Kövess minket!

Médiapiac

Reklámadó: előre a görög úton?

Az Átlátszó megszerezte a reklámadót előkészítő kormányzati tanulmányt. A háttérszámítások mellett a nemzetközi példáknak is tanulságos utánajárni.

Az Átlátszó közérdekű adatigénylés keretében megszerezte a reklámadó bevezetéséhez készült kormányzati háttértanulmányt. A tanulmány, és annak véleményezése a blogon elérhető. Kiderül belőle az is, hogy a Médiapiac konferencián bemutatott 2012. évi reklámtorta volt a háttérszámítások egyik fontos kiindulópontja.

Itt csak egyetlen aspektusra hívnánk fel a figyelmet. A tanulmány összegyűjti az EU-n belüli reklámadó-példákat, melyek közül kiemelkedő a görögországi megoldás, ahol szintén az árbevételre vetnek ki jelentős, 20, illetve 21,5%-os adót. Az információ forrásaként hivatkozott OECD-tanulmány (OECD Competition Assessment Reviews – Greece) vonatkozó fejezetét („A verseny horizontális akadályai / Reklám” – 216. oldal) a következő, meglehetősen tanulságos szöveg vezeti fel:

„A hirdetések megadóztatása visszatérő, sokat vitatott politikai ötlet, amelyet a múltban sem Európában, sem az Egyesült Államokban nem vezettek be széles körben. Mindazonáltal két kivétel létezik. Ausztriában 2000-ben vezettek be egy országosan harmonizált 5%-os adókulcsot a reklámokra, míg Floridában 1987-ben határoztak egy hasonló adóról, de azt hat hónappal később vissza is vonták. Így Görögország az egyetlen OECD-tagállam, amely nagyon magas adót vet ki a reklámokra: 20%-ot minden sajtóhirdetésre és 21,5%-ot a televízióra és rádióra. Ugyan gazdasági szempontból ennek a szabályozásnak adószerű hatása van a reklámozásra, Görögország esetében a „reklámdíj” megnevezés helytállóbb lenne, mivel az ebből származó bevételeket az újságok, magazinok, televízió- és rádióállomások alkalmazottainak egészségügyi juttatásaira és nyugdíjalapjára fordítják. Ebben a fejezetben a két törvénynek – L2429/1996 és L2328/1995 – a versenyre gyakorolt számos és messzeható negatív következményét elemezzük.”

A tanulmány az osztrák és a floridai példa gazdasági hatásairól is szól:

Az osztrák példa óvatosságra int. 2000 előtt minden szövetségi államban különböző reklámadó-mérték volt érvényben, így a harmonizációval egyes régiókban emelkedett, máshol csökkent a hirdetések költsége. Ferdinand Rauch 2013-ban az egyes államok tapasztalatát összevetve részletesen megvizsgálta a hirdetés határköltsége változásának hatását a reklámköltésre és a fogyasztói árakra. Megállapításai szerint

  • 1%-os növekedés a hirdetési költségekben 1,6%-kal csökkentette a reklámkiadásokat azon cégek körében, akik nem léptek ki teljesen a reklámpiacról
  • a reklámköltségek növekedése 17,5%-kal növelte a cégek kilépését a hirdetési piacról
  • becslése szerint, ha az 5%-os adót eltörölték volna, az árak átlagosan 0,25%-kal csökkentek volna nemzetgazdasági szinten.

Az amerikai példa még drámaibb. A reklámadó 1987-es bevezetését követő negyedévben 14.000 állás szűnt meg Floridában, és a 30 hónapos becslés összesen 57.000-es csökkenést jelzett előre, ahogyan az érintett cégek (elsősorban a reklámpiacról) a szomszédos államokba vándoroltak, elkerülendő az extra terhet. Ugyanakkor az adóhatóság képtelen volt érvényt szerezni a törvénynek: miután 12 millió magazinhirdetés tranzakciós adatait feldolgozták, arra jutottak, hogy az adminisztratív költségek meghaladják az adóbevételeket. Azóta már 40 tagállam fontolta meg, majd vetette el a reklámadó bevezetését.

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom