Kövess minket!

Médiapiac

Reklámtorta krém nélkül

A hirdetéspiaci felmérés 17 éve során először fordult elő, hogy egy médium – jelesül a televízió – számai nem érkeztek meg a piaci összesítés idejére, így a 2016-os reklámtorta ma bemutatott változata még kissé száraz. Az állam és a politika jócskán átrendezte a piacot, de az egyes szegmensek növekedése mögött kereskedelmi hirdetők is állnak.

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei az Evolution konferencián jelentették be a 2016. évi reklámköltésre vonatkozó adatokat. Arra vonatkozóan, hogy a MEME és az EY miért nem készült el a tévépiaci számokkal, több – a nagy kereskedelmi csatornákat érintő – szakmai konteó is kering. A konszenzus szerint a szegmens növekedése valamivel 10 százalék alatti lehet, mindenesetre nagyon várják a hivatalos adatokat, hogy kiegészíthessék a felmérést.

A tavalyi évet egyes nagy médiumok eltűnése és néhány új megjelenése, valamint a tulajdonosváltások mellett az állam fokozott – szabályozói és hirdetői – szerepvállalása jellemezte; az állami reklámköltések 80 százalékkal nőttek.

A net-net költések alapján – és televízió nélkül – összeállított reklámtorta 2016-ban 160,06 milliárd forintot tett ki, ez 12 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A bővülés a legtöbb médiatípust érintette, okai között az állami költések mellett a piaci szereplők hirdetési aktivitásának élénkülése és a nagy sportesemények hatása is említhető, ugyanakkor a válság előtti szinttől még elmarad a reklámpiac, és a jövőt számos – hazai és európai – szabályozási kérdés is befolyásolhatja.

Mérföldkőhöz érkeztünk: a globális digitális szereplők átvették a vezetést

Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke kiemelte, hogy az online hirdetési piac 22 százalékos bővülése még a várakozásoknál és a megelőző évek trendjénél is magasabb volt. A 68,4 milliárd forintos bevételből ugyanakkor már 51 százalékkal részesednek a nemzetközi szereplők (elsősorban a Facebook és a Google), viszont a hazai szereplők is profitáltak a bővülésből. A szegmensek közül egyedül az email nem tudott növekedni; a display bővülése nagyobb volt, mint a keresőmarketingé, és a listing piaci verseny is jótékonyan hatott a bevételekre. A mobil költések végre utolérni látszanak a felhasználói preferenciákat: közel 80 százalékkal, 14,8 milliárd forintra bővültek. A programmatic bevételek 77 százalékos növekedéssel elérték az egymilliárdos határt, ennek több mint 90 százalékát az RTB dealek adják.

Sajtó: túl a mélyponton

Kovács Tibor, az MLE elnöke elmondta: végre beigazolódott az a jóslat, hogy elértük a gödör alját, 2016-ban pozitív nullás változással zárt a szektor. A 32,35 milliárd forintos bevételben az állami hirdetések mellett a piaci alapú reklámoknak is jelentős szerep jutott. A részletesebb sajtópiaci elemzés itt olvasható.

Az adatvédelmi rendeletre várva

A direktmarketing-piac 8,9 százalékos bővüléssel 31,9 milliárd forintos bevételt ért el, és az egyes csatornák is növekedést mutattak – számolt be Huszics György, a DIMSZ elnöke. A legalacsonyabb bővülést a mobil, a legnagyobbat az email szegmens mutatta. A címzett és címzetlen küldemények piacát az állami kampányok hajtották és nőtt az adatbázis alapú marketing részaránya is. A direkt marketing legnagyobb kérdése, hogy az idén életbe lépő új uniós adatvédelmi rendelet milyen hatással lesz majd a tevékenységükre.

Javuló outdoor kihasználtság

A 8 százalékkal, 16,37 milliárd forintosra (+ 2,75 milliárd Ft ambient) növekvő közterületi piac azon szegmensek közé tartozott, ahol az állami költések még csökkentek is, így az eredmény a piaci hirdetőknek köszönhető – számolt be a fejleményekről Fecske Zoltán, az MRSZ OOH Tagozat vezetője. Javult a felületek kihasználtsága és nőttek az árak is, valamint lassan, de terjednek a digitális megoldások az iparágban. Itt a közeljövő kérdése a településkép-védelmi rendelkezések hatása lesz (egyelőre nem készültek el a végrehajtási rendeletek), de a szektor önszabályozással is igyekszik elébe menni a szabályozásnak.

Ne temessük a rádiót!

Turi Árpád, a RAME elnöke arról számolt be, hogy a 2015-ös korrekció után folytatódott a rádiós piac pozitív trendje: 5,7 százalékos növekedéssel 9,57 milliárd forint bevételt értek el. Ez még alacsonyabb, mint a válság előtti 10-12 milliárdos piac, viszont a mélypontot jelentő 4,5 milliárdhoz képest egyértelműen jelzi, hogy a rádiózás életben van. A bevételek zöme az országos és nagy regionális adókon szpot-bevétel, a non-szpot aránya a 2015-ös 11% után körükben már csak 6%. (Ennek oka lehet részben a Class FM év végi kitelepüléseinek kiesése.) Ezzel szemben a helyi médiumoknál a bevétel több mint egyharmada jön bejelentkezésekből, kitelepülésekből és egyéb, nem hagyományos megoldásokból. A szektort folyamatos innováció jellemzi: az applikációk mellett a Class FM digitális térbe költözése úttörő lehet, amennyiben ilyen nagy rádiós brand korábban nem próbált még életképes online üzleti modellt kialakítani.

Érdemes megemlíteni a mozikat is: a filmnézési kedv növekedése a reklámpiacon is 50 százalékos bővülést eredményezett, a szegmensre így 2,5 milliárd forintnyi hirdetés jutott.

Az esemény lezárásaként Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke újra kihangsúlyozta, hogy érdemes lenne átgondolni a reklámadó szabályozását, például az abból származó bevételt hazai tartalomfejlesztésre fordíthatná az állam. Végezetül arra kérte a szakmát, hogy továbbra is érveljünk a marketing és a média fontossága mellett.

Médiapiac

Lengyel változat készül Zelenszkij A nép szolgája című tévésorozatából

A vígjátéksorozat sikere nyomán indult el a színész politikai karrierje, és lett 2019-ben Ukrajna elnöke.

Közzétéve:

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A Polsat lengyel tévécsatornánál azonos címmel forgatják a színész-producer Zelenszkij politikai karrierjét is elindító sorozat lengyel verzióját. A Polot Media produkciójában készülő adaptáció főszerepét Marcin Hycnar kapta, rendezője pedig Maciej Bielinski – számolt be róla a The Hollywood Reporter nyomán az MTI.

A szatirikus hangvételű eredeti szériában, amely nagy sikert aratott Ukrajnában, Zelenszkij alakította a főhőst, egy középiskolai történelemtanárt, aki véletlenül csöppen bele a politikába, és államfő lesz belőle. A vígjátéksorozat sikere nyomán a színész politikai karrierje is beindult, és 2019-ben megválasztották Ukrajna elnökévé.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború kitörése után a Netflix, amelynek kínálatában korábban már szerepelt a sorozat, újra műsorra tűzte, de számos ország tévécsatornája is megvásárolta a sugárzási jogokat.

Mindeddig Lengyelország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet a háború kitörése óta. A lengyel határőrség múlt héten posztolt Twitter-üzenetében azt írta, hogy az orosz katonai invázió február 24-i kezdete óta mintegy 5,4 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szorítja az idő Baranyit: augusztus végéig dönteni kell a kerületi médiacég sorsáról

Korábbi szövetségesei ebben az ügyben sem állnak ki Ferencváros polgármestere mellett.

Közzétéve:

Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere, fotó: MTI/Mohai Balázs

Szorítja az idő Baranyi Krisztinát: augusztus végéig döntenie kell a ferencvárosi vezetésnek arról, hogy mi lesz a kerületi médiacég sorsa. Az erről szóló testületi ülés tegnap lett volna, de a baloldali pártok által korábban támogatott polgármester a sajtóhírek szerint nem tudott maga mellé állítani tíz képviselőt, így most sem rendeződtek a kerületi médiaháborús viszonyok – írja a Magyar Nemzet.

Mint arról már írtunk, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Baranyi Krisztina akkor az esetre a Facebook-oldalán úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették.

Később a baloldali képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televí­ziós szakember – Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje – kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését, így átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. A polgármester ugyanakkor kikötötte: csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja.

Az sem mellékes információ, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól, és a hónapok óta törvénytelenül működő cég ellen cégbírósági végzés is érkezett, így sürgeti az idő Baranyi Krisztinát, hogy helyreállítsa a magazin működését.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hazánk belügyeiről „értekeztek” a Szigeten bulizó baloldali újságírók

Magyarországról, Orbán Viktor miniszterelnökről, valamint a szexuális kisebbségek helyzetéről is „értekeztek” a külföldiekkel bulizó balliberális újságírók a Sziget fesztiválon. A Telex és 24.hu újságírói továbbá szükségét érezték a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseit és a tusványosi beszéd egy részét is bemutatni, hogy olyan emberek mondjanak véleményt vagy éppen ítéletet, akik hazánkat és a politikai viszonyokat egyáltalán nem vagy csak a nyugati média által levetített hírekből ismerik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Mónus Márton

Behozni a magyar valóságot a szabadság szigetére – ezzel a céllal készített riportot a Sziget fesztivál résztvevőivel a 24.hu újságírója, amelyben külföldi fiatalok tájékozatlansága vagy a Magyarországgal és a miniszterelnökkel kapcsolatos negatív sztereotípiák köszöntek vissza. A videóból ugyanis kiderült, hogy

 a fiatalok többsége szinte semmit nem hallott hazánkról, akinek pedig mégis volt némi fogalma, az a homoszexuálisok helyzetét emlegette, vagy előadta, hogy az országban uralkodó légkör miatt egy kicsit félt Magyarországra jönni. Orbán Viktor neve ugyanakkor már többeknek volt ismerős, akiről azt hallották, hogy „nem nagyon csípi a melegeket”. 

A baloldali hírportál újságírója ezt követően lejátszotta a tusványosi beszéd sokat támadott, a fajok keveredésére vonatkozó részletét is, amelynek értelmezésébe többen belezavarodtak, egyesek pedig Hitlerhez és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökhöz hasonlították a kormányfőt.

Szintén hazánk belügyeit firtatta a Szigeten a Telex újságírója is, aki arra volt kíváncsi, hogy a külföldi fiatalok hogyan értékelik a kormány gyermekvédelmi népszavazását, amely bár jogi értelemben érvénytelen lett, a magyarok elsöprő többségének véleményét, miszerint nem kérnek az LMBTQ-propagandából, jól tükrözi. A reprezentatívnak aligha nevezhető felmérésből kiderült:

a fesztiválozók támogatnák, hogy a szülők hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak a gyermekeknek. Egyikük pedig azt is hozzátette: „az kevésbé számít, hogy a szülő ezzel nem ért egyet, mert nem az ő életéről van szó, hanem a gyermekéről”.

 Arra, támogatják-e, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító műtéteket végezzenek, úgy reagáltak: aki más akar lenni, az legyen más, ugyanakkor többen felhívták a figyelmet, hogy ez komoly döntés, ami az egész életre kihat és nem fordítható vissza. Egyesek szerint meg lehet velük ismertetni ezt a témát, de csak egy bizonyos kortól és bizonyos korlátok között, valamint fontos az is, hogy hiteles információkat kapjanak. 

Szinte mindegyik válaszadó ellenezte, hogy a kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be, hiszen nagyon könnyű hatni rájuk. Éppen ezért az ilyen tartalom csak bizonyos kor fölött megfelelő. Egyesek ugyanakkor úgy válaszoltak: attól függ, hogy mi jutna el a gyermekekhez. 

Azt viszont már a többség támogatná, hogy a kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg, mondván fontos már kicsi kortól tanítani őket arra, hogy léteznek más emberek is, akiket el kell fogadni. Szerintük tehát ez nem jelent rájuk veszélyt, inkább az a veszélyes, ha el kell rejteniük azt, akik lenni akarnak – tudósított róla a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom