Médiapiac
Telefon a nyerő
Mivel a telefon lett az első számú olvasóeszköz, ezért a szövegnek, a tartalomnak is ehhez a megváltozott szokáshoz kell alkalmazkodnia. De hogyan?
A számítógép és a tablet folyamatos lejtmenetben van a legkisebb eszközhöz képest, ezért amikor tartalmat állítunk elő, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy nagy valószínűséggel ezen a nem túl nagy kijelzőn és nagy eséllyel nem egy fotelban ücsörögve fogják olvasni az emberek a mondandónkat. Persze ennek nem kell azt jelentenie, hogy lehet igénytelenül írni, hiszen úgyis csak átfutják, amit írtunk. Bár az olvasó szkennelve olvas, ha szkennelés közben valami felkelti az érdeklődését, akkor akár telefonon is elolvas hosszú cikkeket, üljön akár egy fogorvosi váróban, a metrón vagy a mellékhelyiségben. Mert a tartalomfogyasztásban fontos változás az is, hogy mindig, mindenhol lehet olvasni.
 |
| Az online tartalomfogyasztási trend alakulása |
Érdekes, hogy amikor két évtizeddel ezelőtt, az sms 170 karakterébe kényszerültünk, akkor mindenki a nyelv halálát, elsivárosodását prognosztizálta. Úgy gondoltuk, a lécci-k, sztem-ek és vok-ok világában, ahol minden egyre rövidül, óhatatlanul romlik a minőség is. A borúlátóknak mégsem lett teljesen igazuk: mivel a fogyasztók valami alapján szelektálni kényszerültek, így a hitelesség, a pontosság, az igényes kinézet minden eddiginél fontosabbá vált. A nyelv folyamatosan egyszerűsödik, de a minőségi szöveg felértékelődött. Ma már egy magára valamit is adó tartalomelőállító nem teheti meg, hogy nem veszi figyelembe, hogy hogyan, milyen stílusban, és milyen szöveget kommunikál a célközönségével. Ez akkor is így van, ha a használt szókincs folyamatosan apad. Ma átlagosan 5-10.000 szó alkotja a passzív szókincsünket, egyes borúlátó kutatások szerint a középiskolások 1800 szót használva beszélnek.
Már nem helyhez és időhöz kötjük, hogy mikor olvasunk, vagy tájékozódunk az aktuális hírekről, mert megteremtettük magunknak a feltételeket ahhoz, hogy bármikor, és bárhol a kívánt információ birtokába juthassunk, leginkább az okostelefonunk képernyőjéről. A mobilunk után nyúlunk, ha a gyermekünknek szeretnénk mesét olvasni, de akkor is, ha hírek között akarunk böngészni. Kattintásról kattintásra újabb szövegekkel találkozunk. Azonban a szöveghez való viszonyunk megváltozott, az olvasott szövegnek már nem csupán fogyasztói, hanem közvetítői is vagyunk. Ha tetszett, megosztjuk, ha nem tetszett kommentet írunk hozzá. Nem csak befogadjuk a tartalmat, hanem alakítunk rajta, és befolyásoljuk a szöveg további sorsát.
A közösségi médiumok térhódításával megnőtt a naponta előállított tartalom mennyisége is. Azokból a tartalomfogyasztókból is tartalomelőállító lett, akik korábban soha nem foglalkoztak ezzel. Rengeteg helyről kapunk is szöveget: ír nekünk a HR, az ügyfél, az iskolai köremailen is foghatjuk a fejünket – mindenkinek a gyorsaság, az azonnali reakció vált fontosabbá a tartalom minőségénél.
Így nem meglepő, hogy aki ír, sokszor egy sötét gödörbe lapátolja bele a szövegeit. „Egy felmérés szerint az interneten fellelhető szövegek 35%-a van használatban, ami még egészen jó aránynak tűnik, ha azt vesszük, hogy mennyi értékelhetetlen tartalom kering különböző rég elfeledett oldalakon” – mondja Szegedi Juli, az LWp Kommunikáció tanácsadója, a trendtollnokok.hu trénere, aki éppen ezt felismerve jutott arra, hogy érdemes íráskultúrát tanítani azoknak is, akik nem hivatásszerűen írnak nap mint nap szövegeket. A kutatás szerint a nem olvasott tartalmak pedig osztoznak „nehéz megtalálni” (11%), az ”alacsony minőség” (8%), az „érdektelen tartalom” (19%), a „felhasználók előtt ismeretlen” (17%) és a „nincs rá büdzsé” (10%) szomorú, elfeledett címkéken.
 |
| Interneten fellelhető szövegek használati feloszlása |
„Minden arról szól, hogy hogyan lehet az említett 35 százalékba bekerülni – hogy a szövegeinket megosszák, érdeklődést keltsenek abban az óriási szövegtengerben, amiben ma szinte mindenki úszni vagy fulladozni kénytelen. A szövegalkotás és a tartalmi építkezés módja dönti el, hogy a címzett ’kicsomagolja-e’ a neki szánt szöveget” – folytatja az írásképzéssel foglalkozó szakember. Egy másik kutatás arra mutatott rá, hogy a marketingesek 98%-a úgy véli, hogy a brandépítés alapvető része kellene legyen a kontent marketing. „Márpedig, ha anélkül írunk, hogy tudnánk kinek, miért és hogyan, akkor abból minden lesz, csak nem valódi tartalom. Amit nem olvas senki, az nincs is” – az internet szövegeit tekintve ez biztosan így van, mondja a tréner.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció