Kövess minket!

Médiapiac

Reklámtorta krém nélkül

A hirdetéspiaci felmérés 17 éve során először fordult elő, hogy egy médium – jelesül a televízió – számai nem érkeztek meg a piaci összesítés idejére, így a 2016-os reklámtorta ma bemutatott változata még kissé száraz. Az állam és a politika jócskán átrendezte a piacot, de az egyes szegmensek növekedése mögött kereskedelmi hirdetők is állnak.

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei az Evolution konferencián jelentették be a 2016. évi reklámköltésre vonatkozó adatokat. Arra vonatkozóan, hogy a MEME és az EY miért nem készült el a tévépiaci számokkal, több – a nagy kereskedelmi csatornákat érintő – szakmai konteó is kering. A konszenzus szerint a szegmens növekedése valamivel 10 százalék alatti lehet, mindenesetre nagyon várják a hivatalos adatokat, hogy kiegészíthessék a felmérést.

A tavalyi évet egyes nagy médiumok eltűnése és néhány új megjelenése, valamint a tulajdonosváltások mellett az állam fokozott – szabályozói és hirdetői – szerepvállalása jellemezte; az állami reklámköltések 80 százalékkal nőttek.

A net-net költések alapján – és televízió nélkül – összeállított reklámtorta 2016-ban 160,06 milliárd forintot tett ki, ez 12 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A bővülés a legtöbb médiatípust érintette, okai között az állami költések mellett a piaci szereplők hirdetési aktivitásának élénkülése és a nagy sportesemények hatása is említhető, ugyanakkor a válság előtti szinttől még elmarad a reklámpiac, és a jövőt számos – hazai és európai – szabályozási kérdés is befolyásolhatja.

Mérföldkőhöz érkeztünk: a globális digitális szereplők átvették a vezetést

Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke kiemelte, hogy az online hirdetési piac 22 százalékos bővülése még a várakozásoknál és a megelőző évek trendjénél is magasabb volt. A 68,4 milliárd forintos bevételből ugyanakkor már 51 százalékkal részesednek a nemzetközi szereplők (elsősorban a Facebook és a Google), viszont a hazai szereplők is profitáltak a bővülésből. A szegmensek közül egyedül az email nem tudott növekedni; a display bővülése nagyobb volt, mint a keresőmarketingé, és a listing piaci verseny is jótékonyan hatott a bevételekre. A mobil költések végre utolérni látszanak a felhasználói preferenciákat: közel 80 százalékkal, 14,8 milliárd forintra bővültek. A programmatic bevételek 77 százalékos növekedéssel elérték az egymilliárdos határt, ennek több mint 90 százalékát az RTB dealek adják.

Sajtó: túl a mélyponton

Kovács Tibor, az MLE elnöke elmondta: végre beigazolódott az a jóslat, hogy elértük a gödör alját, 2016-ban pozitív nullás változással zárt a szektor. A 32,35 milliárd forintos bevételben az állami hirdetések mellett a piaci alapú reklámoknak is jelentős szerep jutott. A részletesebb sajtópiaci elemzés itt olvasható.

Az adatvédelmi rendeletre várva

A direktmarketing-piac 8,9 százalékos bővüléssel 31,9 milliárd forintos bevételt ért el, és az egyes csatornák is növekedést mutattak – számolt be Huszics György, a DIMSZ elnöke. A legalacsonyabb bővülést a mobil, a legnagyobbat az email szegmens mutatta. A címzett és címzetlen küldemények piacát az állami kampányok hajtották és nőtt az adatbázis alapú marketing részaránya is. A direkt marketing legnagyobb kérdése, hogy az idén életbe lépő új uniós adatvédelmi rendelet milyen hatással lesz majd a tevékenységükre.

Javuló outdoor kihasználtság

A 8 százalékkal, 16,37 milliárd forintosra (+ 2,75 milliárd Ft ambient) növekvő közterületi piac azon szegmensek közé tartozott, ahol az állami költések még csökkentek is, így az eredmény a piaci hirdetőknek köszönhető – számolt be a fejleményekről Fecske Zoltán, az MRSZ OOH Tagozat vezetője. Javult a felületek kihasználtsága és nőttek az árak is, valamint lassan, de terjednek a digitális megoldások az iparágban. Itt a közeljövő kérdése a településkép-védelmi rendelkezések hatása lesz (egyelőre nem készültek el a végrehajtási rendeletek), de a szektor önszabályozással is igyekszik elébe menni a szabályozásnak.

Ne temessük a rádiót!

Turi Árpád, a RAME elnöke arról számolt be, hogy a 2015-ös korrekció után folytatódott a rádiós piac pozitív trendje: 5,7 százalékos növekedéssel 9,57 milliárd forint bevételt értek el. Ez még alacsonyabb, mint a válság előtti 10-12 milliárdos piac, viszont a mélypontot jelentő 4,5 milliárdhoz képest egyértelműen jelzi, hogy a rádiózás életben van. A bevételek zöme az országos és nagy regionális adókon szpot-bevétel, a non-szpot aránya a 2015-ös 11% után körükben már csak 6%. (Ennek oka lehet részben a Class FM év végi kitelepüléseinek kiesése.) Ezzel szemben a helyi médiumoknál a bevétel több mint egyharmada jön bejelentkezésekből, kitelepülésekből és egyéb, nem hagyományos megoldásokból. A szektort folyamatos innováció jellemzi: az applikációk mellett a Class FM digitális térbe költözése úttörő lehet, amennyiben ilyen nagy rádiós brand korábban nem próbált még életképes online üzleti modellt kialakítani.

Érdemes megemlíteni a mozikat is: a filmnézési kedv növekedése a reklámpiacon is 50 százalékos bővülést eredményezett, a szegmensre így 2,5 milliárd forintnyi hirdetés jutott.

Az esemény lezárásaként Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke újra kihangsúlyozta, hogy érdemes lenne átgondolni a reklámadó szabályozását, például az abból származó bevételt hazai tartalomfejlesztésre fordíthatná az állam. Végezetül arra kérte a szakmát, hogy továbbra is érveljünk a marketing és a média fontossága mellett.

Médiapiac

Biden elnök trágár módon szidalmazta a Fox News tudósítóját

Joe Biden amerikai elnök bocsánatot kért Peter Doocy-tól, a Fox News televíziós csatorna tudósítójától, miután egy fehér házi sajtótájékoztató végén az elnök a még bekapcsolt mikrofonba azt mondta róla, hogy a “k..va anyját, de hülye!” – jelentette a Newsweek amerikai hetilap kedden.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras

A mérsékelt liberális magazin online tudósítása szerint Biden elnök kormányzati tisztségviselőkkel találkozott hétfő délután a Fehér Házban, hogy az Egyesült Államokat sújtó magas inflációval kapcsolatos lehetséges megoldásokról folytasson megbeszélést. A találkozón újságírók is jelen voltak a teremben, és többen kérdéseket kiabáltak az elnök felé a megbeszélés végén.

Már távozás közben Peter Doocy azt kérdezte Joe Bidentől, hogy szerinte az infláció “politikai teher lesz-e a novemberi időközi választásokon”, mire az elnök – aki láthatóan nem tudta, hogy mikrofonja még be van kapcsolva – szó szerint azt mondta: “Nagy előnyt jelent – a magasabb infláció. A k..va anyját, de hülye!”  

A CNN amerikai hírtelevízió szerint Biden elnök később felhívta Doocy-t, és bocsánatot kért tőle a megjegyzésért, amelyet Doocy is megerősített a Fox News csatornának, elmondva, hogy az elnök a telefonban azt mondta neki: “személyesen semmi bajom nincs veled”.

Az eset után Joe Biden számos bírálatot kapott republikánus közszereplőktől. Charlie Kirk konzervatív kommentátor Twitter- üzenetében azt írta: “emlékszem még azokra az időkre, amikor [Donald] Trump valami hasonlót csinált, akkor egy hétig ez uralta a hírfolyamot, és végtelen számú, önmagukat felmagasztaló véleménycikkek és tárcák jelentek meg ‘az újságírók elleni értelmetlen támadásokról’ a publicisták tollából”.

Mások azonban védelmükbe vették az elnököt. Tommy Vietor politikai kommentátor azt írta a Twitteren: “nézzétek. mielőtt végtelen zsolozsmázásba és a kulturált hangvételhez történő visszatérés fontosságának hangsúlyozásába kezdenénk, nem lehetne, hogy őszintén elismerjük, hogy itt mindenki nyert? Biden kiereszthette a gőzt. A demokraták jót nevettek. Doocy végtelen hosszúságú élő adásban játszhatja el az áldozat szerepét. Senki sem kér bocsánatot. Nevessetek egyet, aztán haladjunk tovább!”.

Nem ez volt Biden elnök első esete a bekapcsolt mikrofonnal. 2010-ben, miután Barack Obama akkori elnök aláírta az egészségügy reformjáról szóló törvényt, Joe Biden akkori alelnök egy bekapcsolt mikrofon szerint azt súgta az elnök fülébe, hogy ez egy “kib.ott nagy jelentőségű megállapodás”.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Dal 2022 – Szombaton lesz az első válogató adás

Az első válogató adással szombaton indul A Dal 2022. A közmédia dalválasztó élő showműsora új műsorvezető párossal, megújult zsűrivel és rendhagyó zenei koncepcióval várja a nézőket a Dunán.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Az MTVA közleménye szerint ismét a magyar zenéké lesz a főszerep, és a zsűri ez alkalommal is a közönséggel együtt keresi az év dalát. Idén is negyven produkció versenyez, a dalok minden adásban élőben hangzanak el, és a döntősök szimfonikus változatban lesznek hallhatók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében.

A Dal első válogató adása január 29-én, szombaton 19 óra 35 perctől lesz látható és hallható a megújult Dunán. A műsorban tíz versenydal hangzik el: fellép Erdős Fruzsi (dalának címe: Azt beszélik), a Kies (Nem félek), Kijube (Holnap majd elhiszem), Majoros Csenge (Földöntúli szerelem), a Pankastic! (Hosszú volt a nyár), a Prove (Karambol), a Ruby Harlem & Roy (Még ma este), Sándor Szofi (21 gramm), az Easy Babies (Szerelem) és Ya Ou (Zsákutca).

A Dal 2022-ben újra helyet foglal a zsűriben Wolf Kati énekesnő, aki 2012-ben már volt zsűritag, majd 2015-ben és 2020-ban versenyzőként szerepelt a műsorban. Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese negyedik alkalommal lesz benne a zsűriben, Ferenczi György, az 1ső Pesti Rackák frontembere, szájharmonikása, hegedűse másodszor vesz részt a dalválasztásban, a negyedik zsűritag, Egri Péter, a rockabilly magyar nagykövete pedig korábban zenekarával, a Mystery Ganggel állt A Dal színpadán.

A dalverseny új műsorvezető párosa Rókusfalvy Lili és Király Viktor. Előbbi A Dal 2020-ban már volt házigazda, utóbbi versenyzőként szerepelt többször a műsorban: 2012-ben testvéreivel, 2014-ben és 2018-ban szólóprodukcióval jutott a döntőig.

A négy válogatóból adásonként öt, összesen húsz dal jut tovább a két elődöntőbe: négy produkció a zsűri pontjai alapján, az ötödik a közönség szavazataival. Az elődöntőkből négy-négy dal kerül a fináléba, így nyolc dalt hallhatnak újra a nézők, amelyek közül márciusban kiderül, melyik lesz Magyarország slágere 2022-ben. A végső győztesről idén is a közönség dönt.

A győztes dal előadója Az Év Dala 2022, egyben a Petőfi Zenei Díj Év dala 2022 elismerésben részesül, emellett tízmillió forintot kap produkciója fejlesztésére, valamint egy tízdalos stúdiólemezt és az egyik felvételhez videoklipet készíthet. A döntőbe jutott nyolc dal minden előadója gazdagodik zenei pályájára fordítható nyereménnyel. Idén is odaítélik a legjobb dalszövegért járó díjat, valamint az Akusztik Dalverseny fődíját.

Részletes információk A Dal Facebook- és Instagram-oldalán, a műsorvezetők közösségimédia-felületein, az adal.hu-n, valamint a műsor hivatalos YouTube-csatornáján találhatók.

Borítókép: Az év férfi előadója díj átadója, Wolf Kati énekesnő, a Dal 2022 zsűritagja a Petőfi Zenei Díjak átadásán az MTVA óbudai gyártóbázisának stúdiójában 2022. január 20-án

Tovább olvasom

Médiapiac

Dzsihádra felszólító weboldalt tiltott be a francia belügyminiszter

A francia belügyminiszter vasárnap az M6 televízió képernyőjén jelentette be, hogy elrendelte a 2012-ben létrehozott és az Egyenes út névre keresztelt szalafista weboldal felszámolását.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az online felület évek óta a francia hatóságok megfigyelése alatt áll, Gérald Darmanin elmondása szerint a portálnak jelentős szerepe volt a radikális iszlamista tanok terjesztésében, a gyűlöletkeltésben és a dzsihád hirdetésében. A belügyminiszter szerint a portál egyfajta online kiadóként funkcionált, amely a francia titkosszolgálatok által is megfigyelt radikális imámok prédikációiról készült felvételeket is sugározta.

A weboldal egyik ilyen állandó prédikátora volt a pantin-i mecset volt imámja, Ibrahim Abou Talha is, akit a francia történelemtanár, Samuel Paty lefejezése után eltávolítottak a mecset éléről, mert megosztotta a hívek között azt a videót, amelyben az egyik diák apja a muszlim diákok elleni diszkriminációval vádolta a tanárt, és amely az oktató lefejezéséhez vezetett.

Ugyancsak az Egyenes út weboldal radikális prédikátorai között szerepelt az a Youssef Abou Anas is, aki az Ecquevilly településen bezárt mecset egykori, szalafista imámjaként tartanak azóta is számon a francia hatóságok. Abou Anas rendszeresen szólította fel híveit a nők, a zsidók és a keresztények elleni erőszakra – írta a Magyar Nemzet

Tovább olvasom