Kövess minket!

Médiapiac

Tanácsokat ad a választási trauma feldolgozásához a 444

Van, aki a külföldre költözést fontolgatja, míg más a homokba dugja a fejét a következő négy évben.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A portál csütörtöki cikkében többek között arról kérdezte Bokor László pszichoanalitikust, hogymi történik abban, akit egy ilyen társadalmi trauma ér, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezt feloldja.

Vasárnap óta nem tértek magukhoz a baloldal szavazói 

Zsinórban negyedik alkalommal nyerte meg a Fidesz-KDNP a parlamenti választást, ráadásul akkora fölénnyel, amit egy közvélemény-kutatás sem tudott megjósolni. Minden eddiginél nagyobb volt az ellenzéki összefogás, és nagyon sok ellenzéki szavazó hitt benne, hogy lesz kormányváltás, de még többen bíztak abban, hogy legalább nem lesz kétharmados többsége a Fidesz-KDNP szövetségének.

Nem így lett, a kormánypártok már 136 mandátumnál tartanak. Az ellenzéki szavazók egy része azóta sem tért magához: sokk, düh, szomorúság, kilátástalanság, reményvesztettség, fekete humor.

Ez csak néhány azokból a reakciókból, amik a közösségi médiában keringenek, vagy amit egy budapesti villamoson hallani lehet.

A cikkből az is kiderül, hogy a csalódott szavazók azonban nemcsak az érzéseikről írnak, hanem különböző stratégiákat találnak ki arra, hogy hogyan vészeljék át a következő négy éves ciklust. Létrejöttek olyan Facebook-csoportok, ahol azok tömörülnek, akik inkább a külföldi folytatást választják,de van olyan kezdeményezés is, aminek célja, hogy Budapest váljon városállammá,

és szakadjon el az ország többi, szinte teljesen narancssárga részétől.

„A haza nem homogén”

„Azt kell elsősorban megérteni, hogy egy társadalmi trauma, mint egy választási vereség, felbonthatja az egyének közötti kötődést egy közösségen belül. A kötődés egy kapcsolódási késztetés, ami az ember esetében az emberi kapcsolatok társadalommá szerveződését eredményezi. Sokszor a közösségen belüli és maga a közösséghez való kötődés még az egyén életénél is fontosabbá válhat” – mondta Bokor László.

Majd azzal folytatta, hogy egy kötődés felbomlása könnyen generálhat tömegpánikot is. Példaként a mohácsi csatát hozta fel, ahol a török ereje annyira felbomlasztotta a hadseregen belüli kötődéseket, hogy a katonák szétszéledtek, II. Lajos pedig belefulladt a Csele-patakba.

A pszichoanalitikus szerint, ha ilyen jellegű társadalmi trauma történik, és felbomlik a kötődés, akkor logikus, hogy az ember a családjához és a családi szeretethez fordul. Bokor szerint különös, de még a családi szeretetet is felül tudja írni az eszme, adott esetben egy politikai nézet. Ezért van az, hogy ilyenkor családok esnek szét vagy hatalmas veszekedések alakulnak ki.El kell fogadnunk, hogy az, hogy a haza nem homogén, egy adottság, mint ahogy a család is az, egyiket sem mi választjuk

– húzta alá a szakértő.

Médiapiac

Potápi Árpád: a magyar média nélkül elképzelhetetlen a nemzetpolitika

Molnár Judit, a felvidéki Ma7 médiacsalád vezetője kapta idén a Magyar Nemzeti Médiaszövetség Kosztolányi-díját.

Közzétéve:

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára beszédet mond a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón Visegrádon 2023. december 9-én, fotó: MTI/Hegedüs Róbert

A magyar média nélkül elképzelhetetlen a nemzetpolitika – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton Visegrádon az MTI beszámolója szerint.

Potápi Árpád János a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón rámutatott:

az elmúlt évek munkájának köszönhetően a nemzetpolitika ma már hálózatok szövetsége. Ilyen hálózat a médiában is létrejött, ennek építése harminc évre nyúlik vissza, és azóta folyamatosan erősítik

– mondta.

Felidézte Antall József egykori miniszterelnök szavait, miszerint lélekben és érzésekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.

Ez indította útnak a modern kori nemzetpolitikát, amelyet a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítése követett – emelte ki az államtitkár.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Potápi Árpád János 2010-től a nemzetpolitika területén több szakaszt különített el. Első lépésként megteremtették az új jogszabályi hátteret, elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Jól átgondolt programrendszer épült ki, a magyar kormány diaszpórapolitikáját a világ számos országában figyelik és átveszik – hangsúlyozta.

Hozzátette, 2014-től a gazdasági fejlesztések és a szülőföldön való boldogulás került a fókuszba, majd 2020 után a hálózatok kiépítése felé léptek.

A hagyományos és online eszközöket ötvözve szeretnének eljutni a világ magyarságához éljenek bárhol

– mutatott rá, végül áttekintette az államtitkárság által 2010 óta elért eredményeket.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke arról beszélt, hogy figyelemhiányos korban élünk és a sokszor „betűhiányos” fiatalok már nem olvasnak, hanem rövidfilmes produkciókat néznek.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Egyre inkább jelen vannak a hibrid műfajok, amelyek között a rövid videók kiemelt helyet foglalnak el – mutatott rá.

A print média értékelése szerint „haldoklik”, már csak egyfajta „örökség formájában velünk lévő hagyomány”, sokszor csak bizonyos generációk kedvéért tartják fenn.

Eltűnt a márkahűség az online médiában, a direkt elérés – tette hozzá, majd kitért a TikTok-alkalmazásban rejlő lehetőségekre. Megjegyezte: ma már a Facebook elavultnak számít, a TikTok felületén 13,2 milliárd videót tekintenek meg havonta a felhasználók.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy versenyhelyzetbe került az újságírás a különböző médiafelületekkel.

Nem szabad versenytársnak tekinteni azt az újságírást, azt a műfajt, amelyet a jelenlévők képviselnek, fontos azokat is kiszolgálni, akik a minőségi újságírást várják el

– hangsúlyozta.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Kitért arra is, mi különbözteti meg a neoliberális és nemzeti újságírást, és úgy fogalmazott: sajnálja azokat, akik kirekesztik a nemzetből saját magukat. Amíg a neoliberális, globális újságírás arról szól, hogy azt írják, amiért fizetik őket, addig, “nekünk van egy fontos szenvedélyünk, a nemzetünk” – mondta.

Átadták a Kosztolányi-díjat

A rendezvényen az idén Molnár Judit, a felvidéki Ma7 médiacsalád vezetője vehette át a Kosztolányi-díjat a magyar ügy példamutató képviseletéért.

Mayer Erika, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke laudációt mond a Kosztolányi-díj ünnepélyes átadása előt
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Mayer Erika, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke laudációjában kiemelte: Molnár Judit büszke gyökereire, tudását Füleken alapozta meg, Pozsonyban és Budapesten „csiszolta”, majd újságírói pályája a Pátria Rádió magyar adásában kezdődött. Parlamenti tudósítóként is dolgozott, a Szabad Újság főszerkesztőjeként az írott sajtóban tett szert pályájára kiható tapasztalatokra és vezetői gyakorlatra. Pályája a Ma7 médiacsalád vezetőjeként teljesedett ki – mutatott rá, hozzátéve: Molnár Judit rendszeres résztvevője a Kárpát-medencei magyar sajtórendezvényeknek, munkáját ismerik és becsülik.

Molnár Judit, a felvidéki Ma7 médiacsalád vezetője, miután átvette a Kosztolányi-díjat
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Molnár Judit megköszönte az elismerést, az anyaország támogatását, és azt mondta: nagyon sok minden terheli a Felvidéket. Úgy fogalmazott: erősek is lehetnének, de – bár aránylag sokan vannak – gyengék. Igyekeznek meggyőzni egyre több honfitársukat a magyar képviselet fontosságáról – hangsúlyozta. Hozzátette, mindez nem csak a politikáról szól; ha eljutnak odáig, hogy merik a magyar nyelvet használni a mindennapokban, akkor lehet, hogy erősebbek lesznek. Az ő munkájuk meggyőzni az embereket arról, hogy jó magyarnak lenni – mondta a díjazott.

A kétnapos konferencia megelőző napjáról szóló beszámolót ide kattintva tudja elolvasni.

Tudósításunkat Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója konferencián elmondott szombati előadásáról ide kattintva tudja elolvasni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a közmédia legrangosabb szakmai díjait

A köz szolgálatáért végzett tevékenység és a példaértékű szakmai munka elismeréseként tíz kategóriában osztották ki a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított elismeréseket.

Közzétéve:

A díjazottak és díjátadók a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított szakmai díjak átadásán a Thália Télikertben 2023. december 8-án, fotó: MTI/Kovács Attila

A közmédia mindig a közösről szól, a „közös kultúráról, aggodalmainkról, küzdelmeinkről, sikereinkről; közös jelenünkről és jövőnkről” – mondta a péntek esti eseményen Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke az MTI beszámolója szerint. Hozzátette:

a kitüntetettek tehetségükkel, tudásukkal a közt szolgálják. Úgy fogalmazott, a közmédia nevében a „bűvös szó: köz”, amely csak három betű, de „felér egy sokpontos kiáltvánnyal”. A célt mindig ez a három betű adja

– emelte ki.

A díjátadón a kiemelkedő szakmai munkáért és a közösségért végzett tevékenységért járó Duna-díjat Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezetének, az Ökumenikus Segélyszervezetnek ítélte oda a kuratórium. A kitüntetést Lehel László, a szervezet elnök-igazgatója vette át.

A Karinthy-gyűrűt Reviczky Gábor, a nemzet művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész kapta. Mint elhangzott: a szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért járó kitüntetésben 1975 óta részesülnek a humor műfajának képviselői.

Az idén Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal elismert színművész az évtizedek alatt a magyar- és világirodalom sok színpadi művében, valamint számtalan filmben és tévéjátékban alkotott emlékezeteset, emellett világsztároknak kölcsönözte hangját – emelte ki Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a díj átadásakor.

A Karinthy-gyűrűvel kitüntetett Reviczky Gábor
Fotó: MTI/Kovács Attila

Közölte, hogy Reviczky Gábor színházi szerepek mellett a kilencvenes és a kétezres évek szinte valamennyi magyar filmvígjátékában is játszott.

Szellemes ember, nagy nevettető és a Rádiókabaré nélkülözhetetlen alakja – jelentette ki Altorjai Anita. Hozzátette: a szórakoztatás számára színészi küldetés, és mind a nézők, mind a szakma részéről megbecsülés övezi. Megjegyezte: Reviczky Gábor 74 évesen is dolgozik, azok után is, hogy a „sors kényszerpihenőre küldte” egy időre.

A Sára–Csoóri-életműdíjat Hábermann Jenő vehette át. A Balázs Béla-díjas filmproducer számos filmes műfajban bizonyította kivételességét, a lényeglátás képességét, a producerként keze alatt megvalósult filmek az igazságot és az értékeket hirdetik, tehetségével, elhivatottságával, szakmai és emberi nagyszerűségével tiszteletet vívott ki határainkon innen és túl – mondta az átadón Tóth István Zoltán, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. tartalomért felelős igazgatója.

Tóth István Zoltán, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. tartalomért felelős igazgatója (b) átadja a Sára-Csoóri-Életműdíjat Hábermann Jenő Balázs Béla-díjas filmproducernek
Fotó: MTI/Kovács Attila

Az életműdíjjal egyszerre két személyiségnek állít emléket az alapító: a nemzet művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező Sára Sándornak, valamint a nemzet művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszé- és prózaíró Csoóri Sándornak.

Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat a magyar zene rádiójának, a Dankó Rádiónak ítélte oda a kuratórium. A magyarnótákat, népzenét, operettslágereket, örökzöld dallamokat és világzenét sugárzó adó több mint egy évtizede közvetít értékes kultúrát – méltatta a rádiót Takaró Mihály irodalomtörténész. A díjjal a Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Duna Televízió alapító kurátora, valamint a közmédia számos műsorának házigazdája és közreműködője előtt tisztelegnek.

Eredics Gábor (k) és Szabó Tamás, a Tőkéczki László-díjjal kitüntetett Dankó Rádió képviselői
Fotó: MTI/Kovács Attila

A Herczeg Ferenc-díjban Andrónyi Kolos, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Vallási, valamint Nemzetiségi és Külhoni Főszerkesztőségének vezetője részesült. Újító szemléletének köszönhető a közmédia számos vallási és nemzetiségi műsora, szakmai elhivatottságával nagyban hozzájárult az év egyik legmeghatározóbb eseményének, Ferenc pápa budapesti látogatásának történeti jelentőségű közvetítéséhez – emelte ki az átadón Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója. Az elismeréssel a 160 éve született író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Figyelő című lap szerkesztő-újságírója, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg az alapító.

A Herczeg Ferenc-díjjal kitüntetett Andrónyi Kolos, az MTVA Vallási, valamint Nemzetiségi és Külhoni Főszerkesztőségének vezetője
Fotó: MTI/Kovács Attila

A Magyar Rádió egykori zenei igazgatója, a Zeneakadémia hajdani főigazgatója, a Corvin-lánccal és Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus emlékére alapított Dohnányi Ernő-díjat a Vujicsics Együttesnek ítélte oda a kuratórium. A Kárpát-medencei délszláv nemzetiségek népzenei hagyományait ápoló Kossuth-díjas zenekar jövőre ünnepli fennállásának 50. évfordulóját – emlékeztetett a díj átadásakor Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója.

A Dohnányi Ernő-díjjal kitüntetett Vujicsics Együttes tagjai, Eredics Gábor, Eredics Kálmán és Borbély Mihály (elöl b-j), valamint Eredics Áron, Szendrődi Ferenc, Brczán Miroszláv és Mihó Attila (hátul b-j) Szentendrén 2023. november 24-én
Fotó: MTI/Kovács Attila

Radványi Dorottya televíziós műsorvezető kapta a Wacha Imre-díjat, amely a rádiós és televíziós munkatársakat több mint 50 évig oktató beszédtanárnak, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével és Arany Kazinczy-díjjal kitüntetett életműdíjas nyelvésznek állít emléket.

Kautzky Armand színművész átadja a Wacha Imre-díjat Radványi Dorottyának, a Duna Kazinczy-díjas műsorvezetőjének
Fotó: MTI/Kovács Attila

A magyar nemzeti hírügynökség alapítója, az MTI kiemelkedő szerkesztője és parlamenti tudósítója előtt tisztelgő Egyesy Géza-díjat Haják Szabó Mária, a Kossuth Rádió felvidéki tudósítója kapta. A díj átadásakor elhangzott: tudósításai, riportjai, interjúi naponta hallhatók a Krónikában és a Határok nélkül című műsorban. Közössége iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy a felvidéki magyar újságíróképzés egyik meghatározó alakja.

Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója átadja az Egyesy Géza-díjat Haják Szabó Máriának, a Kossuth Rádió felvidéki tudósítójának
Fotó: MTI/Kovács Attila

Az MTVA 2021-ben elhunyt hírigazgató-helyettesének emlékére alapított Gyukity István-díjat az M1 aktuális csatorna műsorvezetője, Meszes Boglárka vehette át.

Az MTVA 2021-ben elhunyt hírigazgató-helyettesének emlékére alapított Gyukity István-díjjal kitüntetett Meszes Boglárka, az M1 aktuális csatorna műsorvezetője
Fotó: MTI/Kovács Attila

A sportújságírók díját, a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének emléket állító Knézy Jenő-díjat Vásárhelyi Tamás, az M4 Sport kommentátora kapta.

A Knézy Jenő-díjjal kitüntetett Vásárhelyi Tamás, az M4 Sport kommentátora a kivetítőn
Fotó: MTI/Kovács Attila

A közszolgálati média díjátadó gáláját december 22-én 21 órakor az M5 kulturális csatorna is bemutatja.

Tovább olvasom

Médiapiac

Ez kínos: középső ujja felmutatásával kezdte a híradót a BBC műsorvezetője (videó)

Viccelni akart, rosszul sült el: élő adásban mutatott be a kamerának a BBC hírolvasója.

Közzétéve:

X

A BBC News hírolvasója, Maryam Moshiri rendhagyó módon, középső ujja felmutatásával kezdte a december 6-i híradót. Miután észlelte a bakit, rutinosan váltott és elkezdte az adást – számol be róla a Mandiner.

A műsorvezető a kínos pillanatokra az X-oldalán (korábban Twitter) adott magyarázatot.

Az adás kezdete előtt egy kicsit viccelődtem a stábbal. Úgy tettem, mintha visszaszámolnék, aztán amikor az egyeshez értünk, viccből megfordítottam az ujjamat, és nem tudtam, hogy ezt a kamera mutatni fogja. Ez egy magánjellegű poén volt a stábbal, és nagyon sajnálom, hogy kikerült az adásba! Buta vicc volt

– fogalmazott a híradós.

Borítókép: képernyőfotó a videóból

Tovább olvasom