Médiapiac
Soros ostrom alá vette a spanyol nyelvű médiát
Az igazságszolgáltatás és az oktatás rendszerének megváltoztatásában dollármilliókkal elért sikerei után a tőzsdespekuláns ráfordult az Egyesült Államok spanyol ajkú lakosságának politikai befolyásolására – olvasható a The American Conservative elemzésében. A szerző szerint az újabb média-térhódítási kísérlet egyike a Biden-adminisztráció félidejében minden téren vesztésre álló demokrata párti kormányzat kétségbeesett lépéseinek.
Soros György szakértője annak, miként lehet lassan, de biztosan politikai változásokat elérni az Egyesült Államokban – írja a The American Conservative (TAC). A cikk szerzője, Edgar Beltrán venezuelai újságíró, az El American szerkesztője szerint a tőzsdespekuláns milliárdos az elmúlt évtizedben több politikai misszióját is sikerre vitte: elsőként a büntető igazságszolgáltatás rendszerének progresszív reformját tűzte ki célul, amelynek érdekében még csak nem is kellett korrumpálnia, illetve dollármilliókkal kitömnie a kongresszusi képviselők zsebét.
Elég volt befolyást szereznie a városirányítás jogi központjaiba, azaz csendben befolyatnia „adományait” néhány tucat metropolisz körzeti ügyészi hivatalába. Néhány évvel később az oktatási rendszer felbolygatása került terítékre – mutat rá a szerző. Mint írja, Soros ekkor civil szervezetekbe és agytrösztökbe ölt bele milliókat, amelyek aztán megkerülhetetlen tanácsadó testületként hangolták át politikai érdekeiknek megfelelően a helyi iskolai bizottságokat.
Úgy fest, Soros György máris új célpontot talált: a spanyol nyelvű amerikai médiát
– hívja fel a figyelmet Beltrán.
Szerinte a demokraták bölcsen teszik, ha aggódnak a spanyol ajkú szavazók miatt. A YouGov felmérése szerint ugyanis
egy újabb esetleges Trump vagy Biden választáson a spanyol ajkúak 38 százaléka szavazna Trumpra, míg Bidenre csak 29 százalékuk adná le a voksát. A Quinnipiac közvélemény-kutatása szerint a spanyol ajkúaknak csupán a negyede elégedett Biden elnöki teljesítményével.
A cikk szerint javarészt Soros György, illetve a Soros Fund Management befektetési társasághoz kapcsolódó Lakestar Finance befektetési vállalkozás finanszírozta a 80 millió indulótőkével nemrég felállt Latino Media Networköt, amelyet két demokrata párti ügynök, az Obama-kormányzatban, valamint Hillary Clinton elnökválasztási kampányában is megfordult Jess Morales Rocketto és Stephanie Valencia irányít. Nagy dobással kezdték: 60 millió dollárért megvásároltak a Televisa-Univisiontól 18 spanyol nyelvű rádióállomást az Egyesült Államok legnagyobb spanyol ajkú lakosságával rendelkező nagyvárosaiban: Los Angelesben, New Yorkban, Miamiban, Houstonban, Dallasban és San Antonióban. Soros médiacsoportja így az ország spanyol ajkú lakosságának egyharmadához jut el.
A legjelentősebb üzlet azonban a Miamiban működő, főként kubai–amerikaiak által finanszírozott és vezetett orgánum, a Radio Mambí megszerzése volt. A rádió egyik munkatársa az El Americannak elárulta, hogy a Televisa-Univision már megegyezett, 46 millió dollárért eladja az állomásokat a Salem Media Group nevű keresztény médiacsoportnak, ám a Latino Media Network 60 millió dolláros ajánlatával nem versenyezhettek. Az El American forrása szerint
Sorosék visszautasíthatatlan ajánlata nem más, mint „a demokraták kétségbeesett lépése, akik egy olyan választási évben, amikor mindent elveszíthetnek, nem engedhetik meg maguknak, hogy egy keresztény-konzervatív műsorszolgáltató elvegye a rádiós piac nagy részét, amely a latinó közösséget is eléri”.
Rocketto és Valencia azt állítja, hogy nincs közük a pártpolitikához, ezért is vettek be az igazgatótanácsba ismert republikánusokat a latin közösségből, a látszat fenntartására tett erőfeszítések ellenére azonban a Radio Mambí felvásárlása egyértelmű kísérlet a spanyol ajkú konzervatív hangok elhallgattatására.
A Latino Media Network és a Televisa-Univision úgy próbál zökkenőmentes átmenetet biztosítani, hogy nem változtatnak a programokon, és szaftos bónuszokat ígérnek a csatorna néhány sztárjának. „Vajon ez lesz az egyik első alkalom, amikor Soros pénze hatástalannak bizonyul?” – teszi fel a kérdést a szerző. Mint írja, ezt nehéz megmondani, ám a konzervatívok szerte az Egyesült Államokban bölcsen tennék, ha támogatnák a spanyol ajkúak alulról szerveződő médiáját. „Csakis a kezdeményezés, nem pedig a tehetetlenség építheti fel a spanyol anyanyelvű amerikaiak konzervatív koalícióját” – fűzi hozzá Edgar Beltrán.
A szerző szerint Soros György „másképpen működik, mint a legtöbb milliárdos politikai adományozó”. Nagyrészt a helyi kampányokra, a helyi politikára összpontosít, alulról építkezve próbál meg változásokat eszközölni.
Ez hosszabb folyamat, ám mélyebb és tartósabb hatással bír. Soros több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdett pénzt pumpálni progresszív, szélsőségesen liberális ügyészek támogatására a helyi körzeti ügyészi választásokon. 2015 és 2019 között Soros több mint 17 millió dollárt költött a kerületi ügyészválasztásokra, amivel hozzájárult az ország legellentmondásosabb ügyészeinek megválasztásához. A legismertebb és leghírhedtebb Soros-ügyészek George Gascon Los Angelesben, Larry Krasner Philadelphiában, Kim Foxx Chicagóban és a néhány hete megbukott San Franciscó-i ügyész, Chesa Boudin.
E városok többsége vált a rendőrség megszüntetéséért, illetve a rendfenntartó szervek jogköreinek megnyírbálásááért küzdő mozgalmak epicentrumává, a helyi sikerek nyomán pedig a bűnözés jelentősen megnőtt az érintett városokban. A bolti lopások miatt San Franciscóban bezártak a Walgreens üzletek, az emberölések száma 2020-ban 30 százalékkal nőtt, a letartóztatásoké pedig 24 százalékkal csökkent országszerte – emlékeztetett rá a Híradó.hu.
Médiapiac
Megdőlt Pressman érvelése Szöllősi György ügyében
Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő szerint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak.
Nagy port kavart a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, Szöllősi Györgynek az ügye a napokban. Az újságíró az Egyesült Államokba utazott volna, ám a David Pressman vezette budapesti nagykövetség megtagadta tőle a vízumot – írja a Magyar Nemzet.
A lapnak Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő reagált a nagykövetség érvelésére – egyértelműen cáfolva azt.
Danku Péter 2019 végéig a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa volt, dolgozott diplomataként és nagykövet-helyettesként. Rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel jelenleg is rendelkezik.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak, amelyek kártyavárként omlanak össze, ha mérlegeljük, hogy Szöllősi György kérelmével és jogállásával teljesen azonos feltételek mentén nyújtottam be diplomatavízum-kérelmem. Nagykövet úrral ellentétben pedig minden további nélkül élvezhettem a nagykövetség pozitív elbírálását
– nyilatkozta Danku Péter a Nemzeti Sport főszerkesztőjének ügye kapcsán.
A nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő rámutatott,
hozzá hasonlóan Szöllősi György is az 1998-as külföldi utazásról szóló törvény 12. paragrafusának második pontja értelmében rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel rendelkezik.
Danku Péter ismertette, rangjelölés nélküli diplomata útlevelet azok kapnak, akik diplomáciai küldetéssel járó feladatot látnak el, illetve akiknek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, ugyanakkor nem állnak a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium alkalmazásában.
A teljes cikkért kattintson.
Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete országa zászlajával a kezében a 28. Budapest Pride résztvevői között a Városligetben 2023. július 15-én
Médiapiac
Húszéves fennállását ünnepli a kolozsvári Agnus Rádió
Erdély egyetlen református és közösségi rádiója szeptember 24-én, vasárnap üli a jubileumát.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az évforduló alkalmából tartott sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy
az egyház számára mindig fontos volt a kommunikáció, és ez nem csak a szószékről történik, hanem a sajtó, rádió révén is.
Felidézte, hogy az Agnus Rádió kolozsvári gyülekezeti kezdeményezésre jött létre, de bekerült az egyházkerület által támogatott intézmények közé.
Kolozsvár és környékének magyarsága számára fogható, de az interneten más régiókban is hallgatják, a műsorok zöme podcast formájában a világhálóra is felkerül.
Adorjáni László alapító, az alsóvárosi gyülekezet lelkésze felidézte, hogy az első református műsort 1990 januárjában készítették el a Kolozsvári Rádió számára, majd svájci segítséggel professzionális stúdiót rendeztek be, amelyet a többi magyar történelmi egyház is használhatott.
Frekvenciát 2001-ben sikerült szerezni, ezen román egyházi rádiókkal osztoznak, 3 és 8 óra között, illetve 12 és 15 óra között van adásuk. A műsorban az igehirdetések közvetítése és egyházi témák mellett a mindennapi élet kérdéseivel is foglalkoznak – mondta.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az Agnus Rádiót szűk munkatársi csapat vezette önkéntesek működtetik, közösségi rádióként a hallgatók is javasolhatnak, készíthetnek műsorokat. A finanszírozást az egyházkerület segítsége mellett amerikai, hollandiai és magyarországi támogatásokból biztosítják.
Szenkovics Dezső, az Agnus Média Alapítvány elnöke elmondta: három alapelv – hit, kultúra és közösség – mentén működnek, így eljuttatják az igehirdetést oda, ahova másként nem jutna el, kultúrát közvetítenek az értékvesztett világban, és közösséget erősítenek a kolozsvári nagyvárosi szórványban.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Szegedi Csaba, az Agnus Rádió ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy bár pontos felméréseik nincsenek, a rádiónak több ezer hallgatója van, mivel adásidejük kiegészíti a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásáét.
Elmondta: vasárnap, szeptember 24-én egésznapos programmal ünneplik a 20 éves fennállást, két istentiszteletet és kerekasztal-beszélgetést tartanak az egyházi sajtó szerepéről, szeretetvendégség is lesz. A kapott adományokat a kárpátaljai Pulzus Rádiónak ajánlják fel.
Médiapiac
Az ukránok kizáratnák a TASZSZ-t az Európai Hírügynökségek Szövetségéből
Az Ukrinform ukrán közszolgálati hírügynökség kezdeményezte a TASZSZ orosz állami hírügynökség kizárását az Európai Hírügynökségek Szövetségéből (EANA) a szervezet párizsi közgyűlésén, de a testület nem zárta ki a TASZSZ-t, viszont fenntartotta az orosz hírügynökség már érvényben lévő felfüggesztését – közölte az EANA a közgyűlést követően.
Az EANA MTI által ismertetett közleményéből az is kiderül, hogy a közgyűlés csütörtökön Fabrice Friest, az AFP francia hírügynökség elnök-vezérigazgatóját választotta meg két évre a szervezet új elnökének. A testület egy új elnökségi tagot is választott: Claudia Nicolae, az AGERPRES román hírügynökség vezérigazgatója hároméves megbízatást kapott – olvasható az EANA honlapján.
Az EANA elnökségében Fabrice Fries és Claudia Nicolae mellett Elmir Huremovic, a FENA bosznia-hercegovinai hírügynökség vezérigazgatója, Stefano de Alessandri, az ANSA olasz hírügynökség vezetője és az EANA főtitkára, Alexandru Giboi foglal helyet.
Az EANA újonnan megválasztott elnöke megszólalásában kifejtette, hogy
az EANA tökéletes fórum arra, hogy tagjai olyan, mindannyiukat érintő kérdésekben működhessenek együtt, mint a mesterséges intelligencia használata a szerkesztőségekben, és lehetőséget nyújt a hírügynökségek számára, hogy olyan fontos kérdésekben hallassák a hangjukat, mint a szellemi tulajdon védelme.
Claudia Nicolae az EANA jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy “a határok nélküli, többszintű együttműködés előnyös a tagok számára, és támogatja a hírügynökségeket és a hírügynökségek fejlődését egy összetett rendszerben”.