Kövess minket!

Médiapiac

Rengeteg pénzt hoztak a filmesek

Csak a Szárnyas fejvadász második része 28,5 milliárd forint iparági költést jelentett 2016-ban Magyarország számára. Az összköltés 125,5 milliárd forintra rúgott – ez a megelőző évhez képest 75 százalékkal nagyobb.

Az elmúlt két évben minden korábbihoz képest több pénzt költöttek mozi- és televíziófilmek gyártására Magyarországon: 2016-ban 125,5 milliárd, egy esztendővel korábban 72 milliárd forintot fordítottak filmalkotásokra hazánkban, ez jócskán felülmúlja a 2014-es 56,4 milliárd és a 2013-as 54,2 milliárd forintos összeget. A tavalyi eredmény azt is jelenti, hogy 2004 óta kis híján hússzorosára növekedett a filmipari szektor teljesítménye hazánkban.

Az NMHH Nemzeti Filmirodájának nyilvántartása alapján tavaly 299, tavalyelőtt 239 film gyártását regisztrálták itthon. Ebbe a számba a nagy nemzetközi produkcióktól az Oscar-díjas Mindenkin át a dokumentum- és természetfilmek is beletartoznak, amelyek mind igényeltek közvetett állami támogatást.

A Magyarországon készülő 2016-os filmek közül a legnagyobb szabású produkció a Harrison Forddal, Ryan Goslinggal és Jared Letóval a főszerepben létrehozott Szárnyas fejvadász 2. volt, amely a valaha hazánkban készült legdrágább, bérmunkában megvalósuló mű, amelynek magyarországi gyártási költsége 28,5 milliárd forintot tesz ki. Kiemelkedő jelentőségű az Emerald City is, a sorozatra összesen 12,6 milliárd forintot költöttek. A magyar filmek közül a Viszkis szerezte meg az első helyet 1,7 milliárd forintos büdzséjével.

A hazai forgalmazók jelentése szerint a magyar mozik 2016-ban 14,62 millió nézőt vonzottak be filmkínálatukkal. Ez 12%-os növekedés 2015-höz képest, amikor összesen 13,02 millió látogatót regisztráltak hazánkban. A nézőszámmal párhuzamosan – természetesen – a jegyárbevételek is nőttek: a bruttó összeg tavaly kis híján elérte a 20 milliárd forintot (19,8 milliárd), az előző esztendőhöz (17,5 milliárd forint) képest ez 13%-os emelkedés. A mozik jobb kihasználtsággal működtek tavaly az előző évhez képest: az 502 ezres előadásszám alapján egy vetítés átlagosan 39 ezer forintos bevételt jelentett, míg 2015-ben ez bő négyezer forinttal kevesebb volt. Az átlag jegyár ugyanakkor csak minimálisan emelkedett: az egy évvel korábbi 1347 forintról mindössze tíz forinttal drágult 2016-ra.

A tavalyi összesített és az utólagos adatszolgáltatások alapján korrigált nézőszámot tekintve meglepő módon a Csillagok háborúja-sorozat része, a Zsivány egyes lecsúszott az első helyről: a negyedik negyedévben ugyan kimagaslott a filmek közül (550 ezer néző), ám az augusztusban bemutatott A kis kedvencek titkos élete című animációs film ezen is túltett 654 ezer nézővel. A képzeletbeli dobogó alsó fokát a Deadpool (430 ezer néző) című szuperhősfilm foglalta el.

Médiapiac

Tiltakozik az M1-et ért támadás miatt a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

Aggodalommal figyelik a nemzetközi és a hazai baloldali sajtóban magyarországi szerkesztőségek és az újságírószakma alapjai ellen indított álságos támadássorozatot.

Közzétéve:

Borítóképünk az MNM logója, forrás: Facebook

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNM) az M1 csatornát ért támadás miatt. Mint közleményükben írják, szövetségük elutasít minden olyan törekvést, amely a fősodratúnak vélt szélsőségesen liberális ideológiától eltérő álláspontokat elhallgattatni, ellehetetleníteni, befeketíteni próbálja, továbbá kiállnak a szerkesztés és a témaválasztás szabadsága mellett.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség növekvő aggodalommal figyeli az utóbbi napokban a nemzetközi és a hazai baloldali sajtóban magyarországi szerkesztőségek és az újságírószakma alapjai ellen indított álságos támadássorozatot”

ismerteti a Magyar Nemzet az MNM közleményét, amely így folytatódik: „visszautasítjuk a liberális médiumok által alkalmazott kettős mércét. Felháborítónak találjuk, hogy egyeseknek az jelenti a demokrácia hanyatlását, ha a médiában az éremnek nem csak az egyik oldalát mutatják meg. A szakmai szolidaritással ellentétesnek tartjuk, ha bárki a sajtó szabadságát csak saját szerkesztősége esetében hajlandó követelni”.

Az MNM szerint Franziska Tschinderle osztrák újságíró kérdésbe bújtatott állításokkal fordult a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjához, és megkereséséből nyilvánvalóan kiderült, hogy a tudósításában euroszkeptikus, szélsőséges, sőt valamely ismeretlen okból antiszemita képződménynek tekinti azt a formálódó európai szövetséget, amelyről egy háromoldalú budapesti politikai találkozón esett szó. Az osztrák újságíró eljárását feldolgozó M1 Híradó anyaga nyomán kitört felháborodás viszont már diplomáciai hullámokat vetett – olvasható a közleményben.

Az MNM szövetsége elutasít minden olyan törekvést, amely a fősodratúnak vélt szélsőségesen liberális ideológiától eltérő álláspontokat elhallgattatni, ellehetetleníteni, befeketíteni próbálja. Kiállnak a szerkesztés és a témaválasztás szabadsága mellett akkor is, ha az együtt jár egy másik szerkesztőség vitatható munkamódszerének bírálatával.

Hisszük, hogy a szabad, akár kritikus kérdések nem keverendőek össze egyes politikai erők által megfogalmazott prekoncepciók kérdésbe bújtatott megfogalmazásával

– fogalmaz a közlemény, amely így zárul: „Felléptünk és a jövőben is fel fogunk lépni a szakmánk minden alapját nélkülöző, elfogult és manipuláló sajtóanyagok ellen. Az osztrák újságírónőnek pedig javasoljuk: ha etikátlan és elfogult sajtóterméket keres, forduljon a Deutsche Welle csatornához, ha pedig jogállamisági aggályai vannak, keresse a Hertha BSC vezetését”.

Mint ismert, az újságíróról a magyar közmédia híradója szerdai adásában azt állították, hogy „provokált” a Fidesz EP-delegációjának a budapesti Orbán–Salvini–Morawiecki-találkozóval kapcsolatban feltett kérdéseivel.

Tovább olvasom

Médiapiac

Mentesülnek a médiaszolgáltatási díj alól a tévék és a rádiók

A kormány döntésnek köszönhetően 341 médiaszolgáltató – és az ott dolgozó több ezer munkatárs – gazdasági kilátásai javulnak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Jóváírja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a rádiók és televíziók idei első negyedévi médiaszolgáltatási díjait, és a második negyedévi kötelezettségeket sem kell teljesíteniük, miután április 8-án életbe lépett az erre vonatkozó kormányrendelet.

Az NMHH azt közölte pénteken az MTI-vel, hogy

a döntésnek köszönhetően 341 médiaszolgáltató – és az ott dolgozó több ezer munkatárs – gazdasági kilátásai javulnak.

Április 8-án hatályba lépett a médiatörvény médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet – tudatták. Ennek értelmében a kereskedelmi lineáris médiaszolgáltatók tavalyhoz hasonlóan, a koronavírus-világjárványra tekintettel, mentesülnek a negyedéves médiaszolgáltatási díj megfizetése alól a veszélyhelyzet megszűnésének napja szerinti negyedév végéig – tették hozzá.

Ismertették:

a kormányrendeletben foglaltaknak eleget téve az NMHH az első negyedévre már befizetett médiaszolgáltatási díjakat elszámolja

a médiaszolgáltatásra jogosult javára a veszélyhelyzet megszűnésének napja szerinti negyedévet követő negyedévre esedékes díjban. Az idei második negyedéves médiaszolgáltatási díjat nem kell befizetni, így legalább fél évre szóló díjmentességet kap az érintett 341 szolgáltató.

Az intézkedésnek köszönhetően 374 kereskedelmi médiaszolgáltatás – 81 rádió és 293 televízió üzemeltetője – jut könnyítéshez a koronavírus-járvány által sújtott gazdasági és médiapiaci helyzetben – írták.

Tovább olvasom

Médiapiac

Jelentősen visszaesett a kormánypárti oldalak elérése a Facebookon

Tegnap óta tapasztalják ezt a kormányzati Facebook-oldal üzemeltetői és számos kormánypárti politikus.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Van, ahol töredékére esett vissza az elérések száma – közölte közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, akit szintén érint a jelenség, amelyről nem kaptak előzetes tájékoztatást a Facebooktól.

Mint írja, nem tudni, hogy technikai probléma áll-e a háttérben, vagy a politikai tartalmak visszaszorításának már korábban bejelentett szándéka húzódik-e a jelenség mögött. Az eset mindenesetre felhívja a figyelmet a közéleti szereplők kiszolgáltatottságára e téren – teszi hozzá a politikus, aki arra figyelmeztet, hogy

“az elérések csökkentése különösen hátrányos a mostani időszakban, amikor a járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos információ és a magyarok hiteles tájékoztatása minden másnál fontosabb az online felületeken”.

Dömötör Csaba arra kéri a követőket, ha nem jelenik meg a hírfolyamukban bejegyzés a kormánytól vagy a követett kormánypárti politikustól, állítsátok be kedvencnek, mert így nagyobb eséllyel jelennek meg profiljaikon az általuk közzétett tartalmak.

Tovább olvasom