Médiapiac
Reklámtorta krém nélkül
A hirdetéspiaci felmérés 17 éve során először fordult elő, hogy egy médium – jelesül a televízió – számai nem érkeztek meg a piaci összesítés idejére, így a 2016-os reklámtorta ma bemutatott változata még kissé száraz. Az állam és a politika jócskán átrendezte a piacot, de az egyes szegmensek növekedése mögött kereskedelmi hirdetők is állnak.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei az Evolution konferencián jelentették be a 2016. évi reklámköltésre vonatkozó adatokat. Arra vonatkozóan, hogy a MEME és az EY miért nem készült el a tévépiaci számokkal, több – a nagy kereskedelmi csatornákat érintő – szakmai konteó is kering. A konszenzus szerint a szegmens növekedése valamivel 10 százalék alatti lehet, mindenesetre nagyon várják a hivatalos adatokat, hogy kiegészíthessék a felmérést.
A tavalyi évet egyes nagy médiumok eltűnése és néhány új megjelenése, valamint a tulajdonosváltások mellett az állam fokozott – szabályozói és hirdetői – szerepvállalása jellemezte; az állami reklámköltések 80 százalékkal nőttek.
Mérföldkőhöz érkeztünk: a globális digitális szereplők átvették a vezetést
Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke kiemelte, hogy az online hirdetési piac 22 százalékos bővülése még a várakozásoknál és a megelőző évek trendjénél is magasabb volt. A 68,4 milliárd forintos bevételből ugyanakkor már 51 százalékkal részesednek a nemzetközi szereplők (elsősorban a Facebook és a Google), viszont a hazai szereplők is profitáltak a bővülésből. A szegmensek közül egyedül az email nem tudott növekedni; a display bővülése nagyobb volt, mint a keresőmarketingé, és a listing piaci verseny is jótékonyan hatott a bevételekre. A mobil költések végre utolérni látszanak a felhasználói preferenciákat: közel 80 százalékkal, 14,8 milliárd forintra bővültek. A programmatic bevételek 77 százalékos növekedéssel elérték az egymilliárdos határt, ennek több mint 90 százalékát az RTB dealek adják.
Sajtó: túl a mélyponton
Kovács Tibor, az MLE elnöke elmondta: végre beigazolódott az a jóslat, hogy elértük a gödör alját, 2016-ban pozitív nullás változással zárt a szektor. A 32,35 milliárd forintos bevételben az állami hirdetések mellett a piaci alapú reklámoknak is jelentős szerep jutott. A részletesebb sajtópiaci elemzés itt olvasható.
Az adatvédelmi rendeletre várva
A direktmarketing-piac 8,9 százalékos bővüléssel 31,9 milliárd forintos bevételt ért el, és az egyes csatornák is növekedést mutattak – számolt be Huszics György, a DIMSZ elnöke. A legalacsonyabb bővülést a mobil, a legnagyobbat az email szegmens mutatta. A címzett és címzetlen küldemények piacát az állami kampányok hajtották és nőtt az adatbázis alapú marketing részaránya is. A direkt marketing legnagyobb kérdése, hogy az idén életbe lépő új uniós adatvédelmi rendelet milyen hatással lesz majd a tevékenységükre.
Javuló outdoor kihasználtság
A 8 százalékkal, 16,37 milliárd forintosra (+ 2,75 milliárd Ft ambient) növekvő közterületi piac azon szegmensek közé tartozott, ahol az állami költések még csökkentek is, így az eredmény a piaci hirdetőknek köszönhető – számolt be a fejleményekről Fecske Zoltán, az MRSZ OOH Tagozat vezetője. Javult a felületek kihasználtsága és nőttek az árak is, valamint lassan, de terjednek a digitális megoldások az iparágban. Itt a közeljövő kérdése a településkép-védelmi rendelkezések hatása lesz (egyelőre nem készültek el a végrehajtási rendeletek), de a szektor önszabályozással is igyekszik elébe menni a szabályozásnak.
Ne temessük a rádiót!
Turi Árpád, a RAME elnöke arról számolt be, hogy a 2015-ös korrekció után folytatódott a rádiós piac pozitív trendje: 5,7 százalékos növekedéssel 9,57 milliárd forint bevételt értek el. Ez még alacsonyabb, mint a válság előtti 10-12 milliárdos piac, viszont a mélypontot jelentő 4,5 milliárdhoz képest egyértelműen jelzi, hogy a rádiózás életben van. A bevételek zöme az országos és nagy regionális adókon szpot-bevétel, a non-szpot aránya a 2015-ös 11% után körükben már csak 6%. (Ennek oka lehet részben a Class FM év végi kitelepüléseinek kiesése.) Ezzel szemben a helyi médiumoknál a bevétel több mint egyharmada jön bejelentkezésekből, kitelepülésekből és egyéb, nem hagyományos megoldásokból. A szektort folyamatos innováció jellemzi: az applikációk mellett a Class FM digitális térbe költözése úttörő lehet, amennyiben ilyen nagy rádiós brand korábban nem próbált még életképes online üzleti modellt kialakítani.
Érdemes megemlíteni a mozikat is: a filmnézési kedv növekedése a reklámpiacon is 50 százalékos bővülést eredményezett, a szegmensre így 2,5 milliárd forintnyi hirdetés jutott.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás