Ön sok helyen megfordult a világban, sok mindennel foglalkozott. Volt nagykövet az Egyesült Államokban, miniszterhelyettes a külügyben, cégvezető különböző helyeken és országokban, most pedig a Mediaworks vezérigazgatója. Melyik volt a nehezebb feladat?

Gyakran megkapom ezt a kérdést, én mindegyiket szerettem, mindegyikben voltak kihívások. Legutóbb, a washingtoni nagyköveti poszton nagyon kemény környezetben sikerült szép eredményeket elérni, jelentősen javítani a magyar–amerikai kapcsolatokon. Kifejezetten büszke vagyok a két ország védelmi megállapodásának megújítására, és volt egy rendkívül sikeres Trump–Orbán-találkozó, amit rövid idő alatt sikerült nagyon jól megszervezni. De a média világa más jellegű kihívás.

Amikor elvállalta ezt a feladatot, a Világgazdaságnak adott egy interjút, amelyben úgy fogalmazott, hogy egy modern, releváns híreket közlő médiacéget szeretne létrehozni, amelyik ugyanakkor megőrzi és közvetíti a konzervatív, polgári értékrendet is. Az azóta eltelt több mint másfél év után hogy áll ezekben a tekintetekben a Mediaworks?

Sokat haladtunk előre, igaz, a tempót szeretném kicsit felpörgetni, de ebben segítenek a kiváló kollégáim is. Csaknem ezerötszáz újságíró dolgozik a vállalatcsoportnál, nagyszerű emberek. Azonosítottuk a szinergiákat, jelentős átalakításokat hajtottunk végre, az adminisztratív-támogató funkciók összevonásával komoly megtakarításokat értünk el, s hatékonyságban is sokat fejlődtünk, de még mindig nem vagyunk ott, ahol szeretném. Nagyon lassú és sporadikus a tehetségkutatás és -fejlesztés az újságíró szakmában, ezért egyrészt együtt dolgozunk olyan újságíró-iskolákkal, amelyek forrásként szolgálhatnak nekünk új tehetségek megtalálásában, másrészt saját képzést is indítottunk, valamint ösztöndíjprogramot hirdettünk több egyetemen is. Digitális újságírásból, közösségi médiás technológiákból már csaknem kétszáz kollégánk kapott tréninget, és képzési programunk a jövőben is folytatódik. Szerencsére mindezek már látszanak az eredményeinken is.

Csak az elmúlt egy évben például a Mandiner online látogatottsága megháromszorozódott, de az Origó elérése is növekvő pályára állt, az elmúlt három hónapban tíz százalékot erősödött, és voltak olyan napok, amikor minden versenytársánál több látogatója volt. Megyei lapjaink online megjelenése is szépen fejlődik. A Hír Televízió megújítása is hatalmas siker, az új műsorsávos szerkesztéssel közel megdupláztuk a nézettséget.

Az pedig a hazai médiában jelentős újdonság, hogy a Karc Fm és a Hír TV műsorát összehangoltuk, a Paláver című műsor nagyon sikeres mind a két felületen. Hasonló irányba szeretnénk elmozdulni a teljes portfólióban. Figyeljük egymást, ne izolált szerkesztőségek működjenek, hanem a jó tartalmakat osszuk meg minél hamarabb egymással, s mindegyik médium tudja a saját olvasóinak, nézőinek, hallgatóinak lefordítani ezeket a tartalmakat. Ez a fajta kreativitás mindig fejleszthető, bízom abban, hogy ebben is jobbak leszünk. Azokat a technikákat, amelyeket korábban is alkalmaztunk esetenként, például a keresőoptimalizálást, forgalomterelést, most már tudatosan használjuk, és a korábbinál sokkal magasabb szintre sikerült emelnünk.

Hogyan áll most a Mediaworks a közösségi médiában, hiszen ennek a szerepe mára meghatározó lett a közönség elérésében?

Nagyon sokat beruháztunk erre a területre is. Van egy kifejezetten a közösségi médiával foglalkozó igazgatóságunk és digitális képességek igazgatóságunk, nekik pontosan ez a feladatuk, hogy ezeket a képességeket fejlesszék, javítsák. Megújulás alatt áll a központi tartalommenedzselő rendszerünk, ilyen még nem volt korábban. Voltak jól működő külön rendszereink, de ezek nem voltak összehangoltak. Létrehoztuk a Hírcentrumot. Az ottani kollégák nagyon hatékonyan tudnak együtt dolgozni a szerkesztőségekkel, egyre több videós tartalmunk, infografikánk, podcastunk van, de ezek nem öncélú fejlesztések, hanem jól kell tudni használni őket.

Milyen most a Mediaworks helyzete, szerepe a magyar médiapiacon? A baloldal szerint nincs Magyarországon sajtószabadság, s ennek egyik oka, hogy a KESMA alá tartozó médiumok uralják a magyar nyilvánosságot. Önök is így látják?

Azt látom, hogy az online térben továbbra is balliberális túlsúly van Magyarországon, olyan hetven:harminc arányban. Minden piackutató és minden adat mást mond, de ez elég egyértelmű. Bízom abban, hogy azért ebben folyamatosan javulunk.

Ha a teljes médiát nézem, akkor ötven-ötven százalékosnak látom ezt az arányt. Printben egyértelműen mi vagyunk az erősebbek, és úgy hiszem, az a fajta konzervatív életszemlélet, amit a magyar kormány és a magyar emberek többsége képvisel, elég jól és határozottan megjelenik ma már a magyarországi nyilvánosságban. De hogy a konzervatív oldal dominálná a magyar médiát, az távol áll a valóságtól.

Azzal, hogy a modern technológiákat tudatosabban használjuk, sokat tudunk még javítani médiumaink elérésén, de hosszú út áll még előttünk. A printben nagyon komoly kihívásokkal nézünk szembe, továbbra is csökkennek a példányszámok, ezért nagyon fontos, hogy az online jelenlétünket folyamatosan erősíteni tudjuk. A Reuters Institute tavalyi felmérése szerint az emberek 69 százaléka már a mobiltelefonján olvassa a híreket nálunk is. Ez nagyon magas szám, de ez az új valóság. Ha jól tudom, nálunk az emberek 24 százaléka olvas még nyomtatott lapokat, ebben viszont erősek és jók vagyunk. Büszkén mondhatom, hogy a korábbi felére tudtuk levinni a példányszámcsökkenést, és ez már egy nagy dolog. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez egy jó helyzet, de például a magazinüzletágunknak sikerült megtartani jó pozícióit, a napilapok szintjén pedig tudatosan menedzseljük a tartalmakat. Az online térben a hír azonnaliságának, gyorsaságának kell uralkodnia, a printben pedig az elemzéseknek, informatív tartalmaknak kell megjelenni. Viszont nem szabad hagyni, hogy a print versenyezzen az online-nal, mert ez egy egyenlőtlen küzdelem. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a printnek erősebb az üzenetátadó képessége, mint az online-nak. A nyomtatott médiában erősebb a reklám hatása is, tehát mindennek megvan a saját helye, és ha tudatosan használjuk a felületeinket, akkor el tudjuk érni, hogy az üzenetek relevánsak legyenek, a digitális térben gyorsak, a printben pedig tartalmasak.

Nyakunkon a járvány negyedik hulláma, ön pont az első hullám idején vette át a cég irányítását. Hogyan érintette a pandémia a vállalatot? Gondolok itt például arra is, hogy az egész világkereskedelemben zavarok támadtak az ellátási láncokban, jelesül például a papíriparban is.

A papírkészleteinkkel nekünk is óvatosabban kell bánni, de eleve célunk is volt, hogy optimalizáljuk ezeket. Mi nagyon sok papírt használunk, ezért jelentősen előre kell gondolkodnunk, új forrásokat kell találnunk. A Covid miatt több papírgyár is bezárt, a nyomtatott lappiacon és a könyvek területén is jelentős ellátási problémákkal néznek szembe a kiadók. Mi tudatos tervezéssel már biztosítottuk a készleteinket a következő hónapokra, az igaz, hogy drágábban, de jelenleg nem aggódunk. Bízom benne, hogy lesz egyfajta visszacsapás ebben a helyzetben, mert a korábban bezárt papírgyárak egy része rá fog jönni, hogy ilyen árak mellett már nekik is megéri termelni, s ami még újraéleszthető, azt újra munkába állítják majd.

Alig fél év, és országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Hogyan látja a Mediaworks, a KESMA jövőjét ennek fényében?

Mi egy konzervatív értékek alapján működő, de a politikától független médiapiaci vállalat vagyunk. Én az objektív újságírásban hiszek, de azt nem gondolom, hogy pártatlan tudna lenni bárki is ebben a világban. A konzervatív értékek mentén fogjuk tovább folytatni azt a munkát, amit elkezdtünk. Ebből a szempontból majdnem irreleváns, hogy milyen színű kormány van éppen.

Hiszek az olvasóinkban, a nézőinkben, a hallgatóinkban, másrészt pedig bármilyen kormány is van hatalmon, ha el akarja érni a magyar embereket, ránk szüksége lesz, mert van a lakosságnak egy olyan része, amelyet csak mi érünk el.

Nagyon széles a portfóliónk, nagyon sokféle embert megszólítunk, vidéken, városban, fiatalokat, idősebbeket, ezért bízom benne, hogy sikeresek leszünk a jövőben is. Ahogy említettem, online jelenlétünk folyamatosan erősödik. Jelentős elérésű médiumaink mellett több új online kiadványt is létrehoztunk: a fiatalokat megszólító felületeket, de van kisállatokkal foglalkozó magazinoldalunk, az agráriummal vagy éppen az egészségüggyel foglalkozó portálunk is, tehát bővül a portfóliónk, ezért bízom abban, hogy továbbra is masszív és meghatározó médiacég maradunk Magyarországon.

A nyugat-európai, de főleg az amerikai sajtó próbálja megfejteni, mi az oka annak, hogy az amerikai republikánusok „beleszerettek” Orbán Viktorba. Ön mint korábbi nagykövet mit gondol erről?

Nagyon fontos látni, hogy az Egyesült Államokból nézve mi nagyon picik vagyunk. Az amerikaiak a teljes helyzetet, a teljes gazdasági-kulturális környezetet nem értik, csak részleteket csipegetnek ki az itteni dolgokból, hacsak nem magyar származásúak vagy különös érdeklődésük van hazánk iránt. Az, hogy Tucker Carlson itt járt néhány hónappal ezelőtt, s azóta már több amerikai újságíró is ide látogatott, mindenképpen azt mutatja, hogy valami jól működik nálunk, s ezt ők szeretnék jobban megérteni. Annak idején nagykövetként sokat példálóztam én is azzal, és sokat idéztek is, hogy Magyarország milyen eredményesen kezelte a migránsválságot vagy hogy milyen fantasztikus sikereket ért el a magyar családpolitika, s ezeket a sikertörténeteket Amerika is szeretné megismételni. Ezek olyan példák, amelyek azt mutatják, hogy Magyarország erős, s valóban a súlycsoportunkon felül tudunk szerepelni a világpolitikában és az európai gazdaságban is. De nem szabad túlértékelni a szerepünket. Amerika mindig akkor lesz kíváncsi ránk, ha az ő információs igényeit ki tudjuk szolgálni, s Magyarországot akár jó, akár rossz példaként fel tudják mutatni. A tények nagyon sokszor másodlagosak, a politikai hozzáállás csűri-csavarja az üzeneteket. Látjuk például, hogy a CNN mennyire elfogult, de természetesen minden oldalon vannak szélsőségek a médiában, s általában akkor hoznak fel bennünket akár pozitív, akár negatív példaként, ha az az ő érdekeiket szolgálja. De én sokkal több pozitívumot látok, Magyarországon büszkék lehetünk arra, amit az elmúlt 10-12 évben elértünk.

Néző László