Kövess minket!

Médiapiac

Tele a fazék ötletekkel

Lehet-e még újdonságokat hozni a főzőműsorok világában? Hogyan születnek az új ötletek? Feltűnhetnek-e a semmiből új sztárséfek? És persze a megkerülhetetlen kérdés: hogyan érintette a TV Paprikát a versenytárs csatorna megjelenése? Ezekről kérdeztük Minda Juditot, az AMC Networks International Central and Northern Europe infotainment és gyerekcsatornákért felelős programigazgatóját.

Mennyire érzékelnek trendeket a gasztroműsorok piacán? Milyen formátumok erősödtek vagy gyengültek az utóbbi időben? Más-más célcsoportnak szólnak-e pl. az utazós, a nemzetközi konyhákat bemutató, vagy a celebeket szerepeltető műsorok?

A gyártók továbbra is ugyanúgy készítik, a nézők pedig továbbra is ugyanúgy kedvelik a régi vágású „stand and stir” azaz „kavargatós” műsorokat, amelyek recept alapú, praktikus főzést mutatnak. De mivel a technika fejlődik, a képek egyre szebbek, a vágások egyre gyorsabbak, így egy félórás adásban manapság már akár 3-4 recept is elfér.

Az utazós műsorok egyszerre nyújtanak gasztronómiai és „fotelturisztikai” élményt, így töretlen népszerűséget élveznek. Nem véletlenül indítottuk el Utazás Gasztronómiába című műsorsávunkat, amely az utazós-főzős műsorokra fókuszál.

Célcsoport tekintetében néha érnek bennünket meglepetések.

Sokszor bebizonyosodott már, hogy a legmodernebb, legszókimondóbb műsorainkat is örömmel fogadják az idősebb, konzervatívabb nézőink is.

A Dóra a piacon regionális formátumként működik a TV Paprikán. Mennyire beszélhetünk egységes régióról a gasztroműsorok kapcsán? Vannak kifejezetten magyar sajátosságok?

A piacon vásárlás élménye nem magyar sajátosság, de még csak nem is regionális. A friss árukkal való főzés és a piacon való válogatás a legtöbb nemzet gasztronómiájában fontos elem. Ilyen szempontból ez a formátum a világ bármely részén megállja a helyét.

A mi közép-kelet-európai régiónk országainak más-más a konyhája, ezért a Dóra/Marketa/Antonio a piacon című műsor (Dóra a piacon – magyar sorozat; Marketa a piacon – cseh műsor; Antonio a piacon – román műsor) a piacon beszerzett hozzávalókban és a receptekben hordozza a helyi sajátosságokat. Ez a műsor egyszerre hagyományos és modern, nem tisztán nemzeti ételek készülnek, hanem sok esetben nemzetközi fogások is.

Vannak-e olyan műsoraik, amelyeket vagy nem lehet levenni a műsorról, vagy a nagy sikerre való tekintettel az idei őszi szezonban is visszahozzák?

Egy tematikus csatorna nem teheti meg, hogy egy műsort csak néhány alkalommal szerkeszt adásba, műsorainkkal többször is találkozhatnak a nézők az év során, de vannak olyan örökzöldjeink, akár a saját gyártású, akár a vásárolt tartalmak között, amelyeket mindig szívesen fogadnak a nézők. Előbbire példa a Bódi Margó ízvilága, utóbbira Jamie Oliver műsorai.

Milyen modellben szokták tesztelni az új műsorokat? Külső gyártók készítenek előre megállapodott számú epizódot, és azok teljesítménye alapján döntenek az esetleges folytatásról? A nézettségi adatokon kívül kutatják-e a műsorok fogadtatását, a nézői igényeket?

A már elkészült műsorok élesben kerülnek megméretésre, a nézettség a siker fokmérője.

Olyan műsorokat igyekszünk készíteni, amelyek vagy korábbi, bevált formátumok folytatásai, vagy népszerű képernyős arcainkra épülő új koncepciók.

Kis szerkesztőségünk tagjai egytől egyig a gasztronómia megszállottjai, így nincs hiány ötletekben, amelyek megvalósításában fontos szerepe van a nézői visszajelzéseknek. Nézőinktől Facebookon és emailben rengeteg levelet, kérést és bíztatást kapunk.

Hogyan lehet felépíteni egy-egy új séf márkáját? Érdemes belevágni, vagy így is túlkínálat van a piacon, mindig találni arcokat a műsorokhoz?

Ma már szinte lehetetlen a nulláról felépíteni egy új séf „márkáját”, ahogy az a TV Paprika hőskorában történt.

A nagy kereskedelmi csatornák is olyan séfekkel dolgoznak, akik legalább a szakmájukon belül ismertnek számítanak. Ez hatványozottan igaz egy kis tematikus csatornára. Mi is elsősorban olyan arcokkal dolgozunk, akik vagy a TV Paprika régi arcai (Bede Róbert), vagy a blogszférából ismertek (Havas Dóra, Jókuti András), vagy egyenesen világsztárok, mint Széll Tamás.

A nagy kereskedelmi televíziók gasztro-vetélkedőket indítanak az ősszel. Terveznek-e Magyarországon is olyan vetélkedőt, mint az Absolute Chef, vagy inkább az olyan, interaktív jellegű műsorokra építenének, mint az Arena Culinaria?

A gasztro-vetélkedőkben a gasztronómia csak egy eszköz. Ahogy a zenei tehetségkutatókban, itt is a feszültség, a dráma, a siker és a bukás a lényeg.

Ha valami csoda folytán szexivé válna a cipész mesterség, akkor a nagy kereskedelmi csatornákon arról is lehetne vetélkedőt forgatni.

Mi nem ebben utazunk, bár a Sztárséf című műsorunkkal 2013-ban nagyjából mindenkit megelőztünk ebben a műfajban.

A TV2 gasztrocsatornájának színrelépése mennyiben változtatta meg a versenyhelyzetet, és milyen hatást gyakorolt a programtervezésre?

A Chili TV indulása véget vetett annak a kényelmes helyzetnek, hogy a TV Paprika egyedüli magyar gasztronómiai csatornaként volt jelen a piacon.

Úgy gondoljuk, hogy a tisztességes versengés egészséges és természetes, állunk elébe.

Nem meglepő, hogy a Chili TV le tudott csípni a nézettségünkből, de reklámbevételben ezt egyáltalán nem éreztük meg. Azt is meg kell említeni, hogy a Chili nagy előszeretettel vásárolja a TV Paprikán korábban már évekig futott sikeres sorozatokat, de a legtöbb újdonságot továbbra is mi kínáljuk. Nézettségben 2017. eddig eltelt időszakában majdnem a dupláját hozzuk a Chiliének A18-49-ben. A TV2 által preferált A18-59-ben ez az arány még jobb. A most már két magyar „gasztro” szereplő nagyobb választási lehetőséget kínál a nézőknek, és ennek csak örülni lehet.

Az interjú rövidített változata elsőként a Médiapiac 2017/9-10. számának gasztro-összeállításában jelent meg.

Médiapiac

Az Apple újra elérhetővé teszi a Parlert

Az Apple újraindítja az internetes szólásszabadságról szóló vita középpontjában álló Parler nevű, konzervatív közösségi média alkalmazását – jelentette be a vállalat.

Közzétéve:

A számítógépeket és okostelefonokat gyártó óriásvállalat “kifogásolható tartalom” ürügyén januárban távolította el a Parlert a megvásárolható alkalmazásokat tartalmazó tárhelyéről, az úgynevezett App Store-ból.

Az Apple vezetése hétfőn a Mike Lee utahi republikánus szenátornak és Ken Buck coloradói republikánus képviselőnek küldött levelében tudatta, hogy a Parler továbbfejlesztett alkalmazását hamarosan jóváhagyják, így az ismét elérhető lesz a felhasználók számára.

Az óriáscég levelét Buck képviselő hozta nyilvánosságra a Twitteren, majd a hírt megerősítette Lee szenátor irodája is. Az Apple nem kívánta kommentálni az információt, a Parler pedig nem reagált a The Wall Street Journal című lap munkatársának megkeresésére.

A képviselőknek küldött levélben az Apple vezetése kiállt a korábbi döntése mellett, amellyel eltávolította az alkalmazást az elérhető appok tárhelyéről. Az indoklásban olyan korábbi Parleren megjelent posztokra hivatkoztak, amelyek szerintük rasszisták voltak és vallásokat ócsároltak, vagy erőszakra buzdítottak.

Az Apple tájékoztatása szerint munkatársai január óta “érdemi és tartalmas párbeszédet” folytattak a Parler dolgozóival, és az alkalmazást gyártó cég további fejlesztéseket és szabályozást ígért. Ezek mibenlétéről azonban nem közölt részleteket.

Ken Buck képviselő a Twitteren úgy fogalmazott: a döntés “hatalmas győzelem a szólásszabadság számára”.

A Parler közösségi portál – amely megjelenési formájában a Twitterhez hasonlít – 2018-ban indult, és rendkívül gyorsan népszerűvé vált Donald Trump republikánus elnök támogatói körében. Felemelkedése egybeesett azzal, amikor a Twitter egyre agresszívabban lépett fel a nem tetsző tartalmak ellen, sok Twitter-fiókot be is tiltott. Mark Meckler, a Parler igazgatója februárban azt közölte, hogy a platformnak több mint 20 millió felhasználója van.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Kovács: A CNN tökélyre fejlesztette a szisztematikus manipulációt

A szisztematikus manipuláció művészete, amit a CNN tökélyre fejlesztett, az egyik legveszélyesebb fejlemény az elmúlt időszakban.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Donald Tusk megnyilakozása a Magyarország és Lengyelország demokratikusan megválasztott kormánya és politikai vezető ereje elleni boszorkányüldözés része – kommentálta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a CNN-ről megjelent legfrissebb leleplezést, valamint az Európai Néppárt (EPP) elnökének a magyar és a lengyel kormány járványkezelését bíráló közlését hétfőn a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Donald Tusk korábban azt írta Twitter-oldalán, hogy a koronavírus-járványban „Magyarország és Lengyelország tragikus rekordokat dönt a halálozások és az új esetek számában”. „Illiberális demokráciák működésben. Kevesebb szabadságot, de nagyobb biztonságot ígértek. Ígéretüket be is tartották, de csak az első felét” – írta az EPP elnöke a mikroblogban.

Kovács Zoltán szerint Donald Tusk az elmúlt években „provokatőri irányba” ment el, és nyilatkozta alapján „nyugodtan lehetne a liberálisok képviselője is”. A politikus szerint Donald Tusk nem átallja politikai célokra felhasználni a járványt, és annak egymással össze nem vethető adatait, ez pedig „mindent elárul az elszántságról és célról”.

Megjegyezte:

az első és második hullám eszközeivel nem lehet hatékonyan védekezni a brit mutánssal szemben, az egyetlen megoldás az, ha mindenkit beoltanak.

Ezt a hitet, bizalmat rombolják ezek a megszólalások – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „ezt teszi a baloldal is, amely napról napra, vagy akár napon belül is képes magának ellent mondani csak azért, hogy ellentmondjon a kormánynak vagy a kormány intézkedéseinek, és bizonytalanságot keltsen a magyar emberekben”. Kovács Zoltán szerint Donald Tusk ezeknek a céloknak a szolgálatába állt.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Tusk állításával szemben Magyarország a többlethalálozásokat tekintve „valahol az európai átlag alatt” van.

Kovács Zoltánt kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy a CNN amerikai hírtelevízió műszaki igazgatója bevallotta, a CNN „a manipuláció művészetét” gyakorolja, annak érdekében, hogy „megváltoztassa a világot”. Az igazgató kifejtette azt is, hogy a hírtelevízió hazug propagandát folytatott, mert az volt a célja, hogy eltávolítsák a hivatalából Donald Trump volt republikánus amerikai elnököt – számolt be róla a hirado.hu.

A szisztematikus manipuláció művészete, amit a CNN tökélyre fejlesztett, az egyik legveszélyesebb fejlemény az elmúlt időszakban. Amikor ez összekapcsolódik politikai célokkal, a koronavírus-járvány kapcsán az egészségügyi védekezésben az elbizonytalanítás kampányával, az szó szerint életveszélyes, emberéleteket követel – jelentette ki Kovács Zoltán.

Tovább olvasom

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom