Médiapiac
Rádiós piac: újrafelosztás után, mérésreform előtt
A számos szempontból piacvezető országos kereskedelmi rádió, a Class FM tavaly év végi elnémulása után új korszak kezdődött a rádiós piacon, elindult a helyezkedés a pozíciókért, a hirdetőkért és természetesen a hallgatókért. Az év a piac újrafelosztásáról szól, most lenne igazán szükség átfogó, egységes képre az országos és a fővárosi hallgatottságról.
A frissen közölt reklámpiaci költésadatok alapján 9,57 milliárd forintos (+5,6 százalék) éves reklámbevételt elkönyvelő rádiós szektornak talán soha nem hiányzott annyira a pontos hallgatottsági adatsor, mint most. Pedig öt évvel ezelőtt a piaci szereplők egységesen elfogadták azt az adatszolgáltatást, amelyre szakmai képviseletük, a RAME (Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete) kötött szerződést a TNS Hoffmann–Mediameter konzorciummal. A RAME 2012-es megalapításakor prioritásként jelölte meg a rádiós hallgatottságmérés rendezését, egységes, mindenki által elfogadott mérési módszertan alapján. Szerződésük a TNS–Mediameterrel tavaly március végén, tehát egy éve lejárt. Mivel ekkor már tudható volt, hogy a hallgatottsági kutatásra új pályázatot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) fog kiírni, a RAME-nak az új tendereztetést már nem kellett megszerveznie.
A konzorcium azóta is folytatja az országos és a budapesti közönségmérést, a szakmai tartalom és a módszertan is ugyanaz, lényegi különbség viszont, hogy az eredményeket nem a RAME-nak, hanem egyedi szerződések alapján közvetlenül a piaci szereplőknek értékesítik (bár nem mindenki vásárolja meg az adatokat). Az előfizetési díjak nem publikusak, a piaci információk egy- és kétmillió forint közötti negyedéves árakról szólnak.
A TNS Hoffmann–Mediameter konzorcium a többi rádiós piaci szereplőhöz hasonlóan az MTVA-t is megkereste ajánlatával, de a közszolgálati adókat felügyelő társaság nem lett előfizetője a kutatásnak, ezért például a Petőfi rádió részletes hallgatottsági adatai sem publikusak, holott ezekre a zenei stílusváltás és a Class FM frekvenciajogosultságának lejárta után sokan, hirdetők, sales house-ok, ügynökségek, versenytársak is kíváncsiak lennének. Az MTVA-rádiók mérését – ahogy több mint száz másik adóét is – elvégzi a konzorcium, nyilvánosságra azonban csak azoknak a rádióknak a hallgatottságát hozzák, amelyek előfizetnek a kutatásra, és hozzájárulnak ehhez.
Rádiós hallgatottságmérési módszertanok
Három módszer általános. Az első hasonlít a televíziós nézettségméréséhez: egy eszközt csatlakoztatnak a rádiókészülékhez, amely gyűjti és továbbítja az adatokat a kutatócéghez. A másik mód a telefonos közvélemény-kutatás (day after recall), a harmadik pedig a naplózás, amely során a felkért rádióhallgatók lejegyzik, hogy milyen rádióállomásokat hallgatnak.
Elhúzódó pályáztatás
Az NMHH még tavaly július elején jelentette be, hogy pályázatot készül kiírni a magyarországi rádióadók hallgatottságának mérésére. A piac szereplőit egyeztetésre és véleményezésre hívták, és már akkor közölték, hogy a kutatási adatok számukra ingyenesen lesznek elérhetők. A nyári tervek arról szóltak, hogy az első felmérés még 2016-ban elkészülhet, de ebből semmi nem valósult meg. Kérdésünkre az NMHH-nál elmondták, hogy a közönségmérést majdan végző kutatócég pályáztatása jelenleg is zajlik, az adatfelvétel módszertana viszont már eldőlt, amit a rádiós piac szereplőinek javaslatai alapján dolgoztak ki.
A módszertan kialakításakor az összes érdekelt fél szempontjait meg akarta ismerni a hatóság, ezért honlapján közzétette a módszertani ajánlást, amelyhez kapcsolódóan a piaci szereplők bármelyike küldhetett véleményt, illetve az ajánlásról személyes szakmai konzultációt is tartottak. Az NMHH egyébként a korábbi méréseket végző konzorcium tagjaitól sem zárkózott el, mint fogalmaztak, más piackutató cégek mellett a Mediameter Kft.-től is kértek ajánlatot a mérésekre, ezért nem érzik úgy, hogy „sikertelenné váltak volna a tárgyalások a hatóság és a Mediameter között”.
A 2013–2016-os időszak
A fizetős piackutatás és az ingyenes adathozzáférés közül sokan biztosan az utóbbira szavaznak, a 2013–2016 közötti időszak mérésével ugyanakkor a piac alapvetően meg volt elégedve. Turi Árpád RAME-elnök visszaemlékezése szerint a piaci szereplők az akkori mérés műszaki tartalmának kialakításakor megkötötték egymással és a kutatócégekkel a szükséges kompromisszumokat, amelyek figyelembe vették a piac ráfordításképességét, illetve a minimum elvárásokat. Említett viszont negatívumokat is a szakember:
A mérést végző konzorcium képviseletében Hantosi Bálint, a Mediameter igazgatója arról beszélt, nem terveznek változtatni a módszertanon. „Az ügyfeleinkkel (médiatulajdonosok, ügynökségek, sales house-ok) közösen határoztuk meg a módszertant, ami – nem mellesleg – nem változott érdemben ahhoz a szigorú metodikához képest, amivel a konzorcium annak idején megnyerte a RAME tenderét, és elkezdhette a rádiós hallgatottságmérést még 2013 tavaszán. Amennyiben felmerül a módszertan-változtatás szükségessége, azt csak szakmai szempontok alapján, a teljes ügyfélkörünk százszázalékos támogatottságával valósítjuk meg” – mondta Hantosi Bálint.
Az átmenet
Egyik szereplőnek, sőt a teljes rádiós szektornak sem érdeke, hogy hallgatottsági adatok nélkül maradjon az átmeneti időszakban, amíg megtudjuk, ki nyer az NMHH pályázatán. Aki hallgatottsági adatot szeretne vásárolni, szerződhet a TNS–Mediameterrel, vagy választhatja az Inspira Research mérési adatait. Az egyéni beszerzéssel kapcsolatban talán az a fő probléma, hogy ebben az esetben a kapott adatok tetszőlegesen értelmezhetők és kommunikálhatók: a Class FM piacvezető pozíciójának megszűnése után a Rádió 1 és a Sláger FM is első számúnak tartja magát Budapesten, igaz, más-más szempontok alapján.
Komáromi Balázs, a Gazdasági Rádió jogutódjaként működő Trend FM főszerkesztője elmondta, hangsúlyozhatnák például, hogy őket hallgatja a legtöbb szemüveges diplomás, aki legalább két mobiltelefonnal rendelkezik, de hirdető partnereikkel való tárgyalásokkor – tematikus szakrádióként – nem a hallgatottságot helyezik előtérbe. „Jelenleg nem vásárolunk ilyen adatokat, utoljára a RAME-tól kaptuk meg őket, ahogyan mindenki más” – mondta Komáromi Balázs.
Az alapadatok egyébként biztatóak, a Class FM leállása után sincs jelentős szűkülés a rádiós piacon. Egy átlagos téli napon országosan közel 5,4 millióan, a fővárosban több mint egymillióan rádióztak – olvasható a TNS Hoffmann–Mediameter legutóbbi jelentésében.
A cikk teljes terjedelemben a Médiapiac 2017/3-4. számában jelent meg.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás