Kövess minket!

Médiapiac

Robotújságírás

Honnan tudod, hogy aki ezt a cikket írta, az egy élő ember és nem egy robot? Számos nagy kiadó már napjainkban is alkalmazza a gépi tanulási eszközöket a különböző tartalmak gyorsabb előállításához. Milyen jövőre számíthatnak az újságírók és milyen típusú cikkekhez lehet felhasználni a mesterséges intelligenciát?

Június 6-a Svédország nemzeti ünnepe, de másról is nevezetes volt ez a nap idén: a United Robots előrejelzése szerint addigra készült el 1 milliárdodik automatikusan írt cikkük a 2016-os alapításuk óta. A mérföldkő elérése tanulsággal szolgálhat az újságírás jövőjét tekintve is.

A United Robots úgy jut bevételhez, hogy naponta több mint kétezer cikket küld ki automatikusan kiadó partnerei tartalomkezelő rendszereinek. A szövegek a sport, az ingatlanértékesítés, a cégnyilvántartás, az adott időszakban bekövetkezett csődök, a forgalom, az időjárás és a tőzsdei mozgások minden területét lefedik, azaz rendkívül változatosak. Az üzleti modell kulcsa az, hogy függetlenül attól, hogy hány automatikusan generált cikket tesz közzé az ügyfél, a költség mindig állandó. Ezt azért engedheti meg magának a vállalat, mert ezen a területen kizárólag mesterséges intelligenciát alkalmaz, nincs szükség tehát emberi munkaerőre. A robotújságíráshoz szükséges infrastruktúra nem igényel szervert és teljesen felhő alapú architektúrán alapul, amely korlátlan párhuzamosságot és költséghatékony, gördülékeny működést tesz lehetővé. Egy tipikus szöveg megírása ráadásul igen rövid időt, körülbelül egy másodpercet vesz igénybe. Ezt figyelembe véve egyszerűen kiszámítható, hogy száz szöveg párhuzamosan történő előállítása esetén másodpercenkénti csomagokkal számolva tíz másodperc alatt ezer cikk állítható elő, ami hatalmas mennyiséget jelent.

Na de hogyan lesz egy gépek által írt szöveg olyan minőségű, hogy azt egy ember is szívesen olvassa? Egyértelmű, hogy ebben az esetben nem szépirodalmi magaslatokról beszélünk, de ez szükségtelen is lenne, hiszen a tartalmak olyan jellegűek, ahol inkább a precizitásra, elemzőkészségre van szükség – ezt pedig tökéletesen jól képesek megoldani a robotszoftverek is. Van azonban olyan aspektusa is a jelenségnek, ami nemhogy azonos színvonalat, de egyenesen előnyt is jelent a hagyományos újságírással szemben.

A tartalom személyre szabása egyre fontosabb jellemzővé válik, mivel a kiadók növelik digitális előfizetési üzletüket. Az olvasókkal (demográfiai, földrajzi és viselkedési) kapcsolatos adatok felhasználásával a megfelelő időben megfelelő személyeknek tudják megjeleníteni a különböző tartalmakat. A szerkesztőségeknek, lapkiadóknak azonban nincsen annyi erőforrása, amely lehetővé tenné, hogy elegendő tartalmat hoznának létre minden egyes olvasó számára nap mint nap, méghozzá úgy, hogy valóban megnyissák őket a relevancia miatt.

Ezzel szemben a szövegrobotok több különböző történetet készítenek minden egyes labdarúgó-mérkőzésen, bármely körzetben, a világ bármely pontján vagy hogy az ingatlanpiacot vegyük példának, minden egyes ház eladásáról, amiket aztán könnyedén elküldhetnek a környékbeli érdekeltek számára.

Egy jó robotszöveg nagyobb hatást gyakorolhat az olvasóra és olvasottabb lehet, mint egy igazán jól megírt organikusan keletkezett hír, de csak abban az esetben, ha egy téma valami miatt kivételesen érdekes a célközönség számára. Összességében tehát a cikkelőállítás sebessége és a cikkek mennyisége az a tényező, ami miatt a technológia valóban sikeressé vált. Bár a cikkek egyenként kisebb olvasói csoportok számára készülnek, összességében a legolvasottabb riporterek által írtakkal megegyező érték lesz a végeredmény

A United Robotsnak számos olyan partnere van, akik direkt erre a technológiára építenek, azaz kis célcsoportokra, egyes régiókra, sportokra fókuszálnak a tartalomtervezés során. Meghatározzák az új szegmenseket és számukra gyártanak érdekes híreket – és ugyanez igaz az új hirdetési bevételek előállítására. A sportrobotok számára írt cikkek fenntartják a vásárlók érdeklődését, mindig újabb és újabb termékekről értesülhetnek. Ugyanez a logika alkalmazható az ingatlankereskedők vagy divatáruházak számára is, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek.

A kisebb szerkesztőségek és hirdetők eddig még kevésbé alkalmazzák a technológiát, pedig számukra is igazi versenyelőnyt jelenthet. A mesterséges intelligencia által írt cikkek közül a nagy átlagot nézve világszinten a legtöbb a pénzügyi szektorra koncentrálódik, mivel az adatok kiszámítása és az elemzés egyes részei amúgy is gördülékenyebben működnek, ha robotok végzik el őket. Ezért nem lehet meglepő, hogy a Bloomberg az elsők között volt, aki elkezdte alkalmazni az automatikusan generált tartalmakat. Cyborg programja tavaly több ezer cikket termelt, amelyek pénzügyi beszámolókat alakítottak át olyan hírekké melyek könnyen olvashatóak, mint ahogyan azt egy üzleti riporter is tenné. A Forbes is használ egy AI-t, akinek még neve is van: Bertie-nek hívják. Ő segíti az újságírókat abban, hogy a híreket az általa készített sablonok alapján gyorsabban megírhassák.

Médiapiac

Új tévécsatorna indult, sok százezer magyar háztartásban látható

A vezető lakberendezési és életmódcsatorna, a HGTV mostantól elérhető a Magyar Telekom előfizetői számára. A Warner Bros. Discovery tulajdonában lévő HGTV szórakoztató és inspiráló családi történeteket, ingatlan- és felújítási szakértői tanácsokat és otthon-átalakításokat mutat be nézőinek. Az Egyesült Államokban 88 millió háztartást ér el, ezzel a tíz legerősebb kábeltévés csatorna között szerepel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az indulást követő első hónapban, május 2. és június 1. között a HGTV ideiglenesen elérhető a Magyar Telekom IPTV, Telekom TV és multiscreen minden előfizetője számára, a Nyilvános csomaggal rendelkezők kivételével. A nézők lebilincselő otthoni és életmód tartalmakba, elképesztő otthon-átalakításokba nyerhetnek betekintést, megbízható szakértőket és bájos családokat ismerhetnek meg. Júniustól a HGTV az április 13-án indult új Telekom TV csomagok (kivéve a Nyilvános csomag és az S csomagok előfizetői) számára továbbra is elérhető lesz.

Az olyan műsorok mellett, mint a Házvadászok és a Property Brothers, a HGTV májusban és júniusban új műsorok széles választékát tűzi képernyőjére.

Olcsó régi házak – Az ingatlanmániás Elizabeth és Ethan Finkelstein egy újabb adag olcsó régi házra vadászik, amelyeket népszerű közösségi oldalaikon is megoszthatnának követőikkel. Kutatómunkájuk során igazi történelemrajongók által felújított házakkal találkoznak.

Verjünk gyökeret! – Ben és Cristi Dozier házakat épít, tervez és újít fel a coloradói Pagosa Springsben. A házaspár egyedülálló és személyre szabott megoldásaival mindig valami olyat nyújt ügyfeleinek, amire azok nem is számítottak.

Rázd fel az otthonod! – Kele Dobrinski és Christina Valencia, a lakberendező házaspár profin hangolja össze az eltérő ötleteket. AZ epizódokban végigkövethetjük, ahogy a teljesen eltérő elképzelésekből hogyan hoz ki a házaspár az összes tulajdonosnak tetsző igazi álomotthont.

A csatorna a vezető globális média- és szórakoztatóipari vállalat, a Warner Bros. Discovery portfóliójának része, amely több mint 220 országban és területen, 50 nyelven érhető el – számolt be róla az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Matt Tyrmand: A konzervatív újságírás nem koktélparti

Aki ilyenekre szeretne járni Brüsszelben vagy Washingtonban, inkább ne adja erre a fejét – figyelmeztet a Project Veritas tényfeltáró újságírója és igazgatósági tagja.

Közzétéve:

Borítókép: Matthew Tyrmand, a Project Veritas vezető újságírója beszédet mond a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én, fotó: MTI/Illyés Tibor

Milyen érzés ma provokatív illiberális újságírónak lenni a liberális média hazájában, az Egyesült Államokban? — kérdezte a Magyar Nemzet a budapesti konzervatív konferencia, a CPAC egyik felszólalójától, a lengyel-amerikai Matt Tyrmandtől, a leleplezéseiről ismert Project Veritas igazgatósági tagjától. — Az elitek korrupcióját, összefonódásait leleplező újságírás hagyományait ápoljuk tovább. Természetesen támadások kereszttüzében kell végezni ezt a munkát: „fake news” újságírónak nevezve támadnak az establishment olyan zászlóvivői, mint például Anne Applebaum. Mégpedig pusztán azért, mert a tényekre alapozva, de kiteregettem a férje, Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter korrupciós ügyeit — feleli, hozzátéve, hivatásból, szenvedélyből műveli ezt a fajta újságírást, de látni kell, az nemcsak felelősséggel, hanem kockázatokkal is jár.

“A szükséges pénzt a Project Veritasnál adományokból kell előteremtenünk, non-profit szervezetként működünk. Szerencsére vannak konzervatív támogatóink, akik küldik az akár csak öt- vagy tízdolláros csekkeiket. Persze aki koktélpartikra szeretne járni Brüsszelben vagy Washingtonban, az inkább ne adja a fejét konzervatív újságírásra”

— figyelmeztet Tyrmand. A környezetről, amelyben kollégáival együtt dolgoznia kell, sokat elárul a Project Veritas Wikipedia-szócikke, amely „szélsőjobboldali” és „dezinformációs” portálnak nevezi őket. — A Wikipediát túszul ejtette a baloldal, amit észrevételeztünk is az egyik alapítójánál, akinek szintén nem tetszik ez. Ha pedig beleolvasunk a mi alapítónk, James O’Keefe szócikkébe, egy szörnyeteg képe bontakozik ki belőle! Egyszer be is lehet őket majd perelni — teszi hozzá az amerikai újságíró.

Sajtóper Varsóban 

A pereskedés egyébként sem idegen Tyrmandtől: másik hazájában, Lengyelországban szerzett benne gyakorlatot. — Hogy, hogy nem, amikor 2015-ben kormányra került a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), Bizottság a Demokrácia Védelmében (KOD) néven hirtelen szárba szökkent egy tiltakozó csoport, amely tüntetéseket szervezett országszerte. Ám a háttérben Soros György érdekeltségei álltak, én pedig követtem a pénz útját, és megírtam ezt a Breitbart jobboldali hírportálra, ami szintén vörös posztó a szemükben. Erre a Gazeta Wyborcza liberális lapban Tomasz Piatek azt állította, hogy Trump, Putyin és Netanjahu zsoldjában állok. Ebből még az első sem volt igaz: Trumpot később ugyan valóban támogattam, de ekkor még egy másik republikánus induló, Ted Cruz mellett érveltem — eleveníti fel a történteket Tyrmand. Noha a másodfokú lengyel bírói tanács megosztottnak bizonyult, elveszítette a pert; mint mondja, a legfelső talárosokhoz azért nem fordult, mert szerinte megfelelően elmondott akkorra már mindent.

“A bírók a PiS kormányzása alatt annak precedensét akarták megteremteni, hogy szabadon írhasson a lengyel sajtó”

— véli.

Visszatérhet-e 2024-ben Donald Trump a Fehér Házba? Matt Tyrmand úgy véli, igen, és újra jelölik is majd, de előbb a republikánus oldalon is akadhatnak kihívói Ron DeSantis floridai kormányzó, Mike Pence volt alelnök vagy akár az esetleg újra próbálkozó Ted Cruz szenátor személyében.

“A demokrata párti irányítás alatt lévő államokban ismét csalásokkal számolhatunk majd. De ma azt látjuk Amerikában, hogy a politika azokat is megtalálta, akiket amúgy nem érdekel. Joe Biden egy tehetetlen »uborka«, az egekbe szökött benzinár pedig mindenkit érint”

— állítja az amerikai újságíró.

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarország élen jár az új uniós hírközlési kódex implementálásában

Magyarország élen jár az új európai uniós hírközlési kódex implementálásában, a maga teljességében a kódex idehaza az elsők között lett átültetve a gyakorlatba – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön Győrben.

Közzétéve:

MTI/Kovács Attila

A győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke és az NMHH által szervezett, a távközlés világnapjához kapcsolódó konferencia két kiemelt témája a zöld távközlés és az űrtávközlés voltak. Az eseményen Koltay András kiemelte: komoly és termékeny az együttműködés a piaci ipari szereplőkkel, ugyanakkor az új hírközlésszabályozási keretrendszerben a piaci és versenyszempontok mellett a közérdek szempontjait is figyelembe vették.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja is megmutatta, hogy az államnak nem szabad teljes mértékben kivonulnia az olyan közszolgáltatások területéről sem, ahol a piaci verseny egészségesen működik és hatékonyan nyújtja a szolgáltatásokat.

A hírközlés is ilyen terület, ahol a verseny szabályozásán túl továbbra is szükség van állami közszolgáltatási és igazgatási intézmények fenntartására

– tette hozzá.

Elmondta, hogy a járvány tanulsága még az is, hogy korszerű hírközlési infrastruktúra nélkül egyetlenegy ország sem maradhat működő- és versenyképes.

Ez a korszerű infrastruktúra Magyarországon rendelkezésre áll – mondta, hozzátéve, hogy ez tette lehetővé a korlátozások idején, hogy az oktatás tovább folyjon és az alapvető szolgáltatások nyújtása se szenvedjen aránytalan károkat.

A járványnak köszönhetően olyan új megoldások is teret nyertek a köznevelésben, a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon is, amik remélhetőleg a járvány után is velünk maradnak – mondta.
Koltay András beszélt arról is, hogy

a hírközlési technológiai újítások középpontjában az 5G áll, a hálózatok kiépítéséhez szükséges frekvenciák értékesítése már megtörtént, ugyanakkor a szolgáltatások széleskörű elterjedéséhez szükséges lefedettség megteremtése további állami beavatkozást tesz szükségessé.

E tekintetben az NMHH-nak fontos feladatai lesznek a jövőben: egyrészt el kell oszlatnia az új technológiákkal szembeni lakossági félelmeket, másrészt azonosítania kell a technológiákhoz legjobban illeszkedő hírközlési szolgáltatásokat.

Koltay András kitért arra is, hogy az uniós hírközlési kódex gyakorlatba ültetése önálló hatáskörben tartalmazza a nagysebességű elektronikus hírközlés helyzetének felmérését, amelynek részeként az NMHH 2023-tól felméri az ország szélessávú szolgáltatás nyújtására alkalmas hálózatokkal való lefedettségét.

Ez a tevékenység lehetővé teszi azoknak a területeknek az azonosítását, ahol a digitalizáció és a hálózati hozzáférés vívmányai egyelőre még nem elérhetők, így a piaci szereplők figyelmét felhívhatják azokra a területekre, ahol a leginkább indokoltak lehetnek a fejlesztések a teljes hálózati lefedettség megvalósítása érdekében – mondta.

A távközlési világnap alkalmából rendezett szimpózium idei témája a zöld távközlés, ehhez kapcsolódóan az elnök elmondta, hogy e tekintetben az NMHH-nak is vannak feladatai.
Részletezte, hogy egyebek mellett a hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység számos lehetőséget nyújt a környezettudatos megoldások támogatására, emellett a hálózattípusok objektív kritériumon alapuló előnyben részesítése is biztosíthatja a célkitűzések elérését.

Koltay András elmondta, hogy az NMHH szakmai és digitális fejlődéshez igazodó átszervezésében 12 évvel ezelőtt megjelent a hírközlés, a távközlés és a média területeinek a konvergenciája, azóta ez az együttműködés folyamatosan erősödik, ma már egy egységes hatóság dolgozik olyan kérdésekben, amelyeknek számos eltérő területen van relevanciája.
Hozzátette: létrehoztak egy új szervezeti egységet, ami az online platformok problémáival foglalkozik komplex megközelítési módban és új szervezeti egységként működik a gyermekvédelmi főosztály.

Az NMHH számos segítséget nyújt az űripar hazai szereplőinek, emellett komplex kutatási és támogatási együttműködéseket köt több egyetemmel is a szakmai utánpótlás fejlesztése érdekében.

A konferencián átadták Karas Monika, az NMHH korábbi elnöke által 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.

Az idei évben Gáspár Ernő, az NMHH mérésügyi főosztályának vezetője, valamint Tomka Péter, az NMHH mérésügyi főosztályának nyugalmazott vezetője kapta az elismerést.
Koltay András Bazsó Ádámnak és Pataki Péternek, a Széchenyi István Egyetem távközlési tanszék hallgatóinak átadta a Tudományos Diákköri Konferencia NMHH-különdíjakat.

Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora köszöntőjében felidézte, hogy a távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként.

A konferenciát idén 13. alkalommal rendezték meg.
A szimpóziumon az egyetem parkjában emlékfát ültetek és emlékplakettet helyeztek el.

Borítókép: Koltay András

Tovább olvasom