Kövess minket!

Médiapiac

Radikálisan megváltozott információfogyasztás

Kettészakadt az internetezetők tábora a 30 év alattiakra és az idősebb korosztályokra. A két csoport más eszközökkel, másképp és másra használja a netet. A fiatalok számára ez lett a legfontosabb információforrás, de nem az írott szövegeket, hanem a filmeket, videókat, képeket keresik. A közösségi oldalak kiszorították az e-mailt, és egyre többen akarnak folyamatosan online lenni, vagyis akár az okostelefonjukkal szünet nélkül netezni. A fiatalok versenyelőnye hatalmas – derül ki az eNET – Telekom: „Jelentés az internetgazdaságról” című kutatásból.

Digitális bennszülött: olyan személy, aki a digitális technológiák létrejötte után született és azokat használva nőtt fel, ezáltal magas fokon elsajátítva azok használatát. Természetesen ez csak egy rövidített változata annak a koncepciónak, melyet Marc Prensky vázolt 2001-es Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók című cikkében, ahol részletesen ismerteti a digitális technológiák használatával és az anélkül felnövő generációk közti különbségeket. Habár a cikk már elmúlt tíz éves, ma is helytálló a generációk közti különbségek szemléltetésére.

A 30 évesnél idősebbek (31-65 év közöttiek) és a fiatalabbak (15-30 évesek) is intenzíven 5-6 évvel ezelőtt kezdtek el internetezni és internetezésre alkalmas eszközöket használni – az eNET 2012 októberében készült kutatása szerint. A harminc évnél fiatalabbak egészen korán, többségükben már gyerekkorukban megkapták első mobiltelefonjukat, használtak számítógépet, interneteztek. Az infokommunikációs technológiák használata szempontjából mindez hatalmas előnyt jelent mindazokkal szemben, akik felnőttként tanultak meg kezelni számítógépet, és kezdték el használni a netet. A fiataloknak az internet, a hozzá kapcsolódó eszközök és technológiák használata olyan magától értetődő, mint a 30 év felettiek számára az olvasás.

Ennek köszönhetően a gyakran digitális bennszülötteknek is nevezett fiatalok sokkal hatékonyabban használják az internetet, ami a mai, úgynevezett információ-intenzív társadalmi-gazdasági környezetben hatalmas versenyelőnyt jelent a digitális bevándorlóknak nevezett idősebbekkel szemben. Intenzív internethasználatukkal ugyanakkor befolyásolják az eszközök, tartalmak fejlődését. Információfogyasztási és internet használati szokásaikat vizsgálva kiderül, hogy milyen kommunikációs csatornák és média felületek kerülnek előtérbe a jövőben.

A tévé és internet fej-fej mellett

Az eNET felmérése szerint mind a 30 év alattiak, mind az e felettiek körében is az internet és a tévé a két legfontosabb információforrás. Csakhogy a fiatalok 88 százaléka, míg a 30 év felettiek csupán 45 százaléka használja az internetet. Az internethasználókon belül a használat intenzitásában már nincsenek nagy különbségek a korosztályok között. A fiatalok sokkal kevésbé tartják fontosnak az írott sajtót és rádiót, mint információforrást. Az internethasználó idősebbek viszont az internetet tartják kevésbé fontosnak az informálódásban, bár már náluk is megelőzi a tévé jelentőségét. Utóbbi a két korcsoportnál közel azonos fontosságú.

A tévé és internet használatával töltött idő látványosan mutatja a fiatalabb korosztály változó tartalomfogyasztási szokásait és az internet növekvő fontosságát:

A fiatalok már annyi időt töltenek az interneten, mint a tévé előtt, megelőzve ezzel az idősebbeket, akiknél a tévézésre szánt idő még mindig jelentősen több – átlagosan hetente csaknem 7 óra a különbség a tévénézés javára.

A tévé és internet használata közötti különbség nem csak a ráfordított időben jelenik meg, a fogyasztott tartalmakban is jelentős eltérések vannak. A fiatalok körében sokkal népszerűbbek a kevesebb időt és kisebb figyelmet igénylő, rövidebb műsorok (klipek, sorozatok), míg a nagyobb lélegzetvételű, akár több órás műsorokat (ismeretterjesztő filmek, egész estés filmek, hírműsorok) az idősebbek nézik gyakrabban.

A húzóágazat: letöltések és közösség

Abban is nagy különbség van a korosztályok között, hogy mire használják a netet. A fiatalok sokkal bátrabban szereznek tartalmakat online, vagyis használják a letöltő szolgáltatásokat, torrentoldalakat, ahonnan főleg filmeket, sorozatokat, zenéket és szoftvereket, játékokat keresnek.

A 30 év alattiak a magánéletüket is sokkal intenzívebben élik az interneten: előszeretettel osztanak meg magukról képeket, videókat a közösségi oldalakon.

Az új generáció gyakrabban tölt le audio-, és audiovizuális tartalmakat és látogat közösségi oldalakat. A 30 év felettiek viszont valamivel többször olvasnak hosszabb szövegeket, cikkeket az interneten és érthető módon gyakrabban használják ügyintézésre is. Míg az internethasználó fiatalok közel fele tölt le filmeket, csaknem harmaduk pedig zenét és szoftvereket, addig a 30 felettiek csak 10-15 százaléka teszi ugyanezt. Az e-mailezés népszerűségében nincs különbség a két csoport között, de a kapcsolattartás másik jelentős területét, a közösségi oldalakat a fiatalok több mint kétharmada használja rendszeresen, míg a 30 felettiek kevesebb, mint 40 százaléka. Ez azt is jelenti, hogy a fiatalok között az e-mailt kezdi kiszorítani a közösségi oldalak nyújtotta kapcsolattartás. Emellett a fiatalok már gyakrabban használják a netet online rádióhallgatásra, tévézésre és társkeresésre is.

Tévéműsort néznek, de már nem hagyományos tévén

Bár a fiatalok kevesebbet néznek hagyományos tévét, filmekre, sorozatokra és szerkesztett műsorokra ők is igényt tartanak. Csupán azok fogyasztása tevődik át fokozatosan a különböző internetkapcsolattal ellátott eszközökre, számítógépre, okostelefonra, tabletre vagy például az interaktív tévére, amelynek jobb a képminősége és rendelkezik választható tartalmakkal (VoD) is. Ez a folyamat elsősorban kényelmi okokra vezethető vissza, mivel a fiatalabb generációk számára kiemelt fontossággal bír, hogy a tartalmat a kívánt időben és eszközön nézhessék a nekik tetsző sorrendben.

Ugyanakkor a fiatalok kevesebbet olvasnak a neten, mint a 30 év felettiek. Hírolvasásra alig több mint harmaduk használja a világhálót, míg az idősebb korosztály internetezőinek több mint fele. Persze szó sincs arról, hogy ne lenne igényük információkra, csak másképp fogyasztják és használják őket. Az internet adta lehetőségeknek köszönhetően népszerűbbek közöttük a nem-írott tartalmak, a képek, a videók, a hanganyagok.

Folyamatos online jelenlét

Az online tartalmakhoz való nyitottabb, aktívabb viszony mellett a netezésre használt eszközökben is nagy különbség van a korosztályok között. A fiatalok 33 százalékának van okostelefonja, míg a 30 felettieknél csak 23 százaléknak. A fiatal internetezők mintegy 20 százaléka használja netezésre a telefonját, a 30 felettieknek mindössze 6 százaléka.

A kutatás 2012 októberében készült, 1000 fős mintából, országosan reprezentatívan 15 és 65 éves kor között. 900 fő online lekérdezésen keresztül, 100 fő (50-65 év között) pedig telefonon keresztül válaszolt, ezzel biztosítva a reprezentativitást.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom