Kövess minket!

Médiapiac

Szórakoztatóközpont vagy közösségépítő berendezési tárgy?

A magyarok több mint fele néz barátaival vagy családjával együtt sorozatokat, filmeket.

Az elmúlt hónapokban a televízió hangsúlyos szerepet játszott számos háztartás életében. A felhasználók több időt töltöttek közösen a képernyők előtt, és a választáskor is fontosabb volt, hogy a családban mindenkinek megfeleljen egy-egy tévéműsor. A Samsung a legfrissebb kutatásában arra volt kíváncsi, milyen új közönségszokások alakultak ki Magyarországon, a karantén idején, valamint a televíziók megváltozott szerepét is vizsgálta.

A vállalat a felmérésben arra kereste a választ, hogy a tudatos televízióválasztás- és használat, hogyan járulhat hozzá a fizikai- és mentális egészség megőrzéséhez. A 2020 tavaszán végzett reprezentatív kutatás a magyar felhasználók szokásait és a televíziózás közösségépítő hatását is vizsgálta, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a TV készülékek egyre inkább a mindennapi élet számos területén alkalmazható központtá válnak.

Sokoldalú megoldás, nem csak szükséghelyzetben

Számos magyar otthonban található okostévé, amely az adatok szerint fontosabb szerepet kapott a karanténidőszakban, amikor jellemzően az egész család együtt töltötte otthon a napjait. A háztartások tagjai többféle különböző feladatra is használhatták a televíziót, a válaszadók között voltak, akik tanulásra, munkára, a rokonokkal és barátokkal való kapcsolattartásra vagy éppen az otthoni sportolás kiegészítőjeként gondoltak az eszközre. A legtöbbeknek természetesen a kikapcsolódás egyik fontos formája volt a tévézés, a hazai válaszadók több mint fele pedig a napi tájékozódásban is támaszkodott rá.

A kijárási korlátozások alatt a fővárosiak használták leginkább kreatívan a televíziókat, itt közel 25 százalék sportolt vagy tanult otthon a képernyők előtt, míg a községekben élők összesen 10 százaléka használta sporthoz a tévéjét. A képernyőidő otthoni megosztását mutatja, hogy a sport- és fitnesz funkciókat a nők használták nagyobb arányban, összesen 14 százalékban, míg a férfiak inkább a munkára koncentráltak. A megérdemelt pihenőidőt az adatok alapján már közösen tölti a két nem, nagyon hasonló arányban a szórakoztató és hírműsorok előtt.

A televízió a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára tartozik legkevésbé a hírforrások közé (mindössze 45%), ezzel szemben szinte mindegyikük (81%) nézi kikapcsolódásképpen. Az alacsonyabb végzettségűek jobban bíznak a tévéhíradókban (átlagosan 52%) és ezzel párhuzamosan csak 63 százalékuk tévézett, amikor lazításra került a sor. A kutatás alapján kiemelkedik még a 60 évnél idősebb korosztály elkötelezettsége a televíziós hírek mellett, 65 százalékuk ebben a formában követte a napi történéseket, míg a fiatalabbaknál ez az arány 20 százalékponttal alacsonyabb, ők azonban sokoldalúbban használták a készülékeket.

Együtt minden jobb

A TV képernyője nem csak az egyéni szórakozás vagy a munka szempontjából elengedhetetlen része a háztartásoknak, de a társas kapcsolatokra is hatása van. Az utóbbi időben kevesebb lehetőség adódott rá, de a magyarok így is szívesen tévéznek közösen. Ez Budapesten és a vidéki településeken egyaránt jellemző, főleg közös filmezés és sorozatnézés formájában. A férfiak esetében ez kimondottan filmeket jelent, hiszen 40 százalékuk fogyaszt ilyen jellegű tartalmat barátaival vagy családtagjaival közösen, ezen kívül egynegyedük jár össze ismerőseivel játszani vagy sporteseményeket nézni. Ezzel szemben a nők esetében a tévé nagyon gyakran csak „háttérzajként” része a találkozóknak, egyharmaduk említette, hogy a látogatásának más volt az apropója. A magyarok szívesen néznek közösen TV-sorozatokat, az ilyen jellegű tartalmak rajongói jellemzően a 60 év felettiek itthon, akiknek kétharmada jár át a barátaihoz vagy a családjához kifejezetten a kedvenc szériája legújabb része miatt.

Az embereket legkevésbé a showműsorok hozzák össze, ezeket kevesebb mint a válaszadók 10 százaléka nézte valakivel együtt, a filmek ellenben minden korosztályt hasonlóan megmozgatnak, átlagosan a válaszadók harmada jött össze szeretteivel, hogy megnézzenek egy-egy alkotást. A tévé mellett együtt töltött időnek természetesen hatása lehet a felhasználók kapcsolatára is. Ezt a magyarok közel egy negyede tartja pozitívnak, és gondolja úgy, hogy az okostelevíziók jó hatással vannak az személyes kapcsolatokra.

„Egyre inkább tapasztaljuk, hogy a magyar felhasználók is kezdik felfedezni az okostévékben rejlő lehetőségeket. A megfelelő alkalmazásokkal ezek a készülékek az élet rengeteg területén adhatnak hozzá egy kis pluszt a mindennapokhoz” – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – „A karanténidőszakban sokan dolgoztak vagy éppen tanultak a televíziójuk előtt, reméljük, hogy ezek mellett most már visszatérhetnek a közös sorozat- és filmmaratonok is, amelyek a kutatásunk alapján igazán összekötik az embereket a képernyő előtt.”

A Samsung 2020-as Smart TV kínálatáról és a készülékek okos funkcióiról további információ az alábbi weboldalon érhető el.

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom