Kövess minket!

Médiapiac

Szakértő: Aligha hagy nyomot egy csúcstechnológiás kémszoftver

Az Információs Hivatal nem vásárolt az izraeli gyártású titkosszolgálati eszközből.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Direkt36 a Telex.hu portálon számolt be arról, hogy állításuk szerint az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust magyar célszemélyek ellen is használták, akik között voltak „tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is”.

Az ügy kapcsán a Magyar Nemzet megkereste Horváth József titkosszolgálati szakértőt, aki lapunknak kijelentette: a megjelent cikkekben semmiféle hírt nem lát. Véleménye szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok a hatályos törvények alapján végzik a munkájukat. – Magyarországon senkit nem figyelhetnek meg bírói, valamint igazságügyi miniszteri engedély nélkül – szögezte le Horváth. Hozzátette: „rendkívül káros az a folyamat, amellyel egy jól behatárolható kör a politika mocsarába akarja lerántani a rendvédelmi szerveket, a titkosszolgálatokat”. Horváth József ugyanakkor teljesen természetesnek tartja, hogy a technika fejlődésének köszönhetően rendre új termékek jelennek meg a piacon, amelyekből értelemszerűen a magyar állam is vásárol. – Ez azonban elmondható a világ legtöbb titkosszolgálatáról – jegyezte meg.

Kétségeinek adott ugyanakkor hangot, hogy egy csúcstechnológiát képviselő izraeli fejlesztésű kémszoftver bármilyen nyomot hagyhat a telefonokon.

A témára közleményben reagált Halász János, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke. Mint írta, „a Belügyminisztérium vezetői rendszeresen beszámolnak az Országgyűlés illetékes bizottságai előtt a titkosszolgálatok információgyűjtő tevékenységéről, ezeken valamennyi parlamenti párt képviselteti magát”.

Kiemelte:

a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják, ezért nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása.

Halász János leszögezte: „Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Azt várjuk el tőlük a továbbiakban is, hogy minden törvényes eszközzel védjék meg Magyarország biztonságát, jogos érdekeit” – olvasható a közleményben.

A Magyar Nemzet megemlíti, hogy az ügy kirobbantásában aktív szerepet vállalt az Amnesty International (AI) mellett egy Citizen Lab nevű kanadai szervezet is. Ez utóbbi a cikkek tanúsága szerint több, a megfigyelésben érintett készüléket is átvizsgált. A Telex így számolt be erről: „az AI megosztotta több készülék esetében is a vizsgálatok alapját képező adatokat a Citizen Lab kutatóival, akik megerősítették, hogy azokat [a vizsgált készülékeket – szerk.] Pegasusszal törték fel. A Citizen Lab átnézte az AI vizsgálati módszerét is, és szakmailag rendben találta” – olvasható a Telexen.

Talán nem meglepő, hogy mindkét szervezet jelentős anyagi segítséget kap a Soros György-féle Open Society Foundationstől. Az AI kapcsán erről az erős kötődésről már többször is írt a hazai sajtó, a Citizen Lab pedig a honlapján számol be a támogatás tényéről. Vagyis lényegében két Soros-szervezet felügyelte és értékelte egymás munkáját.

A kémszoftvert gyártó izraeli cég, az NSO egyébként vitatja, hogy az ügyet vizsgáló nemzetközi újságírócsapat, a Forbidden Stories birtokába jutott telefonszámok valóban a Pegasus célpontjai lennének. A cég szerint lehetséges, hogy a listán szereplő számok csak egy nyilvánosan hozzáférhető úgynevezett HLR-adatbázisból származnak. A HLR (Home Location Register) egy olyan rendszer, amely a mobiltelefon-hálózatok működését segíti azzal, hogy nyilvántartja az egyes készülékek földrajzi helyét és más azonosítóit, és így lehetővé teszi a hívások és sms-ek irányítását – számolt be róla a Telex.hu.

Az ügy kapcsán az Index.hu szemlézte a kémszoftvert gyártó NSO izraeli cég közleményét, amely szerint „a Forbidden Stories jelentése tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek komoly kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban. Olyan információkat közöltek, amelyek messze állnak a valóságtól. Határozottan tagadjuk a jelentésükben megjelent hamis állításokat. Forrásaik olyan információkkal szolgáltak számukra, amelyeknek nincs ténybeli megalapozottságuk, ezt az állításaikat alátámasztó dokumentáció hiánya is igazolja. Valójában ezek az állítások annyira felháborítóak és távol állnak az igazságtól, hogy az NSO rágalmazási per indítását fontolgatja.” Hozzáteszik: a rendszert kizárólag bevizsgált kormányok bűnüldöző és hírszerző ügynökségeinek értékesítik, azzal a céllal, hogy a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzésével életeket mentsenek.

A magyar kormány korábban annyit közölt az üggyel kapcsolatban, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.

A Telex szerint a kémszoftver kapcsán érintett lehet Varga Zoltán üzletember, a 24.hu tulajdonosa és egyes üzlettársai vagy ismerősei; Panyi Szabolcs és Szabó András Direkt36-os újságírók és Dercsényi Dávid, a HVG volt újságírója.

Szijjártó: Az Információs Hivatal nem vásárolt az izraeli szoftverből

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, aki miniszterként a külföldi hírszerzésért felelős polgári nemzetbiztonsági szolgálatot, az Információs Hivatalt (IH) is felügyeli, hétfőn a V4-ek külügyi tárcavezetőivel tartott közös sajtótájékoztatóján a balliberális újságírók kérdéseire válaszolva az üggyel kapcsolatban elmondta: – A vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen tudomással nem rendelkeztem és nem is rendelkezem.

A tárcavezető a Magyar Nemzet tudósítása szerint úgy tájékoztatott, hogy ma reggel találkozott az IH főigazgatójával, aki Szijjártó Péter kérdésére elmondta: semmiféle, a szóban forgó szoftverrel kapcsolatos együttműködést nem folytattak sem az izraeli, sem más titkosszolgálatokkal.

A szoftvert nem használja az IH, arra megállapodást nem kötött

– emelte ki a miniszter.

Szijjártó Péter végül kormányzati álláspontként közölte: „nincsen tudomásuk ilyen típusú adatgyűjtésről”.

Médiapiac

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastja

A Narratíva első adásának vendége Szánthó Miklós, a KESMA elnöke, az Alapjogokért Központ igazgatója és Trombitás Kristóf publicista volt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastadása. Az első adásban Heiter Dávid Tamás műsorvezető Szánthó Miklóssal, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökével, az Alapjogokért Központ igazgatójával és Trombitás Kristóf publicistával beszélgetett az aktuális médiapiaci viszonyokról, valamint az ehhez kapcsolódó politikai folyamatokról – közölte a Mediaworks Hírcentruma. 

Szánthó Miklós többek között arról értekezett, hogy ugyan

 a 90-es éveket követően formailag biztosítva volt a sajtószabadság, de közéleti és politikai értelemben egy erőteljes balliberális monopólium volt jelen, amely az ehhez tartozó körök szerint a független sajtópiacot jelentette.

 A KESMA elnöke továbbá hangsúlyozta, hogy a jobboldalhoz köthető vállalkozók már korábban is tettek kísérletet arra, hogy új típusú médiafelületek jöhessenek létre, ez a folyamat azonban a 2010-es éveket követően felerősödött. 

A Narratíva első adásának résztvevői, fotó: Mediaworks Hírcentrum

Kiemelte, hogy 

a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett a szimbóluma annak, hogy a médiaviszonyokat uraló posztkommunista örökség megroppant, de ez egyáltalán nem a jobboldal térfoglalását jelenti, csupán elindultunk egy kiegyensúlyozott médiapiac felé.

Az első adást itt a Videa.hu videómegosztón vagy itt tudja meghallgatni:

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere

Nyolcvanöt éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere – közölte a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) vasárnap az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A szövetség honlapján is közzétett méltatásában azt írták: Balogh Mária az MTV-ben egész munkássága során az elesettek, a kiszolgáltatottak érdekében készített műsorokat. Hangvétele, közvetlen stílusa évtizedekig szolgált mintául az újabb generációknak.

Ebédszünet című műsorával, amely a munkásemberek érdekvédelmét szolgálta, műfajt teremtett – emelték ki. Vezette az Ifjúsági Osztályt, igazgatója volt a Miskolci televíziós fesztiválnak, 2013 óta a MÚOSZ tiszteletbeli tagja, 2019 óta pedig Aranytoll-díjas volt.

Hozzátették: Balogh Mária egyedül nevelte fel mozgássérült, fogyatékossággal élő unokaöccsét, akiről még betegsége idején is, egészen haláláig gondoskodott.

Halálával a televíziózás hőskorának kiemelkedő személyiségét vesztette el a szakma – fűzték hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

Október 31-től távozik posztjáról Karas Mónika.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A híradó információi szerint Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját.

Az M1 úgy tudja, hogy Karas Monika utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a híradónak megerősítette a Karas Monika lemondásáról szóló hírt.

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt elnöke

Tovább olvasom