Kövess minket!

Médiapiac

Soros és Bajnai ezúttal is a spájzban voltak, idegen befolyásolási kísérlet történhetett a kampányban

Egy olyan hálózat rajzolódik ki, ahol közvetve és közvetlenül is kimutatható a kapcsolat a Gulyás-féle Partizán, a Bajnaihoz köthető DatAdat és a Soros-hálózat között. Háttérben a külföldi donorokkal.

Borítókép: Bajnai Gordon egy sajtótájékoztatón még 2014. április 17-én, fotó: MTI / Kovács Tamás

Három külföldi adományozó szervezet biztosan feltűnik az egykor baloldali politikai aktivistaként, most műsorvezetőként ténykedő Gulyás Márton által alapított Partizán mögött – mutat rá összefoglalójában a Mandiner.

A médiavállalkozás hátterében működő Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány 2021-re vonatkozó pénzügyi beszámolója ugyan nem ad arra lehetőséget – lévén, nincs közhasznúsági jelentési kötelezettsége –, hogy részletes betekintést nyerjenek az olvasók a szervezet működésébe, ezáltal a nemzetközi donorok kilétére. Csak arra lehet támaszkodni, amit eddig Gulyásék bevallottak:

  • hogy az alapítvány 200 ezer euró díjazásban részesült a The Foundation for Democracy and Pluralism nevű szervezet meghívásos pályázatán;
  • hogy a szervezet 15 ezer dollárt nyert el a German Marshall Fund kiírásán;
  • és hogy a YouTube-csatorna választási roadshowjának finanszírozását 98 ezer dollárnyi adományból oldották meg, amely az úgynevezett National Endowment For Democracy nevű szervezettől érkezett.

A Partizán átláthatóságán van mit javítani, ezt maga Gulyás Márton ismerte be minap a Telexnek adott interjújában, amelyben az is elhangzott: jelenleg nincs veszélyben a működésük. Annak ellenére sem,

hogy a Patreon felületéről érkező mikroadományok csupán a bevételek harmadát-negyedét teszik ki.

Az a növekedés és bővülés tehát, amit épp a 2022-es országgyűlési választások előtt könyvelhetett el a Partizán, elsősorban a külföldi adományozóknak, donoroknak köszönhető, ezek bevonzásában pedig jelentős szerepe van Gulyás személyének. Ezt jól mutatja, hogy a 2018-as kampányban is hasonló forgatókönyv alapján történt Gulyás aktuális csatornájának a finanszírozása, csak akkor a Közös Ország Mozgalom és a Slejm-csatorna mögött álló Közös Ország Alapítvány háza táján kellett keresni a pénzeket. Ahogy a Mandiner korábban már megírta, a Közös Ország Alapítványba Gulyás felbukkanása után jött a külföldi pénz, Gulyás lelépését követően viszont a nemzetközi donorok is leléceltek.

The Foundation for Democracy and Pluralism

A Partizán három donorja közül ez a szervezet a legfiatalabb, tavaly alakult. Küldetésükről úgy vallanak, szeretnének előmozdítani tisztességes társadalmakat, pluralista demokráciákat olyan európai nonprofit szervezetek támogatásával, „amelyek e közös cél érdekében dolgoznak”.

Az NGO alapítója az a Daniel Sachs svéd üzletember, aktivista, aki tagja többek között a Soros György-féle Open Society Foundations globális menedzsmentjének. Illetve tisztséget vállal az European Council on Foreign Relations elnevezésű agytrösztnél is, ahol ott ül még

  • Soros György és fia, Alexander Soros,
  • Bajnai Gordon exkormányfő és Dobrev Klára korábbi miniszterelnök-jelölt,
  • a CEU professzora, Meszerics Tamás,
  • Bajnai korábbi, Karácsony Gergely főpolgármester jelenlegi tanácsadója: Korányi Dávid,
  • valamint Dessewffy Tibor, a DatAdat vezetője.

Ha már a DatAdat előkerült, a tanácsadással, adatszolgáltatással, kampánytechnológiával foglalkozó vállalathoz köthető – Bajnai és Dessewffy mellett – Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor is. Előbbi a titkosszolgálatokért felelős minisztere, utóbbi tanácsadója, kabinetfőnöke volt Bajnainak, de államtitkári pozíciót is betöltött 2010 előtt.

Gulyás Márton egyébként azt is elejtette, együttműködtek a DatAdattal az országgyűlési választások idején. Vagyis a Partizánt egy olyan külföldi szervezet, a The Foundation for Democracy and Pluralism támogatta, amelynek vezetője,

Daniel Sachs egy körbe tartozik Soros Györggyel, Bajnai Gordonnal vagy éppen Dobrev Klárával.

Másképpen fogalmazva: egy olyan hálózat rajzolódik ki, ahol nem csak közvetve, de közvetlenül is kimutatható a kapcsolat a Gulyás-féle Partizán, a Bajnaihoz köthető DatAdat és a Soros-hálózat között.

German Marshall Fund

Gulyás Mártonék második támogatója egy ismert külföldi NGO, amely tekintélyes erőforrásokkal bír. A German Marshall Fund of the United States alapítását 1972-ben jelentette be Willy Brandt volt NSZK-államfő a Harvard Egyetemen, a második világháború utáni újraépítést segítő amerikai program, a Marshall-segély elindulásának huszonötödik évfordulóján. A washingtoni központú, de berlini, belgrádi és bukaresti irodával is bíró szervezet célja eljuttatni azt az üzenetet, hogy az Egyesült Államok és Európa „együtt erősebb”, ezért támogatnak demokráciapárti, emberi jogokat védő civil és egyéb kezdeményezéseket.

A German Marshall Fund donorlistáján ott szerepel az Európai Unió több intézménye, svéd hivatalok, amerikai nagykövetségek, techcégek, segély-, fejlesztési alapok mellett Soros György alapítványa is,

így a Partizán közvetve akár a Soros-hálózat forrásaihoz is hozzáférhetett.

National Endwoment for Democracy

A Partizán legsejtelmesebb donorja a National Endwoment for Democracy (továbbiakban: NED) elnevezésű szervezet. A NED meglepő módon a saját oldalán vall történetéről, létrehozásuk okát pedig egészen a második világháború végéig vezetik vissza, amikor is az USA politikai döntéshozói titkos eszközökhöz folyamodtak, tanácsadókat, illetve pénzeszközöket küldtek európai médiumok, pártok támogatására. Csakhogy,amikor az 1960-as évek végén kiderült,

hogy néhány, az európai politika befolyásolásában résztvevő amerikai szervezetet titokban a CIA finanszírozott,

a Johnson-adminisztráció úgy döntött, hogy inkább egy köz-, valamint magánadományokból működő mechanizmuson keresztül támogatja az Európában végzett tevékenységet. E folyamat részeként, kvázi a CIA-finanszírozás kiváltására született meg a National Endowment for Democracy is, amely gyakorlatilag az amerikaiak által meghirdetett demokráciaexportot pénzeli, és mint jeleztük, Gulyásék előválasztási roadshowját is ez a szervezet fizette.

Így áll fel tehát a nemzetközi hálózat

Gulyás Márton és az ellenzéki miniszterelnök-jelölt is bevallotta: nemzetközi, amerikai pénzek érkeztek hozzájuk. A Partizán mögött egyértelműen kimutatható Soros György formális és informális hálózata, a YouTube-csatorna pedig saját bevallása szerint is szövetkezett a Bajnai Gordonhoz köthető kampánytechnológiai vállalattal: a DatAdattal.

A hálózat, forrás: mandiner.hu

A nemzetközi, tengerentúli donorok éppen a parlamenti voksolásokat megelőző évben tűntek fel a Partizán és MZP szervezete mögött. Ezek segítsége kellett minden bizonnyal ahhoz, hogy mind a Partizán, mind a Mindenki Magyarországa Mozgalom intenzív kampányt folytathasson 2021 őszén, 2022 tavaszán. Bajnai mellett,

akiről az exkormányfőt a Wallis-csoportból vélhetően jól ismerő Gansperger Gyula azt mondta, ő a külföldiek embere,

üzlettársai, bizalmasai úgyszintén feltűntek a kampányban. Ficsor Ádám, Szigetvári Viktor a kampánytechnológiai céggel, Korányi Dávid az Action for Democracy nevű kezdeményezéssel, ami „információterjesztés” céljából gyűjtött pénzadományokat Márki-Zay mozgalma számára.

Innen nézve már nem véletlen, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjeként állandó vendége volt a Partizánnak. Ahogy az sem meglepő, hogy Bajnai, majd később az emberei is feltűntek előbb Karácsony, majd Márki-Zay Péter mögött.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom