Kövess minket!

Médiapiac

Szabó László: távol áll a valóságtól, hogy a konzervatív oldal dominálna a magyar médiapiacon

Volt orvos, termékmenedzser, cégvezető, miniszterhelyettes a külügyben, legutóbb pedig hazánk washingtoni nagykövete. Dr. Szabó László tavaly április óta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriuma felkérésére a Mediaworks Hungary Zrt. vezérigazgatója, valamint az igazgatóság elnöke. Úgy látja, az eltelt időszakban hazánk legnagyobb médiacége szépen halad előre az online térben is, printben pedig egyértelműen vezető szerepet játszik.

Borítókép: Dr. Szabó László, a Mediaworks Zrt. vezérigazgatója

Ön sok helyen megfordult a világban, sok mindennel foglalkozott. Volt nagykövet az Egyesült Államokban, miniszterhelyettes a külügyben, cégvezető különböző helyeken és országokban, most pedig a Mediaworks vezérigazgatója. Melyik volt a nehezebb feladat?

Gyakran megkapom ezt a kérdést, én mindegyiket szerettem, mindegyikben voltak kihívások. Legutóbb, a washingtoni nagyköveti poszton nagyon kemény környezetben sikerült szép eredményeket elérni, jelentősen javítani a magyar–amerikai kapcsolatokon. Kifejezetten büszke vagyok a két ország védelmi megállapodásának megújítására, és volt egy rendkívül sikeres Trump–Orbán-találkozó, amit rövid idő alatt sikerült nagyon jól megszervezni. De a média világa más jellegű kihívás.

Amikor elvállalta ezt a feladatot, a Világgazdaságnak adott egy interjút, amelyben úgy fogalmazott, hogy egy modern, releváns híreket közlő médiacéget szeretne létrehozni, amelyik ugyanakkor megőrzi és közvetíti a konzervatív, polgári értékrendet is. Az azóta eltelt több mint másfél év után hogy áll ezekben a tekintetekben a Mediaworks?

Sokat haladtunk előre, igaz, a tempót szeretném kicsit felpörgetni, de ebben segítenek a kiváló kollégáim is. Csaknem ezerötszáz újságíró dolgozik a vállalatcsoportnál, nagyszerű emberek. Azonosítottuk a szinergiákat, jelentős átalakításokat hajtottunk végre, az adminisztratív-támogató funkciók összevonásával komoly megtakarításokat értünk el, s hatékonyságban is sokat fejlődtünk, de még mindig nem vagyunk ott, ahol szeretném. Nagyon lassú és sporadikus a tehetségkutatás és -fejlesztés az újságíró szakmában, ezért egyrészt együtt dolgozunk olyan újságíró-iskolákkal, amelyek forrásként szolgálhatnak nekünk új tehetségek megtalálásában, másrészt saját képzést is indítottunk, valamint ösztöndíjprogramot hirdettünk több egyetemen is. Digitális újságírásból, közösségi médiás technológiákból már csaknem kétszáz kollégánk kapott tréninget, és képzési programunk a jövőben is folytatódik. Szerencsére mindezek már látszanak az eredményeinken is.

Csak az elmúlt egy évben például a Mandiner online látogatottsága megháromszorozódott, de az Origó elérése is növekvő pályára állt, az elmúlt három hónapban tíz százalékot erősödött, és voltak olyan napok, amikor minden versenytársánál több látogatója volt. Megyei lapjaink online megjelenése is szépen fejlődik. A Hír Televízió megújítása is hatalmas siker, az új műsorsávos szerkesztéssel közel megdupláztuk a nézettséget.

Az pedig a hazai médiában jelentős újdonság, hogy a Karc Fm és a Hír TV műsorát összehangoltuk, a Paláver című műsor nagyon sikeres mind a két felületen. Hasonló irányba szeretnénk elmozdulni a teljes portfólióban. Figyeljük egymást, ne izolált szerkesztőségek működjenek, hanem a jó tartalmakat osszuk meg minél hamarabb egymással, s mindegyik médium tudja a saját olvasóinak, nézőinek, hallgatóinak lefordítani ezeket a tartalmakat. Ez a fajta kreativitás mindig fejleszthető, bízom abban, hogy ebben is jobbak leszünk. Azokat a technikákat, amelyeket korábban is alkalmaztunk esetenként, például a keresőoptimalizálást, forgalomterelést, most már tudatosan használjuk, és a korábbinál sokkal magasabb szintre sikerült emelnünk.

Hogyan áll most a Mediaworks a közösségi médiában, hiszen ennek a szerepe mára meghatározó lett a közönség elérésében?

Nagyon sokat beruháztunk erre a területre is. Van egy kifejezetten a közösségi médiával foglalkozó igazgatóságunk és digitális képességek igazgatóságunk, nekik pontosan ez a feladatuk, hogy ezeket a képességeket fejlesszék, javítsák. Megújulás alatt áll a központi tartalommenedzselő rendszerünk, ilyen még nem volt korábban. Voltak jól működő külön rendszereink, de ezek nem voltak összehangoltak. Létrehoztuk a Hírcentrumot. Az ottani kollégák nagyon hatékonyan tudnak együtt dolgozni a szerkesztőségekkel, egyre több videós tartalmunk, infografikánk, podcastunk van, de ezek nem öncélú fejlesztések, hanem jól kell tudni használni őket.

Milyen most a Mediaworks helyzete, szerepe a magyar médiapiacon? A baloldal szerint nincs Magyarországon sajtószabadság, s ennek egyik oka, hogy a KESMA alá tartozó médiumok uralják a magyar nyilvánosságot. Önök is így látják?

Azt látom, hogy az online térben továbbra is balliberális túlsúly van Magyarországon, olyan hetven:harminc arányban. Minden piackutató és minden adat mást mond, de ez elég egyértelmű. Bízom abban, hogy azért ebben folyamatosan javulunk.

Ha a teljes médiát nézem, akkor ötven-ötven százalékosnak látom ezt az arányt. Printben egyértelműen mi vagyunk az erősebbek, és úgy hiszem, az a fajta konzervatív életszemlélet, amit a magyar kormány és a magyar emberek többsége képvisel, elég jól és határozottan megjelenik ma már a magyarországi nyilvánosságban. De hogy a konzervatív oldal dominálná a magyar médiát, az távol áll a valóságtól.

Azzal, hogy a modern technológiákat tudatosabban használjuk, sokat tudunk még javítani médiumaink elérésén, de hosszú út áll még előttünk. A printben nagyon komoly kihívásokkal nézünk szembe, továbbra is csökkennek a példányszámok, ezért nagyon fontos, hogy az online jelenlétünket folyamatosan erősíteni tudjuk. A Reuters Institute tavalyi felmérése szerint az emberek 69 százaléka már a mobiltelefonján olvassa a híreket nálunk is. Ez nagyon magas szám, de ez az új valóság. Ha jól tudom, nálunk az emberek 24 százaléka olvas még nyomtatott lapokat, ebben viszont erősek és jók vagyunk. Büszkén mondhatom, hogy a korábbi felére tudtuk levinni a példányszámcsökkenést, és ez már egy nagy dolog. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez egy jó helyzet, de például a magazinüzletágunknak sikerült megtartani jó pozícióit, a napilapok szintjén pedig tudatosan menedzseljük a tartalmakat. Az online térben a hír azonnaliságának, gyorsaságának kell uralkodnia, a printben pedig az elemzéseknek, informatív tartalmaknak kell megjelenni. Viszont nem szabad hagyni, hogy a print versenyezzen az online-nal, mert ez egy egyenlőtlen küzdelem. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a printnek erősebb az üzenetátadó képessége, mint az online-nak. A nyomtatott médiában erősebb a reklám hatása is, tehát mindennek megvan a saját helye, és ha tudatosan használjuk a felületeinket, akkor el tudjuk érni, hogy az üzenetek relevánsak legyenek, a digitális térben gyorsak, a printben pedig tartalmasak.

Szabó László: „Azt látom, hogy az online térben továbbra is balliberális túlsúly van Magyarországon. Printben egyértelműen mi vagyunk az erősebbek. Ha a teljes médiát nézem, akkor ötven-ötven százalékosnak látom ezt az arányt.”

Nyakunkon a járvány negyedik hulláma, ön pont az első hullám idején vette át a cég irányítását. Hogyan érintette a pandémia a vállalatot? Gondolok itt például arra is, hogy az egész világkereskedelemben zavarok támadtak az ellátási láncokban, jelesül például a papíriparban is.

A papírkészleteinkkel nekünk is óvatosabban kell bánni, de eleve célunk is volt, hogy optimalizáljuk ezeket. Mi nagyon sok papírt használunk, ezért jelentősen előre kell gondolkodnunk, új forrásokat kell találnunk. A Covid miatt több papírgyár is bezárt, a nyomtatott lappiacon és a könyvek területén is jelentős ellátási problémákkal néznek szembe a kiadók. Mi tudatos tervezéssel már biztosítottuk a készleteinket a következő hónapokra, az igaz, hogy drágábban, de jelenleg nem aggódunk. Bízom benne, hogy lesz egyfajta visszacsapás ebben a helyzetben, mert a korábban bezárt papírgyárak egy része rá fog jönni, hogy ilyen árak mellett már nekik is megéri termelni, s ami még újraéleszthető, azt újra munkába állítják majd.

Alig fél év, és országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Hogyan látja a Mediaworks, a KESMA jövőjét ennek fényében?

Mi egy konzervatív értékek alapján működő, de a politikától független médiapiaci vállalat vagyunk. Én az objektív újságírásban hiszek, de azt nem gondolom, hogy pártatlan tudna lenni bárki is ebben a világban. A konzervatív értékek mentén fogjuk tovább folytatni azt a munkát, amit elkezdtünk. Ebből a szempontból majdnem irreleváns, hogy milyen színű kormány van éppen.

Hiszek az olvasóinkban, a nézőinkben, a hallgatóinkban, másrészt pedig bármilyen kormány is van hatalmon, ha el akarja érni a magyar embereket, ránk szüksége lesz, mert van a lakosságnak egy olyan része, amelyet csak mi érünk el.

Nagyon széles a portfóliónk, nagyon sokféle embert megszólítunk, vidéken, városban, fiatalokat, idősebbeket, ezért bízom benne, hogy sikeresek leszünk a jövőben is. Ahogy említettem, online jelenlétünk folyamatosan erősödik. Jelentős elérésű médiumaink mellett több új online kiadványt is létrehoztunk: a fiatalokat megszólító felületeket, de van kisállatokkal foglalkozó magazinoldalunk, az agráriummal vagy éppen az egészségüggyel foglalkozó portálunk is, tehát bővül a portfóliónk, ezért bízom abban, hogy továbbra is masszív és meghatározó médiacég maradunk Magyarországon.

Donald Trump elnökkel a Fehér Házban

A nyugat-európai, de főleg az amerikai sajtó próbálja megfejteni, mi az oka annak, hogy az amerikai republikánusok „beleszerettek” Orbán Viktorba. Ön mint korábbi nagykövet mit gondol erről?

Nagyon fontos látni, hogy az Egyesült Államokból nézve mi nagyon picik vagyunk. Az amerikaiak a teljes helyzetet, a teljes gazdasági-kulturális környezetet nem értik, csak részleteket csipegetnek ki az itteni dolgokból, hacsak nem magyar származásúak vagy különös érdeklődésük van hazánk iránt. Az, hogy Tucker Carlson itt járt néhány hónappal ezelőtt, s azóta már több amerikai újságíró is ide látogatott, mindenképpen azt mutatja, hogy valami jól működik nálunk, s ezt ők szeretnék jobban megérteni. Annak idején nagykövetként sokat példálóztam én is azzal, és sokat idéztek is, hogy Magyarország milyen eredményesen kezelte a migránsválságot vagy hogy milyen fantasztikus sikereket ért el a magyar családpolitika, s ezeket a sikertörténeteket Amerika is szeretné megismételni. Ezek olyan példák, amelyek azt mutatják, hogy Magyarország erős, s valóban a súlycsoportunkon felül tudunk szerepelni a világpolitikában és az európai gazdaságban is. De nem szabad túlértékelni a szerepünket. Amerika mindig akkor lesz kíváncsi ránk, ha az ő információs igényeit ki tudjuk szolgálni, s Magyarországot akár jó, akár rossz példaként fel tudják mutatni. A tények nagyon sokszor másodlagosak, a politikai hozzáállás csűri-csavarja az üzeneteket. Látjuk például, hogy a CNN mennyire elfogult, de természetesen minden oldalon vannak szélsőségek a médiában, s általában akkor hoznak fel bennünket akár pozitív, akár negatív példaként, ha az az ő érdekeiket szolgálja. De én sokkal több pozitívumot látok, Magyarországon büszkék lehetünk arra, amit az elmúlt 10-12 évben elértünk.

Néző László

Médiapiac

Vaszily: Hajdú Péternek megköszöntük a közös munkát, Szerbiába készül a TV2

A TV2 elnöke a VG-nek adott interjújában arról is beszélt, hogy augusztus elején derül ki, beléphet-e a szerb piacra a TV2, illetve hogy milyen változások történtek a Progress Media Hungary-hez tartozó Life TV és Ozone TV tévécsatornáknál.

Közzétéve:

Vémi Zoltán / VG

A TV2 elnöke a VG-nek adott interjút.

Mennyi eshet a TV2-re a 15 milliárdra tervezett reklámadóból jövőre?

A részletek még nem ismertek, de ha azonos feltételrendszerrel vetik ki, mint 2015-ben, akkor az 7,5 százalékkal terhelné meg a reklámbevételeinket. Ez komoly tétel, több mint 1,5 milliárd forint lenne 2023-ban. De egyelőre csak azt tudjuk biztosan, hogy van egy kormányzati szándék a reklámadó újbóli alkalmazására, ennek mikéntje azonban nem tisztázott, sok még a nyitott kérdés.

Egy ilyen nagyságrendű összeg meglátszana a működésben?

Mindenképp megnehezítené a helyzetünket, de kigazdálkodható. Stabilan 3 milliárd forint körüli profitszinten zárjuk a pénzügyi éveinket. Ezt figyelembe véve főleg a stratégiai növekedési céljaink teljesülését lassíthatja az adónem. Egyébként szerintem nem a reklámadó léte, vagy nem léte jelenti az alapvető problémát, hanem hogy miként lehet azt fair és arányos módon bevezetni. Én azt tapasztalom, hogy a kormányzat nyitott arra, hogy meghallgassa a szakmai álláspontokat a különböző intézkedésekkel kapcsolatban.

Mire gondol?

Az intézkedés esetleges bevezetése kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy a fokozódó gazdasági nehézségek miatt a hirdetői kedv az év második felére megcsappanhat. Egy ilyen környezetben egy különadó bevezetése pedig tovább erősítheti a recessziós hatásokat, nem segítheti a gazdasági fellendülést. A másik kardinális kérdés a globális techóriások bevonása a közteherviselésbe: a ma már bőven 100 milliárd forint fölötti magyar reklámbevétellel rendelkező globális platformok, mint a Facebook, vagy a Google 2015 és 2019 között ugyanis nem fizettek reklámadót. Cserében később megállapodást kötöttek a kormánnyal, amely értelmében egy adott összeg megfizetésével rendezték el a kötelezettségüket. Ez a szisztéma ugyanakkor utólagos, illetve nem igazán tervezhető.

Ez megismétlődhet?

Nem vagyok biztos benne, hogy amennyiben az akkori keretek között tér vissza a reklámadó, akkor ezek a globális szolgáltatók ezúttal jogkövetően, a többiekre érvényes szabályok szerint fizetnének. Amennyiben igen, a 15 milliárdos előirányzat pikkpakk teljesülne. Sajnos attól tartok, hogy a magyar tartalmat előállító magyar média fizetni fog, a magyar tartalmon platformot biztosító, a magyar tartalmat üzletileg lefölöző techcégek pedig nem. Vagy csak legfeljebb évekkel később, egyedi megállapodást kötve.

Van valamilyen konkrét javaslata, hogyan lehetne ezt megelőzni?

Olyan megoldást el tudnék képzelni, hogy mindenki egyrészt a bevételei szerint, másrészt viszont a tartalom előállítására fordított költségei után maradó bevételeire fizessen adót. Mi magyar tartalmat gyártunk, magyar emberek tömegeinek adunk munkát, kivesszük a részünket a magyar GDP-ből. A techcégek viszont szimplán haszonélvezők. Szerintem megfontolandó, hogy a magyar tartalmat előállító szereplők – ez lehet egy újság, vagy akár a Sztárban Sztár produkció is – kaphassanak valamiféle kompenzációt. Az ehhez kapcsolódó költségeket célszerű lenne levonni, és ami marad, azt kellene befizetni az államkasszának. Nagyon fontosnak tartom, hogy a részletszabályok ne büntessék a magyar tartalom-előállítást.

A magyar reklámadó visszatérése mennyiben hat ki a régiós terjeszkedésükre?

Könnyebb a folyamat, ha nincs reklámadó, de a stratégiai racionalitást a reklámadó nem írja felül. 

Tehát a szerb piacra való belépést nem érinti?

Az egy önálló projekt, amelynek meg kell tudnia állni a saját lábán. Függetlenül attól, hogy van Magyarországon reklámadó, vagy sem.

Mit lehet erről tudni?

Négy új frekvencia nyolcéves használatára írt ki a szerb hatóság pályázatot, amire tizennégyen jelentkeztek, az egyik közülük a TV2. A pályázatunk tökéletesen illeszkedik a régiós növekedési terveinkbe. Ebbe az irányba számos lépést is tettünk már, hiszen stratégiai szinten érdekelnek bennünket a szomszédos országok. Igaz ez a tőlünk déli irányra is, amit mi előszeretettel hívunk Adria-régiónak, mások pedig Balkánnak. Itt a lineáris televíziózás kevésbé érett és lefedett piac, így teljesen természetes, hogy jelentkeztünk a szerb országos frekvenciákra. 

Mikor derül ki, hogy sikerrel-e?

Augusztus első napjaiban várható a döntés. Bizakodó vagyok, szakmailag nagyon erős, üzletileg pedig racionális lábakon álló pályázati anyagot adtunk le, szerintem jók az esélyeink. A nagyobb szerb kereskedelmi csatornákkal is versenyzünk, mint a Prva, a Pink, a Happy, vagy a B92. Alapvetően pozitív az adott piaci szabályozó számára, ha új, stabil szereplők jelennek meg. A TV2 Média Csoport ilyen, érdekes színfolt tudnánk lenni és Szlovénia után Szerbiában is készek vagyunk megjelenni. Klasszikus szórakoztató, kereskedelmi csatornát indítanánk Szerbiában, a neve is TV2 lenne.

Miért vonzó piac a szerb?

Jugoszlávia felbomlását követően ez az egyedüli, viszonylag nagynak mondható piac a térségben. Közelíti a magyart, bár vásárlóerőben alatta marad. A második teljes éve építjük Szlovéniában a Planet TV-t, vagyis rendelkezünk tapasztalattal ezen a téren, és ez a szerb piacon is kamatoztatható. Ami ráadásul nagyobb, mint a szlovén, így hamarabb lehet megfelelő méretet elérni. Számos bejáratott nemzetközi formátum jogait szereztük meg, amelyek a szerb nézők tetszését is elnyerhetik. A terjeszkedés evidens előnyökkel jár például a gyártási költségek csökkentése terén, vagy stúdió dealeknél: nem mindegy, hogy egy sorozat megvásárlásánál a magyar, a magyar-szlovén, vagy a magyar-szlovén-szerb piac kapcsán tárgyal a gyártóval az ügynökünk. Ez az alkupozíció sportjogoknál is adott lehet. 

Költségoldalon mit jelent egy zöldmezős televízió felállítása?

Forintban milliárdos büdzséjű beruházásról beszélünk. Ezért is kell üzletileg átgondolt, racionális tervet letenni az asztalra. A megtérülés masszívan a gazdasági környezet függvénye, ha többet fektetünk bele, hamarabb fordul termőre, hiszen blockbusterekkel és nagy költségvetésű show műsorokkal rövidebb idő alatt szoktathatóak egy csatornára a nézők. Ehhez komolyabb gázfröccs, kell. De ez akkor is lassú folyamat. A tévécsinálás kicsit olyan, mint a tankerhajó. Sokáig tart, míg beáll egy irányba, de aztán stabilan pályán marad. Ezt látjuk a Planet TV-nél is, amit alacsonyabb bázisról húzunk felfelé. Ehhez először a tartalomba kell invesztálni, amelyet – ha sikeres – követ a nézettség. Majd csak ezek után lehet a reklámügynökségeknél és a terjesztőknél felemelni a bevételeket az új szintre. Ez zajlik most a Planet TV-nél, ami a mintát jelenti a számunkra Szerbia kapcsán.

Vizsgálnak más piacokat is? 

Az év elején mérlegeltük az RTL Croatia felvásárlásának lehetőségét, de végül egy másik, nemzetközi cégcsoport lett a befutó. A közvetlen közeljövőben, tehát az idén más célpontot nem látok. Persze, soha nem lehet tudni, ha adódik bármi, azt mindig fontolóra vesszük. Tudják rólunk, hogy potenciális vevők vagyunk, most már szólnak is nekünk, ha eladósorba kerül valami a régióban. De nem mindenáron vásárolunk.

Mi a helyzet a belfölddel?

Eléggé beállt a piac, de bízom benne, hogy lesz mozgás. A globális szereplők sokkal inkább a streaming felé mozdulnak, egyes kisebb lineáris érdekeltségeiket esetenként felszámolják, vagy eladják és kivonulnak. Nekünk bármelyik szcenárió apropót teremthet egy esetleges akvizícióra.

A streaming előretörése nem fenyegeti a TV2-t?

Kétségkívül, főleg a fiatal korosztályban erős elszívóerő. Ugyanakkor bizonyos tévés műsorok abszolút pariban vannak vele. Nálunk az Exatlon ilyen, amit lehet, hogy 40 év fölöttiek kevésbé néznek, de a tinédzserek körében meglepően ismert. Ez azt üzeni, hogy a fiatalok ugyanúgy kíváncsiak a tévés tartalomra, de meg kell találni, hogy pontosan mire. Az idei Sztárban Sztár legsikeresebb előadója Marics Peti volt, akinek a produkciói a videómegosztó felületeken is milliós eléréseket generáltak. Ha ilyen karaktereket tudunk beemelni, az adott műsort is nézni fogják.

Van egy vita arról, hogy kereskedelmi szempontból, melyik korcsoport a hangsúlyos. 

Az RTL a fiatalabb társadalmi rétegeket célozza, ezért a 18-49 évre vonatkozó közönségarányt hangsúlyozza. A TV2 a 18-59 közötti sávot tekinti mérvadónak. Egyébként is sokkal erősebb a pozíciónk a középkorú és az idősebb korosztálynál az RTL-hez képest, az 50-59-et tekintve kifejezetten markáns a fölényünk. Ezt tartanánk is, mert szerintünk ez jó. A 18-49 szerintem nonszensz és értelmezhetetlen. Jövőre leszek 49 éves, tehát az RTL szerint még egy évem van fogyasztói szempontból. Holott a mai Magyarországon jellemzően éppen ebben az életkorban ér a csúcsára a fogyasztóképes állapot. A 18-59 sávot is szűknek tartom, mert fölötte is érdemi fogyasztás történik, pláne a Covid tükrében. Vegyük csak a pharma hirdetéseket, amiket látványosan dinamizált a járvány. Ennek egyértelműen a 60 év fölötti korosztály a célcsoportja.

Hosszabb távon is versenyképes a hagyományos televíziózás?

A lineáris televíziózásnak még évtizedei vannak hátra. Persze, nekünk is van streaming szolgáltatásunk, a TV2 Play, amit erősen fejlesztünk. De a Covid alatt elképesztő mértékben megugrott a tévé előtt eltöltött idő, ami még mindig nem ment vissza a 2019-es szintre. Tehát az az állítás, hogy lassan itt a vége a lineáris televíziózásnak, nem igaz. Arról nem beszélve, hogy vannak olyan események, amelyek műfajukból fakadóan szinte csak élő követés mellett érdekesek, mint mondjuk a sport. Az angol-magyar focimeccset vajon hányan nézték streamelve? De a saját gyártású sorozatokra, vagy vetélkedőkre ugyanúgy igaz a versenyelőny. Ezek szabnak karaktert egy csatornának, ami szerintem a streamingről hiányzik. Egyszerűen másfajta üzleti modell alapján épül fel, így inkább egymás mellett fognak létezni a televíziózással. Ez persze nem feltétlenül igaz a kisebb, jellemzően nemzetközi formátumokra épülő csatornákra, számukra valóban fojtogató kihívást jelenthet a streaming.

A hirdetési piac el fogja tudni tartani a kettőt együtt? 

A televíziós reklámtorta dinamikusan nőtt 2021-ben. Egyelőre a streaming nem futtat reklámokat, igaz, a Netflix változtatni tervez ezen. Hogy eredményesen-e, ez ügyben vannak kételyeim. Nem érzem, hogy tévé állna vesztésre. Szerintem egy nem prémium minőségű tartalom reklámblokkokkal teletűzdelve nem fogja felvenni a versenyt a mi lokálisan érdekes, saját gyártású tartalmainkkal, sem pedig a minőségi, reklámmentes HBO Max, vagy Disney+ kínálatával. Így könnyen két szék között a pad alá eshetnek. De ezen gondolkozzanak ők. A TV2 két fő, egyenrangú bevételi lábon áll: a reklámok az egyik és a kábelszolgáltatók díjai a másik. Mindkettő kiszámítható növekedési pályát fut. A Digi tulajdonosváltásával a kábelszolgáltatói piac még inkább stabilizálódott.

Az előfizetői díjakban lecsapódik majd a drágulás? 

Erről a kábelcégeket kell kérdezni. Én azt tudom mondani, hogy megítélésem szerint magas profittal működnek ahhoz, hogy elbírják a rendkívüli adóikat.

A TV2 már érzi a háborús válságot?

Még éppen nem, az első félév erősen alakult. Ha az orosz-ukrán fegyveres konfliktus elhúzódik, az nyilvánvaló nehézségeket okozhat a hirdetési piacon. Ez megfejelve az inflációval, a forint árfolyammal és még a reklámadóval azt valószínűsíti, hogy a következő másfél év jóval göröngyösebb lesz, ahogy egyébként más ágazatokban szintén. Oda kell figyelni, mert a piaci részesedésünket tartani kívánjuk, vagy kínálkozó lehetőség esetén még növelni is szeretnénk. A pandémia alatt is kiderült, hogy a válság időszaka a nagyok és a kicsik közötti ollót nyitja szélesebbre. Azok járhatnak igazán rosszul, akiknek eddig is billegett a működése, náluk tartósan negatív tendencia következhet be.

Ez a leírás illik a Life és az Ozone tévékre, amelyekben tulajdonosként érintett. 

Ezeket a tematikus televíziókat a Media Vivantis Zrt. működteti és ez a jövőben is így marad. Ugyanakkor az imént vázolt gazdasági kilátásokat figyelembe véve konszolidációra van szükség és racionalizáltabb keretekre. A helyi gyártású tartalom lecsökken, ezzel párhuzamosan pedig az ebben front szerepet betöltő és sikereket felmutató vezérigazgatónak, Hajdú Péternek megköszöntük a közös munkát. A Life és az Ozone TV működik tovább, csak költséghatékonyabban és a méreteiknek megfelelő kábelcsatornás profilra kalibrálva.

A TV2-nél lesznek megszorítások?

A TV2 Csoport működése évek óta racionális, hatékony és eredményes módon zajlik, amiben komoly szerepet játszott a cégcsoportnál a korábbi években végrehajtott költséghatékonysági intézkedéssorozat. Mivel stabilan, nyereségesen működünk évek óta, megfelelő tartalékokat tudtunk képezni. Nálunk a nehezített külső körülmények ellenére sincs szükség megszorításokra, leépítésekre. Kisebb korrekciók természetesen előfordulhatnak, de alapvetően nem hiszem, hogy ez lenne előttünk az út. Nem a büdzsén kell spórolni, hanem eredményesebben költeni. Mi a külső környezet nehézségei mellett is piaci pozíciónk további erősítésén dolgozunk nap mint nap.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Vaszily Miklós (fotó: Vémi Zoltán / VG)

Tovább olvasom

Médiapiac

A Financial Times-nak nyilatkozott a miniszterelnök politikai igazgatója

Orbán Balázs szerint a Putyin elleni háború válságba sodorja a kontinenst. Orbán Viktor politikai igazgatója éppen ezért úgy gondolja, hogy az uniós partnereinknek fel kellene hagyniuk ezzel stratégiával – számolt be róla a Mandiner.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A már négy hónapja húzódó háborúban az azonnali tűzszünet Európa egyetlen esélye a gazdaságot bénító recesszió elkerülésére – jelentette ki Orbán Balázs, aki a Financial Times-nak elmondta, Magyarország elítéli az orosz inváziót, de nem ért egyet azokkal az uniós államokkal, amelyek a béke helyett a háború folytatására törekednek.

Ezzel ugyanis az egész kontinenst válságba sodorják. Az emelkedő energiaárak és rezsiköltségek, a politikai destabilizáció és a középosztályra nehezedő nyomás egy elhúzódó háború esetén mindennapos problémává válnak. Ennek realitását pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Itt az ideje tehát, hogy minden erőfeszítésünkkel a tárgyalások mielőbbi megkezdésére, az azonnali tűzszünetre és a béke helyreállítására törekedjünk – foglalta össze interjúját Facebook-oldalán Orbán Viktor politikai igazgatója.

A teljes, angol nyelvű interjút ITT olvashatják.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vaszily Miklós tanácsadójaként folytatja Hajdú Péter

Feladatait Szabó Péter veszi át a Life TV-t és Ozone TV-t üzemeltető vállalatnál.

Közzétéve:

A Bors is beszámolt arról, hogy átalakítja szervezeti felépítését a Media Vivantis Zrt.

Távozik a médiavállalattól Hajdú Péter vezérigazgató, aki a TV2 Csoport elnökének, Vaszily Miklósnak tanácsadójaként folytatja munkáját. Ezzel egyidőben Szabó Péter korábbi terjesztési igazgató veszi át a Life TV-t és Ozone TV-t üzemeltető vállalat vezetését operatív vezetőként

– ismertették.

A portál emlékeztetett arra, hogy Hajdú Péter irányítása alatt a Media Vivantis Zrt. a hazai televíziós piac legdinamikusabban növekvő vállalatává vált. A Life TV-vel két év alatt 414%-os növekedést produkált, azaz megnégyszerezte piaci részesedését és 39 helyet lépett előre a televíziós sikerlistán.

Hajdú műsorvezetőként is hozzájárult a Media Vivantis Zrt. növekedéséhez a Life TV-n futó Frizbi és Összezárva Hajdú Péterrel című műsoraival.

Létszámleépítés és műsorstruktúra átalakítás

A Bors kitért arra is, hogy Hajdú távozását követően a Media Vivantis Zrt. jelentősen átalakítja működését. A kedvezőtlen gazdasági környezet miatt csökkenti munkavállalóinak számát, valamint átalakítja a portfoliójába tartozó csatornák műsorstruktúráját.

Borítókép: Hajdú Péter/képernyőfotó

Tovább olvasom