Kövess minket!

Médiapiac

Reklámtorta krém nélkül

A hirdetéspiaci felmérés 17 éve során először fordult elő, hogy egy médium – jelesül a televízió – számai nem érkeztek meg a piaci összesítés idejére, így a 2016-os reklámtorta ma bemutatott változata még kissé száraz. Az állam és a politika jócskán átrendezte a piacot, de az egyes szegmensek növekedése mögött kereskedelmi hirdetők is állnak.

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei az Evolution konferencián jelentették be a 2016. évi reklámköltésre vonatkozó adatokat. Arra vonatkozóan, hogy a MEME és az EY miért nem készült el a tévépiaci számokkal, több – a nagy kereskedelmi csatornákat érintő – szakmai konteó is kering. A konszenzus szerint a szegmens növekedése valamivel 10 százalék alatti lehet, mindenesetre nagyon várják a hivatalos adatokat, hogy kiegészíthessék a felmérést.

A tavalyi évet egyes nagy médiumok eltűnése és néhány új megjelenése, valamint a tulajdonosváltások mellett az állam fokozott – szabályozói és hirdetői – szerepvállalása jellemezte; az állami reklámköltések 80 százalékkal nőttek.

A net-net költések alapján – és televízió nélkül – összeállított reklámtorta 2016-ban 160,06 milliárd forintot tett ki, ez 12 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A bővülés a legtöbb médiatípust érintette, okai között az állami költések mellett a piaci szereplők hirdetési aktivitásának élénkülése és a nagy sportesemények hatása is említhető, ugyanakkor a válság előtti szinttől még elmarad a reklámpiac, és a jövőt számos – hazai és európai – szabályozási kérdés is befolyásolhatja.

Mérföldkőhöz érkeztünk: a globális digitális szereplők átvették a vezetést

Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke kiemelte, hogy az online hirdetési piac 22 százalékos bővülése még a várakozásoknál és a megelőző évek trendjénél is magasabb volt. A 68,4 milliárd forintos bevételből ugyanakkor már 51 százalékkal részesednek a nemzetközi szereplők (elsősorban a Facebook és a Google), viszont a hazai szereplők is profitáltak a bővülésből. A szegmensek közül egyedül az email nem tudott növekedni; a display bővülése nagyobb volt, mint a keresőmarketingé, és a listing piaci verseny is jótékonyan hatott a bevételekre. A mobil költések végre utolérni látszanak a felhasználói preferenciákat: közel 80 százalékkal, 14,8 milliárd forintra bővültek. A programmatic bevételek 77 százalékos növekedéssel elérték az egymilliárdos határt, ennek több mint 90 százalékát az RTB dealek adják.

Sajtó: túl a mélyponton

Kovács Tibor, az MLE elnöke elmondta: végre beigazolódott az a jóslat, hogy elértük a gödör alját, 2016-ban pozitív nullás változással zárt a szektor. A 32,35 milliárd forintos bevételben az állami hirdetések mellett a piaci alapú reklámoknak is jelentős szerep jutott. A részletesebb sajtópiaci elemzés itt olvasható.

Az adatvédelmi rendeletre várva

A direktmarketing-piac 8,9 százalékos bővüléssel 31,9 milliárd forintos bevételt ért el, és az egyes csatornák is növekedést mutattak – számolt be Huszics György, a DIMSZ elnöke. A legalacsonyabb bővülést a mobil, a legnagyobbat az email szegmens mutatta. A címzett és címzetlen küldemények piacát az állami kampányok hajtották és nőtt az adatbázis alapú marketing részaránya is. A direkt marketing legnagyobb kérdése, hogy az idén életbe lépő új uniós adatvédelmi rendelet milyen hatással lesz majd a tevékenységükre.

Javuló outdoor kihasználtság

A 8 százalékkal, 16,37 milliárd forintosra (+ 2,75 milliárd Ft ambient) növekvő közterületi piac azon szegmensek közé tartozott, ahol az állami költések még csökkentek is, így az eredmény a piaci hirdetőknek köszönhető – számolt be a fejleményekről Fecske Zoltán, az MRSZ OOH Tagozat vezetője. Javult a felületek kihasználtsága és nőttek az árak is, valamint lassan, de terjednek a digitális megoldások az iparágban. Itt a közeljövő kérdése a településkép-védelmi rendelkezések hatása lesz (egyelőre nem készültek el a végrehajtási rendeletek), de a szektor önszabályozással is igyekszik elébe menni a szabályozásnak.

Ne temessük a rádiót!

Turi Árpád, a RAME elnöke arról számolt be, hogy a 2015-ös korrekció után folytatódott a rádiós piac pozitív trendje: 5,7 százalékos növekedéssel 9,57 milliárd forint bevételt értek el. Ez még alacsonyabb, mint a válság előtti 10-12 milliárdos piac, viszont a mélypontot jelentő 4,5 milliárdhoz képest egyértelműen jelzi, hogy a rádiózás életben van. A bevételek zöme az országos és nagy regionális adókon szpot-bevétel, a non-szpot aránya a 2015-ös 11% után körükben már csak 6%. (Ennek oka lehet részben a Class FM év végi kitelepüléseinek kiesése.) Ezzel szemben a helyi médiumoknál a bevétel több mint egyharmada jön bejelentkezésekből, kitelepülésekből és egyéb, nem hagyományos megoldásokból. A szektort folyamatos innováció jellemzi: az applikációk mellett a Class FM digitális térbe költözése úttörő lehet, amennyiben ilyen nagy rádiós brand korábban nem próbált még életképes online üzleti modellt kialakítani.

Érdemes megemlíteni a mozikat is: a filmnézési kedv növekedése a reklámpiacon is 50 százalékos bővülést eredményezett, a szegmensre így 2,5 milliárd forintnyi hirdetés jutott.

Az esemény lezárásaként Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke újra kihangsúlyozta, hogy érdemes lenne átgondolni a reklámadó szabályozását, például az abból származó bevételt hazai tartalomfejlesztésre fordíthatná az állam. Végezetül arra kérte a szakmát, hogy továbbra is érveljünk a marketing és a média fontossága mellett.

Médiapiac

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastja

A Narratíva első adásának vendége Szánthó Miklós, a KESMA elnöke, az Alapjogokért Központ igazgatója és Trombitás Kristóf publicista volt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastadása. Az első adásban Heiter Dávid Tamás műsorvezető Szánthó Miklóssal, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökével, az Alapjogokért Központ igazgatójával és Trombitás Kristóf publicistával beszélgetett az aktuális médiapiaci viszonyokról, valamint az ehhez kapcsolódó politikai folyamatokról – közölte a Mediaworks Hírcentruma. 

Szánthó Miklós többek között arról értekezett, hogy ugyan

 a 90-es éveket követően formailag biztosítva volt a sajtószabadság, de közéleti és politikai értelemben egy erőteljes balliberális monopólium volt jelen, amely az ehhez tartozó körök szerint a független sajtópiacot jelentette.

 A KESMA elnöke továbbá hangsúlyozta, hogy a jobboldalhoz köthető vállalkozók már korábban is tettek kísérletet arra, hogy új típusú médiafelületek jöhessenek létre, ez a folyamat azonban a 2010-es éveket követően felerősödött. 

A Narratíva első adásának résztvevői, fotó: Mediaworks Hírcentrum

Kiemelte, hogy 

a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett a szimbóluma annak, hogy a médiaviszonyokat uraló posztkommunista örökség megroppant, de ez egyáltalán nem a jobboldal térfoglalását jelenti, csupán elindultunk egy kiegyensúlyozott médiapiac felé.

Az első adást itt a Videa.hu videómegosztón vagy itt tudja meghallgatni:

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere

Nyolcvanöt éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere – közölte a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) vasárnap az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A szövetség honlapján is közzétett méltatásában azt írták: Balogh Mária az MTV-ben egész munkássága során az elesettek, a kiszolgáltatottak érdekében készített műsorokat. Hangvétele, közvetlen stílusa évtizedekig szolgált mintául az újabb generációknak.

Ebédszünet című műsorával, amely a munkásemberek érdekvédelmét szolgálta, műfajt teremtett – emelték ki. Vezette az Ifjúsági Osztályt, igazgatója volt a Miskolci televíziós fesztiválnak, 2013 óta a MÚOSZ tiszteletbeli tagja, 2019 óta pedig Aranytoll-díjas volt.

Hozzátették: Balogh Mária egyedül nevelte fel mozgássérült, fogyatékossággal élő unokaöccsét, akiről még betegsége idején is, egészen haláláig gondoskodott.

Halálával a televíziózás hőskorának kiemelkedő személyiségét vesztette el a szakma – fűzték hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

Október 31-től távozik posztjáról Karas Mónika.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A híradó információi szerint Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját.

Az M1 úgy tudja, hogy Karas Monika utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a híradónak megerősítette a Karas Monika lemondásáról szóló hírt.

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt elnöke

Tovább olvasom