Kövess minket!

Médiapiac

Szabó László: távol áll a valóságtól, hogy a konzervatív oldal dominálna a magyar médiapiacon

Volt orvos, termékmenedzser, cégvezető, miniszterhelyettes a külügyben, legutóbb pedig hazánk washingtoni nagykövete. Dr. Szabó László tavaly április óta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriuma felkérésére a Mediaworks Hungary Zrt. vezérigazgatója, valamint az igazgatóság elnöke. Úgy látja, az eltelt időszakban hazánk legnagyobb médiacége szépen halad előre az online térben is, printben pedig egyértelműen vezető szerepet játszik.

Borítókép: Dr. Szabó László, a Mediaworks Zrt. vezérigazgatója

Ön sok helyen megfordult a világban, sok mindennel foglalkozott. Volt nagykövet az Egyesült Államokban, miniszterhelyettes a külügyben, cégvezető különböző helyeken és országokban, most pedig a Mediaworks vezérigazgatója. Melyik volt a nehezebb feladat?

Gyakran megkapom ezt a kérdést, én mindegyiket szerettem, mindegyikben voltak kihívások. Legutóbb, a washingtoni nagyköveti poszton nagyon kemény környezetben sikerült szép eredményeket elérni, jelentősen javítani a magyar–amerikai kapcsolatokon. Kifejezetten büszke vagyok a két ország védelmi megállapodásának megújítására, és volt egy rendkívül sikeres Trump–Orbán-találkozó, amit rövid idő alatt sikerült nagyon jól megszervezni. De a média világa más jellegű kihívás.

Amikor elvállalta ezt a feladatot, a Világgazdaságnak adott egy interjút, amelyben úgy fogalmazott, hogy egy modern, releváns híreket közlő médiacéget szeretne létrehozni, amelyik ugyanakkor megőrzi és közvetíti a konzervatív, polgári értékrendet is. Az azóta eltelt több mint másfél év után hogy áll ezekben a tekintetekben a Mediaworks?

Sokat haladtunk előre, igaz, a tempót szeretném kicsit felpörgetni, de ebben segítenek a kiváló kollégáim is. Csaknem ezerötszáz újságíró dolgozik a vállalatcsoportnál, nagyszerű emberek. Azonosítottuk a szinergiákat, jelentős átalakításokat hajtottunk végre, az adminisztratív-támogató funkciók összevonásával komoly megtakarításokat értünk el, s hatékonyságban is sokat fejlődtünk, de még mindig nem vagyunk ott, ahol szeretném. Nagyon lassú és sporadikus a tehetségkutatás és -fejlesztés az újságíró szakmában, ezért egyrészt együtt dolgozunk olyan újságíró-iskolákkal, amelyek forrásként szolgálhatnak nekünk új tehetségek megtalálásában, másrészt saját képzést is indítottunk, valamint ösztöndíjprogramot hirdettünk több egyetemen is. Digitális újságírásból, közösségi médiás technológiákból már csaknem kétszáz kollégánk kapott tréninget, és képzési programunk a jövőben is folytatódik. Szerencsére mindezek már látszanak az eredményeinken is.

Csak az elmúlt egy évben például a Mandiner online látogatottsága megháromszorozódott, de az Origó elérése is növekvő pályára állt, az elmúlt három hónapban tíz százalékot erősödött, és voltak olyan napok, amikor minden versenytársánál több látogatója volt. Megyei lapjaink online megjelenése is szépen fejlődik. A Hír Televízió megújítása is hatalmas siker, az új műsorsávos szerkesztéssel közel megdupláztuk a nézettséget.

Az pedig a hazai médiában jelentős újdonság, hogy a Karc Fm és a Hír TV műsorát összehangoltuk, a Paláver című műsor nagyon sikeres mind a két felületen. Hasonló irányba szeretnénk elmozdulni a teljes portfólióban. Figyeljük egymást, ne izolált szerkesztőségek működjenek, hanem a jó tartalmakat osszuk meg minél hamarabb egymással, s mindegyik médium tudja a saját olvasóinak, nézőinek, hallgatóinak lefordítani ezeket a tartalmakat. Ez a fajta kreativitás mindig fejleszthető, bízom abban, hogy ebben is jobbak leszünk. Azokat a technikákat, amelyeket korábban is alkalmaztunk esetenként, például a keresőoptimalizálást, forgalomterelést, most már tudatosan használjuk, és a korábbinál sokkal magasabb szintre sikerült emelnünk.

Hogyan áll most a Mediaworks a közösségi médiában, hiszen ennek a szerepe mára meghatározó lett a közönség elérésében?

Nagyon sokat beruháztunk erre a területre is. Van egy kifejezetten a közösségi médiával foglalkozó igazgatóságunk és digitális képességek igazgatóságunk, nekik pontosan ez a feladatuk, hogy ezeket a képességeket fejlesszék, javítsák. Megújulás alatt áll a központi tartalommenedzselő rendszerünk, ilyen még nem volt korábban. Voltak jól működő külön rendszereink, de ezek nem voltak összehangoltak. Létrehoztuk a Hírcentrumot. Az ottani kollégák nagyon hatékonyan tudnak együtt dolgozni a szerkesztőségekkel, egyre több videós tartalmunk, infografikánk, podcastunk van, de ezek nem öncélú fejlesztések, hanem jól kell tudni használni őket.

Milyen most a Mediaworks helyzete, szerepe a magyar médiapiacon? A baloldal szerint nincs Magyarországon sajtószabadság, s ennek egyik oka, hogy a KESMA alá tartozó médiumok uralják a magyar nyilvánosságot. Önök is így látják?

Azt látom, hogy az online térben továbbra is balliberális túlsúly van Magyarországon, olyan hetven:harminc arányban. Minden piackutató és minden adat mást mond, de ez elég egyértelmű. Bízom abban, hogy azért ebben folyamatosan javulunk.

Ha a teljes médiát nézem, akkor ötven-ötven százalékosnak látom ezt az arányt. Printben egyértelműen mi vagyunk az erősebbek, és úgy hiszem, az a fajta konzervatív életszemlélet, amit a magyar kormány és a magyar emberek többsége képvisel, elég jól és határozottan megjelenik ma már a magyarországi nyilvánosságban. De hogy a konzervatív oldal dominálná a magyar médiát, az távol áll a valóságtól.

Azzal, hogy a modern technológiákat tudatosabban használjuk, sokat tudunk még javítani médiumaink elérésén, de hosszú út áll még előttünk. A printben nagyon komoly kihívásokkal nézünk szembe, továbbra is csökkennek a példányszámok, ezért nagyon fontos, hogy az online jelenlétünket folyamatosan erősíteni tudjuk. A Reuters Institute tavalyi felmérése szerint az emberek 69 százaléka már a mobiltelefonján olvassa a híreket nálunk is. Ez nagyon magas szám, de ez az új valóság. Ha jól tudom, nálunk az emberek 24 százaléka olvas még nyomtatott lapokat, ebben viszont erősek és jók vagyunk. Büszkén mondhatom, hogy a korábbi felére tudtuk levinni a példányszámcsökkenést, és ez már egy nagy dolog. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez egy jó helyzet, de például a magazinüzletágunknak sikerült megtartani jó pozícióit, a napilapok szintjén pedig tudatosan menedzseljük a tartalmakat. Az online térben a hír azonnaliságának, gyorsaságának kell uralkodnia, a printben pedig az elemzéseknek, informatív tartalmaknak kell megjelenni. Viszont nem szabad hagyni, hogy a print versenyezzen az online-nal, mert ez egy egyenlőtlen küzdelem. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a printnek erősebb az üzenetátadó képessége, mint az online-nak. A nyomtatott médiában erősebb a reklám hatása is, tehát mindennek megvan a saját helye, és ha tudatosan használjuk a felületeinket, akkor el tudjuk érni, hogy az üzenetek relevánsak legyenek, a digitális térben gyorsak, a printben pedig tartalmasak.

Szabó László: „Azt látom, hogy az online térben továbbra is balliberális túlsúly van Magyarországon. Printben egyértelműen mi vagyunk az erősebbek. Ha a teljes médiát nézem, akkor ötven-ötven százalékosnak látom ezt az arányt.”

Nyakunkon a járvány negyedik hulláma, ön pont az első hullám idején vette át a cég irányítását. Hogyan érintette a pandémia a vállalatot? Gondolok itt például arra is, hogy az egész világkereskedelemben zavarok támadtak az ellátási láncokban, jelesül például a papíriparban is.

A papírkészleteinkkel nekünk is óvatosabban kell bánni, de eleve célunk is volt, hogy optimalizáljuk ezeket. Mi nagyon sok papírt használunk, ezért jelentősen előre kell gondolkodnunk, új forrásokat kell találnunk. A Covid miatt több papírgyár is bezárt, a nyomtatott lappiacon és a könyvek területén is jelentős ellátási problémákkal néznek szembe a kiadók. Mi tudatos tervezéssel már biztosítottuk a készleteinket a következő hónapokra, az igaz, hogy drágábban, de jelenleg nem aggódunk. Bízom benne, hogy lesz egyfajta visszacsapás ebben a helyzetben, mert a korábban bezárt papírgyárak egy része rá fog jönni, hogy ilyen árak mellett már nekik is megéri termelni, s ami még újraéleszthető, azt újra munkába állítják majd.

Alig fél év, és országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Hogyan látja a Mediaworks, a KESMA jövőjét ennek fényében?

Mi egy konzervatív értékek alapján működő, de a politikától független médiapiaci vállalat vagyunk. Én az objektív újságírásban hiszek, de azt nem gondolom, hogy pártatlan tudna lenni bárki is ebben a világban. A konzervatív értékek mentén fogjuk tovább folytatni azt a munkát, amit elkezdtünk. Ebből a szempontból majdnem irreleváns, hogy milyen színű kormány van éppen.

Hiszek az olvasóinkban, a nézőinkben, a hallgatóinkban, másrészt pedig bármilyen kormány is van hatalmon, ha el akarja érni a magyar embereket, ránk szüksége lesz, mert van a lakosságnak egy olyan része, amelyet csak mi érünk el.

Nagyon széles a portfóliónk, nagyon sokféle embert megszólítunk, vidéken, városban, fiatalokat, idősebbeket, ezért bízom benne, hogy sikeresek leszünk a jövőben is. Ahogy említettem, online jelenlétünk folyamatosan erősödik. Jelentős elérésű médiumaink mellett több új online kiadványt is létrehoztunk: a fiatalokat megszólító felületeket, de van kisállatokkal foglalkozó magazinoldalunk, az agráriummal vagy éppen az egészségüggyel foglalkozó portálunk is, tehát bővül a portfóliónk, ezért bízom abban, hogy továbbra is masszív és meghatározó médiacég maradunk Magyarországon.

Donald Trump elnökkel a Fehér Házban

A nyugat-európai, de főleg az amerikai sajtó próbálja megfejteni, mi az oka annak, hogy az amerikai republikánusok „beleszerettek” Orbán Viktorba. Ön mint korábbi nagykövet mit gondol erről?

Nagyon fontos látni, hogy az Egyesült Államokból nézve mi nagyon picik vagyunk. Az amerikaiak a teljes helyzetet, a teljes gazdasági-kulturális környezetet nem értik, csak részleteket csipegetnek ki az itteni dolgokból, hacsak nem magyar származásúak vagy különös érdeklődésük van hazánk iránt. Az, hogy Tucker Carlson itt járt néhány hónappal ezelőtt, s azóta már több amerikai újságíró is ide látogatott, mindenképpen azt mutatja, hogy valami jól működik nálunk, s ezt ők szeretnék jobban megérteni. Annak idején nagykövetként sokat példálóztam én is azzal, és sokat idéztek is, hogy Magyarország milyen eredményesen kezelte a migránsválságot vagy hogy milyen fantasztikus sikereket ért el a magyar családpolitika, s ezeket a sikertörténeteket Amerika is szeretné megismételni. Ezek olyan példák, amelyek azt mutatják, hogy Magyarország erős, s valóban a súlycsoportunkon felül tudunk szerepelni a világpolitikában és az európai gazdaságban is. De nem szabad túlértékelni a szerepünket. Amerika mindig akkor lesz kíváncsi ránk, ha az ő információs igényeit ki tudjuk szolgálni, s Magyarországot akár jó, akár rossz példaként fel tudják mutatni. A tények nagyon sokszor másodlagosak, a politikai hozzáállás csűri-csavarja az üzeneteket. Látjuk például, hogy a CNN mennyire elfogult, de természetesen minden oldalon vannak szélsőségek a médiában, s általában akkor hoznak fel bennünket akár pozitív, akár negatív példaként, ha az az ő érdekeiket szolgálja. De én sokkal több pozitívumot látok, Magyarországon büszkék lehetünk arra, amit az elmúlt 10-12 évben elértünk.

Néző László

Médiapiac

Íme a számok: ennyi meghívást kapott az ellenzék a közmédia műsoraiba

És ennyit fogadott el…

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az MR1 Kossuth Rádió logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

“Az elmúlt esztendőkben számos – valójában igaztalan – vád érte a közmédiát a baloldali ellenzék részéről, amely szerint »nem jöhettek a közmédiába«, holott a valóságban szerkesztőink napról napra, hétről hétre keresték és hívták telefonon a baloldal szereplőit” – olvasható a közmédia közleményében a hirado.hu oldalon. Hozzáteszik, mivel e meghívások akkoriban döntően telefonon történtek, hiába jelezték, hogy a vádak igaztalanok.

A közéleti szereplőket, politikusokat, elemzőket, szakértőket, közszereplőket a közmédia két napi műsorfolyamába hívták és hívják most is: az M1 aktuális csatorna Ma reggel és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorába – írják, rámutatva, hogy

2022. április 3-i választásoktól 2022. november 30-ig folyamatosan hívták, keresték a frakcióval rendelkező és nem rendelkező ellenzéki pártokat, volt baloldali miniszterelnököt, pártelnököket a műsoraikba, így

ez időszak alatt összesen 4462 meghívást küldtek el, amelyek közül összesen 101 alkalommal fogadták el azt, 4361 esetben pedig nem éltek a lehetőséggel.

Összes meghívás az M1 Ma reggel és a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsoraiba, pártokra bontva:

a DK 604 meghívást kapott, 1 esetben fogadta el azt, 603 alkalommal nem jelent meg, 1 alkalommal vett részt,

a Jobbik 694 meghívást kapott, 10 esetben fogadta el azt, 684 alkalommal nem jelent meg, 10 alkalommal vett részt,

az MSZP 1730 meghívást kapott, 4 esetben fogadta el azt, 1726 alkalommal nem jelent meg, 4 alkalommal vett részt,

a Momentum 698 meghívást kapott, 8 esetben fogadta el azt, 690 alkalommal nem jelent meg, 8 alkalommal vett részt,

a Mi Hazánk 24 meghívást kapott, 24 esetben fogadta el azt, minden alkalommal megjelent, 24 alkalommal vett részt,

a Párbeszéd 418 meghívást kapott, 0 esetben fogadta el azt, 418 alkalommal nem jelent meg, 0 alkalommal vett részt,

az LMP 58 meghívást kapott, 28 esetben fogadta el azt, 30 alkalommal nem jelent meg, 28 alkalommal vett részt,

az ISZOMM 22 meghívást kapott, 14 esetben fogadta el azt, 8 alkalommal nem jelent meg, 14 alkalommal vett részt,

a Megoldás Mozgalom 8 meghívást kapott, 8 esetben fogadta el azt, minden alkalommal megjelent, 8 alkalommal vett részt,

a Kétfarkú Kutya Párt 12 meghívást kapott, 2 esetben fogadta el azt, 10 alkalommal nem jelent meg, 2 alkalommal vett részt,

a Mindenki Magyarországa Mozgalom 10 meghívást kapott, 2 esetben fogadta el azt, 8 alkalommal nem jelent meg, 2 alkalommal vett részt,

a Nép Pártján Mozgalom 184 meghívást kapott, 0 esetben fogadta el azt, 184 alkalommal nem jelent meg, 0 alkalommal vett részt.

Meghívások az M1 Ma reggel című műsorába pártokra bontva:

a DK 302 meghívást kapott, 1 esetben fogadta el azt, 301 alkalommal nem jelent meg, 1 alkalommal vett részt,

a Jobbik 347 meghívást kapott, 5 esetben fogadta el azt, 342 alkalommal nem jelent meg, 5 alkalommal vett részt,

az MSZP 865 meghívást kapott, 2 esetben fogadta el azt, 863 alkalommal nem jelent meg, 2 alkalommal vett részt,

a Momentum 349 meghívást kapott, 4 esetben fogadta el azt, 345 alkalommal nem jelent meg, 4 alkalommal vett részt,

a Mi Hazánk 12 meghívást kapott, 12 esetben fogadta el azt, minden alkalommal megjelent, 12 alkalommal vett részt,

a Párbeszéd 209 meghívást kapott, 0 esetben fogadta el azt, 209 alkalommal nem jelent meg, 0 alkalommal vett részt,

az LMP 29 meghívást kapott, 14 esetben fogadta el azt, 15 alkalommal nem jelent meg, 14 alkalommal vett részt,

az ISZOMM 11 meghívást kapott, 7 esetben fogadta el azt, 4 alkalommal nem jelent meg, 7 alkalommal vett részt,

a Megoldás Mozgalom 4 meghívást kapott, 4 esetben fogadta el azt, minden alkalommal megjelent, 4 alkalommal vett részt,

a Kétfarkú Kutya Párt 6 meghívást kapott, 1 esetben fogadta el azt, 5 alkalommal nem jelent meg, 1 alkalommal vett részt,

a Mindenki Magyarországa Mozgalom 5 meghívást kapott, 1  esetben fogadta el azt, 4 alkalommal nem jelent meg, 1 alkalommal vett részt,

a Nép Pártján Mozgalom 92 meghívást kapott, 0 esetben fogadta el azt, 92 alkalommal nem jelent meg, 0 alkalommal vett részt.

Meghívások a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorába pártokra bontva:

a DK 302 meghívást kapott, 0 esetben fogadta el azt, 302 alkalommal nem jelent meg, 0 alkalommal vett részt,

a Jobbik 347 meghívást kapott, 5 esetben fogadta el azt, 342 alkalommal nem jelent meg, 5 alkalommal vett részt,

az MSZP 865 meghívást kapott, 2 esetben fogadta el azt, 863 alkalommal nem jelent meg, 2 alkalommal vett részt,

a Momentum 349 meghívást kapott, 4 esetben fogadta el azt, 345 alkalommal nem jelent meg, 4 alkalommal vett részt,

a Mi Hazánk 12 meghívást kapott, 12 esetben fogadta el azt, minden alkalommal megjelent, 12 alkalommal vett részt,

a Párbeszéd 209 meghívást kapott, 0 esetben fogadta el azt, 209 alkalommal nem jelent meg, 0 alkalommal vett részt,

az LMP 29 meghívást kapott, 14 esetben fogadta el azt, 15 alkalommal nem jelent meg, 14 alkalommal vett részt,

az ISZOMM 11 meghívást kapott, 7 esetben fogadta el azt, 4 alkalommal nem jelent meg, 7 alkalommal vett részt,

a Megoldás Mozgalom 4 meghívást kapott, 4 esetben fogadta el azt, minden alkalommal megjelent, 4 alkalommal vett részt,

a Kétfarkú Kutya Párt 6 meghívást kapott, 1 esetben fogadta el azt, 5 alkalommal nem jelent meg, 1 alkalommal vett részt,

a Mindenki Magyarországa Mozgalom 5 meghívást kapott, 1  esetben fogadta el azt, 4 alkalommal nem jelent meg, 1 alkalommal vett részt,

a Nép Pártján Mozgalom 92 meghívást kapott, 0 esetben fogadta el azt, 92 alkalommal nem jelent meg, 0 alkalommal vett részt.

A közölt adatok írásos dokumentumokkal bizonyíthatók, a műsorokban szereplők megszólalásai pedig visszanézhetők a mediaklikk.hu oldalon – írja a hirado.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hatalmas bukás a Disney új rajzfilmje, homoszexuális főszereplővel

Nem tolongtak a családok a mozipénztáraknál a Strange World amerikai nyitóhétvégéjén. Százmillió dolláros veszteséget okozhat a Disney-nek az első homoszexuális tinédzser főhős és a kritikus által is fantáziátlannak nevezett sztori. Mindenesetre azt ígérik, a karácsonyi ünnepre már felkerül az LMBTQ-rajzfilm a Disney+ csatornára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Bár a Strange World a hálaadásnapi hosszú hétvégén debütált az amerikai mozikban, ami önmagában garantálhatta volna a sikert a családi rajzfilmnek, az animációs sci-fi mégis csúfosan megbukott: mindössze 18,6 millió dollárt hozott, így a 180 millió dolláros gyártási költségek és a marketingkiadások miatt az alkotók százmilliós veszteséget könyvelhetnek el, nagyjából 360 millió dollárt kellene hoznia a filmnk ahhoz, hogy nullszaldós legyen.

A Strange World bemutatását hatalmas várakozás előzte meg az LMBTQ-közösségben, mivel ez az első olyan Disney-mese, amelynek főszereplője egy homoszexuális tinédzser, a 16 éves queer Ethan Clade.

A Pride.com szerint a Strange World egy családbarát film, amelyet az egész család, köztük a kisgyerekek is élvezhetnek, a Disney pedig hatéves kortól ajánlja a megtekintését – számolt be minderről a Híradó.hu.

Csakhogy a nézőszám jócskán elmaradt a reményeiktől. Az Lgbtqnation.com szerint a bukás oka – amellett, hogy néhány konzervatív és LMBTQ-ellenes szülő nem volt hajlandó elvinni a gyerekeit a filmre – az, hogy a Disney „elszúrta” a promóciót: nem voltak Happy Meal játékok, nem volt popdal a filmzenéből, sem elég metróreklám. Mindez talán nem véletlen – vetették fel a rajongók.

A cikkben megjegyzik ugyanakkor, hogy a streaming is szerepet játszhat az alacsony mozijegy bevételben, hiszen sokan inkább megvárják, amíg egy-egy film felkerül a Disney+ kínálatába, és otthon nézik meg. (A Stranger Worldöt egyébként karácsonykor tűzi műsorra az online csatornán a Disney.)

Bár tény, hogy a Covid-járvány óta egyre kevesebben járnak moziba, a premierek számszerűsített eredményei összehasonlíthatók. A Variety.com, amely a Disney egyik legrosszabb nyitóhétvégéjét emlegeti a Stranger Worlddel kapcsolatban, rámutat, hogy az Encanto 96 millió dollárt kereset, a Lightyear pedig 118 milliót.

A Stranger World tehát talán mégsem olyan nagyszerű, mint azt az LMBTQ-körökben állítják, a CinemaScore-on a közönségtől egy gyenge B minősítést kapott.

A Variety vezető kritikusa, Peter Debruge pedig, bár dicsérte a film színes látványvilágát és szereplőit, magát a történetet viszonylag fantáziátlannak nevezte.

Tovább olvasom

Médiapiac

97 éves a magyar rádiós műsorszórás

1925. december elsején indult el Magyarországon a rendszeres rádiósugárzás. Az évfordulóról közös ünnepségen emlékezett meg a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Média Klub szakosztálya, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Postamúzeum.

Közzétéve:

MTI/NMHH

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának pénteki közlése szerint a nemzetközi rádiózás 100 éves fennállását és a magyar rádiózás első 97 évét ünnepelték a rádiós műsorszórásban jelenleg is érintett cégek képviselői a Postamúzeumhoz tartozó Rádió- és Televíziómúzeumban, Diósdon csütörtökön.

Ha a forma, a készülék, a technológia változik is, a lényeg: a távoliból közelivé váló emberi hang iránti igény megmarad. A rádiózásnak ezért nemcsak múltja, de jelene és jövője is van

– idézték a közleményben Aranyosné Börcs Jankát, az NMHH főigazgatóját, aki ünnepi beszédében szólt arról, hogy a 15 éves és annál idősebb magyarok 64 százaléka naponta, 92 százaléka legalább hetente egyszer hallgat rádiót.

A rádiózás ősi, mélyen bennünk levő emberi igényekre rezonál: a jelenlét, a szabadság és a közösség iránti vágyat jelképezi

– fogalmazott az NMHH főigazgatója.

Sávoly Tamás, az idén harmincéves Postamúzeum munkatársa beszédében megemlékezett a rádiózás állomásairól, kezdve 1925. december 1-jétől, amikor a budapesti Rákóczi út 22. szám alatt a Telefonhírmondó és a Posta közreműködésében megkezdődött a vezeték nélküli folyamatos műsorszórás.

Az ünnepségen Békésy Mariann, Békésy György unokahúga mesélt a Nobel-díjas kutató fordulatos életéről és gazdag munkásságáról. Békésy György hagyatéka és kopjafája a diósdi múzeumban található. Békésy felfedezése a távközléshez is kötődik: eredetileg a telefonkagyló tökéletesítésén dolgozott, ezen keresztül jutott el a belső fül mechanikai jellemzőinek kutatásához, amivel 1961-ben kiérdemelte a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – olvasható az NMHH közleményében.

Borítókép: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által közreadott képen Aranyosné Börcs Janka, az NMHH fõigazgatója a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Média Klub szakosztálya, az NMHH és a Postamúzeum közös ünnepségén Diósdon 2022. december 1-jén. 1925. december elsején indult el Magyarországon a rendszeres rádiósugárzás

Tovább olvasom