Kövess minket!

Médiapiac

Ráéghet a baloldali sajtóra a Városháza-gate-ben mutatott pártosságuk

A Városháza-gate-ről előkerült felvételeknek és egyéb bizonyítékoknak vajmi kevés hatásuk volt arra, ahogy a baloldali sajtó az elmúlt több mint egy hónapban írt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányává dagadt ügyről. A Népszava, a Hvg.hu, a Telex és több más balliberális lap a Fideszt és a kormányt hibáztatta ahelyett, hogy maguk is feltették volna a bizonyítékok alapján megfogalmazódó kérdéseket Karácsony Gergelynek és szövetségeseinek. Eközben a rendőrség vizsgálódik, egyebek mellett csalás és vesztegetés miatt folytatnak nyomozást, s a minap Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél is házkutatást tartottak.

MTI/Szigetváry Zsolt

Miközben a Városháza-gate kapcsán a rendőrség 14 feljelentés alapján egyebek mellett csalás, vesztegetés és hűtlen kezelés miatt nyomoz, s már a főjegyzőnél és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél is házkutatást tartottak, az elfogulatlanságát hangoztató baloldali média szerint még csak ügy sincs – emlékeztet a Magyar Nemzet. Hiába beszéltek arról a főváros vezetéséhez kötődő szereplők az Anonymus által közzétett felvételeken, hogy a fővárosi ingatlanvagyont korrupciós módon, egyfajta jutalékos rendszerben árusítják ki, és hiába mutatott be a botrányos ingatlanügyletekről először beszámoló Index még egy szerződést is, amellyel az ügyletekben központi szerepet játszó Berki Zsolt bízott meg egy ingatlanirodát a Városháza értékesítésével.

Széllel szemben

A baloldali lapok minderről szinte semmit sem közöltek, hanem – a feltárt anyagokkal és az azokkal kapcsolatban jogosan felmerülő kérdésekkel mit sem törődve – a főváros baloldali vezetését védték, és a Fideszt vádolták egy „látszatügy” generálásával. 

A legnagyobb elánnal és a tények iránti legkisebb érzékenységgel talán az Ezalényeg.hu nevű balliberális propagandaportál sietett Karácsony Gergelyék segítségére. 

Az ifjabb Páva Zoltánnak, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok tanácsadójának a tulajdonában álló portálon nemes egyszerűséggel úgy fogalmaztak, hogy „nincs ilyen ügy”, valamint, hogy „a fideszes média ismét hatalmas öngólt lőtt. Karácsony Gergelyt próbálták feketíteni, de saját magukból csináltak hülyét a fideszes propagandisták.” Emellett tényként említették, hogy „Karácsony semmilyen ingatlanirodának nem adott megbízást az épület eladására”.

A Városháza-üggyel kapcsolatos transzparenseket mutatnak demonstrálók a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városházán 2021. december 15-én. MTI/Kovács Attila

A témában megjelent november 8-i cikküket egy másik követte november 19-én, amikorra már több újabb felvétel is napvilágra került, s a Városháza-gate országos botránnyá dagadt. Az Ezalényeg.hu mégsem változtatott a narratíváján, továbbra is álhírnek nevezték a Városháza tervezett eladásáról szóló cikkeket. Bajnai Gordonnak a felvételeken elhangzó szavait – amelyekből az derült ki, hogy egyfajta közvetítői szerepet játszott a Városháza tervezett eladásában – negligálták, miközben a baloldali exminiszterelnök Facebookon közzétett magyarázkodását úgy értékelték, hogy: „Bajnai inasba rakta a fideszes álhírgyártókat. Visszafele sült el az újabb fideszes gyűlöletkampány.”

„A Fidesz a hibás!”

A HírHugó a Városháza-gate első, Indexen megjelent cikkére úgy reagált, hogy „egy ordas nagy kamu a Városháza eladása” és „Karácsony Gergely eléggé világosan cáfol”. Az Ezalényeg.hu-hoz hasonlóan kizárólag a főpolgármester kijelentéseire támaszkodtak. Az MSZP-s Korózs Lajos hírhedt álmentős kamuvideójáról elhíresült Hírklikken a DK-s Dávid Ferenc szerkesztői profillal írt november 5-i cikkében érthetetlen módon a Fidesz pártigazgatóját támadta: „Kubatov kamuzik! […] Ez aztán a hír. A Kubatov által liberálisnak minősített Index […] árnyékra vetődött, hiszen csak egy hiteltelen papírdarabot volt képes előbányászni, amelyen két versenypiaci cég kötött megállapodást.” Egy több mint húsz nappal későbbi cikkben a szocialisták kézi vezérlése alatt álló lap szerzője úgy vélte, hogy a „kormány csak elhitetni akarta, hogy Bajnainak szerepe lenne a Városháza tervezett eladásában, holott ilyen ügy nincs is, hiszen Karácsony már cáfolta”. Megjegyzendő, hogy Karácsony valójában semmit sem cáfolt, csak tagadott.

A Népszava november elején „nem létező eladási ügyként” írt az alakuló Városháza-botrányról, s a hónap végén a balliberális lapban is publikáló Németh Péter még mindig úgy vélte, hogy semmi sem történt, „csak emberek beszélgettek”. Mintegy mellékes részletként, amelyből semmilyen konzekvenciát nem kell levonni, hozzátette: „és – ha jól értem – még a Városháza eladása is szóba került”.

Ugyancsak november végén, vagyis amikor már vaskos bizonyítékhalmaz volt szembeállítható Karácsonyék szavaival, a Hvg.hu arról értekezett, hogy „a Városháza eladása körüli játszma a lényegét tekintve tipikus álhír”. Úgy vélték, hogy „nem a tény, hanem a habosítás adta a témát”, s szerintük Bajnai Gordonnak „érdemben semmi köze nem volt az ügyhöz”, s csak a „játszma közelébe rángatták”.

Eladó a világ

Nagyjából ugyanebben az időben a Jelen nevű portál a Horn Gábor által már megpendített szál mentén kezdte értelmezni az ingatlanbotrányt. Az egykori SZDSZ-es államtitkárhoz hasonlóan a baloldali híroldal is úgy vélte, hogy „miért is ne gondolkodhatna úgy a főváros, hogy adott esetben eladja a Városháza céljaira eleve és mindenki által köztudottan alkalmatlan épületet”. Mindemellett mégis fontosnak tartották (tényként) leírni, hogy Karácsony nem akarja értékesíteni a műemlékvédelem alatt álló épületegyüttest.

Szintén november végén a Magyar Narancs tudni vélte, hogy „egyelőre senki nem akar eladni semmit”, s szerintük „titokban nem is tudna”. Az Anonymus felvételeit részletesen, háttérrel bemutató sajtótermékekről pedig egyszerűen azt állították, hogy Karácsonyt és néhány munkatársát akarják „bemocskolni”.

A Városháza-gate-ről a múlt hónap végén két hosszabb cikket is közlő Telex mindössze azt a következtetést vonta le, hogy „Karácsony és Bajnai berángatása az eseményekbe láthatóan politikai célja a hangfelvételek szivárogtatójának”. Ironikus, hogy még azért is a Városháza-gate-ről érdemben tudósító sajtót hibáztatták, hogy Karácsony Gergely önmagával keveredett ellentmondásba. Ahelyett tehát, hogy a főpolgármesteren kérték volna számon, miért hazudott több kérdésben is az ügy kirobbanása óta, azt sérelmezték, hogy a témával foglalkozó lapok sorjában, lépésről lépésre göngyölítették fel a nagyszabású ingatlanbotrányt, és nem egyszerre terítették ki minden kártyájukat, mivel így kellemetlen helyzetbe hozták a hazugságspirálba keveredő Karácsonyt. „Az első írás a főpolgármester számára állított csapda volt: tagadja csak le az épület eladási szándékát, hogy aztán a második cikkel beleverhessék az orrát a hazugságba. Ismert módszer ez a politikai motivációjú, lépésről lépésre felépített médiakampányoknál, hagyományos újságírói módszerekkel dolgozó szerkesztőségekre viszont nem jellemző, hogy így dolgozzák fel az anyagokat” – írták.

Mint korábban beszámoltunk róla: az Anonymus által november eleje óta megosztott felvételeken a baloldalhoz szorosan kötődő Gansperger Gyula egykori Wallis-vezér részletesen beszélt arról, hogy 

egyfajta jutalékos rendszerben, korrupciós módon árusítják ki a fővárosi ingatlanvagyont.

Elmondása szerint az ő cége is vásárolt egy nagytétényi ingatlant, amelyre tízszázaléknyi kenőpénz fejében testre szabott pályázatot írtak ki. Az úgynevezett jutalékos rendszerben nagyüzemi módon verhették dobra fű alatt a fővárosi ingatlanvagyont. 

A Gansperger által megemlített több mint egytucatnyi ingatlan között szerepelt a Mocsárosdűlő is, ahova iroda- és lakóépületekből álló gigaprojektet terveztek megvalósítani. A felvételek alapján a jutalékos rendszer szálai egészen a főváros vezetéséig értek, hiszen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes foghatta össze annak működését. A vevőket pedig az a Berki Zsolt hajthatta fel, akinek a testvére, Berki József Kiss Ambrussal egy időben dolgozott Kiss Péter néhai MSZP-s miniszter mellett. Maga Bajnai Gordon a hangfelvételeken hallható szavai szerint egyfajta közvetítői szerepet játszhatott. Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő ugyancsak több hangfelvételen is megszólaló vezetője pedig azt ismertette a beszélgetőpartnereivel, hogy milyen tervek vannak a Városháza eladására, amiről elmondása szerint a főváros vezetése is tudott. 

Borítókép: Eladó a Városháza! feliratú transzparenst mutatnak demonstrálók a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2021. november 24-én

Médiapiac

Tematikus műsorfolyam a pünkösdi hétvégén a közmédia csatornáin

Sokszínű pünkösdi műsorkínálattal várja nézőit és hallgatóit május 26. és 29. között a közmédia. A Duna élőben közvetíti a csíksomlyói búcsút, a Kossuth Rádió ünnepi műsorokkal, az M5 ismeretterjesztő adásokkal és koncerttel készül a hosszú hétvégére.

Közzétéve:

MTI/Veres Nándor

A közmédia idén is kiemelt figyelmet szentel a pünkösd vallási- és kulturális jelentőségének. A legkisebbek az M2 Gyerekcsatorna Hetedhét kaland című műsorának pünkösdhétfői adásában ismerhetik meg az ünnep hagyományait a pünkösdi királyválasztás szokásán keresztül. A Duna idén is élőben sugározza a minden évben tömegeket vonzó csíksomlyói búcsút. A televízión és a közmédia online felületén – a Médiaklikk.hu oldalon – május 27-én, szombaton 10 órától élőben követhető az esemény, a Duna World 22:05-től ismétli meg az adást. A csatorna pünkösdvasárnap 11 órától pünkösdi evangélikus istentiszteletet közvetít Nagykanizsáról. Az M5 pünkösdhétfő délelőttjén ismeretterjesztő műsorokat ad a témában, 15:10-től Kodály Zoltán Pünkösdölő című művét tűzi műsorra a Pro Musica leánykar előadásában.

Kossuth Rádió vasárnap és hétfőn tematikus adásokkal jelentkezik. A Vasárnapi Újság című reggeli műsorban május 28-án Michael Wallace Banach nuncius, az Apostoli Szentszék követe Járai Judit műsorvezetőnek ad exkluzív interjút. Csíksomlyó: a nemzeti összetartozás szimbóluma címmel 9:05-től a Ferenc pápa által is meglátogatott, nagy múltú búcsújáró hely jelentőségéről beszél Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, valamint Kovács Gergely, a Magyarországi Mindszenty alapítvány képviselője, okleveles posztulátor. Május 29-én pünkösdi ünnepi zenei műsorral indítja a napot a rádió, majd 13 óra után az egyházi, majd 17:30-tól a néphagyományokról lesz szó. 18:30-tól a Pünkösd előtti hazatérés Ukrajnába – egy gyógyító összefogás története című műsorban egy súlyos beteg asszony gyógyulását és hazatérését ismerhetik meg a hallgatók. Az este pünkösdhétfői adásában 19:05-től a házigazda ezúttal Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője lesz, aki Kubinyi Júlia népdalénekessel beszélget a pünkösdi népszokásokról.

Bartók Rádió május 28-án a 15:05-kor kezdődő Régizenei kalandozások című műsorban Mórocz Tamást, a Bodajki Segítő Szűz Mária Kegytemplom plébánosát látja vendégül, május 29-én 19:35-kor Ton Koopman holland karmester orgonahangversenyét adja. A Dankó Rádió Jöttömbe’, jártomba’ című népzenei műsora vasárnap a Szentendrei Skanzen pünkösdi örökség ünnepének hangulatjelentésével, míg a Táncházban 20 órakor kezdődő adása pünkösdi és csíksomlyói búcsúsénekkel csatlakozik az ünnepi műsorfolyamhoz. A Petőfi Rádió Petőfitt című hétvégi műsora ezúttal a gasztronómia világába kalandozik hagyományos pünkösdi ételekkel.

Borítókép: A labarumot és a kordont viszik a csíksomlyói búcsú szentmiséjére a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregbe Csíksomlyón 2022. június 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

A bíróság is megerősítette a Médiatanács döntését az RTL műsoráról

A Fővárosi Törvényszék szerint is törvénysértő volt az RTL Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorszámának október 18-ai adása – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel. Jelezték: a Médiatanács egy rádióra bírságot szabott ki, a Viasat 6 egyik műsorszáma miatt pedig a holland hatósághoz fordult.

Közzétéve:

RTL/Celeb vagyok, ments ki innen

A közleményben azt írták: bejelentések alapján indított eljárást a médiatanács a Celeb vagyok, ments ki innen tavaly október 18-ai epizódja miatt.

Az RTL adásában a műsorvezetők, Vadon János és Sebestyén Balázs megalázó és kiszolgáltatott helyzetbe hoztak egy kolumbiai gyermeket.

A műsorvezető magyarul feltett kérdéseire a gyermeknek minden alkalommal azt kellett felelnie: “Si senor!” (“Igen, uram!”).

A kérdések közül néhány a fiú intim szféráját sértette, illetve a testalkatán gúnyolódott.

A Médiatanács januárban megállapította, hogy

a jelenettel a médiaszolgáltató megsértette a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatását tiltó törvényi rendelkezést.

A testület határozatában súlyos jogsértést állapított meg, és kétmillió forintos bírságot rótt ki a szolgáltatóra, ezenkívül a jogsértésről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

A Magyar RTL Televízió Zrt. a médiatanács döntése miatt bírósághoz fordult. A bíróság egyetértve a Médiatatanács határozatában foglaltakkal, megállapította, hogy a műsorszám a kiskorút megalázó helyzetben mutatta be, mivel a neki feltett kérdésekre nem reagálhatott szabadon, tűrnie kellett a kialakított helyzetet.

Az RTL ezzel a jelenettel olyan üzenetet közvetített a nézők felé, melynek hatására a testsúlyproblémákkal küzdő fiatalok megszégyenítve érezhették magukat, a túlsúlyos embereket kritizáló egyének számára pedig megerősítést adhatott arra, hogy megengedett az ilyen jellegű bántalmazás, nem történt ugyanis korrekció a sértő események elhangzását követően.

Mindezeket figyelembe véve a törvényszék a Magyar RTL Televízió Zrt. keresetét elutasította

– írták.

A közleményben arról is beszámoltak, hogy a szigetszentmiklósi Lakihegy Rádió tavaly december 1-jén sugárzott műsorának hatósági ellenőrzése során több jogsértést is feltárt a médiatanács.

A rádió saját üzleti tevékenységét népszerűsítő információ reklámfőcímek nélkül került adásba, ezenkívül a médiaszolgáltató nem tett eleget a hatósági szerződésben foglalt vállalásainak a közszolgálati célokat szolgáló és a helyi közélettel foglalkozó műsorszámokról, emellett az egyik támogatói üzenetben burkolt reklámot tett közzé.

A szerződéses vállalások megsértése miatt a hatóság bírságot rótt ki, a többi jogsértés miatt pedig figyelmeztette a rádió szolgáltatóját.

Szintén közölték: a holland joghatóság alá tartozó Viasat 6 április 9-én 21 órai kezdettel sugárzott, “Elhajlási engedély” című műsorszámát bejelentés alapján vizsgálta a médiatanács.

A csatornán hat éven aluliak számára nem ajánlott korhatári jelöléssel volt látható a film, holott tartalma alapján azt a 16 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába kellett volna sorolni.

Hozzátették: a Médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a holland társhatóságot (Commissariaat voor de Media – CVDM), és kéri a szükséges intézkedések megtételét.

Borítókép: jelenet a Celeb vagyok, ments ki innen epizódjából

Tovább olvasom

Médiapiac

Elbukta a közmédia ellen indított perét Cseh Katalin

Jogerős ítélet született.

Közzétéve:

Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Elutasította Cseh Katalin momentumos képviselő sajtó-helyreigazítás iránti fellebbezését is a Fővárosi Ítélőtábla; a bíróság döntése értelmében a baloldali politikus köteles megfizetni a közmédia perköltségét, valamint az eljárási illetéket – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája még az MTI-vel.

A kedden kiadott közleményben azt írták, hogy az ítélet jogerős. A Momentum európai parlamenti képviselője az első fokon eljáró – és szintén a közmédia javára döntő – Fővárosi Törvényszék ítéletét kifogásolva fellebbezett, nehezményezve a “Már van gyanúsítottja annak az adócsalási botránynak, amelyben a momentumos Cseh Katalin is érintett” című, a hirado.hu oldalon megjelent cikkben, valamint az M1 Híradó Youtube-csatornáján elérhető videóban foglaltakat – ismertették.

Hozzátették:

a Fővárosi Ítélőtábla alátámasztottnak találta a közmédia véleményét, miszerint a Cseh Katalin érdekeltségébe tartozó cégnél büntető ügyben zajlott nyomozás, amelyben gyanúsítás is történt.

A bírósági döntés értelmében a baloldali politikus mint felperes köteles megfizetni a teljes perköltséget, vagyis az első- és a másodfokú eljárás költségét is, összesen 444.500 forintot a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek, valamint az államnak 48.000 forint fellebbezési és 72.000 forint eljárási illetéket. Az ítélet jogerős, az ellen fellebbezésnek nincs helye – áll a kommünikében.

Tovább olvasom