Kövess minket!

Médiapiac

A régi fegyverrel akarják lejáratni Magyarországot

A német propaganda nem csupán a náci Harmadik Birodalom idején működött, hanem előtte és annak bukása után is.

A borítóképen Heller Ágnes filozófus interjút ad a Deutsche Welle tévétársaság stábjának a Százezren az internetadó ellen, valamint a 60 ezren a Magánnyugdíjukért Facebook-csoport Tavasz jön - Orbán megy! elnevezésû tüntetésen Budapesten, a Kossuth téren 2015. február 1-jén. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A német média külföldre való terjeszkedésének egyik első példája a weimari köztársaságban működő Weltrundfunksender rádió volt, mely 1929-ben kezdte meg működését, és elsősorban a német emigránsokat kívánta megszólítani.

Az 1933-as nemzetiszocialista hatalomátvétel természetesen nem hagyta érintetlenül a külföldre sugárzó rádióadót, melyet propagandájuk szolgálatába állítottak Deutscher Kurzwellensender néven.

Az 1936-os berlini olimpia idején nagy figyelmet kapott a nemzetközi adó, a rádióban a játékok ideje alatt naponta több mint húsz hírműsor készült, angol, holland, spanyol és természetesen német nyelven.

A nemzetközi műsorszórás a világháború idején sem szűnt meg, sőt

egészen 1945 májusáig, a végső világháborús vereségig sugározta a náci propagandát.

Az amerikaiak „minden idők legnagyobb hazugsággyárának” nevezték a német rövidhullámú rádiót, a Deutscher Kurzwellensendert.

A világháborús vereség után nyolc esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra nemzetközi műsorszórás érkezzen Németországból, ekkor már a Deutsche Welle (DW) néven működő rádió segítségével.

Az adó egyre több nyelven és platformon kezdte sugározni adását, hamarosan pedig már magyar nyelven is gyártanak tartalmakat – írja a Híradó.hu.

Magyarul ugyan még nem, de Magyarországról már készítettek propagandisztikus riportot, amiért aztán sajnálkoztak ugyan, de a nyilvánvaló csúsztatások miatti bocsánatkérés továbbra is várat magára.

A DW a riportban ugyanis azt sugallta a felújítás kapcsán, hogy a magyar kormány a múltba akar visszatérni, a törekvése nacionalista.

A csatorna főigazgatója, Peter Limbourg nemrégiben bejelentette, magyar nyelvű tartalmakat is gyártanak majd, és ennek szükségességét azzal indokolta, hogy az európai történésekről szeretnének valós képet adni, és olyan, a magyar médiában szerinte kevésbe tárgyalt témákat is említett mint az emberi, kisebbségi jogok, LGBTQ-témák.

Egyértelmű és nyílt beavatkozás a német állami média részéről egy szövetséges ország belügyeibe

– értékelte Kiszelly Zoltán politológus a hirado.hu megkeresésére a Deutsche Welle terjeszkedését.

Példaként említette a Szabad Európa újraindítását, ami az amerikai érdekeket szolgálja ki.

Kiszelly Zoltán elmondta: a csatorna főigazgatójának kijelentése, mely szerint olyan témákat akarnak tárgyalni, melyekről a magyar médiában szerintük kevés szó esik, egyértelműen azt jelzi, hogy befolyást akarnak gyakorolni a jövő évi országgyűlési választásokra. Egyáltalán nem arról van szó, hogy színesíteni akarnák a médiapalettát, hiszen a főigazgató maga mondta, hogy hiánypótlást akarnak végezni Magyarországon.

A DW hasonlóan az Euronews-hoz egy választási év előtt kezd magyar sugárzásba. Utóbbi a migrációs válság idején egyértelműen bevándorláspárti riportokat készített, és a magyar kormány álláspontját igyekezett aláásni.

„Németországban és Franciaországban eközben minden eszközzel igyekeznek kiszorítani például a Russia Today műsorát, mondván, hogy az külföldi propaganda, de azt, hogy ők egy szövetséges országban kezdenek különböző adások sugárzásába, azt nem tartják beavatkozásnak vagy propagandának”

– hívta fel a figyelmet Kiszelly Zoltán.

Boris Kálnoky, a Die Welt korábbi budapesti és közép-európai tudósítója és a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy a német médiában íratlan szabályként ott van, hogy „Magyarországról vagy rosszat, vagy semmit”, aki pedig ezt a szabályt megszegi, arra rásütik annak a bélyegét, hogy a nacionalista, antiszemita erők mellett áll.

Médiapiac

Kovács Zoltán: nevetséges történetet kreáltak a liberálisok Tucker látogatásából

Az államtitkár egy alternatív szalagcímet is felajánlott a média hazug munkatársainak.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Mint isnert, hazánkba látogatott Tucker Carlson, a világ egyik legmeghatározóbb médiaszemélyisége, aki augusztus 7-én, szombaton az MCC Feszten tart majd előadást. Carlson a Time szerint a legbefolyásosabb konzervatív gondolkodó az Egyesült Államokban, magyarországi látogatása alkalmából Orbán Viktor miniszterelnökkel is lehetősége volt találkozni, amiről a kormányfő maga is beszámolt a közösségi médiában.

Erre reagálva, a hazánkat korábban több alkalommal is becsmérlő CNN hazugsággal válaszolt, ugyanis idézték, Brian Stelter, a CNN egyik vezető tudósítójának és műsorvezetőjének Twitter-bejegyzését, amelyben arról panaszkodott, hogy Tucker Carlson egy „szélsőjobboldali” konferencián vesz részt. Ez azonban bizonyítottan nem igaz, hiszen a programot egyáltalán nem a szélsőjobboldali témák határozzák meg, a fellépők között pedig olyan emberek is szerepelnek, akik Orbán Viktor egyértelmű kritikusainak mondhatók.

Kovács Zoltán a Twitteren reagált

A liberálisok kreálmányaira válaszolt a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hivatalos közösségi-oldalán.

A politikus különálló bejegyzésekben osztotta meg gondolatait az esetről, amit egyszerűen csak „nevetségesként” jellemzett:

  • Magyarország Kormánya 2018-ban kötött szerződést a Policy Impacttel, ami 2019-ben lejárt. Ez az adat teljes mértékben nyilvános.
  • Mi oka lenne rá a kormánynak, hogy pénzt fizessen egy interjúért? Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai is rendszeresen kapnak megkereséseket. A valamit valamiért elvnek még a feltételezése is nevetséges.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár emellett egy alternatív szalagcímet is felajánlott a média munkatársainak:

Olyan újságírók vádolják összeesküvés-elméletekkel Tucker Carlsont, akik maguk is őrületes, jobboldali összeesküvéseket gyártanak a televíziós személyiség Magyarországi látogatása kapcsán.

Borítókép: Kovács Zoltán

Tovább olvasom

Médiapiac

Hitelesebb hírszolgáltatást tervez a Twitter

Megállapodást írt alá a Twitter az Associated Press (AP) és a Reuters hírügynökséggel, hogy azok segítsenek előmozdítani a pontos tájékoztatást a mikroblog- és közösségihálózat-szolgáltató platformján.

Közzétéve:

Pixabay

A Twitter bejelentése szerint közös projektjük kiszélesíti azt a már folyamatban lévő munkát, amely segíthet egyrészt megmagyarázni, hogy egyes témák miért válnak divatossá a Twitteren, másrészt megbízható forrásokból származó információkat, híreket szállítani és leleplezni a félrevezető tájékoztatást.

A hírügynökségek segítségével biztosítható lesz, hogy valós időben elérhetőek legyenek hiteles információk a frissen felmerülő, legfontosabb beszédtémákban. Ez különösen fontos lesz ott, ahol “tényeket vitatnak”, vagy amikor a társaság saját kurátori csapata nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel vagy nincs elég hozzáférése az adott témában készült megbízható jelentésekhez

– közölte a Twitter. A két hírügynökség feladata lesz az is, hogy segítsenek összefüggéseikbe helyezni a széleskörű érdeklődésre számot tartó témákat, köztük azokat, amelyek potenciálisan félretájékoztató információkhoz vezetnek – tették hozzá.

“Ez a munka a küldetésünk lényege” – mondta Tom Januszewski, az AP globális üzleti fejlesztésért felelős alelnöke egy nyilatkozatban. “Az AP régóta szorosan együttműködik a Twitterrel és más platformokkal is, a tényszerű újságírás hatókörének kiterjesztése érdekében” – fűzte hozzá Januszewski.
Hazel Baker, a Reuters felhasználók által generált tartalmak hírgyűjtéséért felelős vezetője kijelentette: “a bizalom, a pontosság és a pártatlanság áll a Reuters mindennapi tevékenységének középpontjában.”
A megállapodásba foglalt partnerség pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra. Az AP és a Reuters a Facebooknak is tényállításokat ellenőrző partnere.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Új kategóriával bővül a Televíziós Újságírók Díja

A napi sorozatokat is díjazzák a Televíziós Újságírók Díja gálaesten. Az idén bevezetett új kategóriával együtt így összesen 12 elismerést adnak át a szeptember 8-án rendezett ünnepélyes díjkiosztón. A díjra esélyesek névsorát egy hét múlva jelentik be a szervezők.

Közzétéve:

2021-ben immár nyolcadik alkalommal adják át a Televíziós Újságírók Díját. A szakma egyik legrangosabb értékmérőjének számító elismerést minden évben a tavalyi év legjobb hazai, szórakoztató műfajú televíziós teljesítményei – műsorok, sorozatok, műsorvezetők, zsűritagok és színészek – kapják.
Idén, a koronavírus járvány miatt a megszokott márciusi időpont helyett szeptember 8-án tartott ünnepélyes gálaesten 12 kategóriában hirdetnek győztest. Újdonság, hogy ezúttal a napi sorozatok legjobbját is díjazzák.

Az elmúlt évek trendje, hogy folyamatosan nő a magyar sorozatok száma, mely mostanában főleg a napi fikciónál mutatkozott meg. Tavaly már 6 napi széria került képernyőre és a következő években is évente legalább ennyi produkció várható ebben a műfajban. Ezért döntöttünk úgy, hogy mostantól külön kategóriát kapnak a napi sorozatok

– mondta Kenderessy Szabolcs, alapító, a SorozatWiki főszerkesztője.

A Televíziós Újságírók Díjának kategóriái: nagyszabású showműsor, vetélkedő, reality, talkshow, sorozat, napi sorozat, zsűritag, női műsorvezető, férfi műsorvezető, színésznő, színész, valamint mellékszereplő.
A díjat a legfontosabb szak- és hírmédiumok vezető újságíróinak szavazatai alapján ítélik oda. Idén a Televíziós Újságírók Díjának grémiumát a 24.hu, a Hír7, az Index, a Kreatív, a Marketing&Media, a Media1, a Médiapiac, az Origo, a SorozatWiki, a Színes RTV, a Telenovella-Epizód magazin, a Telex és a TVR-hét egy-egy újságírója alkotja.

Tovább olvasom