Kövess minket!

Médiapiac

Teenboss, Z-generációs platform az ÉVA magazintól

Az ÉVA brand új platformmal nyit a fiatalabb generációk felé. A Teenboss elnevezésű mellékletében és social felületein, valamint a www.teenboss.hu weboldalon a Z generáció tehetséges fiataljai mondják el véleményüket a minket körülvevő világról.

„Kiengedtük a szellemet a palackból. Pontosabban szellemkéket szabadítottunk ki abból a jelképes palackból, amelybe az oktatási rendszer, gyakran a szülők is és úgy általában a felnőtt társadalom gyömöszöli a tizenéveseit. Pályázatot hirdettünk, amelyre közel százan jelentkeztek, és a nyolc legtehetségesebb tizenévesnek adtunk közel hetven oldalt az Éva magazin szeptemberi számából, írják és fotózzák tele azzal, ami őket foglalkoztatja, érdekli, mutassák meg nekünk, ők hogyan látják közös világunkat” – fejti ki Pócsik Anita, az Éva magazin főszerkesztője.

A kezdeményezéssel az ÉVA magazin egyik nem titkolt célja, hogy megmutassa, igenis lehetséges a Z-generáció tagjainak figyelmét a klasszikus médiafogyasztásra és tartalomgyártásra irányítani. Ha a fiatalok a témát, a formát, a stílust magukénak érzik, akkor meglepő tudatossággal és mélységgel ássák bele magukat egy-egy anyagba magazinolvasóként és tartalomgyártóként egyaránt. Mindemellett az X és Y generációs ÉVA olvasóknak is újfajta élményt nyújt a szeptemberi lapszám: segít tinédzserkori önmagukra emlékezni, feleleveníteni azon énjüket, amely tele volt kérdésekkel, világmegváltó tervekkel.

Amióta csak generációs különbségekről beszél a piac, azóta kerestük a legmegfelelőbb módját a fiatalok megszólításának. Ezzel a megoldással átléptünk a sztereotip gondolkodáson, mi szerint a fiatalokat nem érdeklik a magazinok. Dehogynem! Csak a hozzájuk igazított formában! Azt a tévhitet is sikerült megcáfolnunk, hogy a fiatalok nem költenek médiatermékekre. Fókuszcsoportjainkon kizárólag olyan fiatalokkal találkoztunk, akik igényes fogyasztók, rendkívül tudatosak döntéseikben és bátran megfogalmazzák véleményüket mindenről. Mi illeszkedne jobban az Éva brandhez, ha nem ez a merész, szókimondó attitűd?

– nyilatkozott Salamon Brigitta marketing- és pr igazgató.

A tiszteletbeli szerkesztőségi tagok cikkeikben bemutatják, hogy a fiatalok is ugyanúgy képesek elvezetni akár egy millió dolláros céget, mint ahogy az idősebbek és ugyanúgy tudnak politikáról beszélgetni bárkivel, mint a felnőttek. „Nem vagyunk egy külön „faj”, akiket csak a szex és az alkohol érdekel. Szeretnénk bebizonyítani, hogy igenis többre vagyunk képesek ennél. Csak hagyjanak minket is megszólalni. Az Éva engedte, és látjuk, mi lett a vége: egy gyönyörű, érzelmekkel teli melléklet, amit mi, fiatalok készítettünk. Természetesen a rengeteg segítséget, amit kaptunk az igazi szerkesztőktől ezúton is köszönjük” – fogalmaz Lóránt Gergő az ifjú titánok, a Z-generáció tagja nevében.

Megmutatjuk, milyen szerintünk a világ, és hogy minek kéne még változnia ahhoz, hogy végre egy normális társadalomban tudjunk élni. Az elfogadás volt az egyik legfontosabb szó, amit minden meetingen elmondtunk. Igenis el kell fogadnunk másokat. Elég jó irányba haladunk, de még mindig lemaradásban vagyunk, mondjuk, Amerikához képest.

Az offline megjelenés mellett az online térben is útjára indult a Teenboss: a www.teenboss.hu oldalon a szerzők legfrissebb írásaival találkozhatnak az olvasók, valamint az Instagram és a Snapchat felületeken is nyomon követhetik az újdonsült magazinkészítők mindennapjait.

 

A mellékletről és az ahhoz kapcsolódó digitális tartalomról bővebb információt a szeptember 12-én megrendezésre kerülő Digitália konferencia keretében kaphatnak az érdeklődők.

 

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom