Kövess minket!

Médiapiac

Szerepe a megosztó

Tőlünk nyugatabbra azt mondanák rá: self-made man. Sebestyén Balázs megcsinálta a karrierjét. Talán még többet is hozott ki a lehetőségeiből, mint gondolta. Mára Magyarország legismertebb médiaszereplője, akinek a sajtó minden lépését figyeli, egy hajszála nem állhat keresztbe anélkül, hogy arról másnap ne írnának. Ezért is enged ritkán betekintést a gondolataiba, különösen olyan nyitottsággal, mint ezúttal.

Játsszunk egy kicsit! Tegyük fel, megtudod valakiről, hogy mindenáron tévés vagy rádiós műsorvezető szeretne lenni, de szerinted teljesen alkalmatlan. Hogyan beszélnéd le a döntéséről?

Nem gondolnám nagyon túl. Megmondanám egyenesen, hogy erre a pályára nem alkalmas. Azért, mert valakinek jó a kommunikációs készsége, vagy éppen ő a legszórakoztatóbb figura egy buliban, még közel sem biztos, hogy jól működne a kamera előtt vagy a mikrofon mögött. A személyiség nagyon fontos kérdés mindkét médium esetében. Magával ragadó kisugárzással kell rendelkezni ahhoz, hogy a nézők vagy a hallgatók kíváncsiak legyenek az emberre. Kevesen számolnak az ismertség árnyoldalaival is, azzal, hogy régi ismerősként szólít le egy vadidegen, hogy lépten-nyomon figyelnek, vagy hogy a legváratlanabb pillanatban fotózzák le a védtelen gyermeked.

Fordítsuk meg a dolgot! Adott egy ember, aki építésznek készül, de látod benne a potenciált, hogy remek műsorvezető lenne. Mivel győznéd meg?

Iszonyatosan jó érzés, hogy egy-másfél millió ember ébred a rádióműsoroddal, hogy ott vagy a fülükben, hogy kialakulhat velük egy intim viszony. Rengeteg szeretetet kapunk. Mindkét médium lehetőséget biztosít arra, hogy véleményt fogalmazz meg a világról, és annak hangot is adj. A „megmondóemberi” habitus nem áll távol tőlem, bár visszagondolva ma már közel sem ég bennem akkora tűz, mint a pályám elején.

Mikor váltotta fel az életedben a professzionalizmus a megkérdőjelezhető szakmaiságot és a tivornyákat?

Az biztos, hogy amikor beléptem a Tímár utcai művelődési házba, ahova egy barátomat kísértem el a Z+ műsorvezető-válogatására, nem gondoltam, hogy végül engem fognak kiválasztani. Egészen más világ volt. Nem voltak kereskedelmi televíziók, influencerek, közösségi média, nem akart mindenki valóságshow-ban szerepelni. Sokáig nem tudtuk, mit csinálunk, és nem is mondta el senki, mire számíthatunk. A műsorvezetői élet egy végeláthatatlan bulinak ígérkezett. Melyik huszonéves ne vágyna erre?

A változást talán az RTL megkeresése hozta el. Komoly terveik voltak velem. Olyan lehetőségeket biztosítottak, olyan kihívások elé állítottak, amelyek kapcsán el kellett gondolkodnom, hogyan leszek képes megállni a helyem. A kereskedelmi televíziók aranykorában két-hárommillió ember nézte rendszeresen a műsorokat, bennem pedig akkor még nem volt meg a tévézés iránti olthatatlan vágy. Korábban sem volt határozott elképzelésem a jövőmről, a szüleim is hagyták, hogy azt tegyem, ami örömöt okoz. Persze később, ahogy egyre több lehetőséget kaptam az RTL-től, ez megváltozott, és hatalmas szerelem lett a televíziózás.

Feltűnni szerettél volna inkább, vagy kíváncsi voltál a világra?

A kíváncsiság és egyfajta kalandvágy hajtott. Belecsöppentem valamibe, amivel jól kerestem. Fiatal voltam és népszerű. Bizonyos értelemben benne is ragadtam a szakmában.

Mi olyat adott meg később a rádiózás, ami addig hiányzott az életedből?

Ahogy a televíziózás, úgy a rádiózás is lényegében egy jó bulinak tűnt a pályafutásom elején. A Radio Deejay olasz tulajdonosának megtetszett a Z+ műsoraira jellemző fiatalos hangulat, és szerette volna, hogy a népszerű műsorvezetők nála is feltűnjenek. Egy szót nem beszélt magyarul. Azt gondoltam, nem kell ennél jobb ajánlat, hisz ha nem érti, mit mondok az adásban, bármiről beszélhetek. Kezdetben délutáni műsort vezettem, majd átkerültem reggelre. Itt ismerkedtünk meg Vadon Janival, akivel együtt mentünk át a Danubius Rádióba, ahol Rákóczi Feri csatlakozott a csapathoz. Egy évet kértem a vezetőktől. Szerettük volna megközelíteni az akkor sikere csúcsán lévő Bumerángot. Az év végére nem hogy megközelítettük őket, de fej fej melletti hallgatottságot produkált a Danubius és a Sláger reggeli műsora. Ez addig egyetlen műsornak sem sikerült, pedig volt vagy tíz-tizenöt előttünk. Később, amikor a Class és a Neo versengett egymással, meg is vertük őket.

Megnyilatkozásaid böngészve nem vagyok biztos abban, mit és milyen módon szeretnél tudatni magadról a világgal.

Rádiós műsorvezetőként megosztónak kell lennem. Úgy kell megnyilvánulnom, hogy különböző pozitív és negatív érzelmeket generáljak. Ez nem külső kényszer, nem előre megfontoltan szólok be valakinek, vagy veszek napirendre ügyeket. Őszinte, szókimondó pali vagyok.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Van véleményem az ország állapotáról, a közéletről, ismert és kevésbé ismert emberek visszataszító dolgairól, és ezeknek markánsan hangot is adok, fel merem vállalni a konfliktusokat, de soha nem egoizmusból teszem.

Persze tisztában vagyok azzal, hogy egyes orgánumok figyelik a műsoraim, hogy a bennük elhangzottakból valami botrányt kreáljanak. Nincs sok választásuk, mert teljesen tudatosan zárkózom el a nyilvánosságtól, nem váltom aprópénzre a családi életem, és nagyon ritkán nyilatkozom, mélyinterjút pedig nem is emlékszem, mikor adtam utoljára, ezért rendre előásnak valami évekkel ezelőtti sztorit, amit eladnak sajátként.

Negyvenkét évesen megengedhetem magamnak, hogy csak olyan dolgokkal foglalkozzam, amelyek örömet okoznak. Az eddigi munkám eredményeképpen kiváltságos helyzetben vagyok, húsz év alatt megtaláltam azokat a szakembereket, akikkel jól tudunk együtt dolgozni, akiket becsülök. Jó emberekkel veszem körül magam, akikkel úgy működünk, mint egy nagy család, függetlenül attól, tévé- vagy rádióműsorról beszélünk.

Okozott-e valaha belső konfliktust a televízióban és a rádióban betöltött szereped?

Míg a rádióban van négy órám, hogy arról beszéljek, amiről szeretnék, egy tévéműsor esetében a formátum határozza meg a kereteket. Nincs ezzel semmi gond. Belső feszültséget már csak azért sem éreztem soha, mert mindkét műfajban régóta dolgozom.

Crossover médiaszemélyiségnek tartanak. Milyen személyes márkát épít a tévé, és milyet a rádió?

A televízió elsősorban a népszerűséget növeli, a rádió pedig a véleményvezér-márkát építi. Kevés olyan emberről tudok, akinek mindkét médiumban megadatott a siker. A nagy öregek között többen vannak ilyenek, például Szilágyi János. Nekem szerencsém volt, tévésként kezdtem. Ráadásul a RTL mindig jól tolerálta a rádiós munkáimat, profin álltak hozzá, mindig segítettek abban, hogy a kettő együtt is tudjon működni. Ezért rendkívül hálás vagyok nekik!

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Miután a Morning Show-nak otthont adó Class FM frekvenciáját 2016 novemberében nem hosszabbította meg a Médiatanács, a műsorotok – immár Balázsék címmel – a Rádió 1-en tért vissza, amely Andy Vajnának a tulajdona volt, aki több szállal kötődött a jelenlegi kormányhoz. Meddig lehet együtt élni a média átpolitizálódásával?

Nézd, dolgoztam a Class FM-ben, amikor a rádió tulajdonosa, Simicska Lajos jó kapcsolatot ápolt a miniszterelnökkel, és egyesek azzal vádoltak, hogy fideszesek vagyunk. Mikor megromlott a viszonyuk, mi lettünk az ellenzék szócsöve. Sok mindennek elmondtak már. Engem sohasem a tulajdonosi kör érdekelt, hanem egyrészt az, hogy a műsorra jellemző őszinte, szókimondó, bátor stílus megmaradhasson, másrészt hogy a hallgatók, akárhol, akármilyen címmel sugárzunk is, hallgassanak minket. Amikor Andy Vajna megkeresett azzal, hogy szeretné fejleszteni az akkor már létező Rádió 1 márkát, és ebben személyünkben megfelelő partnereket lát, egy másodpercig nem gondolkoztam el azon, igent mondjak-e. Inspiráló kihívás volt. Érdekelt, hogy egy országos adó után hogyan tudunk felépíteni egy szinte újat. És ehhez Andy Vajna lehetővé tette, hogy az ország legjobb rádiós csapata álljon össze. Ahogy az előző tulajdonosoktól, úgy Andytől is szabad kezet kaptunk, és ez nem változott azóta sem.

Hozzá kell szokni ahhoz, hogy a magyar közélet, benne a média erősen átpolitizált. Az elmúlt nyolc-kilenc évben megszokottá vált az a jelenség, hogy kereskedelmi csatornák bizonyos érdekkörhöz tartozó tulajdonosokhoz vándorolnak. Ez tőlünk nyugatabbra sincs másképpen. A kérdés inkább az, sikerül-e fenntartani az egyensúlyt.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Nincs lelkiismeret-furdalásom. Azok, akik számonkérnek rajtunk valamit, nézzenek magukba, mit tettek. Nálunk sokkal többen sokkal inkább lapítanak. Azt hiszem, beleálltunk bizonyos közéleti, politikai ügyekbe, sok mindent megpróbáltunk tenni, hogy jobb legyen a helyzet, sőt, jelenleg is teszünk érte, de az elsődleges eszközeinkkel, a humorral és a szórakoztatással. Nem akarunk politikával foglalkozni. Az emberek belefáradtak, túlságosan belemászott az életükbe, nyomasztó érzéseket és feszültséget generálva bennük.

Hogyan hatnak rád a szakmaiságodat érő kritikák?

A felnőtté válás és a megtanult boldogság egyik fontos eredménye, hogy nem foglalkozom velük. Ha nem így lenne, nem a saját utam járnám, és sohasem lett volna bátorságom azzal foglalkozni, amit igazán szeretek. A nézői visszajelzések fontosak, ahogy az is, hogy nézett műsorokat készítsek, de borzasztó lenne, ha minden adás után összerezzenve olvasnám, amint néhány, magát médiakritikusnak tartó, az életével baromi elégedetlen ember – többnyire lájkok begyűjtéséért cserébe – megfejti, hogy mitől lenne jó egy műsorom, mert pontosan tudom.

Úgy tudom, édesanyád a legnagyobb kritikusod.

(Mosolyog.) Anyukám valóban nagy kritikusom volt, de inkább a kezdeti időkben. Arra emlékszem, hogy amikor Vágó Istvánnal vezettük a Pókerarc című kvízshow-t, mit mondott, de azóta kevesebbet vagyok képernyőn, ő pedig kevesebbet tévézik.

A Gyertek át! című műsorodban már mint gyártó is részt vettél. Ebben látod a jövőd?

Abszolút. Én készítem a rádióműsort is, a jövőben pedig más RTL-es műsorokat is szeretnék gyártóként jegyezni. Nincs még kikristályosodott elképzelésem arról, mi lesz tizenöt év múlva, de mindenképpen a tartalomgyártásban látom a jövőm.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Dolgozom azon, hogy idővel létrejöjjön egy saját produkciós cég, amely egy szélesebb, akár nagyvállalati szegmensnek tud működőképes tartalmat szolgáltatni. Egy idő után önmagában a képernyős jelenlét kevésbé motiváló.

A televíziózás az egész világon nagy kihívás előtt áll. Iszonyatosan fragmentálódik a piac, merőben másképpen, más platformokon és indíttatásból fogyasztunk. Gyorsabb, rövidebb és intenzívebb tartalmakra vágyunk. Egyre magasabban van az ingerküszöbünk is, aminek következtében egyre keményebb tartalmakat kell majd előállítani, hogy az elvárt nézettségi számok elérhetőek legyenek. A tévé nem fog kimenni a divatból, csak átalakul. A kereskedelmi csatornáknak lépést kell tartaniuk. Az RTL megfelelő időben kapcsolt, jól ráérzett, mit akar látni a néző, sorra készíti például a színvonalas magyar sorozatokat. De azt gondolom, egyre nagyobb munka lesz képernyő előtt tartani a nézőket. A tévé ráadásul generációs elöregedésben is szenved. A fiatalok az online felé fordulnak, saját tartalmat gyártanak, és sok tartalmat fogyasztanak sokféleképpen. Amerikában azt mondani egy tinédzsernek, hogy kapcsolja be a tévét, felér egy hét szobafogsággal.

Más a helyzet a rádióval. Érdekes módon hiába jött az internet, a streamingszolgáltatók, a podcastek, a rádió állandó társ maradt. A Balázsék visszahallgatottsága 30–40 ezres, ami elenyésző az élő műsor hallgatottságához képest. Az embereknek szükségük van arra, hogy ha az éteren át is, de hozzájuk szóljanak a megszokott hangok, a kedvenc személyiségek. A napjukhoz hozzátartozik a rádió, akár otthon, akár autóban, akár a munkahelyükön hallgatják, és ez nem is nagyon változik egyelőre.

Maradt még szakmai álmod?

Elégedett vagyok a karrieremmel. Amit szerettem volna, megcsináltam. Tudom, meddig terjednek a határaim. Mindig a szórakoztató műfajban leszek otthon.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Mit gondolsz az utánad jövő tévés generációról?

Nem látok ilyet. Talán nem annyira szexi a tévés pálya, talán a kereskedelmi csatornák sem fordítottak kellő figyelmet az utánpótlásra. A fiatalok nagyobb jövőt látnak az influencerkedésben. Ne felejtsük el, hogy a televíziózás nehezebb műfaj is, mint harmincezer követővel a hátad mögött, egy pohár borral a kezedben beszélni egy wellness-szálló előtt. Persze vannak valódi és tehetséges fiatal youtuberek, akik közül jó párat ki is próbált a televízió, de egyikük sem vált be. Nagyon más levezetni egy nyolckamerás X-Faktor-döntőt és egy hétig forgatni a YouTube-ra. Ahogy az sem biztos, hogy mi, tévések jók lennénk abban, amit meg ők tudnak. Ez a fiatalságkérdés a magyar tévés piacon állandó téma, miközben Nyugaton minél idősebb egy képernyős, annál hitelesebbnek gondolják műfajtól függetlenül. Ott a megszokott bútordarab értékes. Amerikában nem is feltétlenül értenék, hogyan vezethettem huszonévesen saját talkshow-t.

2003-ban kezdtél el a pránanadival foglalkozni, lámákkal beszélgetni. Hogyan fér meg egymás mellett a médiában betöltött cirkuszi porondmesterség és a több ezer éves módszer?

Azáltal, hogy rádiós és televíziós műsorvezető vagyok, még nem válok eggyé azzal a közeggel, amelyikben dolgozom. Sokan összekeverik a szakmám és a lelki érettségem. Van egy médiaénem, és van egy gondolkodóbb énem. Egyik nem öli meg a másikat.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Régóta foglalkoztat a spiritualitás, de ezt ne úgy képzeld el, mintha egy hegyoldalban élő kecskepásztor lennék, aki egész nap meditál, néha pedig sajtot készít. Az sokkal egyszerűbb lenne. A médiában nehezebb megvilágosodni.

Ha sikerül, képes leszel megérteni a tanításokat, a leckéket, az intelmeket, általuk pedig ráeszmélsz a fejlődési hiányosságaidra is. Szeretném megérteni a világot, az embereket. Mindannyian ugyanazokra a kérdésekre keressük a válaszokat. Ki intenzívebben, ki alkohollal vagy drogokkal elnyomva a felmerülő hangokat.

„Sohase veszítsd el önnön erődbe vetett hitedet, s így mindenre képes leszel ebben a világmindenségben. Ne lankadj! Minden erő a tiéd!” – olvasható a Vivékánanda tollából származó idézet a Szigorúan bizalmas című könyvedben. Miből merítesz erőt?

A feleségemből, a gyerekeimből, a családomból, a barátaimból, a körülöttem lévő emberekből, de a legtöbbet magamból.

(A címlapinterjú eredetileg a Médiapiac 2019/5. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Maassen: A német közmédia újságíróinak 90 százaléka zöld és baloldali

A német médiában nem kapnak szót a migráció szigorú kontrollját követelő és a nemzetállamok erősítését szorgalmazó politikusok.

Közzétéve:

Borítókép: Hans-Georg Maassen még a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal elnökeként, fotó: MTI / EPA / Kay Nietfeld

Hans-Georg Maassen CDU-tagként újra képviselőjelölt lesz a szeptemberi Bundestag-választáson. Pártjában azonban nem mindenki örült ennek. Szomorúnak tartja, hogy néhányak szerint mindenkinek baloldalinak kellene lennie a CDU-ban. Szerinte sokan értenek egyet vele, ám ezek a hangok nincsenek megszólaltatva a médiában, ugyanis a német médiával nagy gondok vannak, a közmédia 90 százaléka zöldnek és baloldalinak vallja magát – írja a Híradó.hu.

Hans-Georg Maassen 2018-ig állt a német titkosszolgálat élén, ám leváltották, mivel cáfolni merte azt, hogy Chemnitzben szélsőjobboldali csoportok hajtóvadászatot folytattak volna a bevándorlók után. A városban azután vált pattanásig feszültté a helyzet, hogy egy iraki szír társaság halálra késelt egy férfit a nyílt utcán, a német sajtó azonban akkor is a migránsokat féltette.

Hans-Georg Maassen, a német Alkotmányvédelmi Hivatal volt vezetője, CDU-tag most újra képviselőjelölt a szeptemberi Bundestag-választáson. A politikust Volf-Nagy Tünde kérdezte a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A hír miatt nem mindenki volt boldog Maassen pártjában. Ő erről azt mondta, hogy egy néppártban nem meglepő, ha különböző véleményen vannak, a szomorú az, hogy néhány párttársa úgy látja, a CDU-ban mindenkinek baloldalinak kell lennie. A Bundestagból az a visszajelzés jött, hogy örülnének, ha szeptembertől közéjük tartozna.

A politikus például a migráció esetében is konzervatív értékeket vall, bár ő inkább realistának vallja magát ebben a kérdésben. „Én nem ellenzem a migrációt, amennyiben olyan embereknek segítünk, akik segítségre szorulnak. De határozottan ellenzem azt a politikát, amely a minden irányítás és kontroll nélküli, politikailag céltalan migrációt támogatja. Én tehát a migráció szigorú kontrollját tartom irányadónak. Amit egyébként a törvények is kimondanak” – mondta.

Szerinte sokan értenek egyet vele, de az egyik fő probléma, hogy a médiában nem szólaltatják meg ezeket a hangokat, mert Németországban az újságírók nagyrészt zöldek és baloldaliak.

„A közszolgálati televízió fiatal újságíróinak 90 százaléka zöldnek és baloldalinak vallja magát”

– hangsúlyozta.

A pártjában a kancellárságért folytatott harcról azt mondta, Laschet jelöltsége miatt valóban többen kiléptek, mert a merkeli politikát folytatná, míg sokan irányváltást szeretnének.

Jelenleg a realista és konzervatív értékeket vallóknak nem igen maradt alternatívájuk, ő azonban örülne, ha a CDU visszatérhetne ehhez a profiljához.

De a legfontosabbnak azt tartja, hogy megakadályozzák, hogy a zöldek kancellárt állítsanak, vagy hogy ők nyerjék a választásokat. Szerinte ezzel a szocializmus felé haladnának. Hozzátette, hogy Európának nagy támogatója, mert önállóságunkat, identitásunkat megőrizni és a békét fenntartani a leghatékonyabban együtt tudjuk, nagyon fontos az együttműködés, azonban a központosított Európát ellenzi.

„Az európai bürokrácia az elmúlt tíz évben többször is csődöt mondott: a migrációs politikában, az euró megmentésében, a vakcinabeszerzésben. Sok döntést vissza kell adni a nemzetállamoknak, mert ezeket helyben sokkal jobban meg tudják oldani, mint egy tervgazdaság alapján működő, központi bürokrácia Brüsszelben” – mondta a politikus.

Az eredeti cikket és a rádiós interjút ide kattintva érheti el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átfogó kötet az Orbán-kormány intézkedéseinek az elemzéséről

Tudományágak szakértői vizsgálják az elmúlt tíz évet a Magyarország 2020 című tanulmánykötetben.

Közzétéve:

– A 2010 és 2020 közötti időszakot sokan az elmúlt száz év legsikeresebb időszakának nevezik. Ezt a megállapítást statisztikák, elemzések, nemzetközi összehasonlító vizsgálatok is alátámasztják. A Magyarország 2020 című tanulmánykötet ennek a mikéntjét firtatja a különböző látásmódú, szakterületén elismert szerzők írásainak segítségével – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. A tanulmánykötetet május 18-án 18 órától online mutatják be a Mathias Corvinus Collegium Facebook-oldalán.

A parlamenti és stratégiai államtitkár szerkesztőként állította össze kollégájával, Mernyei Ákos miniszteri biztossal a Mathias Corvinus Collegium kiadójánál nemrég megjelent, ötven tanulmányból álló, több mint ezer oldalas tanulmánykötetet. A mű többek között Lánczi András filozófus és egyetemi tanár; Navracsics Tibor és Stumpf István kormánybiztosok; Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora; Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora; Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója; Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott volt kapitányának, valamint többek között az MCC és az NKE több kutatójának az írásait tartalmazza.

A felkért szerzők a 2010 óta tartó egységes tízéves időszakot olyan elméleti megközelítések mentén is vizsgálták, mint a geopolitika, államelmélet, demokráciaelmélet vagy alkotmányjog.

Az elméleti megközelítés mellett gyakorlati közpolitikai szempontok szerint is górcső alá kerül a vizsgált időszak, így olvashatunk rendvédelemről, energetikáról vagy a médiaszabályozás helyzetéről is. – Szerzőink tudása megkérdőjelezhetetlen, olyanokat kértünk fel, akik speciális pozíciójuknak köszönhetően érvényes és fontos gondolatokkal rendelkeznek az elmúlt tíz évről – mutatott rá Orbán Balázs, majd hozzátette: ezáltal a kötet nem kormányzati eredmények bemutatására, hanem az elmúlt tíz év dilemmáinak a felfejtésére koncentrál, leginkább a mostani világ trendjein és ideológiai törésvonalain keresztül.

A szemléletváltás a magyar modell alapja

Orbán Viktor a kötet ajánlásában azt írta, hogy a magyar modell sikere nem feltétlenül a külső tényezőknek, hanem a belső szemléletváltásnak köszönhető. A miniszterhelyettes ennek kapcsán elmondta, a magyar nemzet sosem tudott egy nagyobb, külső testvérnemzet szövetségére támaszkodni, és jelentős természeti erőforrásai sincsenek, így a kormánynak önálló működési modellt kellett létrehoznia Magyarország megújulása érdekében.

– A rendszerváltoztatást követően nehéz időszak következett, ugyanis előtte szuverenitásunk hosszú ideig korlátozott volt, továbbá történelmünk gyakori megszakítottságokkal terhelt, ami miatt régóta nem érvényesülhetett az eredeti magyar államműködési logika – hangsúlyozta, hozzátéve: éppen ezért ennek a politikai generációnak saját erejéből, szinte a nulláról kellett elkezdenie a munkát, miközben a posztkommunista struktúrák az informális politika, a gazdaság, kultúra és a média területén továbbra is domináns szerepet töltöttek be. – Az elmúlt tíz évből éppen ezért nem is elsősorban az egyes gazdasági vagy a társadalmi mutatók javulását, hanem a rendszerváltoztatást lezáró gondolkodásmódbeli átalakulást emelném ki.

– Ez az, amit ha a mostani és a következő generáció továbbvisz, akkor ez az évtized egy igazi sikeres magyar évszázad megalapozója lehet

– vélte a miniszterhelyettes.

Megírni a magunk történetét

Arra a kérdésünkre, hogy a digitalizáció korában mennyire releváns egy papíralapú könyv kiadása, az államtitkár úgy válaszolt: – Nekünk is meg kell írnunk a magunk történetét, összegyűjtve azoknak az embereknek a gondolatait, amiket értékesnek tartunk. Persze az interneten mindenki a rövid és figyelemfelkeltő tartalmakat fogyasztja nap mint nap, de ennek a korszaknak a megítélése pár évtized múlva nem ezen tartalmak visszakeresésén, hanem az ilyen kordokumentumok elemzésén múlik majd. Megítélésem szerint ez ugyanúgy lesz a jövőben is, mint ahogy volt száz évvel ezelőtt – szögezte le.

Nincs objektív társadalomtudomány

A miniszterhelyettes közölte, hogy

a kötet megközelítése nem semleges, hanem értékorientált,

de a mai világban s úgy általában is nehezen beszélhetünk mindentől független szemléletű társadalomtudományról. – Minden szerző saját értékválasztása, megközelítésmódja, illetve tudományos paradigmája alapján írta meg a gondolatait, így a szubjektivitás megkerülhetetlenné válik – jelezte Orbán Balázs, majd megjegyezte: ezen megközelítés kiszorítására tudományos irányzatok is tettek kísérleteket a XX. században.

– Ha valaki eltagadja az eltérő szemléletmódok érvényességét, és azt állítja, hogy csakis ő képes tökéletesen objektíven bemutatni az általa képviselt tudományterületet, azt ne higgyük el, hiszen ilyenkor az illetőnek biztosan hátsó szándékai vannak

– figyelmeztetett az államtitkár, hozzátéve: az ilyen megközelítés csupán a sekélyesség és a politikai lózungok zsákutcájába vezet. A miniszterhelyes arra is kitért, hogy a kötet célja egy átfogó kép kialakítása, de azt is elismerte, hogy ebben „vár még ránk tennivaló”. – Ugyan a nemzetpolitika, a demográfia, a munkaerőpiac átalakítása és a középosztály megerősítése, valamint a gazdasági szuverenitásunk megerősítése terén jelentős sikereket értünk el, de most nem szabad visszafordulni ahhoz, hogy egy igazán sorsfordító évszázaddal gazdagítsuk hazánkat – nyomatékosította, hozzátéve: a XXI. századi sikeres Magyarország ugyanis nincs még kész.

Tovább olvasom

Médiapiac

Letiltotta a Twitter, mert azt mondta, hogy egy férfi nem eshet teherbe

A nyugati világ szólásszabadságának újabb gyöngyszeme látott napvilágot a múlt héten.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Francisco José Contrerasnak, a sevillai egyetem jogfilozófia professzorának, a jobboldali Vox képviselőjének Twitter-oldalát fél napra felfüggesztette a platform, mert szerintük az a vélemény a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik, hogy egy férfi nem eshet teherbe.

Francisco José Contreras azt merte írni, hogy egy férfi nem eshet teherbe, ugyanis nincsen méhe vagy petesejtje, amiért ideiglenes felfüggesztés jár a Twitter közösségi hálózaton, a platform szerint ugyanis egy ilyen kijelentés sérti a közösségi irányelveket, és a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik. 

Contreras egy olyan bejegyzéshez kommentelt, amit ő maga osztott meg a közösségi médiában egy transgender férfiról, aki azt közölte, hogy apa lett, miután megszülte kislányát. 

Contreras egy május 11-i Facebook-posztban azt írta, hogy üzenetet kapott a Twittertől, melyben közölték, hogy megjegyzésével megsértette a gyűlöletbeszédre vonatkozó irányelveket. A spanyol politikus kénytelen volt törölni a megjegyzést, és gúnyosan megjegyezte, hogy ez már a fasiszta biológia, legközelebb megpróbálja azt, hogy 2×2 = 4. 

A Twitter arra is figyelmeztette a bevándorlásellenes párt tagját, hogy ismétlődő hibák esetén állandó felfüggesztésre számíthat – írja a Fox News. 

A spanyol politikus azt nyilatkozta a LifeSite Newsnak, hogy nem fogják engedni, hogy a Twitter egy eltorzult és antropológiailag helytelen világképet kényszerítsen rájuk, és továbbra is az igazságot fogják mondani, ugyanis nem lehet a biológiai alapigazságot gyűlöletbeszédnek tekinteni. 

A Twitter már a januári választások alkalmával is letiltotta a párt hivatalos oldalát 24 órára, amiért a magas bűnözési rátát összefüggésbe hozták az észak-afrikai bevándorlókkal – számolt be az Origo

Tovább olvasom