Kövess minket!

Médiapiac

Rejtélyek vonzásában

„Mindig izgat a lehetőség, hogy felfedezhetem az ezerarcú, sokszor megközelíthetetlen, karizmatikus hősök ezeregyedik arcát, új területeken is kalandozhatok: a lélek rejtelmes világában” – mondja Baló Júlia, akinek magyar és világhírű művészekkel készült interjúi etalonnak számítanak az újságírószakmában. Ahhoz, hogy az alanyai kendőzetlenül őszintén beszéljenek, neki is annak kell lennie. Magam is bármiről kérdezhettem, egyetlen dolgot kivéve: a családját ért tragédiáról.

Hogyan képzeljem el a fiatal Baló Júliát?

Tizennyolc éves koromtól dolgoztam: tolmácsoltam, tanítottam, írtam, és munka mellett két diplomát szereztem. A legnagyobb magyar színészek közül néhányan életre szóló barátságukkal tiszteltek meg. Csakúgy, mint két-három világsztár. Huszonegy évesen a Kékszakáll című nemzetközi filmprodukcóban tolmácsoltam. A főszereplő: Richard Burton. Három hónapig tartott a forgatás, filmcsillagok jöttek-mentek. Megtörtént, hogy beléptem a szálloda liftjébe, mellettem: Ringo Starr, Grace Kelly és Raquel Welch… A teremben a születésnapját ünneplő Elizabeth Taylor fogadta a vendégeket.

Úgy tudom, a könyvek, a színház és a film már gyermekkorodban rendkívül nagy hatást gyakoroltak rád. Később ezen területek képviselői lettek az interjúalanyaid. Menekültél a valóság elől?

Tekintélyelvű, poroszos neveltetésben részesültem: ítélkezés, bírálat, kritika rendszeresen – dicséret soha. Soha. Így aztán nem is bíztam el magam. Semmilyen fegyelmezéssel, büntetéssel nem tudtak megtörni, bármilyen módszert is alkalmaztak. Viszont megtanultam a félelmet.

A papám egyetlenegyszer beszélgetett velem. Felnőttkoromban, amikor már beteg volt, meglátogattam a szülői házban: szomorú csodálkozást láttam a szemében, miközben engem hallgatott.

A végtelen türelmű nagymamámnak köszönhettem az életemet megmentő irodalmat. Ő vezetett a mesék, majd a romantikus nagyregények világába. Már rég a regényeket bújtam az általános iskolában, de a meséktől még mindig nem vettem búcsút. Ma is hallom a hangját, ahogy felolvasott nekem: ha kértem, akár háromszor megismételte a boszorkányos részt a Tündér Ilona és Árgyélus királyfi meséből. Másik valóság kapuját nyitotta meg előttem, ahol iránytűre, vigaszra, kapaszkodóra leltem.

Kilenc-tíz évesen pedig már rendszeres színházlátogató lettem: szüleim kedves ismerőse, a Vígszínház híres titkárnője, Kovács Alice ültetett le minket az igazgatói páholyban, és mindig kaptunk tőle szépen csomagolt csokoládét, konyakos meggyet.

Mikor lett az újságírás meghatározó az életedben?

Amikor megszülettem. A szüleim újságírók és műfordítók voltak, édesapám alapította az Esti Hírlapot, amelynek főszerkesztője is volt.

Mi jelentette a motivációt a televíziós újságírószakma felé?

Már a nagy múltú hetilap, a Film Színház Muzsika kezdő munkatársaként ért a felkérés a Magyar Televízió Színházi Album műsorának főszerkesztőjétől, hogy szeretné, ha műsort vezetnék, interjúkat készítenék. Így kezdődött a huszonöt éven át tartó kapcsolatom a televízióval. Kezdetben portréinterjúfilmeket, majd önálló tévésorozatokat készítettem szerkesztő-riporter-forgatókönyvíró-műsorvezetői pozíciókban: Hollywoodi interjúk, Sztárportrék, Forgatás közben, Színház, Púder, Duett, Interjú, Piknik, Nyugtató…

A világsztár-portréinterjúfilmjeimben olyan művészkiválóságok szerepeltek, akikkel a magyar riporterek közül – rajtam kívül – senkinek sem sikerült találkozni.

Volt olyan szakmai előképed, akire felnéztél, akit munkássága vagy a munkához való hozzáállása miatt tiszteltél?

A mamám a magyar nyelvtan, nyelvhelyesség, stílus ismeretében szinte tévedhetetlen. Az édesapám hat nyelven beszélt, rendkívüli szakmai ismerettel, óriási tudással rendelkezett. Tiszteltem, tisztelem őket. Bár elképesztőnek találták, hogy engem nem érdekeltek a hírek, a politika, és napilapokat sem olvastam. Úgy gondolták, hogy ilyen mentalitással nem sokra viszem.

Hálás vagyok egy telefonhívásért Szinetár Miklósnak, aki a televízió elnökhelyetteseként is remekelt. A Richard Burton-interjúfilmet csak nyolc hónappal az elkészülte után – kizárólag Szinetár Miklós közbenjárására – tűzte műsorra az akkori tévé-programigazgató: karácsony másnapjának estéjére. Családi körben néztük, éppen lement a végestáblista, és furcsa, kényelmetlen csend kezdett otthon kialakulni, amikor is, az adás után rögtön – felejthetetlen, elegáns gesztusként – Szinetár Miklós felhívott telefonon, és ezt mondta: „Gratulálok! A Magyar Televízióban ilyen interjú még nem hangzott el.”

Mivel Richard Burton ez idő tájt megközelíthetetlen volt, a BBC meg akarta vásárolni a portréinterjúfilmet. Ám megkeresésükre az akkori kereskedelmi igazgatótól azt a választ kapták, hogy „a nemzetközi kópia elveszett”. Két év múlva előkerült.

Baló Júlia (Fotó: Valuska Gábor)
Baló Júlia (Fotó: Valuska Gábor)

Milyen emberi és szakmai képességeid révén érted el, hogy akár a magyar, akár a világsztár interjúalanyaid egyenrangú partnerként kezeljenek?

Mindig nagyinterjúkat készítettem: sokszor többórás beszélgetésekre ültünk-ülünk le. Az öt-tíz perces villáminterjú nem az én műfajom. Csak kölcsönös tisztelet alapján lehet ennyi időt, figyelmet szentelni egymásra.

Amikor a legnagyobb tévécsatornák, a leghíresebb lapok munkatársai állnak sorban, hogy találkozhassanak az adott művésszel, s nekem mondja azt, hogy rendben, meglesz az interjú – az döntés. Az övé. Jack Lemmon, Richard Gere, Neil Simon – sorolhatnám hosszasan. Nagyon sok világsztárral, művészkiválósággal találkoztam, készítettem hosszabb, mélyinterjút – mindegyik megszervezése külön történet.

Soha senkinek nem kellett fizetnem az interjúért. Sőt! Gregory Peck például egy lakosztályt foglalt le a felvétel idejére New Yorkban a Waldorf Astoria Szállóban kedves gesztusként…

Megtörtént – többször is –, hogy magyar kiválóság senkivel nem volt hajlandó szóba állni, én felhívtam: igent mondott. Ismert ugyanis…

Ezek az emberek rengeteg fájdalmat, méltatlan helyzetet, rosszindulatot, gonoszságot megélnek, mire tartósan – ha úgy tetszik – trónra kerülnek. Nagy emberismeretre tesznek szert. Elég egy perc, egy gesztus, és tudják kivel állnak szemben.

Az HBO producerhölgye például miután látta a Hollywoodi interjúk sorozatomat, azt mondta nekem, hogy Amerikában vörös szőnyeggel fogadnának érte… Később pedig felkért, hogy készítsek interjút a Sztálin című filmjük főszereplőivel, mert ő nem tud: nem állnak vele szóba! A forgatás helyszínén, a felvétel szünetében egyeztettem Maximilian Schell-lel, majd Robert Duvall címszereplővel – és elkészültek az interjúk.

Az interjúalanyaid többnyire férfiak. Miért?

Mindig izgat a lehetőség, hogy felfedezhetem az ezerarcú, sokszor megközelíthetetlen, karizmatikus hősök ezeregyedik arcát, új területeken is kalandozhatok: a lélek rejtelmes világában…

De kedveztem a hölgyeknek is: a Púder sorozatot, amelynek ötletadója, forgatókönyvírója, szerkesztője és rejtett műsorvezetője voltam, hét évig a legnézettebb női műsorként sugározta a Magyar Televízió. Persze a férfiakat is érdekelte. Hatására négy tévé- és két rádióműsor-sorozat készült.

Rendszeresen dolgoztál a Playboynak is.

Az első évfolyamában, amikor a legjobb magyar művészeti lapként tartották számon a magazint. Kiváló kollégák hívtak meg alapító munkatársnak: két rovat szerkesztése és megírása – színház és filmforgatás –, valamint több alkalommal a nagyinterjúk elkészítése volt a feladatom. Egy év múlva tulajdonosváltás történt, s az alapítók nem maradtak ott. Így én sem. Bár amikor felkért az új tulajdonos, hogy készítsek nagyinterjút a pár napig Budapesten tartózkodó Sylvester Stallonéval, megtettem.

A rendszerváltást követően lettél szabadúszó. Mi indokolta a döntésed?

1989-ben megszűnt a Film Színház Muzsika hetilap, amelynek ekkor már főmunkatársa voltam. Ott is, tizenöt éven át, mindig azzal készíthettem interjút, akivel akartam. Ez számomra fontos, én ugyanis nem vagyok a szakma iparosa.

Több érdekes felkérést kaptam, így például amerikai női magazin induló magyar kiadásának főszerkesztői állására, de engem nem vonz, hogy másokat irányítsak, felelősséget vállaljak emberekért, esetleg tőlem idegen feladatokért. Színházi nyelven szólva: a jó szerepek érdekelnek, nem a színház igazgatása.

Soha nem ambicionáltad, hogy a kereskedelmi médiában is kipróbáld magad?

A Púder hét éve alatt sok tapasztalatot szereztem, hihetetlen alacsony költségvetésből készült a műsor. Azt a munkát, amit én végeztem benne, ma talán tizenöt-húsz ember tenné… Nincs érzékem, türelmem az üzlethez, a menedzseléshez.

Lehet, hogy tőlünk nyugatabbra éppen most lennél a csúcson. Hogy érzed, itthon kifutottad magad?

Még mindig futok. Ha meggondolom, mekkora volt a „nézettségem”, valahányszor az egyik legnagyobb kínai tévécsatorna, a CCTV készített velem interjút… Hm. Egymilliárd négyszázmillió ember közül biztosan több száz millióan látták.

Komolyra fordítva: talán csúcson érezhetjük magunkat, ha olyan lehetőséget szerzünk, amit más nem tud, ha olyan szinten felelünk meg a kihívásnak, ahogy csak mi tudunk. Ha éppenséggel azzal foglalkozunk, amit szeretünk!

Baló Júlia (Fotó: Valuska Gábor)
Baló Júlia (Fotó: Valuska Gábor)

Korábban azt mondtad, a titokzatosság vonzott az interjúalanyaidhoz. Jól sejtem, hogy ugyanez terelt a keleti filozófia felé is?

Több mint másfél évtizede találkoztam a most negyvenöt éves Shi Xing Honggal, a kínai Shaolin templom egyik legelismertebb, leghíresebb nagymesterével. Ő a főhőse a Tigrismester című dokumentumregényemnek.

Sokat tanultam és tanulok tőle – életvitelben, gondolkodásmódban – mind a mai napig. Így értékelhetem éles eszét (az egyik legokosabb ember, akivel valaha találkoztam), bátorságát, rettenthetetlen küzdőszellemét, nyugodt bölcsességét, konfliktusmegoldó készségét és a sajátos módot, ahogy álmait cselekedetté formálja. A kínai harcművészet hazai kiválóságait is nagyra tartom. Barátságuk megtiszteltetés számomra.

Kétszer is eleget tettem a nagymester meghívásának, s élveztem vendégszeretetüket Kínában, a Saolin templomban, Dengfengben és Guangzhouban. Egy alkalommal egyedül mentem a piacra, ahol az egyik kofa – noha nem vásároltam tőle semmit – megdicsérte a „putonghua”, azaz mandarin kiejtésemet, pedig csak alapszinten tudok kínaiul.

Te készítetted az utolsó megjelent interjút Latinovits Zoltánnal, amelyet azzal a kérdéssel zártál: „Mivel fejezzük be ezt a beszélgetést?” Most én is ezt kérdezem tőled.

„Szállani, szállani, szállani egyre, / Új, új Vizekre…”

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/6. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Tovább szólhat az Első Pesti Egyetemi Rádió

Két adóval is ideiglenes hatósági szerződést kötött a Médiatanács.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Hatvannapos ideiglenes hatósági szerződést köt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Media Universalis Alapítvánnyal, így az Első Pesti Egyetemi Rádió augusztus 1. és szeptember 29. között továbbra is hallható lesz a kisközösségi Budapest 97,0 MHz-es frekvencián – tájékoztatta az NMHH Kommunikációs Igazgatósága az MTI-t.

A Budapest – Astoria telephelyre vonatkozó eljárásban pályázott a Media Universalis Alapítvány, erre tekintettel született a hatvannapos ideiglenes hatósági szerződés.

Szolgáltatói kérelem alapján szintén ideiglenes, 180 napra szóló hatósági szerződés megkötéséről döntött a grémium a Golden Talk Hungary Kft.-vel, amely így szeptember 1. és 2022. február 27. között a Marcali 88,0 MHz-es helyi frekvencián működhet kereskedelmi jelleggel, Rádió Plusz néven.

A szolgáltató kérelmére a Médiatanács engedélyezte, hogy a Karc FM Média Kft. szolnoki, veszprémi, békéscsabai, egri, szekszárdi, salgótarjáni, szentesi és keszthelyi jogosultságai hálózatba kapcsolódjanak a Nyíregyháza 102,6 MHz-es jogosultsággal.

Szintén a szolgáltatók kérelmére engedélyezte a tanács, hogy a Best Radio Kft. Budapest 99,5 MHz – BEST FM és a P1 Rádió Kft. Pécs 101,7 MHz – 101,7 Pécs FM jogosultságai hálózatba kapcsolódjanak, így utóbbi augusztustól már 101,7 Best FM néven sugároz.

A testület elvégezte a Székesfehérvár 96,1 MHz és a Kiskőrös 91,7 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára beadott ajánlatok alaki vizsgálatát, és mindkét esetben hiánypótlásra szólította fel az egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt.-t.

Véglegesítette a tanács a körzeti Budapest 105,9 MHz és a helyi Veszprém 94,6 MHz rádiós frekvencia közösségi használatát célzó, valamint egy gyöngyösi telephely kisközösségi célú pályázati felhívását.

Elfogadta a Médiatanács a Budapest 102,1 MHz körzeti, valamint a Sopron 104,6 MHz és a Komló 91,4 MHz helyi vételkörzetre szóló pályázati felhívások tervezetét közösségi jellegű használatra.

A grémium figyelmeztette a FIX televízió szolgáltatóját, miután március közepén a Bóta café egyik adásában a műsort támogató, kávét forgalmazó cég termékeinek megvásárlására ösztönözte a nézőket, ami jogszabályellenes, emellett a műsorszám végén nem tüntette fel a termékmegjelenítésről szóló tájékoztatást sem.

A cseh társhatóság, az RRTV a Médiatanács által továbbított bejelentés alapján indított eljárásában megállapította a kiskorúakat védő cseh jogszabályok megsértését az AMC csatorna szolgáltatójánál. A cseh joghatóság alá tartozó, de Magyarországon sugárzó televízió júniusban A szem című filmet 19 órakor adta le a 22 óra és 6 óra közötti idősáv helyett, így veszélyeztette a gyermekek szellemi fejlődését, nyugtalanságot, félelmet, tartós szorongást okozhattak a film egyes részei.

Tovább olvasom

Médiapiac

Halló, itt Tokió! – Olimpiai műsorfolyam a Kossuth Rádióban

Élő tokiói helyszíni kapcsolás és sportos témák minden nap az ötkarikás játékok ideje alatt a Kossuth Rádióban, július 24-től két héten keresztül, hajnaltól délutánig.

Közzétéve:

Pixabay

Július 24-től az ötkarikás játékok ideje alatt minden nap hajnal 3 és 6 óra, valamint reggel 9 és délután 16 óra között jelentkezik a Kossuth Rádió Halló, itt Tokió! című műsora, amely egy több órás műsorfolyam lesz az olimpia ideje alatt.

„Ez idő alatt a Kossuth Rádió helyszínen tartózkodó négy kommentátora közvetíti majd a hallgatóknak az olimpiai eseményeket, főként a magyar vonatkozásúakat. Rugalmasan kezeljük a műsoridőt, hiszen változó hosszúságú lehet egy-egy kapcsolás, nem mindegy ugyanis, hogy egy hosszabb kézilabdamérkőzés, vagy egy rövidebb úszószám zajlik majd a helyszínen. Számítani lehet körkapcsolásokra is, kommentátoraink ugyanis más-más sportprogramra várják a Kossuth Rádió hallgatóit” – mondta Siklósi Beatrix csatornaigazgató.

A rádió magazinműsorai is igazodnak e jelentős eseményhez, tematikájukban a sport, az egészséges életmód, az olimpiák története, magyar vonatkozású sikerek is szerepelnek, de a rendező ország kultúrájához tartozó érdekességekről, történelméről, gasztronómiájáról is hallhatnak a Kossuth Rádióban.

A játék sem marad el, minden nap valamilyen olimpiai témájú kérdés hangzik el a műsorfolyamban, a leggyorsabb helyest választ adó hallgató pedig ajándékot kap.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A nyár legizgalmasabb fesztiváljairól tudósít a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV

Villáminterjúk, kulisszatitkok és élő pillanatok várják az M2 Petőfi TV és Petőfi Rádió közönségét az elkövetkezendő hetekben.

Közzétéve:

Pixabay

A csatornák a megszokott napi műsorterv mellett élőben jelentkeznek be a legszínesebb hazai fesztiválokról. A főpróba már megvolt: július 8. és 10. között a Bánkitó Fesztiválról adtak hangulatjelentést a nézőknek, a folytatás pedig még több izgalmas pillanatot ígér. A héten a Campus Fesztiválon, július 23. és 31. között a Művészetek Völgyében, július 29-én a Paloznaki Jazzpikniken, augusztus 25. és 28. között a Szegedi Ifjúsági Napokon, augusztus 18. és 21., valamint augusztus 25. és 28. között a 10 Nap Strandon lesz jelen az M2 Petőfi TV csapata.

A Petőfi Rádió ezek közül két helyszínen, a kapolcsi Művészetek Völgyében, valamint a balatonvilágosi 10 Nap Strand rendezvényen vesz részt – mondta el a Duna Televízió NYÁR 21 című műsorának vendégeként Béli Ádám, a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV csatornaigazgatója. Hozzátette, hogy együttműködnek a Hangfoglaló Programmal, amely felhívja a figyelmüket a fiatal tehetségekre.

A fesztiválokon egyfelől keressük a jövő előadóit és kapcsolódási pontot építünk ki velük a közmédiához. Szerettünk volna minél több helyre eljutni, miközben a tartalomszolgáltatásra helyezzük a hangsúlyt. A másik fontos célunk, hogy a közönség megismerje a saját arcainkat is, kiváltképp fontos ez a rádiós részről, hiszen ők a legtöbbször csak a hangjukkal szerepelnek. Majoros Rita és Bekker Dávid műsorvezetőinkkel találkozhatnak majd személyesen a fesztiválok látogatói

– tette hozzá Béli Ádám.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom