identitását. Nem véletlen, hogy a vallást nem szokás cserélgetni.

SZUBJEKTIVITÁS KIZÁRVA

Adódik a kérdés: mikor sérül a vallási meggyőződés, s ez ügyben mi ad támpontot? – Valójában eljutottunk a lényegi ponthoz – kezdte magyarázatát Török Bernát, majd úgy folytatta: azt, hogy egy közlés sérti-e az emberi méltóságot, emiatt pedig már nem védi tovább a véleménynyilvánításhoz való jog, nem az dönti el, hogy az érintett magára vagy vallására nézve sértőnek gondolja-e az elhangzottakat, a megjelenteket. Ahány vallásos ember, annyiféle érzékenység, de még a vallási közösségek különböző csoportjainak is eltérő a toleranciaszintje.

Az egész társadalom párbeszédének mércéit ugyanakkor nem szabhatjuk egyetlen csoport szenzitivitásához. Objektív szempontok szerint kell megítélni tehát, hogy egy vélemény, egy cikk, egy illusztráció sérti-e valamely vallási közösség méltóságát. Török Bernát az Alkotmánybíróság (AB) nemrégiben meghozott döntéseinek főbb megállapításait is idézte, amikor kifejtette, mikor beszélhetünk egy vallási közösség méltóságának megsértéséről. Nem minősül annak önmagában az, ha egy vallásos jelképet, történetet profán környezetben használnak fel.

Ha a vallási meggyőződés egyes elemeinek alkalmazásához sértő tartalom, gúny is társul, akkor pedig az válik központi kérdéssé, hogy a vélemény megfogalmazója öncélúan használta-e az adott vallás dogmáit, jelenítette-e meg fontos tárgyait, személyeit. De mikor nem öncélú a közlés? Az AB döntése is rámutat, hogy nem beszélhetünk öncélúságról, ha a vallási tartalom valamiféle közéleti üzenet megfogalmazásának eszköze.

Az egyetemi oktató itt szóba hozta az úgynevezett címlapügyet, vagyis azt az alkotmánybírósági eljárást, amely a HVG 2014- es karácsonyi borítója miatt indult meg. A hetilap akkor Nagy Harácsony címet adott vezető sztorijának, illusztrációként pedig Gerard Van Honthorst

A pásztorok imádása című festményét szerepeltette. A művet a lap átalakította, így került a képre például Vida Ildikó akkori adóhivatali elnök mellett Rogán Antal, Habony Árpád, Szijjártó Péter, Lázár János és Orbán Viktor, a gyermek Jézust pedig egy rakás aranypénzzel helyettesítették.

– A Kúria úgy foglalt állást, hogy ez a megoldás nem sértette a keresztény vallási közösség méltóságát, meggyőződését. A hetilap eljárása ugyanis nem volt öncélú: egy vallási jelképet használt fel arra, hogy kritikát fejezzen ki, de ezt a közéleti vita részeként tette, s objektíven felismerhető módon a megjelenített politikusokat vette célba, nem pedig a vallást, a vallási közösséget. Az Alkotmánybíróság most erről a mérlegelésről mondta ki, hogy megfelel az alkotmányossági szempontoknak – magyarázta a hat év után nyugvópontra jutott eljárást lezáró bírói döntések lényegét Török Bernát.

Hozzátette ugyanakkor: az AB egy másik ügyben hozott határozata szerint a bíróságoknak minden ügyben alaposan meg kell vizsgálniuk, hogy a vallási meggyőződést érintő közlés valóban kapcsolódik-e a közéleti vitához, vagyis objektív értékelés szerint is konkrét üzenettel bír-e egy vitatott társadalmi kérdésben. Csak így lehet pontosan állást foglalni arról, hogy öncélú volt-e az adott vélemény vagy sem.

Míg a nem öncélú közlések csak kivételes körülmények között sérthetik mások jogait, addig a közéleti vitával nem indokolható becsmérlés hamarabb nyújthat alapot jogi lépések megtételéhez.

BRUTÁLIS HATÁSOK

A kutató a címlapügy egy érdekes aspektusára is felhívta a figyelmet.

– Paradox helyzet – fogalmazott Török Bernát, majd arról beszélt, hogy a keresztény jelképeket, szokásokat eszközül felhasználó kritika valójában azt bizonyítja, hogy Magyarország keresztény kultúrájú ország. A keresztény vallás jellemző elemeit idehaza mindenki ismeri, az ezeket kölcsönvevő karikatúra, montázs, mém is ezért lehet hatásos. A hatásnál szintén érdemes röviden elidőzni: például a Mohamed-karikatúrák hatása brutális volt. A Charlie Hebdo szerkesztőségét 2015-ben ért bosszúálló terrortámadás tucatnyi emberéletet követelt, Samuel Patyt pedig tavaly fejezte le bestiálisan egy fiatal azért, mert a francia történelemtanár a szólásszabadságról beszélve a prófétáról mutatott gúnyrajzokat.

– Brutális köntösben, de ezekben az esetekben is a véleménynyilvánítás szabadsága került összetűzésbe a vallásos személyek emberi méltóságával. A témakör vizsgálatakor a magyar igazságszolgáltatás fórumainak nem kellene reagálniuk ezekre a tőlünk nem is olyan messze történt tragikus eseményekre? – kérdeztük az oktatót. –

A szólásszabadság nyugati története mindig is arról szólt, hogy a lényeges társadalmi folyamatok, változások az elsők között tették viták tárgyává egyes vélemények legitimitását, kimondhatóságát – kezdte Török Bernát.

Ez ma is így van, a szólásszabadság szerepe ugyanakkor éppen az, hogy garantálja a feszültséget okozó jelenségek megvitatását, kibeszélését. A kutató szerint ugyanis hosszabb távon nem sokra megy egy társadalom, ha a problémáit a szőnyeg alá söpri. A határok kijelölésére persze mindig szükség van: a szólásszabadság messze nem korlátozhatatlan, keretei a társadalmi jelenségek, folyamatok alapján szabhatók meg.

A szólásszabadság állapota tehát folyamatosan együtt alakul azzal a társadalommal, amelynek vitáit szabályozni hivatott. A szakember végül kiemelte: a társadalmi párbeszéd minőségének javítását, az egymás iránti tisztelet kultúrájának előmozdítását óriási hiba lenne csupán a jogtól várni.

Míg a jog államilag kényszerítő kezét sokszor megkötik a demokratikus vita szabadságának szempontjai, addig az illendőség és a tisztelet normáinak megvédéséért közösen jóval többet tudunk tenni.

Amikor kultúrák intenzív találkozását tapasztaljuk, a szólás széles körű lehetősége ugyanúgy fontos, mint egymás tisztelete. A docens szerint a jog és az állam csupán a kereteket tudja kijelölni, azon belül viszont jóval több elvárással és figyelemmel kell lennünk egymás iránt. Hogy a vita valóban csak vita maradjon.

Jakubász Tamás

DR. TÖRÖK BERNÁT Egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője. Korábban nyolc éven át az Alkotmánybíróság főtanácsadója, azt megelőzően az Országos Rádió- és Televíziótestület jogi munkatársa. 2016–17-ben az amerikai Yale Egyetem jogi karának vendégkutatója. Kutatási területe a szólásszabadság, az alapjogi bíráskodás és az információs társadalom jogi kérdései.

Tovább olvasom

Médiapiac

Az uniós biztoshoz fordult a Heti TV ügyében Járóka Lívia

Az Európai Unió alapvető értékei egyértelműen sérülnek az Európai Parlament alelnöke szerint.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„Bizonytalan helyzetbe került a Heti TV, miután tavaly decemberben Budapest VII. kerületének DK-s vezetése felmondta az Európa egyetlen zsidó televíziójával kötött ingatlanhasználati szerződést” – írta közösségi oldalán Járóka Lívia kedden.

Az Európai Parlament fideszes alelnöke szerint nem tudni, folytathatja-e tevékenységét a csatorna Erzsébetvárosban, amely Európa virágzó zsidónegyede volt a második világháború előtt, s napjainkban is fontos és meghatározó színtere az európai zsidóságnak.

Járóka Lívia az ügy mielőbbi rendezésének érdekében levélben arra kérte Věra Jourová uniós átláthatósági biztost, hogy vizsgálja ki az ügyet – írta a Magyar Nemzet.

A levelét a közösségi oldalán is megosztó EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kerület polgármestere, Niedermüller Péter a 100 Tagú Cigányzenekarral kötött szerződést is megszüntette.

„Alapvetően ugyanabból az épületből szorították ki őket, mint a Heti TV-t” – fejtette ki. Hozzátette, hogy a zenekarnak sikerült új helyet találnia Budafokon, ahol megtiszteltetés volt a helyi önkormányzatnak a zenekar befogadása.

„Budapest kulturális és etnikai szempontból is sokszínű és élénk város. Azonban ezekkel a döntésekkel a VII. kerület baloldali polgármestere nemcsak ezt a sokszínűséget támadja, hanem veszélyezteti a média szabadságát is. Éppen ezért levelemben arra kértem Jourová biztos asszonyt, hogy a helyzetet kivizsgálva a bizottság próbáljon megoldást találni az Európai Unió valamennyi alapvető értékének helyi szintű tiszteletben tartására” – zárta bejegyzését Járóka Lívia.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tisztújítást tartott a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Mediaworks és közmédia vezető munkatársai egymással csapategységet alkotva fogalmazták meg határozott igényüket a szakmai érdekképviselet hatékony ellátására képes újságírószövetség létrehozására.

Közzétéve:

Pixabay

Újjáválasztott és kibővített elnökséggel készül feléledni a pandémia okozta dermedt állapotból a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) – olvasható a szövetség honlapján. Az online térben tartott legutóbbi közgyűlésen a tagság bizalmat szavazott korábbi vezetésének, és egy fővel kibővítette a szervezet eddigi elnökségét:

a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás elnökölte grémiumhoz új tagként a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György csatlakozott.

A szervezet vezérkara továbbra is változatlan összetételben folytatja a munkát: dr. Mayer Erika alelnökként, Gazsó L. Ferenc ismételten elnökségi tagként dolgozik tovább. A médiaszövetség munkájának törvényessége fölött dr. Danyi Richárd elnök, valamint Pásztor Zoltán és Regös Zoltán tagok révén felügyelőbizottság őrködik. A szervezet munkáját Cserháti Ágnes elnöksége, valamint Zelei Miklós és dr. Kakuk L. Tamás tagsága mellett etikai bizottság is segíti.

A szervezet régi-új elnöke, Toót-Holló Tamás a szervezet nyitottságáról szólva úgy fogalmazott:

általában mindenkivel keressük a kapcsolatot és az együttműködést, aki a magyar nyelven alkotó, dolgozó újságírók új érdekvédelmi, szakmai szervezetének munkáját, törekvéseit segíteni tudja.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

A közgyűlésen elhangzott beszédek tanúsága szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség nagyban támaszkodni kíván az új elnökségi tagja, a Magyar Sportújságírók Szövetségét (MSÚSZ) vezető Szöllősi György innovatív elképzeléseire, s mintaként tekint az MSÚSZ által a médiaszakmában végzett érdekvédelmi munkára, valamint szakmai elismerési formákra.

Az elmúlt években kicsiben, a mintegy hétszáz tagú sportújságíró szövetségnél bebizonyítottuk, hogy lehetséges olyan munkát végezni egy ilyen szervezetben, amely érdemi és sokféle segítséget nyújt a kollégáknak, s örömmel csatlakozom a Magyar Nemzeti Médiaszövetség törekvéseihez egy régóta hiányzó, minden magyar újságíró számára fontos és hasznos szövetség felépítésében

– mondta célkitűzéseiről szólva a Magyar Nemzeti Médiaszövetség munkájába elnökségi tagként bekapcsolódó Szöllősi György.

Szöllősi György 2016 óta a Nemzeti Sport napilap főszerkesztője (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

Az elnök, Toót-Holló Tamás a gazdaság hamarosan esedékes újraindításához kapcsolta a MNMSZ munkájának erőteljesebb újraindítását. Terveik szerint hamarosan együttműködési megállapodást kötnek a médiaszakma velük partnerséget kereső szervezeteivel, s ezt a szövetségkeresést haladéktalanul kiterjesztik a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpórában élő magyarság újságírói szervezeteire és újságíró munkatársaira.

Mint mondták, igyekeznek minél több olyan vonzó szolgáltatást kínálni, amelyek hozzájárulnak az újságírók munkakörülményeinek javításához, valamint a médiaszakma biztosabb jövőképének kialakításához.

Az MNMSZ tagsága egybehangzóan szavazta meg az új elnökséget és az általa deklarált stratégiai célokat. Kifejezték azt a szándékukat is, hogy az érdekvédelmi munka új fokozatra kapcsolása mellett a tagság számának gyarapítása érdekében is határozott lépéseket tesznek. Fontosnak tartották azonban azt is hangsúlyozni, hogy a szervezet a rekrutáció során a nyitottságát is fenntartja, a megfelelő feltételek esetén minden jelentkezőt fogadni kész, aki a szervezet eszmeiségét elfogadja.

Célkitűzéseik között említették, hogy készek rendszeresen megnyilvánulni a médiapolitika kérdéseiben, s azonnal reagálni kívánnak a magyarországi médiaállapotokkal szemben megfogalmazott minden tendenciózus vádra.


Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) nem jogutódja, de részben szellemi örököse is a 2002-ben alakult Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ), ami abból is következik, hogy a tagok közt sokan vannak, akik a MEÚSZ megszűnése után az MNMSZ tagjaivá váltak. Az MNMSZ első alapszabálya 2017. november 14-én született, melynek alapján a szervezetet (akkor még Magyar Médiaszövetség néven) 01-02-0016779-es nyilvántartási számon 2018. január 12-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. A szövetség első elnöke dr. Gazsó L. Ferenc volt, aki dr. Mayer Erika és dr. Toót-Holló Tamás elnökségi tagsága mellett kezdte vezetni a szervezetet.
A médiaszövetség első alapszabály-változását a nyilvántartás kiegészítésével 2018. május 11-i végzésével jegyezte be a Fővárosi Törvényszék: ekkor kapta meg a szövetség új, jelenlegi nevét, mely szerint már Magyar Nemzeti Médiaszövetség néven, s új célok szolgálatában működik. A szervezet akkortól fogva az alábbi három célkitűzés szellemében végzi munkáját:

  • a nemzeti érdek és a polgári értékrend érvényesítésével a médiában;
  • a Kárpát-medence magyar újságírói érdekeinek képviseletével az összmagyar célokat szolgálatában;
  • a modern információközlés és műsorszolgáltatás színvonalának emelését támogatva.

A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én tartott tisztújító közgyűlésén új elnökről és új szereposztású elnökségről hozott határozatot, valamint létrehozta első felügyelőbizottságát és etikai bizottságát. A tisztújító közgyűlést követően a médiaszövetség új elnöke dr. Toót-Holló Tamás, aki akkortól fogva dr. Gazsó L. Ferenc és dr. Mayer Erika elnökségi tagsága mellett vezeti a szervezetet. A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én elfogadott alapszabályának preambuluma szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően működő, a magyarországi és határon túli magyar nyelvű, a sajtóban és a médiában kiemelkedő szakmai tevékenységet végző személyek, valamint az őket tömörítő szervezetek önkéntes tagságon alapuló, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezete. A preambulum szerint továbbá a Magyar Nemzeti Médiaszövetség – mint szakmai-érdekvédelmi szövetség – a magyar nyelvű sajtó- és média ügyének társadalmi képviselője mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A preambulum azt is megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és külföldi szervezetektől független, pártoknak és külföldi szervezeteknek anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el.

A médiaszövetség 2021. február 24-én végrehajtott tisztújítása az új elnökség deklarációja szerint a szervezet véleményformáló médiapolitikai szerepvállalásának és tagtoborzásának új kezdetét jelenti.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom