Kövess minket!

Médiapiac

A régi fegyverrel akarják lejáratni Magyarországot

A német propaganda nem csupán a náci Harmadik Birodalom idején működött, hanem előtte és annak bukása után is.

A borítóképen Heller Ágnes filozófus interjút ad a Deutsche Welle tévétársaság stábjának a Százezren az internetadó ellen, valamint a 60 ezren a Magánnyugdíjukért Facebook-csoport Tavasz jön - Orbán megy! elnevezésû tüntetésen Budapesten, a Kossuth téren 2015. február 1-jén. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A német média külföldre való terjeszkedésének egyik első példája a weimari köztársaságban működő Weltrundfunksender rádió volt, mely 1929-ben kezdte meg működését, és elsősorban a német emigránsokat kívánta megszólítani.

Az 1933-as nemzetiszocialista hatalomátvétel természetesen nem hagyta érintetlenül a külföldre sugárzó rádióadót, melyet propagandájuk szolgálatába állítottak Deutscher Kurzwellensender néven.

Az 1936-os berlini olimpia idején nagy figyelmet kapott a nemzetközi adó, a rádióban a játékok ideje alatt naponta több mint húsz hírműsor készült, angol, holland, spanyol és természetesen német nyelven.

A nemzetközi műsorszórás a világháború idején sem szűnt meg, sőt

egészen 1945 májusáig, a végső világháborús vereségig sugározta a náci propagandát.

Az amerikaiak „minden idők legnagyobb hazugsággyárának” nevezték a német rövidhullámú rádiót, a Deutscher Kurzwellensendert.

A világháborús vereség után nyolc esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra nemzetközi műsorszórás érkezzen Németországból, ekkor már a Deutsche Welle (DW) néven működő rádió segítségével.

Az adó egyre több nyelven és platformon kezdte sugározni adását, hamarosan pedig már magyar nyelven is gyártanak tartalmakat – írja a Híradó.hu.

Magyarul ugyan még nem, de Magyarországról már készítettek propagandisztikus riportot, amiért aztán sajnálkoztak ugyan, de a nyilvánvaló csúsztatások miatti bocsánatkérés továbbra is várat magára.

A DW a riportban ugyanis azt sugallta a felújítás kapcsán, hogy a magyar kormány a múltba akar visszatérni, a törekvése nacionalista.

A csatorna főigazgatója, Peter Limbourg nemrégiben bejelentette, magyar nyelvű tartalmakat is gyártanak majd, és ennek szükségességét azzal indokolta, hogy az európai történésekről szeretnének valós képet adni, és olyan, a magyar médiában szerinte kevésbe tárgyalt témákat is említett mint az emberi, kisebbségi jogok, LGBTQ-témák.

Egyértelmű és nyílt beavatkozás a német állami média részéről egy szövetséges ország belügyeibe

– értékelte Kiszelly Zoltán politológus a hirado.hu megkeresésére a Deutsche Welle terjeszkedését.

Példaként említette a Szabad Európa újraindítását, ami az amerikai érdekeket szolgálja ki.

Kiszelly Zoltán elmondta: a csatorna főigazgatójának kijelentése, mely szerint olyan témákat akarnak tárgyalni, melyekről a magyar médiában szerintük kevés szó esik, egyértelműen azt jelzi, hogy befolyást akarnak gyakorolni a jövő évi országgyűlési választásokra. Egyáltalán nem arról van szó, hogy színesíteni akarnák a médiapalettát, hiszen a főigazgató maga mondta, hogy hiánypótlást akarnak végezni Magyarországon.

A DW hasonlóan az Euronews-hoz egy választási év előtt kezd magyar sugárzásba. Utóbbi a migrációs válság idején egyértelműen bevándorláspárti riportokat készített, és a magyar kormány álláspontját igyekezett aláásni.

„Németországban és Franciaországban eközben minden eszközzel igyekeznek kiszorítani például a Russia Today műsorát, mondván, hogy az külföldi propaganda, de azt, hogy ők egy szövetséges országban kezdenek különböző adások sugárzásába, azt nem tartják beavatkozásnak vagy propagandának”

– hívta fel a figyelmet Kiszelly Zoltán.

Boris Kálnoky, a Die Welt korábbi budapesti és közép-európai tudósítója és a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy a német médiában íratlan szabályként ott van, hogy „Magyarországról vagy rosszat, vagy semmit”, aki pedig ezt a szabályt megszegi, arra rásütik annak a bélyegét, hogy a nacionalista, antiszemita erők mellett áll.

Médiapiac

A TV2 volt a legnézettebb csatorna ősszel

Az idei ősz a TV2 sikerszezonjának nevezhető, hiszen legutóbb 20 évvel ezelőtt fordult elő, hogy a csatorna kiemelt célcsoportjában, a 18-59 éves nézők körében teljes napon és főműsoridőben is a csatornatoplista élén végzett a szeptember-novemberi időszakban.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A főműsoridőben sugárzott saját gyártású műsorok mind hétköznap, mind hétvégén fantasztikusan teljesítenek, ennek köszönhetően a TV2 novemberben és a teljes ősz átlagában is piacvezető mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+), teljes napon és főműsoridőben is.

A főcsatorna eredményeinek köszönhetően a TV2 Csoport is kiemelkedően teljesít, hiszen a csatornacsalád novemberben is sikeresen őrizte meg piacvezető pozícióját mindhárom kiemelt korcsoportban teljes napon és főműsoridőben is

– áll a TV2 közleményében. 

A teljes őszi szezont, vagyis a szeptember elejétől november végéig terjedő időszakot vizsgálva a TV2 jelentős fölénnyel lett piacvezető mindhárom kiemelt korcsoportban teljes napon, hiszen átlagosan a 18-59 éves nézők 11,1%-a, a 18-49 éves nézők 11,2%-a, valamint a teljes lakosság 13,0%-a választotta a csatornát (RTL azonos sorrendben: 8,7%; 8,7%; 8,1%).

A TV2 főműsoridőben nyújtott teljesítménye szintén kimagasló,

hiszen az idei évet megelőzően utoljára 2002-ben birtokolta a piacvezető pozíciót a szeptember-novemberi időszakban mindhárom kiemelt korcsoportban. Idén ősszel ez a 18-59 évesek és a 18-49 évesek körében egyaránt 14,9%-os, a teljes lakosság tekintetében pedig 16,7%-os nézői részesedést jelent (RTL azonos sorrendben: 14,3%; 14,4%; 13,7%). Csoportszinten szintén sikeres őszt zárt a csatornacsalád, hiszen mind novemberben, mind pedig a három őszi hónap átlagában is a TV2 Csoport csatornáit választotta a legtöbb néző teljes napon és főműsoridőben is, mindhárom kiemelt korcsoportban – írja az Origo.hu, ahol a teljes cikk olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megnövekedett csomagforgalomra figyelmeztet az NMHH

A karácsony közeledtével csomagrendeléskor, illetve -feladáskor érdemes figyelni a pontos címzésre, igénybe venni a csaknem kétezer csomagautomatát, illetve figyelemmel kísérni a küldemény útját a szolgáltató honlapján.

Közzétéve:

Borítókép: Egy férfi csomagot vesz ki a Magyar Posta csomagautomatájából egy Váci úti bevásárlóközpontnál Budapesten, fotó: MTI/Marjai János

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében arra figyelmeztet: a csomagrendeléseket és -feladásokat érdemes minél korábbra időzíteni, mert karácsonyhoz közeledve egyre fokozottabb lesz a csomagforgalom mind az online kereskedőknél, mind pedig a postai szolgáltatóknál.

A pontos címzés segíti a küldemény gyors kiszállítását; a többlakásos társasházakban az épület-, emelet- és ajtószám nagyon fontos információ. Emellett hasznos megadni a címzett telefonszámát, e-mailcímét, hogy a szolgáltató fel tudja venni vele a kapcsolatot

– jegyezték meg.

Címzettként mindenki azzal segítheti a kézbesítő munkáját, ha a postaládán, csengőn jól olvashatóan szerepel a neve, és gondoskodik róla, hogy a postaláda jól megközelíthető legyen.

Az online vásárlással kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy elkerülhető a futárra várakozás, ha a házhoz való kézbesítés helyett a csomag kiszállítását csomagautomatába, csomag- vagy postapontra kérik. Az NMHH nyilvántartása szerint jelenleg 1941 automata működik Magyarországon – tették hozzá.

Kitértek arra, hogy ha valaki a Távol-Keletről vagy az Egyesült Királyságból, illetve más, EU-n kívüli országból szeretne ajándékot rendelni, tartsa szem előtt, hogy 2021. július 1-jétől minden ilyen országból érkező e-kereskedelmi küldemény automatikusan áfakötelessé vált, és vámeljárás alá esik. Ez azt jelenti, hogy megszűnt az unión kívülről érkező, 22 euró alatti áruk áfamentessége, a 150 euró feletti értékűekre pedig – a korábbiakhoz hasonlóan – vámot is kell fizetni. Hozzátették: a vámkezelés külön címzetti megbízás nélkül történik.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tragikus hirtelenséggel elhunyt a TV2 munkatársa

Góczán Flórián november 29-én hajnalban halt meg.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Tények.hu megírta, hogy az operatőr és dokumentumfilmes rendező 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd operatőrként dolgozott az egykori tudományos híradóban, a Deltában. Operatőrként több tucat dokumentumfilmhez kötődik a neve, ő rendezte az 1996-os A pech című kísérleti filmet, a Szimmetria, az Oly távol, messze van hazám…, valamint a 2007-es Ki vagyok én neked dokumentumfilmeket. Emellett forgatókönyvírója volt az 1996-os Boldog lovagok című játékfilmnek, írják.

Hozzátették: a TV2-ben a csatorna indulása, 1997 óta dolgozott operatőrként a Tények, az Aktív, a Napló, a Magellán és a Megasztár műsorokban.Rendkívül precíz és fegyelmezett volt munka közben, a maximalizmus jellemezte. Emellett páratlan humorával sokakat megnevettetett, írja róla a TV2.

A csatorna péntek este megemlékezést tartott a székház udvarán Góczán Flórián emlékére.

Tovább olvasom