Médiapiac
Soros ostrom alá vette a spanyol nyelvű médiát
Az igazságszolgáltatás és az oktatás rendszerének megváltoztatásában dollármilliókkal elért sikerei után a tőzsdespekuláns ráfordult az Egyesült Államok spanyol ajkú lakosságának politikai befolyásolására – olvasható a The American Conservative elemzésében. A szerző szerint az újabb média-térhódítási kísérlet egyike a Biden-adminisztráció félidejében minden téren vesztésre álló demokrata párti kormányzat kétségbeesett lépéseinek.
Soros György szakértője annak, miként lehet lassan, de biztosan politikai változásokat elérni az Egyesült Államokban – írja a The American Conservative (TAC). A cikk szerzője, Edgar Beltrán venezuelai újságíró, az El American szerkesztője szerint a tőzsdespekuláns milliárdos az elmúlt évtizedben több politikai misszióját is sikerre vitte: elsőként a büntető igazságszolgáltatás rendszerének progresszív reformját tűzte ki célul, amelynek érdekében még csak nem is kellett korrumpálnia, illetve dollármilliókkal kitömnie a kongresszusi képviselők zsebét.
Elég volt befolyást szereznie a városirányítás jogi központjaiba, azaz csendben befolyatnia „adományait” néhány tucat metropolisz körzeti ügyészi hivatalába. Néhány évvel később az oktatási rendszer felbolygatása került terítékre – mutat rá a szerző. Mint írja, Soros ekkor civil szervezetekbe és agytrösztökbe ölt bele milliókat, amelyek aztán megkerülhetetlen tanácsadó testületként hangolták át politikai érdekeiknek megfelelően a helyi iskolai bizottságokat.
Úgy fest, Soros György máris új célpontot talált: a spanyol nyelvű amerikai médiát
– hívja fel a figyelmet Beltrán.
Szerinte a demokraták bölcsen teszik, ha aggódnak a spanyol ajkú szavazók miatt. A YouGov felmérése szerint ugyanis
egy újabb esetleges Trump vagy Biden választáson a spanyol ajkúak 38 százaléka szavazna Trumpra, míg Bidenre csak 29 százalékuk adná le a voksát. A Quinnipiac közvélemény-kutatása szerint a spanyol ajkúaknak csupán a negyede elégedett Biden elnöki teljesítményével.
A cikk szerint javarészt Soros György, illetve a Soros Fund Management befektetési társasághoz kapcsolódó Lakestar Finance befektetési vállalkozás finanszírozta a 80 millió indulótőkével nemrég felállt Latino Media Networköt, amelyet két demokrata párti ügynök, az Obama-kormányzatban, valamint Hillary Clinton elnökválasztási kampányában is megfordult Jess Morales Rocketto és Stephanie Valencia irányít. Nagy dobással kezdték: 60 millió dollárért megvásároltak a Televisa-Univisiontól 18 spanyol nyelvű rádióállomást az Egyesült Államok legnagyobb spanyol ajkú lakosságával rendelkező nagyvárosaiban: Los Angelesben, New Yorkban, Miamiban, Houstonban, Dallasban és San Antonióban. Soros médiacsoportja így az ország spanyol ajkú lakosságának egyharmadához jut el.
A legjelentősebb üzlet azonban a Miamiban működő, főként kubai–amerikaiak által finanszírozott és vezetett orgánum, a Radio Mambí megszerzése volt. A rádió egyik munkatársa az El Americannak elárulta, hogy a Televisa-Univision már megegyezett, 46 millió dollárért eladja az állomásokat a Salem Media Group nevű keresztény médiacsoportnak, ám a Latino Media Network 60 millió dolláros ajánlatával nem versenyezhettek. Az El American forrása szerint
Sorosék visszautasíthatatlan ajánlata nem más, mint „a demokraták kétségbeesett lépése, akik egy olyan választási évben, amikor mindent elveszíthetnek, nem engedhetik meg maguknak, hogy egy keresztény-konzervatív műsorszolgáltató elvegye a rádiós piac nagy részét, amely a latinó közösséget is eléri”.
Rocketto és Valencia azt állítja, hogy nincs közük a pártpolitikához, ezért is vettek be az igazgatótanácsba ismert republikánusokat a latin közösségből, a látszat fenntartására tett erőfeszítések ellenére azonban a Radio Mambí felvásárlása egyértelmű kísérlet a spanyol ajkú konzervatív hangok elhallgattatására.
A Latino Media Network és a Televisa-Univision úgy próbál zökkenőmentes átmenetet biztosítani, hogy nem változtatnak a programokon, és szaftos bónuszokat ígérnek a csatorna néhány sztárjának. „Vajon ez lesz az egyik első alkalom, amikor Soros pénze hatástalannak bizonyul?” – teszi fel a kérdést a szerző. Mint írja, ezt nehéz megmondani, ám a konzervatívok szerte az Egyesült Államokban bölcsen tennék, ha támogatnák a spanyol ajkúak alulról szerveződő médiáját. „Csakis a kezdeményezés, nem pedig a tehetetlenség építheti fel a spanyol anyanyelvű amerikaiak konzervatív koalícióját” – fűzi hozzá Edgar Beltrán.
A szerző szerint Soros György „másképpen működik, mint a legtöbb milliárdos politikai adományozó”. Nagyrészt a helyi kampányokra, a helyi politikára összpontosít, alulról építkezve próbál meg változásokat eszközölni.
Ez hosszabb folyamat, ám mélyebb és tartósabb hatással bír. Soros több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdett pénzt pumpálni progresszív, szélsőségesen liberális ügyészek támogatására a helyi körzeti ügyészi választásokon. 2015 és 2019 között Soros több mint 17 millió dollárt költött a kerületi ügyészválasztásokra, amivel hozzájárult az ország legellentmondásosabb ügyészeinek megválasztásához. A legismertebb és leghírhedtebb Soros-ügyészek George Gascon Los Angelesben, Larry Krasner Philadelphiában, Kim Foxx Chicagóban és a néhány hete megbukott San Franciscó-i ügyész, Chesa Boudin.
E városok többsége vált a rendőrség megszüntetéséért, illetve a rendfenntartó szervek jogköreinek megnyírbálásááért küzdő mozgalmak epicentrumává, a helyi sikerek nyomán pedig a bűnözés jelentősen megnőtt az érintett városokban. A bolti lopások miatt San Franciscóban bezártak a Walgreens üzletek, az emberölések száma 2020-ban 30 százalékkal nőtt, a letartóztatásoké pedig 24 százalékkal csökkent országszerte – emlékeztetett rá a Híradó.hu.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én