Médiapiac
Rám lehet lőni, de az újságíróimat hagyják békén – Boros Bánk Levente a Médiapiac elleni rágalmakról
Boros Bánk Levente személyében a napokban új tulajdonosa lett a Médiapiacnak, és a hozzátartozó internetes portálnak, a mediapiac.com-nak. Mivel az új vezető nem a belső köreikből érkezett, a baloldali média azonnal tüzelni kezdett, sorra gyártva a lejárató anyagokat. Ebben élen járt a Média1, amely úgy cikkezett a témában, hogy egyetlen egyszer sem kereste meg Boros Bánkot. Éppen ezért az Origo, pótolva ezt a hiányosságot, megkérdezte az új laptulajdonost, aki mesélt jövőbeni terveiről, céljairól, álmairól, a baloldali sajtó rágalmairól, és konkurensük komolytalanságáról.
Új tulajdonosa lett a Médiapiacnak, és mediapiac.com-nak: Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója vásárolta meg a kéthavonta megjelenő újságot, és a hozzá tartozó online felületet. A baloldali sajtó a vezetőváltás után azonnal teljes pályás letámadásba kezdett: futószalagon érkeztek a tulajdonos személyét, és a lap új irányultságát lejáratni szándékozó anyagok – számolt be róla az Origo.
Piaci űrt töltenének be
Mivel a témában sorra születtek a rosszindulatú cikkek úgy, hogy Boros Bánkot az égadta egy világon senki nem kérdezte meg, ezért megtette ezt az Origo.
– ismertette az egyik legfontosabb célkitűzését Boros Bánk Levente, kiemelve, hogy mindezt “a bevett és a domináns balliberális értelmezéssel” párhuzamosan, vagy adott esetben azzal szemben képzeli el. Ez utóbbi kitételt azzal magyarázta, hogy a baloldal nem tűri, ha tőlük független emberek a világlátásukkal ellentétesen próbálják értelmezni a világ dolgait. Ezután részleteiben is kibontotta az új Médiapiac három lábból álló ars poeticáját:
- a média és a médiaközeli kérdésekben a balliberális oldaltól független valóságértelemzést adjanak az olvasóknak;
- bebizonyítsák, hogy a jobboldalon is tehetséges, jó tollú újságírók dolgoznak. Boros Bánk szerint erre azért van szükség, mert a balliberális oldal évtizedek óta kisajátítja magának a szakmát;
- sajtóügyekben első kézből szerzett információkat, első közlőként tárjanak a nyilvánosság elé.
Pozícióvesztéstől tartanak
A Médiapiac azonnal össztűz alá került: sorban születtek az olyan cikkek a baloldali sajtóban, miszerint a kormányközeli Boros Bánk Levente megvette a Médiapiacot, majd egy nappal később mindenkit kirúgott. “Folyamatosan hazudnak” – így kommentálta a médiában megjelent állításokat az új vezető.
– magyarázta, mi áll a szokatlanul intenzív támadássorozat mögött. A médiaügyekkel foglalkozó sajtótermékek baloldali dominanciáját az Index körüli történések tálalásával illusztrálta. Mint ismert: a portál szétrobbanása egy belharcnak volt köszönhető, ennek ellenére a társoldalaik azt “külső szétverésként” értelmezték, amiből aztán lejárató kampány indult Magyarország ellen.
Komolytalan szint
Boros Bánk Levente szerint mindezek következtében konkurenciát látnak bennük. Külön kiemelte a Szalay Dániel által főszerkesztett Média1-et, ami a legaktívabb volt lapjának lejáratásában.
Úgy látja, a lapnak szerepe volt és van médiaügyekben a baloldali narratíva terjesztésében. Erre példaként hozta fel, hogy idén Szalay kapta meg a Népszabadság Újságíró-díjat, a díjazottak között pedig ott volt Hargitai Miklós, a baloldali MÚOSZ elnöke, a Népszava újságírója is. A Médiapiac tulajdonosa média-bulvár lapnak titulálta a Média1-et, amit meg is indokolt.
Ugyanis a lapnál az újságírói etikának a minimumát sem tartották be: példátlan módon egyetlen egyszer sem kérdeztek meg, sem telefonon, sem email-en a történtekről” – adott hangot felháborodásának. “Ez a szint komolytalan. Komolytalanná teszi nemcsak az embert, hanem az általa irányított médiumot is” – toldotta meg az előzőeket. Éppen ezért Boros Bánk Levente úgy látja, nem lesz nehéz ennél jobb, a médiapiaccal foglalkozó lapot készíteni.
(Szalay Dániel egyébként korábban Varga Zoltán 24.hu nevű propagandaújságjának volt az alkalmazottja. Aztán lehetőséget kapott a Media1 nevű bloghoz. A blog mögött természetesen nem nehéz észrevenni a Gyurcsány-közeli milliárdost, Varga Zoltánt.)
Felkészült a támadásokra
Az Origo kérdésére az új laptulajdonos elmondta, hogy fel volt készülve a durva támadásokra, tudta, hogy “amint kiállnak a fényre, egyből lőni fognak”. Hozzátette, hogy a baloldali sajtó lejáratási kísérletei a legkevésbé sem lepték meg, éppen ezért csak mosolygott rajtuk.
Engem lehet lőni, rólam lepattannak ezek, de az újságíróimtól el a kezekkel. |
Boros Bánk Levente azt is elárulta, a Médiapiacnak ténylegesen nem volt szerkesztősége: azok az újságírók, akik a nyomtatott lapot, vagy az online felületet szerkesztették, alvállalkozóként dolgoztak. Ezen a gyakorlaton nem kíván változtatni, így a szó klasszikus értelmében továbbra sincs szerkesztőségük. Szavaiból kiderült, hogy kis stábbal fogott neki a Médiapiac átalakításának, több újságíró is félállásban fog dolgozni.
Cáfolat a hazugságokra
Az egyik leggyakrabban hangoztatott vád a Médiapiac új tulajdonosával szemben, hogy első lépéseinek egyikeként kirúgott mindenkit a szerkesztőségből. Az érintett azonban határozottan cáfolta ezeket a híreszteléseket az Origónak. Ennek kapcsán ismertette, hogy csütörtökön vette át a lapot, és azt megelőzően, szerdán tartottak egy úgynevezett “szerkesztőségi találkozót”. Az összejövetelen az előző tulajdonos bejelentette: eladja az újságot, és a portált, továbbá azt is közölte, hogy a külsős újságíróknak “véget ér a munkája”.
– tette helyre a dolgokat Boros, hozzátéve, hogy a távozó munkatársak az elvégzett munkáért meg fogják kapni a pénzüket, sőt, ezen felül “lelépési díj” is megilleti őket.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én