Kövess minket!

Médiapiac

Szerepe a megosztó

Tőlünk nyugatabbra azt mondanák rá: self-made man. Sebestyén Balázs megcsinálta a karrierjét. Talán még többet is hozott ki a lehetőségeiből, mint gondolta. Mára Magyarország legismertebb médiaszereplője, akinek a sajtó minden lépését figyeli, egy hajszála nem állhat keresztbe anélkül, hogy arról másnap ne írnának. Ezért is enged ritkán betekintést a gondolataiba, különösen olyan nyitottsággal, mint ezúttal.

Játsszunk egy kicsit! Tegyük fel, megtudod valakiről, hogy mindenáron tévés vagy rádiós műsorvezető szeretne lenni, de szerinted teljesen alkalmatlan. Hogyan beszélnéd le a döntéséről?

Nem gondolnám nagyon túl. Megmondanám egyenesen, hogy erre a pályára nem alkalmas. Azért, mert valakinek jó a kommunikációs készsége, vagy éppen ő a legszórakoztatóbb figura egy buliban, még közel sem biztos, hogy jól működne a kamera előtt vagy a mikrofon mögött. A személyiség nagyon fontos kérdés mindkét médium esetében. Magával ragadó kisugárzással kell rendelkezni ahhoz, hogy a nézők vagy a hallgatók kíváncsiak legyenek az emberre. Kevesen számolnak az ismertség árnyoldalaival is, azzal, hogy régi ismerősként szólít le egy vadidegen, hogy lépten-nyomon figyelnek, vagy hogy a legváratlanabb pillanatban fotózzák le a védtelen gyermeked.

Fordítsuk meg a dolgot! Adott egy ember, aki építésznek készül, de látod benne a potenciált, hogy remek műsorvezető lenne. Mivel győznéd meg?

Iszonyatosan jó érzés, hogy egy-másfél millió ember ébred a rádióműsoroddal, hogy ott vagy a fülükben, hogy kialakulhat velük egy intim viszony. Rengeteg szeretetet kapunk. Mindkét médium lehetőséget biztosít arra, hogy véleményt fogalmazz meg a világról, és annak hangot is adj. A „megmondóemberi” habitus nem áll távol tőlem, bár visszagondolva ma már közel sem ég bennem akkora tűz, mint a pályám elején.

Mikor váltotta fel az életedben a professzionalizmus a megkérdőjelezhető szakmaiságot és a tivornyákat?

Az biztos, hogy amikor beléptem a Tímár utcai művelődési házba, ahova egy barátomat kísértem el a Z+ műsorvezető-válogatására, nem gondoltam, hogy végül engem fognak kiválasztani. Egészen más világ volt. Nem voltak kereskedelmi televíziók, influencerek, közösségi média, nem akart mindenki valóságshow-ban szerepelni. Sokáig nem tudtuk, mit csinálunk, és nem is mondta el senki, mire számíthatunk. A műsorvezetői élet egy végeláthatatlan bulinak ígérkezett. Melyik huszonéves ne vágyna erre?

A változást talán az RTL megkeresése hozta el. Komoly terveik voltak velem. Olyan lehetőségeket biztosítottak, olyan kihívások elé állítottak, amelyek kapcsán el kellett gondolkodnom, hogyan leszek képes megállni a helyem. A kereskedelmi televíziók aranykorában két-hárommillió ember nézte rendszeresen a műsorokat, bennem pedig akkor még nem volt meg a tévézés iránti olthatatlan vágy. Korábban sem volt határozott elképzelésem a jövőmről, a szüleim is hagyták, hogy azt tegyem, ami örömöt okoz. Persze később, ahogy egyre több lehetőséget kaptam az RTL-től, ez megváltozott, és hatalmas szerelem lett a televíziózás.

Feltűnni szerettél volna inkább, vagy kíváncsi voltál a világra?

A kíváncsiság és egyfajta kalandvágy hajtott. Belecsöppentem valamibe, amivel jól kerestem. Fiatal voltam és népszerű. Bizonyos értelemben benne is ragadtam a szakmában.

Mi olyat adott meg később a rádiózás, ami addig hiányzott az életedből?

Ahogy a televíziózás, úgy a rádiózás is lényegében egy jó bulinak tűnt a pályafutásom elején. A Radio Deejay olasz tulajdonosának megtetszett a Z+ műsoraira jellemző fiatalos hangulat, és szerette volna, hogy a népszerű műsorvezetők nála is feltűnjenek. Egy szót nem beszélt magyarul. Azt gondoltam, nem kell ennél jobb ajánlat, hisz ha nem érti, mit mondok az adásban, bármiről beszélhetek. Kezdetben délutáni műsort vezettem, majd átkerültem reggelre. Itt ismerkedtünk meg Vadon Janival, akivel együtt mentünk át a Danubius Rádióba, ahol Rákóczi Feri csatlakozott a csapathoz. Egy évet kértem a vezetőktől. Szerettük volna megközelíteni az akkor sikere csúcsán lévő Bumerángot. Az év végére nem hogy megközelítettük őket, de fej fej melletti hallgatottságot produkált a Danubius és a Sláger reggeli műsora. Ez addig egyetlen műsornak sem sikerült, pedig volt vagy tíz-tizenöt előttünk. Később, amikor a Class és a Neo versengett egymással, meg is vertük őket.

Megnyilatkozásaid böngészve nem vagyok biztos abban, mit és milyen módon szeretnél tudatni magadról a világgal.

Rádiós műsorvezetőként megosztónak kell lennem. Úgy kell megnyilvánulnom, hogy különböző pozitív és negatív érzelmeket generáljak. Ez nem külső kényszer, nem előre megfontoltan szólok be valakinek, vagy veszek napirendre ügyeket. Őszinte, szókimondó pali vagyok.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Van véleményem az ország állapotáról, a közéletről, ismert és kevésbé ismert emberek visszataszító dolgairól, és ezeknek markánsan hangot is adok, fel merem vállalni a konfliktusokat, de soha nem egoizmusból teszem.

Persze tisztában vagyok azzal, hogy egyes orgánumok figyelik a műsoraim, hogy a bennük elhangzottakból valami botrányt kreáljanak. Nincs sok választásuk, mert teljesen tudatosan zárkózom el a nyilvánosságtól, nem váltom aprópénzre a családi életem, és nagyon ritkán nyilatkozom, mélyinterjút pedig nem is emlékszem, mikor adtam utoljára, ezért rendre előásnak valami évekkel ezelőtti sztorit, amit eladnak sajátként.

Negyvenkét évesen megengedhetem magamnak, hogy csak olyan dolgokkal foglalkozzam, amelyek örömet okoznak. Az eddigi munkám eredményeképpen kiváltságos helyzetben vagyok, húsz év alatt megtaláltam azokat a szakembereket, akikkel jól tudunk együtt dolgozni, akiket becsülök. Jó emberekkel veszem körül magam, akikkel úgy működünk, mint egy nagy család, függetlenül attól, tévé- vagy rádióműsorról beszélünk.

Okozott-e valaha belső konfliktust a televízióban és a rádióban betöltött szereped?

Míg a rádióban van négy órám, hogy arról beszéljek, amiről szeretnék, egy tévéműsor esetében a formátum határozza meg a kereteket. Nincs ezzel semmi gond. Belső feszültséget már csak azért sem éreztem soha, mert mindkét műfajban régóta dolgozom.

Crossover médiaszemélyiségnek tartanak. Milyen személyes márkát épít a tévé, és milyet a rádió?

A televízió elsősorban a népszerűséget növeli, a rádió pedig a véleményvezér-márkát építi. Kevés olyan emberről tudok, akinek mindkét médiumban megadatott a siker. A nagy öregek között többen vannak ilyenek, például Szilágyi János. Nekem szerencsém volt, tévésként kezdtem. Ráadásul a RTL mindig jól tolerálta a rádiós munkáimat, profin álltak hozzá, mindig segítettek abban, hogy a kettő együtt is tudjon működni. Ezért rendkívül hálás vagyok nekik!

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Miután a Morning Show-nak otthont adó Class FM frekvenciáját 2016 novemberében nem hosszabbította meg a Médiatanács, a műsorotok – immár Balázsék címmel – a Rádió 1-en tért vissza, amely Andy Vajnának a tulajdona volt, aki több szállal kötődött a jelenlegi kormányhoz. Meddig lehet együtt élni a média átpolitizálódásával?

Nézd, dolgoztam a Class FM-ben, amikor a rádió tulajdonosa, Simicska Lajos jó kapcsolatot ápolt a miniszterelnökkel, és egyesek azzal vádoltak, hogy fideszesek vagyunk. Mikor megromlott a viszonyuk, mi lettünk az ellenzék szócsöve. Sok mindennek elmondtak már. Engem sohasem a tulajdonosi kör érdekelt, hanem egyrészt az, hogy a műsorra jellemző őszinte, szókimondó, bátor stílus megmaradhasson, másrészt hogy a hallgatók, akárhol, akármilyen címmel sugárzunk is, hallgassanak minket. Amikor Andy Vajna megkeresett azzal, hogy szeretné fejleszteni az akkor már létező Rádió 1 márkát, és ebben személyünkben megfelelő partnereket lát, egy másodpercig nem gondolkoztam el azon, igent mondjak-e. Inspiráló kihívás volt. Érdekelt, hogy egy országos adó után hogyan tudunk felépíteni egy szinte újat. És ehhez Andy Vajna lehetővé tette, hogy az ország legjobb rádiós csapata álljon össze. Ahogy az előző tulajdonosoktól, úgy Andytől is szabad kezet kaptunk, és ez nem változott azóta sem.

Hozzá kell szokni ahhoz, hogy a magyar közélet, benne a média erősen átpolitizált. Az elmúlt nyolc-kilenc évben megszokottá vált az a jelenség, hogy kereskedelmi csatornák bizonyos érdekkörhöz tartozó tulajdonosokhoz vándorolnak. Ez tőlünk nyugatabbra sincs másképpen. A kérdés inkább az, sikerül-e fenntartani az egyensúlyt.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Nincs lelkiismeret-furdalásom. Azok, akik számonkérnek rajtunk valamit, nézzenek magukba, mit tettek. Nálunk sokkal többen sokkal inkább lapítanak. Azt hiszem, beleálltunk bizonyos közéleti, politikai ügyekbe, sok mindent megpróbáltunk tenni, hogy jobb legyen a helyzet, sőt, jelenleg is teszünk érte, de az elsődleges eszközeinkkel, a humorral és a szórakoztatással. Nem akarunk politikával foglalkozni. Az emberek belefáradtak, túlságosan belemászott az életükbe, nyomasztó érzéseket és feszültséget generálva bennük.

Hogyan hatnak rád a szakmaiságodat érő kritikák?

A felnőtté válás és a megtanult boldogság egyik fontos eredménye, hogy nem foglalkozom velük. Ha nem így lenne, nem a saját utam járnám, és sohasem lett volna bátorságom azzal foglalkozni, amit igazán szeretek. A nézői visszajelzések fontosak, ahogy az is, hogy nézett műsorokat készítsek, de borzasztó lenne, ha minden adás után összerezzenve olvasnám, amint néhány, magát médiakritikusnak tartó, az életével baromi elégedetlen ember – többnyire lájkok begyűjtéséért cserébe – megfejti, hogy mitől lenne jó egy műsorom, mert pontosan tudom.

Úgy tudom, édesanyád a legnagyobb kritikusod.

(Mosolyog.) Anyukám valóban nagy kritikusom volt, de inkább a kezdeti időkben. Arra emlékszem, hogy amikor Vágó Istvánnal vezettük a Pókerarc című kvízshow-t, mit mondott, de azóta kevesebbet vagyok képernyőn, ő pedig kevesebbet tévézik.

A Gyertek át! című műsorodban már mint gyártó is részt vettél. Ebben látod a jövőd?

Abszolút. Én készítem a rádióműsort is, a jövőben pedig más RTL-es műsorokat is szeretnék gyártóként jegyezni. Nincs még kikristályosodott elképzelésem arról, mi lesz tizenöt év múlva, de mindenképpen a tartalomgyártásban látom a jövőm.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Dolgozom azon, hogy idővel létrejöjjön egy saját produkciós cég, amely egy szélesebb, akár nagyvállalati szegmensnek tud működőképes tartalmat szolgáltatni. Egy idő után önmagában a képernyős jelenlét kevésbé motiváló.

A televíziózás az egész világon nagy kihívás előtt áll. Iszonyatosan fragmentálódik a piac, merőben másképpen, más platformokon és indíttatásból fogyasztunk. Gyorsabb, rövidebb és intenzívebb tartalmakra vágyunk. Egyre magasabban van az ingerküszöbünk is, aminek következtében egyre keményebb tartalmakat kell majd előállítani, hogy az elvárt nézettségi számok elérhetőek legyenek. A tévé nem fog kimenni a divatból, csak átalakul. A kereskedelmi csatornáknak lépést kell tartaniuk. Az RTL megfelelő időben kapcsolt, jól ráérzett, mit akar látni a néző, sorra készíti például a színvonalas magyar sorozatokat. De azt gondolom, egyre nagyobb munka lesz képernyő előtt tartani a nézőket. A tévé ráadásul generációs elöregedésben is szenved. A fiatalok az online felé fordulnak, saját tartalmat gyártanak, és sok tartalmat fogyasztanak sokféleképpen. Amerikában azt mondani egy tinédzsernek, hogy kapcsolja be a tévét, felér egy hét szobafogsággal.

Más a helyzet a rádióval. Érdekes módon hiába jött az internet, a streamingszolgáltatók, a podcastek, a rádió állandó társ maradt. A Balázsék visszahallgatottsága 30–40 ezres, ami elenyésző az élő műsor hallgatottságához képest. Az embereknek szükségük van arra, hogy ha az éteren át is, de hozzájuk szóljanak a megszokott hangok, a kedvenc személyiségek. A napjukhoz hozzátartozik a rádió, akár otthon, akár autóban, akár a munkahelyükön hallgatják, és ez nem is nagyon változik egyelőre.

Maradt még szakmai álmod?

Elégedett vagyok a karrieremmel. Amit szerettem volna, megcsináltam. Tudom, meddig terjednek a határaim. Mindig a szórakoztató műfajban leszek otthon.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Mit gondolsz az utánad jövő tévés generációról?

Nem látok ilyet. Talán nem annyira szexi a tévés pálya, talán a kereskedelmi csatornák sem fordítottak kellő figyelmet az utánpótlásra. A fiatalok nagyobb jövőt látnak az influencerkedésben. Ne felejtsük el, hogy a televíziózás nehezebb műfaj is, mint harmincezer követővel a hátad mögött, egy pohár borral a kezedben beszélni egy wellness-szálló előtt. Persze vannak valódi és tehetséges fiatal youtuberek, akik közül jó párat ki is próbált a televízió, de egyikük sem vált be. Nagyon más levezetni egy nyolckamerás X-Faktor-döntőt és egy hétig forgatni a YouTube-ra. Ahogy az sem biztos, hogy mi, tévések jók lennénk abban, amit meg ők tudnak. Ez a fiatalságkérdés a magyar tévés piacon állandó téma, miközben Nyugaton minél idősebb egy képernyős, annál hitelesebbnek gondolják műfajtól függetlenül. Ott a megszokott bútordarab értékes. Amerikában nem is feltétlenül értenék, hogyan vezethettem huszonévesen saját talkshow-t.

2003-ban kezdtél el a pránanadival foglalkozni, lámákkal beszélgetni. Hogyan fér meg egymás mellett a médiában betöltött cirkuszi porondmesterség és a több ezer éves módszer?

Azáltal, hogy rádiós és televíziós műsorvezető vagyok, még nem válok eggyé azzal a közeggel, amelyikben dolgozom. Sokan összekeverik a szakmám és a lelki érettségem. Van egy médiaénem, és van egy gondolkodóbb énem. Egyik nem öli meg a másikat.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Régóta foglalkoztat a spiritualitás, de ezt ne úgy képzeld el, mintha egy hegyoldalban élő kecskepásztor lennék, aki egész nap meditál, néha pedig sajtot készít. Az sokkal egyszerűbb lenne. A médiában nehezebb megvilágosodni.

Ha sikerül, képes leszel megérteni a tanításokat, a leckéket, az intelmeket, általuk pedig ráeszmélsz a fejlődési hiányosságaidra is. Szeretném megérteni a világot, az embereket. Mindannyian ugyanazokra a kérdésekre keressük a válaszokat. Ki intenzívebben, ki alkohollal vagy drogokkal elnyomva a felmerülő hangokat.

„Sohase veszítsd el önnön erődbe vetett hitedet, s így mindenre képes leszel ebben a világmindenségben. Ne lankadj! Minden erő a tiéd!” – olvasható a Vivékánanda tollából származó idézet a Szigorúan bizalmas című könyvedben. Miből merítesz erőt?

A feleségemből, a gyerekeimből, a családomból, a barátaimból, a körülöttem lévő emberekből, de a legtöbbet magamból.

(A címlapinterjú eredetileg a Médiapiac 2019/5. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Minden ötödik tévénéző a Duna Televíziót választotta a pápa miséjekor

A Ferenc pápa által celebrált zárómise iránt volt a legnagyobb az érdeklődés a közmédia 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) kapcsán közvetített tartalmai közül – derült ki az MTVA nézettségi adataiból.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

Augusztus 20-tól sugározta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó tartalmait a közmédia, amelynek első csúcspontja a szeptember 5-i nyitómise volt, amelyet a Duna Televízió élőben közvetített nézőinek. A beszámoló alatt több mint 600 ezren kapcsoltak a nemzeti főadóra. Hétköznap esténként a csatorna MindekiNEK címmel összefoglalta a nap eseményeit, amelyet a Duna World másnap reggel megismételt. A 10 összefoglalóba 408 ezer fő kapcsolódott be legalább egy percre.

A szeptember 11-i közvetítéssorozat a körmenet végével zárult, ebbe a műsorfolyamba 740 ezren kapcsolódtak bele. Vasárnap az eseménysorozat zárónapján élő közvetítés segítségével kísérhették figyelemmel a közmédia nézői a történéseket, amely iránt a Duna Televízió képernyőjén keresztül több mint 1 millió fő érdeklődött.

A Ferenc pápa által celebrált zárómise iránt volt a legnagyobb az érdeklődés: az egy percre jutó átlagos nézettsége 435 ezer fő lett, de a legnézettebb időszakában, az utolsó félórában, 500 ezer fölötti nézője volt.

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

Az egész közvetítés közönségaránya 16,7% lett, amivel országosan messze a legnézettebb csatorna lett ebben a műsorsávban. A zárómise részesedése még nagyobb, 21,3% volt, vagyis minden ötödik tévénéző a Duna csatornát választotta a pápai mise idejében.

A nyolc nap alatt a négy csatorna valamelyikén a NEK-kel kapcsolatos közvetítésekbe, műsorokba ajánlókba a népesség harmada, 2 millió 840 ezer néző kapcsolódott bele. A négy csatornán, a felvezető műsoroktól az esemény végéig több mint 3,6 fő a népesség 42%-a kapcsolódott bele valamelyik NEK-kel kapcsolatos közvetítésbe, műsorba vagy ajánlóba. Élőben a Mediaklikk.hu weboldalon szintén a zárómisét nézték a legtöbben.

Borítókép: Ferenc pápa (középen) az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén a Hősök terén 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom

Médiapiac

A jobboldalt kárhoztatta a baloldali sajtó 2006 őszén

Erősen elfogultan, sőt önmagának is ellentmondva sietett a baloldali sajtó és az értelmiségi holdudvar Gyurcsány Ferenc védelmére az őszödi beszéd kiszivárgását követő napokban.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Miután 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került – és hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki – Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amelyben a kabinetje folyamatos hazugságairól és a cselekvésképtelenségükről értekezett, a baloldali sajtó és a holdudvarhoz tartozó értelmiség szinte azonnal védelmébe vette a szocialista miniszterelnököt – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Némelyikük teljesen képtelen, nyakatekert érveléssel mentegette Gyurcsány beismerését kormánya hazugságairól, illetve bizonygatta, hogy az MSZP-s kormányfőnek fontos a helyén maradnia.

Zavaros védőbeszédek

A leginkább önellentmondó írást talán Aczél Endre jegyezte, aki a Népszabadságban 2006. szeptember 21-én megjelent cikkében Gyurcsányt egy elhivatott, a saját pártját és politikai közösségét megreformálni szándékozó figuraként említi, akit ráadásul ebben a tekintetben Tony Blair akkori brit kormányfőhöz hasonlított.

„Gyurcsány a legnagyobb tehertételnek a saját, szocialista örökségét érzi, s (…) a pártot, amely (…) jól eldagonyázna még, ha nem ébresztené rá valaki a modern világ kihívásaira

– fogalmazott a publicista. Figyelemre méltó, hogy úgy vélte, Gyurcsánynak éppen a bűnbánatra képtelen egyénisége fogja meg a magyarországi helyzet külföldi szemlélőit, akik szerinte nem a jó erkölcsöt, hanem a határozottság képviselőjét látják benne.

A Magyar Hírlap 2006. szeptember 26-i számában olyan – meg nem nevezett – szocialista parlamenti képviselőket és megyei pártvezetőket idézett, akik szerint Gyurcsányt csak erősítették az ellene irányuló támadások. Sőt a névtelen MSZP-s prominensek úgy vélték, hogy a kialakult helyzetben akár pártelnökké is választhatják Gyurcsányt, holott szerintük erre a beszéd kiszivárgása előtt kevés esély volt.

Nádas Péter író egyenesen a retorika csúcsának nevezte az őszödi beszédet, az abban elhangzott nem szalonképes kifejezések szerinte a helyükön vannak, és sem obszcénnak, sem pedig trágárnak nem tekinthetők.

Hozzátette: semmiféle olyan jogi vagy alkotmányos lehetőséget nem lát, hogy Gyurcsánynak mennie kéne. Úgy vélte továbbá, hogy Gyurcsánynak van realitásérzéke, Orbánnak nincs.

„A Fidesz a hibás”

A Magyar Krónika 2006. október 11-i számában szintén Gyurcsány narratívájának adtak teret. Arról számoltak be, hogy a szocialista miniszterelnök a beszédstílusa miatt kért bocsánatot, valamint azért, amiért nem mondták ki, hogy a gondok csak áldozatok útján oldódnak meg, a költségvetés egyensúlya pedig felborult.

Azt már nem kérték számon a kormányfőn, hogy miért nem vállalja a felelősséget azért, hogy hazudtak reggel, délben és este, valamint hogy trükkök százait bevetve tévesztették meg a választókat és a nemzetközi közvéleményt.

Mindemellett Gyurcsány azon kijelentését is idézték, amellyel némileg burkoltan az akkor ellenzékben lévő pártokra, köztük a Fideszre igyekezett hárítani a felelősséget az őszödi beszéd kiszivárgását követően kirobbant zavargásokért. Az MSZP-s miniszterelnök úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a beszéd lehetőséget teremtett a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz.

A jobboldalt hibáztatta a kialakult helyzetért Kállai R. Gábor filozófus is, aki 2006. október 5-én arról értekezett a Népszabadságban, hogy „a hatalomból kiszorult párt és vezére a vigaszágon mindenáron, akár az alkotmányos rend felforgatásával is vissza akar kerülni a hatalomba”, s úgy vélte, hogy a jobboldaliság ma nem társadalmi-politikai alternatíva, hanem hatalomtechnikai eszköz.

Szerinte a Gyurcsány-kormány lemondatása a társadalmi párbeszédet lehetetlenítette volna el.

Németh Péter, a Népszava főszerkesztője a Fidesz-elnök Orbán Viktor és Sólyom László köztársasági elnök felelősségéről értekezett a lapjában 2006. szeptember 20-án, s Gyurcsánynak mindössze azt rótta fel, hogy „nem számolt azzal, hogy azok a mondatok, amelyek ki-ragadva szövegkörnyezetükből éppen az ellenkezőjét jelentik annak, mint amit ő szándékozott mondani”. Ez Németh értelmezésében (ahogy Gyurcsányéban is) azt jelentette, hogy „elég a magyar politikai elit hazudozásaiból”.

Kuncze kioktat

Kuncze Gábor, a baloldali koalíciós kormány kisebbik pártjának, az SZDSZ-nek az elnöke a Zalai Hírlap 2006. szeptember 26-i számában kelt Gyurcsány védelmére. Azt hangoztatta, hogy „Gyurcsánynak igaza van a politika önáltatása, őszintétlensége tekintetében”, emellett kioktató hangon beszélt arról, hogy

„még hátravan a társadalom egyes rétegeiben a tanulási folyamat arról, hol van a határ a szabad véleménynyilvánítás és a bűncselekmény között”.

Ugyancsak magasztalta az őszödi beszédet a Beszélő nevű liberális periodika, amelynek a 2006. októberi számában a maga idején és helyén kitűnő retorikai képességekről árulkodó szónoki teljesítménynek nevezték az ominózus Gyurcsány-szónoklatot. Azt emelték ki, hogy a beszédnek jelentős szerepe volt abban, hogy az MSZP-frakció egységesen támogatta a Gyurcsány-csomagként elhíresült megszorításokat és egyéb intézkedéseket. Úgy vélték, hogy a kormányfő politikájának elfogadtatásához hozzájárult „a nyers beszédmodorral is hangsúlyozott őszinteség”.

Némi kritika megfogalmazása ellenére nem győzték hangsúlyozni, hogy kiállnak Gyurcsány mellett.

Bár a szerző úgy vélte, hogy a miniszterelnök magatartása éppen a saját maga által felállított mércének nem felelt meg, s a következmények nélküli Magyarország modelljét tartósítja, továbbá Gyurcsány szeptember 17. és október 6. között mutatott magatartása komoly aggodalomra ad okot, mégis azzal zárta az írását, hogy továbbra is neki drukkolnak.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnök-frakcióvezetője

Tovább olvasom

Médiapiac

Elferdítette a szentatya szavait a baloldali média

Az Orbán-kormány elleni lejárató hadjárattal próbálkozott a baloldali média Ferenc pápa látogatása kapcsán, hiába. A katolikus egyházfő üdvözölte a magyar kabinet családpolitikai intézkedéseit.

Közzétéve:

MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

A baloldali politikusok és médiamunkásaik megnyilvánulásai egyértelműen azt mutatják, hogy a liberális fősodor szeretné a maga értelmezése szerint bemutatni Ferenc pápa személyét és szavait. A balliberális megmondóemberek és a sajtójuk egyértelmű politikai üzenetként igyekeztek értelmezni a pápa magyarországi látogatásának rövid idejét, és még arra is kísérletet tettek, hogy a szentatyának a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén elhangzott prédikációját az Orbán-kormányhoz intézett kritikaként tálalják – számol be róla a Magyar Nemzet.

A liberális propaganda szócsövei, például Sárosi Péter emberi jogi aktivista is azon élcelődött a 444.hu-nak, hogy a kormány alig bírta Budapestre csábítani Ferenc pápát. Eközben a Mandiner összefoglalója szerint

a valóság az, hogy a pápát Erdő Péter bíboros hívta meg az eucharisztikus kongresszus záróeseményére, az állami meghívás pedig csak ezt követte. Kiemelték azt is, hogy a katolikus egyházfő azért töltött ilyen rövid időt Budapesten, mert ennyi időre szólt a meghívás. A portál megjegyezte: az eddigi ötvenkét eucharisztikus kongresszusból csupán néhányon volt jelen a katolikus egyházfő.

Az a közlésük is álhírnek bizonyult, hogy a pápa nem hajlandó találkozni a magyar állami vezetőkkel, és hogy bármiféle konfliktus lenne a kormány és az egyházfő között.

Ferenc pápa ezzel szemben találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is, a szentszék szóvivője pedig megcáfolta a baloldali hazugságokat.

A találkozóról elmondta, hogy a felek a teremtett világ megóvásáról, a családok védelméről és a támogatásáról, valamint az egyház szerepéről beszéltek. A magyar családpolitikát egyébként üdvözölte is a katolikus egyházfő.

A baloldali portálok arról is elfelejtettek beszámolni, hogy nem sokkal a pápa látogatása előtt, augusztus végén a magyar családpolitika elismeréseképpen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert Szent Mórus Tamás-díjjal tüntette ki a Nemzetközi Katolikus Törvényhozói Testület Rómában.

A zárómisét fokozott érdeklődéssel követő keresztényellenes sajtó Ferenc pápa prédikációját is igyekezett politikai kampánycélokra felhasználni.

Értelmezésük szerint az egyházfő elfogadásról szóló szavai a kormány migrációs politikáját kritizálta. Ahogyan azonban a Mandiner.hu rámutatott:

Ferenc pápa lelki beszéde a keresztényi elfogadásról szólt, és nem szólított fel sem megengedőbb migránspolitikára, sem hazai egyházreformra, nem bírálta a magyar kormányt és nem mondott burkolt véleményt a magyar demokráciáról sem.

Arra is emlékeztettek, hogy a migráció kapcsán Ferenc pápa eddig is azon az állásponton volt, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a befogadó országok kultúráját, és a befogadó országok maguk dönthetik el, mennyi embert bírnak befogadni, és egyáltalán milyen migránspolitikát folytatnak.

A kongresszus annyira megihlette a egyházellenes tábort, hogy még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és a Demokratikus Koalíció elnöke is átszellemülten posztolta közösségi oldalára Ferenc pápa szavainak átértelmezését. A baloldali összefogás vezére úgy fogalmazott: „A hit megvallása nem magamutogatás, a hit nem érv, az Isten ajándék és küzdelem. Jóságod, emberséged nem hited oka, hiányát nem menti a vallásos buzgóság. Ha jól értem Ferenc pápa gondolatait. Értem és szeretem.” A DK-vezér szavai most is egybecsengenek a korábbi egyházellenes kijelentéseivel. 2013-ban egy parlamenti felszólalásában ő hangsúlyozta, hogy a vallás magánügy, és a Demokratikus Koalíció kezdeményezni fogja, hogy az állam szüntesse meg az összes „egyházi privilégiumot”, és szüntesse meg az egyházaknak nyújtott hitéleti támogatást.

Nem lógott ki a baloldali hadrendből a nemzetközi sajtó sem. Miközben a katolikus egyházfő a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsával és a zsidó közösségek képviseletével tartott vasárnapi találkozón a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát hangsúlyozta, és az Európában egyre fokozódó antiszemitizmus elleni fellépésre szólított fel, a BBC teljesen másképp értelmezte a pápa szavait. A nemzetközi baloldal zászlóvivői úgy kommentálták az eseményt, hogy Ferenc pápa találkozott „a populista Orbánnal”, aki teljesen eltérő nézeteket vall a bevándorlásról és a menekültekről.

Ennél nagyobb tévedést már csak a New York Times vétett: ismét összekeverték a magyar fővárost Bukaresttel.

Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a közösségi oldalán: ha bárkinek a jövőben kedve támadna hiteles hírforrásként hivatkozni a New York Timesra, akkor jusson eszébe, hogy az újság 17 millió követővel rendelkező Facebook-oldala szerint Ferenc pápa Romániában töltötte a vasárnapot.

Borítókép: Ferenc pápa távozik Budapestről a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom