Kövess minket!

Médiapiac

Számlás trükközésekért és ″magyarkodásért″ büntetett a versenyhivatal

A Penny Marketet ″magyarkodásért″ büntették meg, néhány kft.-t pedig azért, mert igénybe sem vett szolgáltatásról küldtek számlákat, díjbekérőket vagy ezekhasonló dokumentumokat, hogy így szerezzenek új ügyfeleket.

Több fontos határozatot is hozott a napokban a Gazdasági Versenyhivatal.

Az egyik értelmében a Penny Market Kereskedelmi Kft. (Penny) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott akkor, amikor reklámkiadványában úgy hirdetett termékeket magyar termékként, hogy nem volt tekintettel a lehetséges fogyasztói értelmezésre. A vállalkozás 2010. július 1. és 2012. február 28. közötti időszakban nyomtatott reklámújságjában, plakátokon, a nyomtatott sajtóban és egyéb hirdetéseiben egyes termékeit „magyar termék” megjelöléssel népszerűsítette. A GVH álláspontja szerint azonban a magyar jelleget hangsúlyozó termékmegjelölés előzetesen rögzített, az egész szervezetre kiterjedően következetesen alkalmazott követelményrendszer alapján alkalmazható. Követelmény továbbá, hogy a vállalkozások a rendszereiket a fogyasztói értelmezésre figyelemmel alakítsák ki. A Penny a vizsgált időszakban rendelkezett írásba foglalt kritériumokkal annak eldöntésére, hogy egy adott termék mikor jeleníthető meg a vállalkozás kereskedelmi kommunikációiban magyarnak. Ezen kritériumrendszer kizárólagosan a termék adminisztratív származási helyét tekintette irányadónak a magyar termékként való minősítés szempontjából, amely származási hely fogalom azonban nem azonos a fogyasztói értelmezés szerinti származási hellyel. Legalábbis így látta a hatóság, amúgy ítélte meg, hogy az átlagos fogyasztó alapvetően a magyar alapanyagból, magyar cég által, magyar munkaerő közreműködésével, Magyarországon előállított termékeket tekinti magyar terméknek. A hivatal eljárásában azt is vizsgálta, hogy a vállalkozás betartotta-e a saját követelményrendszerének előírásait. A GVH megállapította, hogy a fenti magatartásával a Penny Market Kereskedelmi Kft. fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, ezért 5 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozással szemben.

Olcsón megúszták a számlás trükközők

Ugyancsak a GVH-val kapcsolatos hír, hogy elkezdték megbírságolni azokat a “telefonkönyves cégeket”, amelyek úgy tettek szert bevételre, hogy velük amúgy szerződéses kapcsolatban nem álló embereknek számlát, vagy ahhoz hasonlító dokumentumot küldtek igénybe nem vett szolgáltatásokról, például telefonkönyvben való megjelenésről, amelyek alapján a címzett azt gondolhatta, hogy a számára már teljesített szolgáltatás ellenértékét kell megfizetnie. A feladók a hatóság közleménye szerint a levelekben elhelyezett igen nehezen olvasható mellékletekben adtak tájékoztatást arról, hogy a küldemény valójában csak szolgáltatásra vonatkozó ajánlat.

A GVH a Telefonkönyv Magyarország Kft.-vel (Telefonkönyv Kft.) szemben indított eljárásban a cég 2011 decemberétől 2012. március 6-ig lefolytatott reklámozási gyakorlatát vizsgálta, melynek során olyan számlának tűnő dokumentumot küldött a vállalkozásoknak, mely mögött nem volt szerződéses jogviszony, és nem történt teljesítés. A számla valódiságának alátámasztását szolgálta a fizetési határidő és az azzal járó kötelezettségek feltüntetése is. Ezenkívül a Telefonkönyv Kft. által küldött levél első oldala megjelenésében nagymértékben hasonlított a Magyar Telekom Nyrt., illetve a vele szerződéses viszonyban álló MTT Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. által kibocsátott számlákra.

A GVH vizsgálta továbbá a T&CS 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (T&Cs Kft.) 2011 december 8. és 2012. április 12. közötti reklámozási gyakorlatát, melynek során szolgáltatásnyújtásra vonatkozó üzleti ajánlatot küldött a vállalkozások számára. A postai úton kiküldött levélben egy „Díjbekérő számla” elnevezésű dokumentum szerepelt, mely tartalmazta a kiegyenlítéshez szükséges valamennyi információt (számlaszám, számla kelte, fizetési határidő, teljesítés időpontja, fizetési mód, szolgáltatás megnevezése). A küldeményben szerepelt egy „előfizetői szerződés” is az ügyfél adataival és a megjelenítendő telefonszámával. Ehhez kapcsolódóan a levélben szerepelt egy felhívás arról, hogy a vállalkozás ellenőrizze az adatai helyességét. Arra, hogy a szerződés ajánlattételnek minősül és mindkét fél aláírása után válik jogilag elfogadott szerződésnek, csupán a dokumentum „Szolgáltatási feltételek” részében alig észrevehetően, apró betűkkel történt utalás.

Az Üzleti Szaknévsor Reklám-szolgáltató Kft. (Üzleti Szaknévsor Kft.) 2011. január 1-jétől 2012. április 12-ig a weboldalán történő megjelenítésre vonatkozóan szintén díjbekérő számlának tűnő ajánlatot küldött vállalkozásoknak. A GVH a Szakmai Névsor Szolgáltató Kft. 2011. április 3-tól 2012. január végéig terjedő időszakban eljuttatott küldeményeit is vizsgálta, melyben saját adatbázis szolgáltatására vonatkozó ajánlatát számlaként tüntetette fel.

A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a fenti vállalkozások által kiküldött ajánlatok alkalmasak voltak a megtévesztésre, mivel rendkívüli módon hasonlítottak egy számlára. Ezzel azt a látszatot keltették a címzettekben, hogy egy már korábban megkötött szerződés alapján kibocsátott számlát kaptak, így sok esetben gyanútlanul kiegyenlítették a számlát, azonban ezzel megrendelték a szolgáltatást.

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a vállalkozások nem hívták fel megfelelő  módon a figyelmet arra, hogy a megküldött dokumentumok célja valójában szerződéskötés kezdeményezése és azt sem tették egyértelművé, hogy a kiküldött dokumentum valójában nem számla, hanem egy ajánlat, így az azon szereplő összeget nem kell kiegyenlíteni.

A vállalkozások a fenti magatartásukkal megtévesztő reklámozási gyakorlatot folytattak, ezért a GVH a Telefonkönyv Magyarország Kft.-t 1,490 millió forint, a T&CS 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t  és az Üzleti Szaknévsor Reklám-szolgáltató Kft.-t 1-1 millió forintra, míg a Szakmai Névsor Szolgáltató Kft.-t 320 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte.

A bírságok megállapításakor a GVH súlyosító tényezőként értékelte többek között azt, hogy a jogsértést a vállalkozások hosszú időn keresztül folytatták, ezáltal a vállalkozások széles körét elérték a megtévesztő tájékoztatásaikkal. A vállalkozások figyelembe vehető árbevételének mértéke az esetek többségében jogi akadályát képezte magasabb mértékű bírságok kiszabásának.

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom