Médiapiac
Saját módszereitől viszolyog a Direkt36
A profin felépített híresztelésen túl semmiféle bizonyíték nincsen arra, hogy a magyar kormány törvénytelenül figyeltetett volna meg bárkit is. Ellenben tény, hogy a Pegasus-botrányt kirobbantó és generáló szerkesztőségek, illetve civil szerveztek egytől-egyig Soros György támogatását élvezik, az ügyben érintett egyes újságírókról pedig már évek óta feltételezik, hogy kapcsolatban állnak az amerikai titkosszolgálatokkal.
Az NSO nevű izraeli szoftvercég kémprogramját, a Pegasust arra használhatták, hogy magyar újságírókat, politikusokat, ügyvédeket hallgassanak le. A rendelkezésre álló adatok szerint a magyar kormány is az izraeli cég megrendelői között van – szándékai szerint így robbantotta a hírt vasárnap a Direkt36.hu, amely közölte azt is: az állítólagosan lehallgatott négy újságíró közül ketten, Panyi Szabolcs és Szabó András a portál munkatársai. Mivel semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a magyar kormány törvénytelenül figyeltetett volna meg bárkit is, érdemes megvizsgálni a váddal előhozakodó Direkt36.hu hátterét – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.
Szélsőséges és elfogult
A magyar kormánnyal szemben szélsőségesen és elfogultan kritikus Direkt36 többször is sikeresen „pályázott” a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoknál (OSF), így a lap eddigi tudása szerint összesen 95 ezer dollárt kapott a világot behálózó szervezettől. Ezt korábban a portál sem tagadta, sőt saját szavaik szerint „nagyon büszkék vagyunk arra, hogy támogatásra érdemesnek találtak bennünket olyan szervezetek – köztük az OSF is –, amelyek a szabadságjogokért és az emberi egyenlőségért küzdenek világszerte”.
Érdemes továbbá felhívni a figyelmet arra is, hogy más, Soros György által támogatott „szerkesztőségekhez” hasonlóan a Direkt36 is messze a hagyományos újságírói munkán túli, inkább hírszerzési gyakorlatot folytat, ami valamiféle titkosszolgálati kapcsolatot feltételez. Itt jön a képbe az állítólagosan lehallgatott Panyi Szabolcs, akivel kapcsolatban már évekkel korábban arról cikkeztek:
tevékenységére a magyar titkosszolgálatoknál is felfigyeltek, és azt feltételezik, hogy Panyi újságíróként amerikai titkosszolgálati csoportokhoz van bekötve, olyan csoportokhoz, amelyek jó kapcsolatokat ápolnak az amerikai Demokrata Párttal.
Tengerentúli tanulmányút
Egyébként cikkében maga a Direkt36 is, mintegy elővágásként beszámolt arról, hogy Panyi Szabolcs és Szabó András feltűnően sokat utazott Amerikába, utóbbi – több, jelenleg a 444.hu-nál dolgozó újságíróhoz hasonlóan – „tanulmányútra” ment a tengerentúlra.
„Közös pont a Direkt36 két újságírója esetében, hogy célponttá válásuk idején mindketten jártak az Egyesült Államokban. Panyi 2019 májusában Washingtonba látogatott, és a magyar–amerikai viszonyról szóló cikkeihez gyűjtött információkat, különösen egy korábbi cikkéhez tervezett folytatáshoz […] Panyi emellett Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök 2019. májusi fehér házi találkozójáról próbált meg részleteket megtudni washingtoni útján […] Szabó júniusban vett részt az Egyesült Államokban tanulmányúton, amelyet az amerikai külügyminisztérium szervezett, és számos más országból vettek részt rajta újságírók és civil szervezeti vezetők” – esett túl a nehezén a vasárnapi bejelentéskor a Direkt36.
Titkosított kommunikáció
A portál elismerte azt is, hogy Panyi és Szabó „háttérbeszélgetéseket” folytattak érzékeny politikai témákról, bizalmas iratokat szereztek meg kormányközeli üzletekről, és igyekeztek az összegyűjtött és ellenőrzött információkból cikkeket írni. A munkájuk során – hasonlóan a Direkt36 többi munkatársához – titkosított kommunikációt lehetővé tévő telefonos applikációkat használtak. Így beszéltek a kollégáikkal, és így szervezték le az interjúalanyaikkal való találkozókat is, és ezen keresztül osztották meg cikkvázlataikat a szerkesztőikkel.
Hasonló „újságírói” módszereket alkalmaz egyébként az ugyancsak Soros György által támogatott Átlátszó is. Egyik legemlékezetesebb húzásuk az volt, amikor tavaly augusztusban „leleplezték” az Adrián nyaraló Szijjártó Pétert. A cikk meglehetősen furcsa körülmények között készülhetett.
Az alapján ugyanis a portál újságírója, Németh Dániel éppen – mint maga írta – „az Adrián, Horvátországban, Biograd Na Morutól 25 kilométerre délre, a Kornati-szigetek alatt, a szárazföldtől mintegy 15 kilométeres távolságra” csónakázott, ahol a külügyminiszter, és pont volt nála egy professzionális kamera is, amivel lefotózhatta őt.
Az már csak hab a tortán, hogy Panyi és Szabó állítólagos lehallgatását hogy, hogy nem, az Amnesty International (AI) biztonsági stábjának vizsgálata mutatta ki. Az AI a Soros György-féle OSI egyik zászlóshajója, amit a szervezet hosszú évek óta súlyos tízmilliókkal támogat.
Terrortámadások megelőzésére
„Az általunk gyártott platform életmentő, terrortámadásokat előz meg. Eszközeink az elmúlt években terrorakciókat akadályoztak meg Európában” – közölte Salev Hulió, a Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli NSO-vállalat tulajdonosa az egyik izraeli kereskedelmi rádió kedd reggeli műsorában, amiről az MTI adott hírt. Tájékoztatása szerint csakis az arra méltó kormányoknak árulják terméküket, magánszemélyeknek nem. „Ellentétben egy fegyverrel, amelynek értékesítését követően nem lehet ellenőrizni a használatát, nekünk vannak olyan mechanizmusaink, amelyek észlelik, ha egy kormány megvásárol egy rendszert, majd visszaél vele, újságírókat, emberi jogi aktivistákat, a rezsim ellenzőit követi” – fejtette ki Hulió. Hozzátette: voltak olyan kormányok, amelyeknek eladták a szoftvert, majd blokkolták a használatát, és abbahagyták velük az együttműködést. Mindezt egy átláthatósági jelentésben közzé is tették.
Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember. Az állítólagos ügyet kirobbantó szervezetek mindegyike mögött Soros György és az ő pénze áll
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás