Kövess minket!

Médiapiac

Szeptemberben osztják ki a Televíziós Újságírók Díját

A 2014-ben alapított elismerés célja, hogy klasszikus kritikai szempontok alapján emelje ki az előző év legprofesszionálisabb tévés teljesítményeit.

Borítókép: az elismerés egyik korábbi átadója, fotó: Televíziós Újságírók Díja

2021-ben immár nyolcadik alkalommal adják át a Televíziós Újságírók Díját. A koronavírus-járvány miatt a megszokott márciusi időpont helyett idén szeptember 8-án rendezik az ünnepélyes gálaestet, ahol bejelentik, hogy a szakmédia szavazatai alapján melyek a tavalyi év legjobb hazai, szórakoztató műfajú televíziós teljesítményei.

A Televíziós Újságírók Díja Magyarország legrangosabb szakmai értékmérőjének számít, köszönhetően a korábbi évek díjazottjainak, valamint az elismerést övező óriási médiaérdeklődésnek.

Az immár nyolcéves múltra visszatekintő, 2014-ben alapított elismerés célja, hogy klasszikus kritikai szempontok alapján emelje ki az előző év legprofesszionálisabb magyar, szórakoztató műfajú tévés teljesítményeit: műsorokat, sorozatokat, műsorvezetőket, zsűritagokat és színészeket.

A hagyományoknak megfelelően az elismerést ünnepélyes gálaesten adják át, melyet a koronavírus járvány miatt a korábban megszokott márciusi időpont helyett idén szeptember 8-án tartanak, a Budapest Music Centerben.

“Tavaly a járvány kitörése miatt a szokásos március végi időpont helyett őszre toltuk a díjátadót. Akkor járványügyileg jó helyzetben és rendkívüli biztonsági körülmények között sikerrel meg tudtuk rendezni a gálát. Az év elején, még a harmadik hullám előtt úgy láttuk, hogy idén is leghamarabb szeptemberben lehet biztonsággal megtartani a díjátadót, ezért ismét a halasztás mellett döntöttünk. Bízunk benne, hogy az ősz elejére túl leszünk a koronavíruson, és ismét megünnepelhetjük az előző év legjobb televíziós teljesítményeit” – mondta Kenderessy Szabolcs, a SorozatWiki főszerkesztője és a díj alapítója.

A díjat a legfontosabb szak- és hírmédiumok vezető újságíróinak szavazatai alapján ítélik oda. Idén a Televíziós Újságírók Díjának grémiumát a 24.hu, a Hír7, az Index, a Kreatív, a Marketing&Media, a Media1, a Médiapiac, az Origo, a SorozatWiki, a Színes RTV, a Telenovella-Epizód magazin, a Telex és a TVR-hét egy-egy újságírója alkotja.

Médiapiac

Gyermekmentő kézikönyv szülőknek

A november végén megjelenő könyv teljes bevétele a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat munkáját segíti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A szülőknek szánt, november végén megjelenő, gyakorlatias és közérthető könyvével is a gyermekek egészségének megőrzése és az életmentés a célja a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálatnak. A „Gyermekmentő kézikönyv szülőknek” című, 270 oldalas könyvet közel negyed évszázados, gyermekrohamkocsiban és gyermek-mentőorvosi kocsikban, valamint a szülők felkészítő képzése során szerzett tapasztalatok alapján állították össze az alapítvány orvosai.

A könyv nemcsak felkészít a nem várt, akár életveszélyes helyzetekre, de több mint 300 fényképe, rajza és folyamatábrája, a könnyen érthető szövegek, a gyorsan átlátható szerkezet arra is alkalmassá teszik, hogy a legnagyobb bajban fellapozva is gyors segítséget nyújtson. A Magyar Fejlesztési Bank támogatásának köszönhetően ráadásul a könyv teljes bevétele az Alapítvány munkáját segíti majd – írta a Hír TV weboldala.

Tovább olvasom

Médiapiac

Az al-Dzsazíra beperli Izraelt Hágában riportere lelövése miatt

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra” – írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Közzétéve:

Az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózat beperli az izraeli hadsereget a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Sirin Abu Akla palesztin tudósítója májusi lelövése miatt – írja az izraeli katonai rádió kedd jelentése nyomán az MTI.

A katari tévé a Twitteren jelentette be, hogy jogi csapata megvizsgálta az ügyet, majd benyújtotta a keresetet. Ebben azt állítják, hogy új bizonyítékok és videók egyértelműen azt mutatják, hogy Sirinre és munkatársaira közvetlenül az izraeli erők lőttek. Szerintük teljesen megalapozatlan az izraeli hatóságok azon állítása, miszerint véletlenül vesztette életét egy tűzharc során.

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra”

– írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Az izraeli hadsereg illetékesei három hónappal ezelőtt elismerték, hogy a palesztin-amerikai újságírónővel “elég nagy valószínűséggel” a katonák véletlen lövése végzett Dzsenínben – emlékeztetett a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Abu Aklát májusban lőtték agyon a márciusban kezdődött terrorhullám közepette, amelyben számos izraeli várost és települést ért támadás. Katonai kommandós egységek hatoltak be Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben a menekülttáborba, hogy letartóztassanak terrortevékenységgel gyanúsított palesztinokat.

A körözött palesztinokat nem találták meg, s a vártnál tovább tartott a razzia. A menekülttábor elhagyásakor tűzharc tört ki palesztin fegyveresekkel, s az izraeli hadsereg szerint ezeknél a tűzváltásoknál halt meg az arab világban ismert újságírónő.

Novemberben az FBI úgy döntött, hogy saját vizsgálatot indít Abu Akla halála körülményeinek megállapítására.

Jaír Lapid miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter az amerikai nyomozásról szóló közlemény közzététele után kemény üzeneteket fogalmazott meg, és egyértelművé tették, hogy nem fognak együttműködni az amerikai hatóságokkal.

Az al-Dzsazíra azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy szándékosan vették célba és lőtték le az izraeli katonai razziáról tudósító riportert, aki jól felismerhető sisakban és sajtó feliratú golyóálló mellényben volt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lyukra futottak az álhírterjesztők

Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – erről a Twitteren írt Orbán Viktor. Az uniós pénzügyminiszterek ma Brüsszelben tárgyaltak, ezután a 444.hu azt írta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Csakhogy az ülésen nem volt szavazás, így vétó sem lehetett – számolt be róla az M1 Híradó.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hamisak a magyar vétóról szóló hírek – írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő így reagált az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről.
Azt írta: Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának. Hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.

Kedden Brüsszelben találkoztak az unió pénzügyminiszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság múlt heti javaslatait. Köztük a magyar helyreállítási alap tervezetét. De végül sem erről, sem a kondicionalitási eljárásról nem született döntés.

Az ülés után a 444.hu arról írt: azért halasztották el a magyar helyreállítási terv elfogadását, mert Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Egy videót is megosztott a lap, amelyben állítása szerint ez elhangzik. A portál azt is hozzáteszi, hogy csak a magyar kormány szavazott nemmel.

Nem volt ma szavazás Ukrajna 18 milliárdos eurós támogatásáról, így a magyar helyreállítási tervről sem lehetett szavazás

– közölte az Origo.

Ahogy fogalmaznak: hazudott a 444, amikor arról írt, hogy Varga Mihály megvétózta az ukrán segélyt, hiszen nem volt erről szavazás.

Varga Mihály a tanácskozás után azt mondta: hazánk a közös hitel felvételét nem támogatja, de már elkülönített egy pénzügyi keretet Ukrajna megsegítésére. Azt a pénzügyminiszter is megerősítette, hogy nem szavaztak. „Elmondtuk, hogy bilaterális együttműködés keretében lehet a leggyorsabban ezeket a kérdéseket eldönteni, Magyarország erre készen is áll, a költségvetésünkből el van különítve az a rész, amellyel Ukrajna finanaszírozását segíteni tudnánk” – mondta.

A pénzügyminiszter a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban közölte: azt minden tagállam támogatta.

A kondicionális eljárásról pedig elmondta: a kormány az Európai Bizottság összes kérését, mind a 17 válallását teljesítette. A pénzügyminiszter szerint a szavazás elhalasztása csak előkészíti a megegyezést Brüsszellel. „Örülök annak, hogy ez a kérdés a halasztott kérdések közé került, mert így módja van a bizottságnak arra, hogy objektív értékeléssel járuljon majd hozzá, hogy egy ilyen eljárást le lehessen zárni” – fogalmazott a Híradó.hu szerint.

Tovább olvasom