Kövess minket!

Médiapiac

Ráéghet a baloldali sajtóra a Városháza-gate-ben mutatott pártosságuk

A Városháza-gate-ről előkerült felvételeknek és egyéb bizonyítékoknak vajmi kevés hatásuk volt arra, ahogy a baloldali sajtó az elmúlt több mint egy hónapban írt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányává dagadt ügyről. A Népszava, a Hvg.hu, a Telex és több más balliberális lap a Fideszt és a kormányt hibáztatta ahelyett, hogy maguk is feltették volna a bizonyítékok alapján megfogalmazódó kérdéseket Karácsony Gergelynek és szövetségeseinek. Eközben a rendőrség vizsgálódik, egyebek mellett csalás és vesztegetés miatt folytatnak nyomozást, s a minap Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél is házkutatást tartottak.

MTI/Szigetváry Zsolt

Miközben a Városháza-gate kapcsán a rendőrség 14 feljelentés alapján egyebek mellett csalás, vesztegetés és hűtlen kezelés miatt nyomoz, s már a főjegyzőnél és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél is házkutatást tartottak, az elfogulatlanságát hangoztató baloldali média szerint még csak ügy sincs – emlékeztet a Magyar Nemzet. Hiába beszéltek arról a főváros vezetéséhez kötődő szereplők az Anonymus által közzétett felvételeken, hogy a fővárosi ingatlanvagyont korrupciós módon, egyfajta jutalékos rendszerben árusítják ki, és hiába mutatott be a botrányos ingatlanügyletekről először beszámoló Index még egy szerződést is, amellyel az ügyletekben központi szerepet játszó Berki Zsolt bízott meg egy ingatlanirodát a Városháza értékesítésével.

Széllel szemben

A baloldali lapok minderről szinte semmit sem közöltek, hanem – a feltárt anyagokkal és az azokkal kapcsolatban jogosan felmerülő kérdésekkel mit sem törődve – a főváros baloldali vezetését védték, és a Fideszt vádolták egy „látszatügy” generálásával. 

A legnagyobb elánnal és a tények iránti legkisebb érzékenységgel talán az Ezalényeg.hu nevű balliberális propagandaportál sietett Karácsony Gergelyék segítségére. 

Az ifjabb Páva Zoltánnak, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok tanácsadójának a tulajdonában álló portálon nemes egyszerűséggel úgy fogalmaztak, hogy „nincs ilyen ügy”, valamint, hogy „a fideszes média ismét hatalmas öngólt lőtt. Karácsony Gergelyt próbálták feketíteni, de saját magukból csináltak hülyét a fideszes propagandisták.” Emellett tényként említették, hogy „Karácsony semmilyen ingatlanirodának nem adott megbízást az épület eladására”.

A Városháza-üggyel kapcsolatos transzparenseket mutatnak demonstrálók a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városházán 2021. december 15-én. MTI/Kovács Attila

A témában megjelent november 8-i cikküket egy másik követte november 19-én, amikorra már több újabb felvétel is napvilágra került, s a Városháza-gate országos botránnyá dagadt. Az Ezalényeg.hu mégsem változtatott a narratíváján, továbbra is álhírnek nevezték a Városháza tervezett eladásáról szóló cikkeket. Bajnai Gordonnak a felvételeken elhangzó szavait – amelyekből az derült ki, hogy egyfajta közvetítői szerepet játszott a Városháza tervezett eladásában – negligálták, miközben a baloldali exminiszterelnök Facebookon közzétett magyarázkodását úgy értékelték, hogy: „Bajnai inasba rakta a fideszes álhírgyártókat. Visszafele sült el az újabb fideszes gyűlöletkampány.”

„A Fidesz a hibás!”

A HírHugó a Városháza-gate első, Indexen megjelent cikkére úgy reagált, hogy „egy ordas nagy kamu a Városháza eladása” és „Karácsony Gergely eléggé világosan cáfol”. Az Ezalényeg.hu-hoz hasonlóan kizárólag a főpolgármester kijelentéseire támaszkodtak. Az MSZP-s Korózs Lajos hírhedt álmentős kamuvideójáról elhíresült Hírklikken a DK-s Dávid Ferenc szerkesztői profillal írt november 5-i cikkében érthetetlen módon a Fidesz pártigazgatóját támadta: „Kubatov kamuzik! […] Ez aztán a hír. A Kubatov által liberálisnak minősített Index […] árnyékra vetődött, hiszen csak egy hiteltelen papírdarabot volt képes előbányászni, amelyen két versenypiaci cég kötött megállapodást.” Egy több mint húsz nappal későbbi cikkben a szocialisták kézi vezérlése alatt álló lap szerzője úgy vélte, hogy a „kormány csak elhitetni akarta, hogy Bajnainak szerepe lenne a Városháza tervezett eladásában, holott ilyen ügy nincs is, hiszen Karácsony már cáfolta”. Megjegyzendő, hogy Karácsony valójában semmit sem cáfolt, csak tagadott.

A Népszava november elején „nem létező eladási ügyként” írt az alakuló Városháza-botrányról, s a hónap végén a balliberális lapban is publikáló Németh Péter még mindig úgy vélte, hogy semmi sem történt, „csak emberek beszélgettek”. Mintegy mellékes részletként, amelyből semmilyen konzekvenciát nem kell levonni, hozzátette: „és – ha jól értem – még a Városháza eladása is szóba került”.

Ugyancsak november végén, vagyis amikor már vaskos bizonyítékhalmaz volt szembeállítható Karácsonyék szavaival, a Hvg.hu arról értekezett, hogy „a Városháza eladása körüli játszma a lényegét tekintve tipikus álhír”. Úgy vélték, hogy „nem a tény, hanem a habosítás adta a témát”, s szerintük Bajnai Gordonnak „érdemben semmi köze nem volt az ügyhöz”, s csak a „játszma közelébe rángatták”.

Eladó a világ

Nagyjából ugyanebben az időben a Jelen nevű portál a Horn Gábor által már megpendített szál mentén kezdte értelmezni az ingatlanbotrányt. Az egykori SZDSZ-es államtitkárhoz hasonlóan a baloldali híroldal is úgy vélte, hogy „miért is ne gondolkodhatna úgy a főváros, hogy adott esetben eladja a Városháza céljaira eleve és mindenki által köztudottan alkalmatlan épületet”. Mindemellett mégis fontosnak tartották (tényként) leírni, hogy Karácsony nem akarja értékesíteni a műemlékvédelem alatt álló épületegyüttest.

Szintén november végén a Magyar Narancs tudni vélte, hogy „egyelőre senki nem akar eladni semmit”, s szerintük „titokban nem is tudna”. Az Anonymus felvételeit részletesen, háttérrel bemutató sajtótermékekről pedig egyszerűen azt állították, hogy Karácsonyt és néhány munkatársát akarják „bemocskolni”.

A Városháza-gate-ről a múlt hónap végén két hosszabb cikket is közlő Telex mindössze azt a következtetést vonta le, hogy „Karácsony és Bajnai berángatása az eseményekbe láthatóan politikai célja a hangfelvételek szivárogtatójának”. Ironikus, hogy még azért is a Városháza-gate-ről érdemben tudósító sajtót hibáztatták, hogy Karácsony Gergely önmagával keveredett ellentmondásba. Ahelyett tehát, hogy a főpolgármesteren kérték volna számon, miért hazudott több kérdésben is az ügy kirobbanása óta, azt sérelmezték, hogy a témával foglalkozó lapok sorjában, lépésről lépésre göngyölítették fel a nagyszabású ingatlanbotrányt, és nem egyszerre terítették ki minden kártyájukat, mivel így kellemetlen helyzetbe hozták a hazugságspirálba keveredő Karácsonyt. „Az első írás a főpolgármester számára állított csapda volt: tagadja csak le az épület eladási szándékát, hogy aztán a második cikkel beleverhessék az orrát a hazugságba. Ismert módszer ez a politikai motivációjú, lépésről lépésre felépített médiakampányoknál, hagyományos újságírói módszerekkel dolgozó szerkesztőségekre viszont nem jellemző, hogy így dolgozzák fel az anyagokat” – írták.

Mint korábban beszámoltunk róla: az Anonymus által november eleje óta megosztott felvételeken a baloldalhoz szorosan kötődő Gansperger Gyula egykori Wallis-vezér részletesen beszélt arról, hogy 

egyfajta jutalékos rendszerben, korrupciós módon árusítják ki a fővárosi ingatlanvagyont.

Elmondása szerint az ő cége is vásárolt egy nagytétényi ingatlant, amelyre tízszázaléknyi kenőpénz fejében testre szabott pályázatot írtak ki. Az úgynevezett jutalékos rendszerben nagyüzemi módon verhették dobra fű alatt a fővárosi ingatlanvagyont. 

A Gansperger által megemlített több mint egytucatnyi ingatlan között szerepelt a Mocsárosdűlő is, ahova iroda- és lakóépületekből álló gigaprojektet terveztek megvalósítani. A felvételek alapján a jutalékos rendszer szálai egészen a főváros vezetéséig értek, hiszen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes foghatta össze annak működését. A vevőket pedig az a Berki Zsolt hajthatta fel, akinek a testvére, Berki József Kiss Ambrussal egy időben dolgozott Kiss Péter néhai MSZP-s miniszter mellett. Maga Bajnai Gordon a hangfelvételeken hallható szavai szerint egyfajta közvetítői szerepet játszhatott. Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő ugyancsak több hangfelvételen is megszólaló vezetője pedig azt ismertette a beszélgetőpartnereivel, hogy milyen tervek vannak a Városháza eladására, amiről elmondása szerint a főváros vezetése is tudott. 

Borítókép: Eladó a Városháza! feliratú transzparenst mutatnak demonstrálók a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2021. november 24-én

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom