Médiapiac
Reagált a Direkt36 a Soros-listára
Zoom: Két év is kiszabható a Figyelő Soros-listája miatt – a lap megkereste dr. Magyar Györgyöt. A többi érintett is reagált.
A Direkt36 közleményt küldött ki a mai Figyelőben megjelent Soros-listával kapcsolatban, melyet változtatás nélkül közlünk:
„Ma reggel a Figyelő nevű kormányközeli lap közölt egy cikket (majd azt teljes egészében átvette az Origo is), amelyben felsorolták számos olyan ember nevét, akik a lap szerint Soros Györgynek dolgoznak Magyarországon. A cikk utalt arra, hogy ezek az emberek azonosak lehetnek az Orbán Viktor által emlegetett, Sorosnak dolgozó „zsoldosokkal”. A lap felsorolása tartalmazta a Direkt36 munkatársainak nevét is. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnénk megjegyezni:
A nonprofit szervezetként működő Direkt36 valóban kapott támogatást több nemzetközi alapítványtól, köztük a Soros György által létrehozott Open Society Foundationstől. A támogatás az általános működésünket segítette, soha nem kaptunk semmilyen kérést arra vonatkozóan, hogy miről és hogyan írjunk. Mivel átláthatóan működünk, ezért az összes alapítványi támogatást kezdettől fogva feltüntettük a weboldalunkon, és számos alkalommal nyilatkoztunk erről. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy támogatásra érdemesnek találtak bennünket olyan szervezetek – köztük az OSF is -, amelyek a szabadságjogokért és az emberi egyenlőségért küzdenek világszerte.
A Direkt36 a 2015-ös indulása óta jelentős mértékben támaszkodik az olvasók támogatására. Az elmúlt három évben több mint 3000-ren támogatták a működésünket, és tavaly már a tőlük érkező összegekből (néhány ezer vagy tízezer forint) fedeztük a költségeink közel felét. (Eközben az OSF-től kapott támogatás az összes eddigi bevételünk 14 százalékát tette ki.) Szerencsére, folyamatosan bővül a támogatói körünk, és bízunk benne, hogy ez folytatódni fog, hiszen a működésünknek ez a legerősebb biztosítéka.
A sors furcsa iróniája, hogy egyébként épp a mai napon érkezett egy újabb fontos visszajelzés a munkánk fontosságáról és hatékonyságáról. Az EU csaláselleni hivatala, az OLAF ismét egy olyan ügyben állapított meg visszásságokat, amelyek egy részét korábban a Direkt36 tárta fel. Tavaly a Forbes magazinnal együttműködve mutattuk be, hogy milyen gyanús befektetések történtek egy uniós támogatási programban. A 24.hu által megszerzett OLAF-jelentésben visszaköszön több részlet a cikksorozatunkból. A részleteket ebben a cikkben foglaltuk össze.”
A Zoom.hu eközben megkereste dr. Magyar Györgyöt, hogy a lista megjelenésének jogi következményeiről faggassa: „A Figyelőben megjelent cikk és »lista« borzalmas történelmi emlékeket idéz. Éppen a történelmi emlékek és az azóta végbemenő társadalmi és jogfejlődés eredménye az, hogy a jó hírnevet sértő, illetőleg a becsület csorbításra alkalmas állítások, egyéb magatartások jogi eszközökkel szankcionálhatók.” – nyilatkozta a jogtudó szakember a portálnak.
Hozzátette: „Ezek a bűncselekmények csak magánindítványra, egy, illetőleg két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetőek, de a bírói gyakorlatban nem jellemző a szabadságvesztés főbüntetés alkalmazása az ilyen cselekményeknél.”
A Zoom.hu összeszedte a további reakciókat, melyek itt ovashatók.
Médiapiac
Eladó a brit Telegraph-lapcsoport
Eladó az egyik legbefolyásosabb brit lapcsoport, a Telegraph Media Group, miután jelenlegi tulajdonosát, a B.UK nevű holdingot a cég legnagyobb hitelezője, a Lloyds bankkonglomerátum csődgondnokság alá helyezte.
A B.UK lapportfoliója, amelynek legfőbb tagja a The Daily Telegraph és a The Sunday Telegraph, a két legnagyobb konzervatív brit napi-, illetve vasárnapi lap, valamint a The Spectator magazin, 2004 óta a Barclay család kezében van.
Sir David és Sir Frederick Barclay milliárdos testvérpár annak idején adósságátvállalással együtt 729,5 millió fontért (313 milliárd forint) vette meg a Telegraph-lapcsoportot.
Ez a legnagyobb összeg, amelyet brit lapkiadó vállalatért valaha kifizettek.
A portfolió korábban a brit-amerikai-kanadai Hollinger International tulajdonában volt. A kiadói csoport azonban – miután egykori elnöke, Lord Conrad Black ellen pénzügyi visszaélések gyanúja merült fel – 2003 novemberben piacra dobta a brit érdekeltséget, amelyet a Barclay testvérek vásároltak meg.
Sir David Barclay két éve elhunyt, és azóta fia, Aidan Barclay vezeti a médiaüzletágat a B.UK holding tulajdonában lévő Press Acquisitions nevű vállalaton keresztül.
A cég azonban elemzők becslése szerint félmilliárd fonttal tartozik a Lloyds bankcsoportnak, amely a szerdán bejelentett csődeljárás nyomán – a BBC brit közszolgálati médiatársaság értesülése szerint – várhatóan ellenőrzése alá veszi a B.UK-t, így gyakorlatilag a Telegraph-portfolió átmeneti tulajdonosává válhat a holdingcég értékesítéséig.
A Barclay család szóvivője a BBC beszámolója szerint szerdán közölte, hogy a Lloyds bankkal szemben fennálló tartozás ügye “semmiféle módon nem érinti” a Telegraph Media Group pénzügyi stabilitását, az újságportfolió “rendkívül jól teljesít”.
Az 1855-ben alapított The Daily Telegraph és 1961 óta megjelenő vasárnapi testvérlapja, a The Sunday Telegraph hagyományosan a jelenleg kormányzó brit Konzervatív Párt támogatója.
A portfolió hetilapja, az 1828-ban alapított, szintén konzervatív irányultságú The Spectator a világ legrégebbi, jelenleg is megjelenő heti magazinja.
Borítókép: Az egykori Daily Telegraph Building, más néven Peterborough House, egy 1928-ban épült Art Deco irodaház, egyiptomi díszítéssel és monumentális oszlopos homlokzattal, a londoni Fleet Streeten
Médiapiac
Az Apple TV+ tartalmait vizsgálta a médiatanács
A helytelen korhatár-besoroláson túl a korhatár-minősítés sem volt jól látható helyen feltüntetve az Apple TV+ műsorkínálatot tartalmazó felületén – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy az Apple TV+ streamingszolgáltatáson elérhető médiatartalmak elemzése során a Cherry: Az elveszett ártatlanság című film korhatár-besorolása bizonyult jogsértőnek.
A közlemény szerint
a filmben ábrázolt témák (droghasználat, erőszak) meghaladták a “16 éven aluliak számára nem ajánlott”, azaz a IV. korhatári kategóriában még elfogadható szintet.
Jelezték: ha a médiaszolgáltató magyar joghatóság alá tartozna, a film 18 éven aluliak számára nem ajánlottnak, azaz V. korhatári kategóriába tartozónak minősülne.
A hatályos szabályozás szerint a streamingszolgáltatóknak a szolgáltatás műsorkínálatát tartalmazó felületén a korhatári minősítést jól láható módon fel kell tüntetniük, azonban ez az Apple TV+ felhasználói felületén nem teljesült – írták.
Mivel az Apple TV+ szolgáltatója Írországban bejegyzett társaság, a médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a Broadcasting Authority of Ireland (BAI) társhatóságot, és kéri a szükséges intézkedések megtételét.
Közölték azt is, hogy bejelentés alapján vizsgálta a médiatanács az Epic Drama csatornán április 25-én sugárzott “Agatha Christie Marple sorozata” 4. évadának 1. epizódját.
A szolgáltató a kora esti műsorsávban (17.55 órai kezdettel), korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető minősítéssel tette közzé az epizódot.
A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a műsorszámot a szexualitás bemutatása miatt a szolgáltatónak “16 éven aluliak számára nem ajánlott”, azaz IV. korhatári kategóriába kellett volna sorolnia, ennek megfelelően pedig a késő esti műsorsávban, 21 óra után sugározni.
A médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a görög társhatóságot (The National Council for Radio and Television – NCRTV), és kéri a szükséges intézkedések megtételét.
Kitértek arra is, hogy számos szerződéses vállalását nem megfelelően teljesítette a helyi vételkörzetű Körmend FM kereskedelmi rádió szolgáltatója – állapította meg a médiatanács a rádió február 1. és 7. közötti műsorának hatósági ellenőrzése után.
Hiányosságok mutatkoztak a közszolgálati célokat szolgáló és a helyi közélettel foglalkozó műsorszámok arányában, de a hírműsorok, a nemzetiségi műsoridő és a szöveg arányára vonatkozó vállalások terén is.
Emellett a rádió túllépte a zenei művek arányára vonatkozó vállalását, miközben a magyar zenei művek aránya nem volt elégséges.
A műsorszámok ismétlése is több volt, mint a szerződésben meghatározott – tették hozzá.
A testület bírságot szabott ki a szolgáltatóval és a jogsértés ismételtségére tekintettel annak vezető tisztségviselőjével szemben is.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is, a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: jelenet a Cherry: Az elveszett ártatlanság című filmből
Médiapiac
Harry herceg: Törvénysértő módon gyűjtött rólam információkat a bulvársajtó
Harry herceg szerint a brit bulvársajtó már tizenéves kora óta törvénysértő eszközökkel gyűjtött róla és környezetéről bizalmas információkat, és ezeket számos cikkben meg is osztotta az olvasókkal – jelentette az MTI londoni tudósítója.
III. Károly király másodszülött fia, aki amerikai feleségével és két gyerekükkel Kaliforniában él, kedden a londoni felsőbíróságon
csaknem hat órán át vázolta a sajtóval, ezúttal mindenekelőtt a Daily Mirror című brit tömeglap kiadójával (Mirror Group Newspapers, MGN) szembeni vádjait.
A sussexi herceg pert indított az MGN ellen,
kártérítési kötelezettség megállapítása mellett azt is kérve, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénysértőnek a cég által kiadott lapok vele szemben alkalmazott korábbi információgyűjtő gyakorlatát.
Az eljárás keddi nyitónapjára beterjesztett 55 oldalas keresetében Harry ötven olyan újságcikket ismertet, amelyeket az MGN lapjai – a Daily Mirror mellett a Sunday Mirror és a The People – közölt.
Ezek a cikkek a herceg szerint olyan magánjellegű és bizalmas információkat tartalmaztak róla és ismerőseiről, amelyek annak idején nem voltak köztudomásúak, és amelyeket az ő tudomása szerint az alperes sajtótermékei törvénysértő módon szerezhettek.
Harry külön megemlíti, hogy amikor egykori barátnője, a zimbabwei születésű Chelsy Davy – aki nem élt folyamatosan Nagy-Britanniában – Londonba utazott, a Heathrow repülőtéren minden alkalommal a Mirror-csoport agresszív lesipuskás fotósainak hada várta, pedig nem volt közkeletű információ, hogy Chelsy mikor és melyik járattal érkezik.
Harry kirívó indulattal említette Piers Morgant, a Nagy-Britanniában széles körben ismert újságírót és televíziós személyiséget, aki annak idején a Daily Mirror főszerkesztője volt.
A herceg azzal vádolta meg keresetében Morgant “és újságíróinak bandáját”, hogy lehallgatták néhai édesanyja, Diana hercegnő magánjellegű és “érzékeny tartalmú” üzeneteit is.
“Ettől a gondolattól fizikailag rosszul vagyok, ugyanakkor még erőteljesebben elszántam magam arra, hogy számonkérjem a felelősökön, köztük Morgan úron gonosz, teljeséggel igazolhatatlan viselkedésüket”
– fogalmaz Harry a londoni felsőbírósághoz kedden benyújtott periratában.
130 éve nem volt ilyen
Az indulatos nyilatkozat nem véletlen, hiszen Harry herceg régóta nem titkolt mélységes ellenszenvet táplál a bulvársajtóval szemben, és a brit királyi családot ma is kísérti a néhai Diana hercegnőt szó szerint élete utolsó pillanatáig üldöző fotóshad nyomasztó emléke.
Harry és bátyja, Vilmos trónörökös édesanyját, III. Károly első feleségét, aki 1997-ben, egy párizsi autószerencsétlenségben vesztette életét, végzetes útján is több tucatnyi fotós követte motorkerékpáron, és többen közülük a roncsok között haldokló Dianáról is közeli felvételeket készítettek.
Az udvar nevében eljáró jogi képviselők már évekkel ezelőtt átiratban figyelmeztették az írott és az elektronikus sajtó szerkesztőségeit, hogy vagy önmérsékletet tanúsítanak, vagy bírósági eljárással lesznek kénytelenek szembenézni.
Harry herceg – akinek személyében 130 éve először vesz részt személyesen a brit királyi család valamely magas rangú tagja bírósági tárgyaláson – szerdán folytatja keresetének előterjesztését a londoni felsőbíróságon.