Kövess minket!

Médiapiac

Saját módszereitől viszolyog a Direkt36

A profin felépített híresztelésen túl semmiféle bizonyíték nincsen arra, hogy a magyar kormány törvénytelenül figyeltetett volna meg bárkit is. Ellenben tény, hogy a Pegasus-botrányt kirobbantó és generáló szerkesztőségek, illetve civil szerveztek egytől-egyig Soros György támogatását élvezik, az ügyben érintett egyes újságírókról pedig már évek óta feltételezik, hogy kapcsolatban állnak az amerikai titkosszolgálatokkal.

MTI/EPA/Clemens Bilan

Az NSO nevű izraeli szoftvercég kémprogramját, a Pegasust arra használhatták, hogy magyar újságírókat, politikusokat, ügyvédeket hallgassanak le. A rendelkezésre álló adatok szerint a magyar kormány is az izraeli cég megrendelői között van – szándékai szerint így robbantotta a hírt vasárnap a Direkt36.hu, amely közölte azt is: az állítólagosan lehallgatott négy újságíró közül ketten, Panyi Szabolcs és Szabó András a portál munkatársai. Mivel semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a magyar kormány törvénytelenül figyeltetett volna meg bárkit is, érdemes megvizsgálni a váddal előhozakodó Direkt36.hu hátterét – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Szélsőséges és elfogult

A magyar kormánnyal szemben szélsőségesen és elfogultan kritikus Direkt36 többször is sikeresen „pályázott” a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoknál (OSF), így a lap eddigi tudása szerint összesen 95 ezer dollárt kapott a világot behálózó szervezettől. Ezt korábban a portál sem tagadta, sőt saját szavaik szerint „nagyon büszkék vagyunk arra, hogy támogatásra érdemesnek találtak bennünket olyan szervezetek – köztük az OSF is –, amelyek a szabadságjogokért és az emberi egyenlőségért küzdenek világszerte”.

Érdemes továbbá felhívni a figyelmet arra is, hogy más, Soros György által támogatott „szerkesztőségekhez” hasonlóan a Direkt36 is messze a hagyományos újságírói munkán túli, inkább hírszerzési gyakorlatot folytat, ami valamiféle titkosszolgálati kapcsolatot feltételez. Itt jön a képbe az állítólagosan lehallgatott Panyi Szabolcs, akivel kapcsolatban már évekkel korábban arról cikkeztek:

tevékenységére a magyar titkosszolgálatoknál is felfigyeltek, és azt feltételezik, hogy Panyi újságíróként amerikai titkos­szol­gálati csoportokhoz van bekötve, olyan csoportokhoz, amelyek jó kapcsolatokat ápolnak az amerikai Demokrata Párttal.

Tengerentúli tanulmányút

Egyébként cikkében maga a Direkt36 is, mintegy elővágásként beszámolt arról, hogy Panyi Szabolcs és Szabó András feltűnően sokat utazott Amerikába, utóbbi – több, jelenleg a 444.hu-nál dolgozó újságíróhoz hasonlóan – „tanulmányútra” ment a tengerentúlra.

„Közös pont a Direkt36 két újságírója esetében, hogy célponttá válásuk idején mindketten jártak az Egyesült Államokban. Panyi 2019 májusában Washingtonba látogatott, és a magyar–amerikai viszonyról szóló cikkeihez gyűjtött információkat, különösen egy korábbi cikkéhez tervezett folytatáshoz […] Panyi emellett Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök 2019. májusi fehér házi találkozójáról próbált meg részleteket megtudni washingtoni útján […] Szabó június­ban vett részt az Egyesült Államokban tanulmányúton, amelyet az amerikai külügyminisztérium szervezett, és számos más országból vettek részt rajta újságírók és civil szervezeti vezetők” – esett túl a nehezén a vasárnapi bejelentéskor a Direkt36.

Titkosított kommunikáció

A portál elismerte azt is, hogy Panyi és Szabó „háttérbeszélgetéseket” folytattak érzékeny politikai témákról, bizalmas iratokat szereztek meg kormányközeli üzletekről, és igyekeztek az összegyűjtött és ellenőrzött informá­ciókból cikkeket írni. A munkájuk során – hasonlóan a Direkt36 többi munkatársához – titkosított kommunikációt lehetővé tévő telefonos applikációkat használtak. Így beszéltek a kollégáikkal, és így szervezték le az interjúalanyaikkal való találkozókat is, és ezen keresztül osztották meg cikkvázlataikat a szerkesztőikkel.

Hasonló „újságírói” módszereket alkalmaz egyébként az ugyancsak Soros György által támogatott Átlátszó is. Egyik legemlékezetesebb húzásuk az volt, amikor tavaly augusztusban „leleplezték” az Adrián nyaraló Szijjártó Pétert. A cikk meglehetősen furcsa körülmények között készülhetett.

Az alapján ugyanis a portál újságírója, Németh Dániel éppen – mint maga írta – „az Adrián, Horvátországban, Biograd Na Morutól 25 kilométerre délre, a Kornati-szigetek alatt, a szárazföldtől mintegy 15 kilométeres távolságra” csónakázott, ahol a külügyminiszter, és pont volt nála egy professzionális kamera is, amivel lefotózhatta őt.

Az már csak hab a tortán, hogy Panyi és Szabó állítólagos lehallgatását hogy, hogy nem, az Amnesty International (AI) biztonsági stábjának vizsgálata mutatta ki. Az AI a Soros György-féle OSI egyik zászlóshajója, amit a szervezet hosszú évek óta súlyos tízmilliókkal támogat.


Terrortámadások megelőzésére

„Az általunk gyártott platform életmentő, terrortámadásokat előz meg. Eszközeink az elmúlt években terrorakciókat akadályoztak meg Európában” – közölte Salev Hulió, a Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli NSO-vállalat tulajdonosa az egyik izraeli kereskedelmi rádió kedd reggeli műsorában, amiről az MTI adott hírt. Tájékoztatása szerint csakis az arra méltó kormányoknak árulják terméküket, magánszemélyeknek nem. „Ellentétben egy fegyverrel, amelynek értékesítését követően nem lehet ellenőrizni a használatát, nekünk vannak olyan mechanizmusaink, amelyek észlelik, ha egy kormány megvásárol egy rendszert, majd visszaél vele, újságírókat, emberi jogi aktivistákat, a rezsim ellenzőit követi” – fejtette ki Hulió. Hozzátette: voltak olyan kormányok, amelyeknek eladták a szoftvert, majd blokkolták a használatát, és abbahagyták velük az együttműködést. Mindezt egy átláthatósági jelentésben közzé is tették.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember. Az állítólagos ügyet kirobbantó szervezetek mindegyike mögött Soros György és az ő pénze áll

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom