Kövess minket!

Médiapiac

Szeretünk könyvet adni

Felmérések szerint a könyv továbbra is az egyik legnépszerűbb karácsonyi ajándék. A piac slágertermékei a gyerek-, a szakácskönyvek és az albumok.

Most azonban nem jellemző, hogy egy-egy slágerterméket keresnének a vevők. Közép-Kelet-Európában éppúgy, mint Magyarországon az emberek háromnegyede legfeljebb 100 eurót (kb. 28 ezer forintot) tervez ajándékokra költeni az idei karácsonyi szezonban. Ellenben a felmérésben résztvevő európai országok többségében nagyobb összeget szánnak ajándékokra: 47 százalékuk kevesebb, mint 100 eurót, egynegyedük 100 és 250 euró közötti összeget, 28 százalékuk pedig 250 eurónál is többet tervez költeni – derül ki a GfK Csoport és a Wall Street Journal Europe 2010 őszi, reprezentatív felméréséből. Messze a legnépszerűbb ajándék a ruházat és kiegészítők, minden második európai – köztük magyar – ezzel ajándékozza meg szeretteit. Európai szinten a második legkedveltebb ajándék a játék, ezt követik a könyvek, majd szorosan következnek a szépségápolási termékek. Élelmiszer, ital kevésbé szerepel az ajándékok között, mindösszesen a válaszadók 16 százaléka vásárol ilyen jellegű ajándékokat – írja a pénzcentrum.hu.

Magyarországon ettől eltérően alakul a preferencia sorrend. Szintén a ruházati cikkek a legnépszerűbbek, de második helyen a szépségápolási termékek szerepelnek, tízből négy honfitársunk vásárol ilyen cikket. A könyv szerepel a harmadik helyen, a játék a negyedik, és szintén az élelmiszerek, italok állnak az ötödik helyen. Az eddig beérkezett forgalmi adatok alapján jó idényre számít az egyik legnagyobb magyar internetes kereskedő, a Bookline.hu. “A válság itt is éreztette a hatását, ami nálunk nem azt jelenti, hogy csökken a forgalom, csak lassabban növekszünk” – nyilatkozta a Pénzcentrum.hu-nak Starcz Ákos vezérigazgató. Elmondta: a tavalyi évtől eltérően idén kevés húzótermék, nagy példányszámú sikerkönyv jelent meg mint tavaly, ezért a forgalom nem koncentrálódik néhány meghatározott számú kiadványra, hanem általánosságban jól kell teljesíteni. A legnépszerűbb kategóriák között is persze vannak kiemeltek, mint a gyerekkönyvek, szakácskönyvek és a nagy formátumú albumok.

Médiapiac

Korszakváltozás előtt áll a hírközlés területe

Korszakváltozás előtt áll a hírközlés területe, amelyre szabályozási szinten is reagálni kell – hangsúlyozta Lapsánszky András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlési elnökhelyettese szerdán a hatóság Fehér Könyv – színes álmok? Válaszúton az európai hírközlés-szabályozás című szakmai konferencián, Budapesten.

Közzétéve:

MTI/Soós Lajos

Elmondta, az Európai Bizottság az év elején tette közzé a hírközlési Fehér Könyvet, amely egyebek közt javaslatot fogalmaz meg arról, hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek, milyen választ lehet adni a hírközlésre erősödő nyomásra, a jelentős szolgáltatási igényre.

Felidézte, hogy

harminc év alatt a hírközlési iparágban globális verseny indult. A hírközlés a globális versenyképesség alapja lett, a gazdaság húzóágazatává és motorjává vált, áthatja a társadalmi és gazdasági viszonyokat egyaránt

– sorolta.

A Fehér Könyv is arról szól, hogy nem szabad lemaradni a versenyben, mert az visszafordíthatatlan folyamatokat eredményezne. Ha a hírközlés előtt álló kihívásokra rossz válaszok születnének, az mérhető károkat okozna – jelentette ki az NMHH elnökhelyettese. Hozzátette, a hálózatok szolgáltatások érzékenyek a piaci versenyre, a beruházások megtérülésére, a szabályozói beavatkozásokra.

Lapsánszky András rámutatott arra, hogy a hírközlés előtt álló kihívásoknak külső és belső okai vannak.
A belső okok között említette egyebek között, hogy a műszaki fejlődés felgyorsult, nehéz kiválasztani a piacképes és valóban értékes, életképes technológiákat, nem könnyű eligazodni az újítások, találmányok, műszaki fejlődés területén. Ide sorolta továbbá a hírközlésen lévő hatalmas nyomást az óriási adatigényre. A fogyasztók elvárják, hogy a megszokott adatok mindig rendelkezésre álljanak, ráadásul az adatigényük folyamatosan nő – jegyezte meg.

Az elnökhelyettes külső okként említette a járványokat, a jelenlegi világhelyzetet, a háborúkat, és fontosnak nevezte a kiberbiztonság kérdését is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a hálózati együttműködés, és a hálózati fejlesztés a jövőben szintet lép. Szerinte nemcsak az lesz az óriási kihívás, hogy mennyibe kerül a fejlesztés, hanem az is, hogy milyen ösztönzőket lehet alkalmazni a piaci versenyben.

Lapsánszky András szerint a hírközlés olyan fejlődést ért el a piaci versenyben az elmúlt harminc évben, amelyet egyetlen más, az állami monopóliumból kikerült ágazat sem tudott teljesíteni. “Az ágazat fejlődése és jelenlegi fejlettségi szintje a Fehér Könyvben megfogalmazott kritikák ellenére elismerést érdemel hazánkban és uniós szinten is” -fogalmazott.

Lehet, hogy vannak problémák, de ez az ágazat a hálózatokkal, a piaci szereplőkkel, a fogyasztói szolgáltatások választékával óriási eredményeket ért el az elmúlt harminc évben, ténylegesen a nemzetgazdaság motorja lett, és eljutott arra a szintre, hogy az ágazatról sikertörténetként lehet beszélni – mondta Lapsánszky András.

A konferencián Somos Gábor, az Európai Bizottság munkatársa szólt arról, hogy a Fehér Könyv három pillérre épül, a technológiára, az egységes digitális piac kiépítésére, a biztonság megteremtésére. A Fehér Könyvben megfogalmazott javaslatokra a véleményeket június 30-áig várják.

Kottra Gergő, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletén dolgozó szakdiplomatája a magyar EU-elnökség hírközlési prioritásait ismertetve többi között kiemelte a versenyképesség javítását. Jelezte, hogy december 6-án tanácsülést tartanak, továbbá jogalkotási javaslatokat készítenek, napirenden lesz a roaming-kérdés, a távközlési szabványosítás. Budapesten és Brüsszelben egyaránt lesznek hírközlési konferenciák, események az elnökség alatt – mondta a szakdiplomata.

Borítókép: Lapsánszky András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési elnökhelyettese

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője

Életének 69. évében kedden érte a halál – tudatta a szerkesztőség szerdán a Facebook-oldalán.

Közzétéve:

Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője, fotó: Filmvilág/Facebook

Mint írják, Schubert Gusztáv rövid, de súlyos betegség után múlt éjjel hunyt el családja körében.

A lap főszerkesztője a Filmvilág legrégebbi állandó munkatársa volt, aki több mint négy évtizeden át dolgozott a szerkesztőség tagjaként, előbb rovatvezető (1986), majd főszerkesztő-helyettes tisztségben (1998–2010).

Balázs Béla- és Cs. Szabó László-díjas filmes szakíróként a lap létrejöttének legfontosabb közreműködőjét jelentette, legyen szó a tartalmi összetételről, az egységes színvonal biztosításáról, valamint a technikai és anyagi feltételek megteremtéséről – olvasható a közleményben.

Kiemelték,

Schubert Gusztáv példaértékű, fáradhatatlan küzdelmet folytatott a Filmvilág fennmaradásáért.

„Nem csupán főszerkesztői pozíciójában, de már jóval azelőtt is a Filmvilág meghatározó munkatársa, a motorja volt – és amennyiben rajtunk múlik, ezután is az marad” – írják a szerkesztőség tagjai.

Schubert Gusztáv 1955. december 3-án született Dunaújvárosban. 1980-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának irodalom-történelem szakán. 1980-tól 1985-ig – magántanárként – irodalmat tanított, 1981 óta publikált, 1986-tól a Filmvilág rovatvezetője, 1998-tól főszerkesztő-helyettese, 2010-től főszerkesztője volt.

Munkáját 1999-ben Balázs Béla-díjjal, 2021-ben Cs. Szabó László-díjjal ismerték el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Milliókat adott Soros a választásokat „tényellenőrző” Lakmusznak

A hatalmas pénzügyi támogatás bizonyítja, hogy korántsem egy független médiumról van szó.

Közzétéve:

Soros György, fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Hiába szeret a Lakmusz egy alulról épülő szerkesztőség szerepében tetszelegni, valójában egy egész nemzetközi hálózat sorakozik fel mögöttük – hívta fel a figyelmet a Tűzfalcsoport, amelynek tényfeltáró cikkét a Magyar Nemzet szemlézte. Aláhúzták, a hatalmas pénzügyi támogatás bizonyítja, hogy egy igen befolyásos, az amerikai baloldalhoz és a Soros-hálózathoz is szorosan kötődő és korántsem független médiumról van szó. Ez megmutatkozik a Lakmusz partnerei és szerkesztőinek személyeiben is – tették hozzá.

A blog emlékeztetett, az idei választási kampány „dezinformációs kutatására” kapott 143 ezer euró, mai árfolyamon számítva több mint 55 millió forint támogatást a Lakmusz, a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely közösen. A cél, pedig amire ezt a pénzt kapták, az az volt, hogy „elemezze és leleplezze a fizetett dezinformációt a 2024-es választási kampány során. Ezen túlmenően – elsőként Magyarországon – arra is kísérletet teszünk, hogy megmutassuk, mennyi pénzt keresnek az egyes közösségimédia-platformok a hamis és félrevezető információk reklámozásával.”

A független tényellenőrök jó eséllyel ezzel a színes-szagos infografikákkal akarnak nyomást gyakorolni a közösségi médiára, hogy a nekik nem tetsző tartalmakkal szigorúbbak legyenek az érintett techcégeknél

– mutattak rá, majd hozzátették: a projekt vezetője a Political Capital.

A Tűzfalcsoport megjegyezte: a Lakmusz grafikonjain a Megafon, és annak véleményvezérei vannak célkeresztben, és említést sem tesznek az óriási eléréssel rendelkező, baloldali és liberális elveket egyre nyíltabban valló influenszerekről. 

Csak a pártok, és azok költéseit nézik. Tények nélkül pedig nehéz lesz tényellenőrizni

– fogalmaztak.

Emlékeztettek, a Lakmusz vállaltan a 444 kiadójának keretében jött létre, és amelyről részletesen beszámolt a V4NA egy korábbi cikkében. „A Magyar Jeti Zrt., és az általa kiadott lap olyannyira független, hogy már egy évvel a megalakulását követően, 2014-ben beszállt a cégbe a Soros György amerikai oligarcha médiabirodalmának részét képező és 39 országban jelen lévő Media Development Investment Fund” – mutattak rá. Hozzátették, utóbbi szervezetet hatalmas összegekkel támogatja Soros alapítványa. De ezzel egyidejűleg nemcsak a tulajdonosi körben, hanem a vezérkarban is megjelentek Soros közvetlen beosztottjai: Valér Kot és Marie Nemcova személyében.

A Tűzfalcsoport szerint a Lakmusz mögött is álló Magyar Jeti történetéről érdemes azt megjegyezni, hogy 2014-től, vagyis attól az évtől, hogy a Soros-birodalom lábat vetett a cégben, megjelentek a horribilis külföldi támogatások. Hiszen már 2014-ben a „Civil újságírás” című projektje 49 500 dolláros támogatást kapott az Open Society Initiative for Europe (OSIFE) magyarországi programjának részeként. A V4NA nemzetközi hírügynökség cikke felidézte, hogy még a szerkesztőség tagjai is szinte egytől-egyig jól bejáratott Soros-álcivilek, akiknek a birodalmon belüli karrierjüknek csak egy állomása az újságírás az új lapban.

Tovább olvasom