Kövess minket!

Médiapiac

Rám lehet lőni, de az újságíróimat hagyják békén – Boros Bánk Levente a Médiapiac elleni rágalmakról

Boros Bánk Levente személyében a napokban új tulajdonosa lett a Médiapiacnak, és a hozzátartozó internetes portálnak, a mediapiac.com-nak. Mivel az új vezető nem a belső köreikből érkezett, a baloldali média azonnal tüzelni kezdett, sorra gyártva a lejárató anyagokat. Ebben élen járt a Média1, amely úgy cikkezett a témában, hogy egyetlen egyszer sem kereste meg Boros Bánkot. Éppen ezért az Origo, pótolva ezt a hiányosságot, megkérdezte az új laptulajdonost, aki mesélt jövőbeni terveiről, céljairól, álmairól, a baloldali sajtó rágalmairól, és konkurensük komolytalanságáról.

Új tulajdonosa lett a Médiapiacnak, és mediapiac.com-nak: Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója vásárolta meg a kéthavonta megjelenő újságot, és a hozzá tartozó online felületet. A baloldali sajtó a vezetőváltás után azonnal teljes pályás letámadásba kezdett: futószalagon érkeztek a tulajdonos személyét, és a lap új irányultságát lejáratni szándékozó anyagok – számolt be róla az Origo.

Piaci űrt töltenének be

Mivel a témában sorra születtek a rosszindulatú cikkek úgy, hogy Boros Bánkot az égadta egy világon senki nem kérdezte meg, ezért megtette ezt az Origo.

Egy olyan szakmai újságot szeretnénk létrehozni, amely a magyar és a nemzetközi médiapiac működésének, történéseinek ad egy saját értelmezést

 

– ismertette az egyik legfontosabb célkitűzését Boros Bánk Levente, kiemelve, hogy mindezt “a bevett és a domináns balliberális értelmezéssel” párhuzamosan, vagy adott esetben azzal szemben képzeli el. Ez utóbbi kitételt azzal magyarázta, hogy a baloldal nem tűri, ha tőlük független emberek a világlátásukkal ellentétesen próbálják értelmezni a világ dolgait. Ezután részleteiben is kibontotta az új Médiapiac három lábból álló ars poeticáját:

  • a média és a médiaközeli kérdésekben a balliberális oldaltól független valóságértelemzést adjanak az olvasóknak;
  • bebizonyítsák, hogy a jobboldalon is tehetséges, jó tollú újságírók dolgoznak. Boros Bánk szerint erre azért van szükség, mert a balliberális oldal évtizedek óta kisajátítja magának a szakmát;
  • sajtóügyekben első kézből szerzett információkat, első közlőként tárjanak a nyilvánosság elé.

Pozícióvesztéstől tartanak

A Médiapiac azonnal össztűz alá került: sorban születtek az olyan cikkek a baloldali sajtóban, miszerint a kormányközeli Boros Bánk Levente megvette a Médiapiacot, majd egy nappal később mindenkit kirúgott. “Folyamatosan hazudnak” – így kommentálta a médiában megjelent állításokat az új vezető.

A hazugságsorozat annak köszönhető, hogy megijedtek. Féltik a monopolhelyzetüket, tartanak attól, hogy megjelenik egy olyan orgánum, amelyik a fősodrukból kikerülve önálló hangot tervez megütni

 

– magyarázta, mi áll a szokatlanul intenzív támadássorozat mögött. A médiaügyekkel foglalkozó sajtótermékek baloldali dominanciáját az Index körüli történések tálalásával illusztrálta. Mint ismert: a portál szétrobbanása egy belharcnak volt köszönhető, ennek ellenére a társoldalaik azt “külső szétverésként” értelmezték, amiből aztán lejárató kampány indult Magyarország ellen.

Komolytalan szint

Boros Bánk Levente szerint mindezek következtében konkurenciát látnak bennük. Külön kiemelte a Szalay Dániel által főszerkesztett Média1-et, ami a legaktívabb volt lapjának lejáratásában.

Úgy látja, a lapnak szerepe volt és van médiaügyekben a baloldali narratíva terjesztésében. Erre példaként hozta fel, hogy idén Szalay kapta meg a Népszabadság Újságíró-díjat, a díjazottak között pedig ott volt Hargitai Miklós, a baloldali MÚOSZ elnöke, a Népszava újságírója is. A Médiapiac tulajdonosa média-bulvár lapnak titulálta a Média1-et, amit meg is indokolt.

Az, amit Szalay csinál, szakmailag teljesen komolytalan.

 

Ugyanis a lapnál az újságírói etikának a minimumát sem tartották be: példátlan módon egyetlen egyszer sem kérdeztek meg, sem telefonon, sem email-en a történtekről” – adott hangot felháborodásának. “Ez a szint komolytalan. Komolytalanná teszi nemcsak az embert, hanem az általa irányított médiumot is” – toldotta meg az előzőeket. Éppen ezért Boros Bánk Levente úgy látja, nem lesz nehéz ennél jobb, a médiapiaccal foglalkozó lapot készíteni.

(Szalay Dániel egyébként korábban Varga Zoltán 24.hu nevű propagandaújságjának volt az alkalmazottja. Aztán lehetőséget kapott a Media1 nevű bloghoz. A blog mögött természetesen nem nehéz észrevenni a Gyurcsány-közeli milliárdost, Varga Zoltánt.)

Felkészült a támadásokra

Az Origo kérdésére az új laptulajdonos elmondta, hogy fel volt készülve a durva támadásokra, tudta, hogy “amint kiállnak a fényre, egyből lőni fognak”. Hozzátette, hogy a baloldali sajtó lejáratási kísérletei a legkevésbé sem lepték meg, éppen ezért csak mosolygott rajtuk.

Engem lehet lőni, rólam lepattannak ezek, de az újságíróimtól el a kezekkel.

 

Boros Bánk Levente azt is elárulta, a Médiapiacnak ténylegesen nem volt szerkesztősége: azok az újságírók, akik a nyomtatott lapot, vagy az online felületet szerkesztették, alvállalkozóként dolgoztak. Ezen a gyakorlaton nem kíván változtatni, így a szó klasszikus értelmében továbbra sincs szerkesztőségük. Szavaiból kiderült, hogy kis stábbal fogott neki a Médiapiac átalakításának, több újságíró is félállásban fog dolgozni.

Cáfolat a hazugságokra

Az egyik leggyakrabban hangoztatott vád a Médiapiac új tulajdonosával szemben, hogy első lépéseinek egyikeként kirúgott mindenkit a szerkesztőségből. Az érintett azonban határozottan cáfolta ezeket a híreszteléseket az Origónak. Ennek kapcsán ismertette, hogy csütörtökön vette át a lapot, és azt megelőzően, szerdán tartottak egy úgynevezett “szerkesztőségi találkozót”. Az összejövetelen az előző tulajdonos bejelentette: eladja az újságot, és a portált, továbbá azt is közölte, hogy a külsős újságíróknak “véget ér a munkája”.

A volt alkalmazottak teljesítményük alapján kaptak fizetést. Azt is hozzátenném, hogy meg voltak fizetve

 

– tette helyre a dolgokat Boros, hozzátéve, hogy a távozó munkatársak az elvégzett munkáért meg fogják kapni a pénzüket, sőt, ezen felül “lelépési díj” is megilleti őket.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom