Kövess minket!

Médiapiac

A régi fegyverrel akarják lejáratni Magyarországot

A német propaganda nem csupán a náci Harmadik Birodalom idején működött, hanem előtte és annak bukása után is.

A borítóképen Heller Ágnes filozófus interjút ad a Deutsche Welle tévétársaság stábjának a Százezren az internetadó ellen, valamint a 60 ezren a Magánnyugdíjukért Facebook-csoport Tavasz jön - Orbán megy! elnevezésû tüntetésen Budapesten, a Kossuth téren 2015. február 1-jén. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A német média külföldre való terjeszkedésének egyik első példája a weimari köztársaságban működő Weltrundfunksender rádió volt, mely 1929-ben kezdte meg működését, és elsősorban a német emigránsokat kívánta megszólítani.

Az 1933-as nemzetiszocialista hatalomátvétel természetesen nem hagyta érintetlenül a külföldre sugárzó rádióadót, melyet propagandájuk szolgálatába állítottak Deutscher Kurzwellensender néven.

Az 1936-os berlini olimpia idején nagy figyelmet kapott a nemzetközi adó, a rádióban a játékok ideje alatt naponta több mint húsz hírműsor készült, angol, holland, spanyol és természetesen német nyelven.

A nemzetközi műsorszórás a világháború idején sem szűnt meg, sőt

egészen 1945 májusáig, a végső világháborús vereségig sugározta a náci propagandát.

Az amerikaiak „minden idők legnagyobb hazugsággyárának” nevezték a német rövidhullámú rádiót, a Deutscher Kurzwellensendert.

A világháborús vereség után nyolc esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra nemzetközi műsorszórás érkezzen Németországból, ekkor már a Deutsche Welle (DW) néven működő rádió segítségével.

Az adó egyre több nyelven és platformon kezdte sugározni adását, hamarosan pedig már magyar nyelven is gyártanak tartalmakat – írja a Híradó.hu.

Magyarul ugyan még nem, de Magyarországról már készítettek propagandisztikus riportot, amiért aztán sajnálkoztak ugyan, de a nyilvánvaló csúsztatások miatti bocsánatkérés továbbra is várat magára.

A DW a riportban ugyanis azt sugallta a felújítás kapcsán, hogy a magyar kormány a múltba akar visszatérni, a törekvése nacionalista.

A csatorna főigazgatója, Peter Limbourg nemrégiben bejelentette, magyar nyelvű tartalmakat is gyártanak majd, és ennek szükségességét azzal indokolta, hogy az európai történésekről szeretnének valós képet adni, és olyan, a magyar médiában szerinte kevésbe tárgyalt témákat is említett mint az emberi, kisebbségi jogok, LGBTQ-témák.

Egyértelmű és nyílt beavatkozás a német állami média részéről egy szövetséges ország belügyeibe

– értékelte Kiszelly Zoltán politológus a hirado.hu megkeresésére a Deutsche Welle terjeszkedését.

Példaként említette a Szabad Európa újraindítását, ami az amerikai érdekeket szolgálja ki.

Kiszelly Zoltán elmondta: a csatorna főigazgatójának kijelentése, mely szerint olyan témákat akarnak tárgyalni, melyekről a magyar médiában szerintük kevés szó esik, egyértelműen azt jelzi, hogy befolyást akarnak gyakorolni a jövő évi országgyűlési választásokra. Egyáltalán nem arról van szó, hogy színesíteni akarnák a médiapalettát, hiszen a főigazgató maga mondta, hogy hiánypótlást akarnak végezni Magyarországon.

A DW hasonlóan az Euronews-hoz egy választási év előtt kezd magyar sugárzásba. Utóbbi a migrációs válság idején egyértelműen bevándorláspárti riportokat készített, és a magyar kormány álláspontját igyekezett aláásni.

„Németországban és Franciaországban eközben minden eszközzel igyekeznek kiszorítani például a Russia Today műsorát, mondván, hogy az külföldi propaganda, de azt, hogy ők egy szövetséges országban kezdenek különböző adások sugárzásába, azt nem tartják beavatkozásnak vagy propagandának”

– hívta fel a figyelmet Kiszelly Zoltán.

Boris Kálnoky, a Die Welt korábbi budapesti és közép-európai tudósítója és a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy a német médiában íratlan szabályként ott van, hogy „Magyarországról vagy rosszat, vagy semmit”, aki pedig ezt a szabályt megszegi, arra rásütik annak a bélyegét, hogy a nacionalista, antiszemita erők mellett áll.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom