Kövess minket!

Médiapiac

Ráéghet a baloldali sajtóra a Városháza-gate-ben mutatott pártosságuk

A Városháza-gate-ről előkerült felvételeknek és egyéb bizonyítékoknak vajmi kevés hatásuk volt arra, ahogy a baloldali sajtó az elmúlt több mint egy hónapban írt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányává dagadt ügyről. A Népszava, a Hvg.hu, a Telex és több más balliberális lap a Fideszt és a kormányt hibáztatta ahelyett, hogy maguk is feltették volna a bizonyítékok alapján megfogalmazódó kérdéseket Karácsony Gergelynek és szövetségeseinek. Eközben a rendőrség vizsgálódik, egyebek mellett csalás és vesztegetés miatt folytatnak nyomozást, s a minap Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél is házkutatást tartottak.

MTI/Szigetváry Zsolt

Miközben a Városháza-gate kapcsán a rendőrség 14 feljelentés alapján egyebek mellett csalás, vesztegetés és hűtlen kezelés miatt nyomoz, s már a főjegyzőnél és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél is házkutatást tartottak, az elfogulatlanságát hangoztató baloldali média szerint még csak ügy sincs – emlékeztet a Magyar Nemzet. Hiába beszéltek arról a főváros vezetéséhez kötődő szereplők az Anonymus által közzétett felvételeken, hogy a fővárosi ingatlanvagyont korrupciós módon, egyfajta jutalékos rendszerben árusítják ki, és hiába mutatott be a botrányos ingatlanügyletekről először beszámoló Index még egy szerződést is, amellyel az ügyletekben központi szerepet játszó Berki Zsolt bízott meg egy ingatlanirodát a Városháza értékesítésével.

Széllel szemben

A baloldali lapok minderről szinte semmit sem közöltek, hanem – a feltárt anyagokkal és az azokkal kapcsolatban jogosan felmerülő kérdésekkel mit sem törődve – a főváros baloldali vezetését védték, és a Fideszt vádolták egy „látszatügy” generálásával. 

A legnagyobb elánnal és a tények iránti legkisebb érzékenységgel talán az Ezalényeg.hu nevű balliberális propagandaportál sietett Karácsony Gergelyék segítségére. 

Az ifjabb Páva Zoltánnak, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok tanácsadójának a tulajdonában álló portálon nemes egyszerűséggel úgy fogalmaztak, hogy „nincs ilyen ügy”, valamint, hogy „a fideszes média ismét hatalmas öngólt lőtt. Karácsony Gergelyt próbálták feketíteni, de saját magukból csináltak hülyét a fideszes propagandisták.” Emellett tényként említették, hogy „Karácsony semmilyen ingatlanirodának nem adott megbízást az épület eladására”.

A Városháza-üggyel kapcsolatos transzparenseket mutatnak demonstrálók a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városházán 2021. december 15-én. MTI/Kovács Attila

A témában megjelent november 8-i cikküket egy másik követte november 19-én, amikorra már több újabb felvétel is napvilágra került, s a Városháza-gate országos botránnyá dagadt. Az Ezalényeg.hu mégsem változtatott a narratíváján, továbbra is álhírnek nevezték a Városháza tervezett eladásáról szóló cikkeket. Bajnai Gordonnak a felvételeken elhangzó szavait – amelyekből az derült ki, hogy egyfajta közvetítői szerepet játszott a Városháza tervezett eladásában – negligálták, miközben a baloldali exminiszterelnök Facebookon közzétett magyarázkodását úgy értékelték, hogy: „Bajnai inasba rakta a fideszes álhírgyártókat. Visszafele sült el az újabb fideszes gyűlöletkampány.”

„A Fidesz a hibás!”

A HírHugó a Városháza-gate első, Indexen megjelent cikkére úgy reagált, hogy „egy ordas nagy kamu a Városháza eladása” és „Karácsony Gergely eléggé világosan cáfol”. Az Ezalényeg.hu-hoz hasonlóan kizárólag a főpolgármester kijelentéseire támaszkodtak. Az MSZP-s Korózs Lajos hírhedt álmentős kamuvideójáról elhíresült Hírklikken a DK-s Dávid Ferenc szerkesztői profillal írt november 5-i cikkében érthetetlen módon a Fidesz pártigazgatóját támadta: „Kubatov kamuzik! […] Ez aztán a hír. A Kubatov által liberálisnak minősített Index […] árnyékra vetődött, hiszen csak egy hiteltelen papírdarabot volt képes előbányászni, amelyen két versenypiaci cég kötött megállapodást.” Egy több mint húsz nappal későbbi cikkben a szocialisták kézi vezérlése alatt álló lap szerzője úgy vélte, hogy a „kormány csak elhitetni akarta, hogy Bajnainak szerepe lenne a Városháza tervezett eladásában, holott ilyen ügy nincs is, hiszen Karácsony már cáfolta”. Megjegyzendő, hogy Karácsony valójában semmit sem cáfolt, csak tagadott.

A Népszava november elején „nem létező eladási ügyként” írt az alakuló Városháza-botrányról, s a hónap végén a balliberális lapban is publikáló Németh Péter még mindig úgy vélte, hogy semmi sem történt, „csak emberek beszélgettek”. Mintegy mellékes részletként, amelyből semmilyen konzekvenciát nem kell levonni, hozzátette: „és – ha jól értem – még a Városháza eladása is szóba került”.

Ugyancsak november végén, vagyis amikor már vaskos bizonyítékhalmaz volt szembeállítható Karácsonyék szavaival, a Hvg.hu arról értekezett, hogy „a Városháza eladása körüli játszma a lényegét tekintve tipikus álhír”. Úgy vélték, hogy „nem a tény, hanem a habosítás adta a témát”, s szerintük Bajnai Gordonnak „érdemben semmi köze nem volt az ügyhöz”, s csak a „játszma közelébe rángatták”.

Eladó a világ

Nagyjából ugyanebben az időben a Jelen nevű portál a Horn Gábor által már megpendített szál mentén kezdte értelmezni az ingatlanbotrányt. Az egykori SZDSZ-es államtitkárhoz hasonlóan a baloldali híroldal is úgy vélte, hogy „miért is ne gondolkodhatna úgy a főváros, hogy adott esetben eladja a Városháza céljaira eleve és mindenki által köztudottan alkalmatlan épületet”. Mindemellett mégis fontosnak tartották (tényként) leírni, hogy Karácsony nem akarja értékesíteni a műemlékvédelem alatt álló épületegyüttest.

Szintén november végén a Magyar Narancs tudni vélte, hogy „egyelőre senki nem akar eladni semmit”, s szerintük „titokban nem is tudna”. Az Anonymus felvételeit részletesen, háttérrel bemutató sajtótermékekről pedig egyszerűen azt állították, hogy Karácsonyt és néhány munkatársát akarják „bemocskolni”.

A Városháza-gate-ről a múlt hónap végén két hosszabb cikket is közlő Telex mindössze azt a következtetést vonta le, hogy „Karácsony és Bajnai berángatása az eseményekbe láthatóan politikai célja a hangfelvételek szivárogtatójának”. Ironikus, hogy még azért is a Városháza-gate-ről érdemben tudósító sajtót hibáztatták, hogy Karácsony Gergely önmagával keveredett ellentmondásba. Ahelyett tehát, hogy a főpolgármesteren kérték volna számon, miért hazudott több kérdésben is az ügy kirobbanása óta, azt sérelmezték, hogy a témával foglalkozó lapok sorjában, lépésről lépésre göngyölítették fel a nagyszabású ingatlanbotrányt, és nem egyszerre terítették ki minden kártyájukat, mivel így kellemetlen helyzetbe hozták a hazugságspirálba keveredő Karácsonyt. „Az első írás a főpolgármester számára állított csapda volt: tagadja csak le az épület eladási szándékát, hogy aztán a második cikkel beleverhessék az orrát a hazugságba. Ismert módszer ez a politikai motivációjú, lépésről lépésre felépített médiakampányoknál, hagyományos újságírói módszerekkel dolgozó szerkesztőségekre viszont nem jellemző, hogy így dolgozzák fel az anyagokat” – írták.

Mint korábban beszámoltunk róla: az Anonymus által november eleje óta megosztott felvételeken a baloldalhoz szorosan kötődő Gansperger Gyula egykori Wallis-vezér részletesen beszélt arról, hogy 

egyfajta jutalékos rendszerben, korrupciós módon árusítják ki a fővárosi ingatlanvagyont.

Elmondása szerint az ő cége is vásárolt egy nagytétényi ingatlant, amelyre tízszázaléknyi kenőpénz fejében testre szabott pályázatot írtak ki. Az úgynevezett jutalékos rendszerben nagyüzemi módon verhették dobra fű alatt a fővárosi ingatlanvagyont. 

A Gansperger által megemlített több mint egytucatnyi ingatlan között szerepelt a Mocsárosdűlő is, ahova iroda- és lakóépületekből álló gigaprojektet terveztek megvalósítani. A felvételek alapján a jutalékos rendszer szálai egészen a főváros vezetéséig értek, hiszen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes foghatta össze annak működését. A vevőket pedig az a Berki Zsolt hajthatta fel, akinek a testvére, Berki József Kiss Ambrussal egy időben dolgozott Kiss Péter néhai MSZP-s miniszter mellett. Maga Bajnai Gordon a hangfelvételeken hallható szavai szerint egyfajta közvetítői szerepet játszhatott. Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő ugyancsak több hangfelvételen is megszólaló vezetője pedig azt ismertette a beszélgetőpartnereivel, hogy milyen tervek vannak a Városháza eladására, amiről elmondása szerint a főváros vezetése is tudott. 

Borítókép: Eladó a Városháza! feliratú transzparenst mutatnak demonstrálók a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2021. november 24-én

Médiapiac

Médiatanács: Közel 90 millió forintból készülhetnek műsorok

Rádiós hírműsorok, tematikus és szolgáltató magazinműsorok készülhetnek csaknem 90 millió forintból, erről is döntött e heti ülésén a médiatanács – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Azt írták, hogy hiánypótló felmérések készültek a televíziózást segítő szolgáltatásokról.

Közölték: 28 pályázat nyert el több mint 89 millió forintot a médiatanács hírműsorok, tematikus és szolgáltató magazinműsorok készítését ösztönző 2022-es pályázatának első fordulójában.

Hírműsorokat készíthet a kecskeméti Gong Rádió, a budapesti, a pécsi, a salgótarjáni, a kiskunfélegyházi, a szegedi és a debreceni Rádió 1, a székesfehérvári Vörösmarty Rádió, a 88,9 Best FM Zalaegerszeg és a budapesti Klasszik Rádió 92.1.

A szolgáltató magazinműsorok kategóriájában sikeresen pályázott a szolnoki Aktív Rádió, a veszprémi Mária Rádió, a Sárvár Rádió, a Rádió Törökszentmiklós, az egri 100,7 Best FM, a székesfehérvári Alpha Rádió, a miskolci és a nyíregyházi Európa Rádió, a Bajai Rádió, a kalocsai KORONAfm100, a tatabányai Forrás Rádió, a békéscsabai 104,0 Rádió 1, a 98.4 Mega Rádió és a Csaba Rádió, valamint a fővárosi Karc FM és a Rádió M.

Tematikus magazint készíthet a támogatásból a székesfehérvári Táska Rádió és a fővárosi Trend FM.

A hatóság látás- és hallásérült emberek civil szervezeteinek bevonásával mérte fel, hogy a törvényben előírt, a vakok és gyengénlátók, illetve a siketek és nagyothallók médiabefogadását segítő műszaki megoldásokat – a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, valamint az audionarrációt – mennyire ismerik és tartják jónak az érintettek.

Egy ezerfős, a teljes lakosságot reprezentáló mintán pedig azt vizsgálták, hogy mennyire népszerű a külföldi filmek eredeti nyelvű vetítésének lehetősége, valamint mennyire közkedveltek a gyermekvédelmi funkciók.

A lakossági mintán alapuló kutatás résztvevőinek 88 százaléka tud a kiskorúak védelméhez kapcsolódó korhatár-besorolásról. Jóval kevesebben vannak azok, akik az audionarrációról vagy a külföldi filmek eredeti nyelvű sugárzásának szabályozásáról hallottak (39, illetve 30 százalék).

Az ezerfős kutatás válaszadóinak csaknem fele úgy élte meg, hogy az elmúlt néhány évben nőtt a feliratos műsorok száma, de csupán 32 százalékuk érzi úgy, hogy javult a minőségük. Szinkronizált filmeket a nézők 63 százaléka nézne, 37 százalékuk pedig szeretné, ha eredeti nyelven is elérhetőek lennének az alkotások.

A vizsgált gyermekvédelmi műszaki lehetőségeket csak a szülők 28 százaléka használja, bár 82 százalékuk jelezte, hogy valamilyen formában ellenőrzi, milyen műsort néz a gyermeke.

A látás- és hallásérültek körében végzett felmérésből kiderül, hogy a szolgáltatók betartják ugyan az előírásokat és elérhetővé teszik a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást vagy az audionarrációt, de az érintettek jelentős része nem tud ezekről vagy nem elégedett a megvalósítás minőségével. Az audionarrációt a látássérültek 66 százaléka használta már, de 92 százalékuk szerint túl bonyolult a beállítása.

A tanulmány rámutat arra, hogy fontos cél lehet a műszaki opciók használhatóságának, ismeretének, elterjedésének javítása, és meghatározza a főbb, orvosolandó pontokat is.

Az eredményeket a hatóság a törvényi kötelezettségek alá tartozó televíziós csatornáknak is elküldte azzal a céllal, hogy javíthassák szolgáltatásaikat – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Pert nyert egy baloldali lap ellen Gulyás Gergely

A bíróság megállapította: az EzaLényeg egyik cikkével megsértette a kancelláriaminiszter jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Közzétéve:

Borítóképünkön Gulyás Gergely, fotó: MTI/Kovács Tamás

Gulyás Gergely 2021 februárjában közösségi oldalán jelentette be, polgári pert indít – mint írta – “két baloldali propagandalap ellen”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: “a baloldali média napról napra újabb és újabb határokat lép át a rágalmazásban.”

Így hazudtak Gulyás Gergelyről

A Mandiner az ügyről beszámoló cikkében emlékeztet: az ezalenyeg.hu egyik 2021-es cikkének címében még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazta meg, hogy Koncz Zsófia képviselő azért van válófélben, mert Gulyás Gergellyel van viszonya. Ugyanezt a „hírt” egy másik baloldali propagandalap, a Nyugati Fény tényként is közölte. Ezzel szemben a valóság az, hogy Gulyás Gergely Koncz Zsófia házasságának megromlásáról nem tudott, válásáról a sajtóból értesült.

A tárcavezető továbbá már 2021 februárjában leszögezte: „a cikk minden alapot nélkülöző hazug állítása durván megsérti Koncz Zsófia és férje magánélethez való jogát, valamint az én személyiségi jogaimat is”.

A bíróság Gulyás Gergelynek adott igazat

Páva Zoltán (az EzaLényeg portál kiadójának ügyvezetője) Gulyás Gergelynek küldött sajnálkozó leveléből kiderül: az EzaLényeg portálon 2021. január 29-én „Igaz lehet: Gulyás Gergely Koncz Zsófia új szerelme?” címmel megjelent cikkükkel megsértették Gulyás Gergely jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Mint a levélben olvasható, „a Bíróság megállapította, hogy a jogsértést a következő valótlan állításokkal követte el a médium: Gulyás Gergely Koncz Zsófiával annak házassága alatt szerelmi viszonyt folytat, vele így egy párt alkot, és ezt a kapcsolatot csak a házassága felbontása után kívánja a nyilvánosság előtt felvállalni.”

A miniszternek a per során egymillió forint sérelemdíjat ítélt meg a bíróság.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új tévécsatorna indult, sok százezer magyar háztartásban látható

A vezető lakberendezési és életmódcsatorna, a HGTV mostantól elérhető a Magyar Telekom előfizetői számára. A Warner Bros. Discovery tulajdonában lévő HGTV szórakoztató és inspiráló családi történeteket, ingatlan- és felújítási szakértői tanácsokat és otthon-átalakításokat mutat be nézőinek. Az Egyesült Államokban 88 millió háztartást ér el, ezzel a tíz legerősebb kábeltévés csatorna között szerepel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az indulást követő első hónapban, május 2. és június 1. között a HGTV ideiglenesen elérhető a Magyar Telekom IPTV, Telekom TV és multiscreen minden előfizetője számára, a Nyilvános csomaggal rendelkezők kivételével. A nézők lebilincselő otthoni és életmód tartalmakba, elképesztő otthon-átalakításokba nyerhetnek betekintést, megbízható szakértőket és bájos családokat ismerhetnek meg. Júniustól a HGTV az április 13-án indult új Telekom TV csomagok (kivéve a Nyilvános csomag és az S csomagok előfizetői) számára továbbra is elérhető lesz.

Az olyan műsorok mellett, mint a Házvadászok és a Property Brothers, a HGTV májusban és júniusban új műsorok széles választékát tűzi képernyőjére.

Olcsó régi házak – Az ingatlanmániás Elizabeth és Ethan Finkelstein egy újabb adag olcsó régi házra vadászik, amelyeket népszerű közösségi oldalaikon is megoszthatnának követőikkel. Kutatómunkájuk során igazi történelemrajongók által felújított házakkal találkoznak.

Verjünk gyökeret! – Ben és Cristi Dozier házakat épít, tervez és újít fel a coloradói Pagosa Springsben. A házaspár egyedülálló és személyre szabott megoldásaival mindig valami olyat nyújt ügyfeleinek, amire azok nem is számítottak.

Rázd fel az otthonod! – Kele Dobrinski és Christina Valencia, a lakberendező házaspár profin hangolja össze az eltérő ötleteket. AZ epizódokban végigkövethetjük, ahogy a teljesen eltérő elképzelésekből hogyan hoz ki a házaspár az összes tulajdonosnak tetsző igazi álomotthont.

A csatorna a vezető globális média- és szórakoztatóipari vállalat, a Warner Bros. Discovery portfóliójának része, amely több mint 220 országban és területen, 50 nyelven érhető el – számolt be róla az Origo.hu.

Tovább olvasom