Médiapiac
Régen tényleg minden más volt?
Nem kell tartani a generációs szakadékoktól, a nemzedékek az idő előrehaladtával úgy is visszatérnek a „hagyományos” médiafogyasztáshoz. A fiatalok radikálisan másképp fogyasztanak médiatartalmakat, idővel a feje tetejére állítják a piacot. Évek óta hallhatjuk e két ellentétes állítást, de a Kantar Hoffmann adatai azt mutatják, a kérdéskör jóval összetettebb, és paradigmaváltásra lenne szükség a piacon.
Vajon a mostani 40–49 évesek tizenöt évvel ezelőtti, fiatalabb önmagukhoz képest jelenleg valóban mást és más módon használnak és fogyasztanak?
A tizenöt évvel ezelőtti 25–34 évesekhez mérten napjaink 25–34 évesei tényleg mást és más módon használnak és fogyasztanak?
Véleményem szerint ha azt szeretnénk megválaszolni, hogy valóban mást és másként használnak-e az emberek ma, mint régen, akkor egy olyan kohorszelemzést is el kell végezni, amelynek során egy adott generáció médiahasználatát tekintjük át egy meghatározott időszak alatt. A Target Group Index (TGI) adatbázis felhasználásával erre vállalkoztam annak érdekében, hogy a címben szereplő kérdésre a legkomplexebb módon válaszolni lehessen. Az elemzés fókuszába az 1968–1977 között születetteket helyeztem, akik 2017-ben voltak 40–49 évesek.
Jelenlegi média használati profiljukat vetettem össze a 2010-essel, amikor is 32–41 évesek voltak, illetve a 2003-assal, amikor még 25–34 éves fiatalok voltak. A 2000-es évek elejét szándékosan választottam, a proliferáció mértéke ekkorra már magas szintet ért el a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió piacán egyaránt. Az internet már érzékelhetően és értékelhetően fontos szerepet játszott, de nagy előretörése csak ezután (2003 után) következett be. Az elemzés másik dimenziójaként bemutatom a 2010-ben, illetve a 2017-ben 25–34 évesek e két évből származó adatait is, így a két megközelítés együttes értelmezése segít megválaszolni a címben felvetett kérdést.
Létezik egy olyan közhelyszerű megállapítás, hogy az életkor előrehaladtával az emberek médiahasználati szokásai is megváltoznak, ha úgy tetszik „öregesebb” lesz. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt ezt evidenciaként kezeltük, hiszen sokkal kiszámíthatóbb volt a társadalmi, kulturális tér és közeg (lásd a Turbulencia című keretes írást). Joggal merülhet fel tehát a kérdés, hogy igaz-e ez a paradigma, vagy pedig akkora változást éltünk meg az elmúlt tizenöt-húsz év során, hogy immáron nem tekinthető érvényesnek?
Turbulencia
Ahhoz, hogy változásról, pláne jelentős mértékű változásról beszélhessünk, hogy ez ügyben következtetéseket vonhassunk le, a következő tényezőkre (is) tekintettel kell lennünk:
- Az internetpenetráció az elmúlt tizenöt évben jelentősen megugrott.
- A technológiai fejlődés következtében olyan eszközök terjedtek el villámgyorsan, amelyek a médiahasználatra is erősen kihatottak (például az okostelefonok és a tabletek, melyekkel az internetes tartalmakat nézni, olvasni és hallgatni is lehet).
- A közösségi média belépése az életünkbe: a közösségi média (elsősorban természetesen a Facebook) ma már nem arról szól, mint amiről tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt, teljesen átalakította a szerkesztett tartalmak használatát.
- Turbulens piac: lehetetlen számba venni, hogy milyen erős médiamárkák estek ki a piacról az elmúlt tizenöt év során (Danubius, Sláger, Neo FM, Class FM, Juventus, Népszabadság, TV3 stb.), illetve milyen formátumbeli és/vagy ideológiai átalakuláson mentek keresztül az egyes médiumok.
Mélyen gyökerező értékek
Egy ilyen jellegű kérdés megválaszolása során kiindulópont lehet, hogy változnak-e az emberek attitűdjei, habitusa, értékei.
A TGI márkahasználati szegmentációja alapján a válasz: nem. Vagyis a 2003-ban 25–34 évesek (azaz az 1968– 1977 között születettek) generációjának márkahasználati profilja – amely összetett, képzett változóként kitűnően írja le a viselkedésünket, értékeinket, habitusainkat – érdemben semmit sem változott tizenöt év alatt. Hozzátehetjük ehhez még azt is, hogy az elemzésbe kontrollként bevont, 2010-ben, illetve 2017-ben 25–34 évesek korcsoportjában is hasonló megoszlásokat tapasztalhatunk, azaz mélyen gyökerező, alapvető kulturális-társadalmi értékekről beszélhetünk, amelyek elmozdulása csak lassan következik be. (Lásd az alábbi ábrát.)
 |
Megállapítható, hogy az emberek alapvető fogyasztói életstílusa konstans, azaz önmagában ez más jellegű médiahasználatot nem magyaráz. Ez ugyanakkor előrevetíti azt is, hogy mivel ezek a típusok „kortalanok” – hiszen a 25–34 évesek körében hasonló értékeket mértünk 2003-ban, 2010-ben és 2017-ben is –, a médiahasználatát módját és jellegét nem életkori, hanem komplex tipológiák alapján kell és lehet értelmezni, a tartalomszolgáltatóknak pedig optimalizálni.
Ebből adódik, hogy egy meglévő igényre reagáló, egy adott fogyasztói típust kielégíteni kívánó médium közönsége pusztán az életkor változásával nem kell hogy megváltozzon. Tizenöt év alatt ugyan idősödhetett a közönség, de az alapértékek változatlansága miatt ugyanúgy ugyanazt a rádiót, tévécsatornát, magazint vagy weboldalt hallgatják/nézik/ olvassák. Mivel azonban a médiapiacon – mint már írtuk – gyökeres átalakulások mentek végbe (márkák jöttek és mentek), tanácsos az egyes médiatípusokat egyben kezelve meggyőződni ezen állítás helytállóságáról.
Kortalanok, de…
Éppen a jelentős változások miatt a TGI-adatbázisban idősorosan elérhető, médiahasználathoz kapcsolódó attitűd jellegű kérdéseket is megvizsgáltuk (lásd a következő oldal felső ábráját). Ebből többféle következtetést is le lehet vonni:
- Ezen kérdések is „kortalanok”, példának okáért a 2017-ben 25–34, illetve 40–49 évesek véleménye között nem tapasztalhatók markáns különbségek.
- Ugyanez igaz az 1968–1977 között születettek 2003-as, 2010-es és 2017-es véleményére.
- Az olyan kérdésekben, amelyek már inkább a használat intenzitására fókuszálnak, eltéréseket mutatnak az adatok. Az új technológia és egyben média típus, az internet térnyerése mind a kohorszvizsgálatban (1968–1977 évesek követése), mind az aktuális fiatalok adatainak összevetése révén nagyon jól nyomon követhető.
Számtalan hírt olvashatunk a magyarnál fejlettebb piacok esetében arról, hogy a „hagyományos” médiatípusok (rádió, sajtó, tévé) használata, fogyasztása önmagában nem csökken, sőt esetenként (például a rádió Nagy-Britanniában) növekszik is.
 |
A platformok ugyanakkor egyre töredezettebbek/változatosabbak lesznek, a digitális láb a „hagyományos” médiatípusok esetében egyre fontosabbá válik. Egy korábbi svájci kutatás tapasztalatai alapján 2017 szeptemberében végeztünk egy teljesen új típusú médiahasználati kutatást. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek fogyasztanak-e audio-, video- és írott tartalmakat, a másodlagos szempont pedig azt volt, hogy ezt milyen módon, milyen eszközön vagy platformon teszik.
A svájci kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a médiahasználat (szerkesztett tartalmak hallgatása, olvasása, nézése) egyáltalán nem csökkent, ugyanakkor a fogyasztás módjában, jellegében a digitális megoldások és technológiák mind a rádió, mind a sajtó, mind pedig a televízió esetében egyre fontosabbá váltak.
Itthon nem állnak rendelkezésre idősorosan ilyen jellegű kutatási adatok, így ilyen jellegű összevetéseket a hazai piacra vonatkozóan nem lehet tenni. Az adatokból viszont látható, hogy sokkal többen rádióznak, tévéznek, olvasnak annál, mint amekkora fogyasztótáborról a „hagyományos” médiatípusok közönségkutatásai (rádióhallgatottsági, olvasottsági, tévénézési kutatások) adatai szólnak.
Mindez persze további kérdéseket is felvet.
A kutatási adatok alapján nemleges a válasz. Logikusabbnak és életszerűbbnek tűnne a három alapvető médiahasználati módra fókuszálva (audio-, video- és írott tartalom fogyasztása), illetve platformok szerinti használatot mérni. Ez teljes körű paradigmaváltás lenne a médiapiaci gondolkodásban és a médiakutatásban egyaránt.
 |
Figyelemre méltó, hogy a már hivatkozott, fejlettebb piacokon ennek jelei mutatkoznak már, elegendő csak a hirdetésértékesítésben bekövetkezett modellváltásokra (márkaalapú értékesítés, ahol másodlagos szempont a platform/eszköz) vagy akár a Kantar Media Norvégiában bevezetett egyforrású, az in-home és out-of-home tévé- és online használatot egyben mérő projektjére gondolni.
A generációk megértéséhez (is) egyértelműen indokoltnak tűnik ennek elfogadása és alkalmazása.
 | Perjés Tamás
|
A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.
A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.