Kövess minket!

Médiapiac

Szeretünk szurkolni, de leginkább a tévé előtt

Az Invitel a sportnézési szokásokat kutatta.

Az Invitel tavaly év végén indította el a „Sport minden felületen” című online kutatását, hogy feltérképezze a magyarok sportnézési szokásait, köztük azt is, hogy milyen mozgásformákat űzünk, követünk és mely csatornákat részesítjük előnyben. A több mint tízezer válaszadóval készült felmérésből kiderült, hogy a többség a helyszíni szurkolás, vagy az internet helyett inkább a televíziós élő közvetítés mellett teszi le a voksát.

Még mindig a labdát követjük

A mozgási szokásaink az elmúlt években jelentősen átalakultak: a csapatsportokkal szemben egyre többen választjuk a rugalmasan, önállóan végezhető edzéstípusokat, például a futást vagy a kerékpározást. Az Invitel kutatásából azonban kiderül, hogy az egyéni edzésformák térnyerése alapvetően nem befolyásolja a sportnézési szokásokat: legszívesebben még mindig a labdasportokat követjük élőben, elsősorban a futballt, a kézilabdát és a vízilabdát. Emellett kifejezetten szoros kapcsolat figyelhető meg a sportvégzés és szurkolás között a labdarúgók esetében: akik valaha fociztak, szinte minden esetben (91%) követik is a témával kapcsolatos élő közvetítéseket.

Szimpatizánsból aktív szurkolóvá

Bár általában nem a sport határozza meg a hétköznapjainkat, kiemelt versenyek idején egyből átváltozunk szurkolóvá – és sok esetben szakértővé. Az Invitel kutatása alapján, míg átlagosan csupán 10-ből 1 ember figyeli a sporteseményeket, világ és Európa-bajnokságok idején szinte mindenki (98%) a tévé előtt követi a magyar vonatkozású versenyszámokat. A nagy események erősen tematizálják az online közbeszédet is: ilyenkor a megkérdezettek csaknem fele osztja meg véleményét a világgal. A bajnokságokat és világversenyeket követően azonban visszaáll a megszokott rend és csupán esetenként kerül szóba a sport a közösségi médiában, vagy az online fórumokon.

Az élő adás varázsa

Sportot nézni csak élőben érdemes – állítja a megkérdezettek 88%-a, de csupán tízből egy ember látogat meg hetente személyesen is valamilyen sporteseményt. Az Invitel kutatásának eredményeiből kiderült, hogy általában az otthon melegében, vagy barátaink, ismerőseink körében szurkolunk, és ilyenkor is leginkább a tévét részesítjük előnyben (84%) a monitorral vagy a laptoppal szemben.

„Az Invitel kiemelt figyelmet fordít a sportrajongókra – többek között ezért is végeztünk online kutatást, hogy még jobban megismerhessük tartalomfogyasztási szokásaikat. Több mint száz csatornából állítjuk össze aktuális kínálatunkat és mindig arra törekszünk, hogy ügyfeleink megtalálják az érdeklődésüknek megfelelő műsorokat” – mondta a kutatás kapcsán Tóth Mónika, az Invitel tartalomszolgáltatásokért felelős vezetője. „Amint arra felmérésünk is rávilágított, az egyre több színvonalas sporteseménynek köszönhetően, napjainkban növekvő népszerűségnek örvendenek a sportműsorokat sugárzó televízióadók. Ezért is vagyunk büszkék arra, hogy a november 1-től a Magyarországon elérhető összes jelentős sportcsatorna megtalálható az Invitel kínálatában, így ügyfeleink minden fontos és hazai szempontból is kiemelkedő eseményt folyamatosan követhetnek” – tette hozzá.

HD-ban az igazi

A nézők számára a csatornák képminősége is egyre fontosabb szerepet játszik: a kitöltők több mint háromnegyede legszívesebben HD-ban követné a mérkőzéseket és 67 százalékuk már rendelkezik is az ehhez szükséges készülékkel. A kiváló minőségű képnek és a gazdag vizuális élménynek köszönhetően a tévé képernyője előtt is úgy érezhetjük magunkat, mintha magunk is ott ülnénk a stadion lelátóján. Jó hír azoknak, akik szeretik nagy felbontásban nézni a sportműsorokat, hogy 2018. január 1-től az Eurosport 1 HD és az Eurosport 2 HD csatorna is bekerül az Invitel kínálatába.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom