Kövess minket!

Médiapiac

Rá(cs)csodálkoztunk a börtönrádiózásra

Magyarországon több van belőle, mint Nagy-Britanniában, mert a váci és a győri adóval szemben ott egyetlen, ám országos adó működik, és szolgálja ki a közel 90 ezres börtönnépességet. Egy évtizede vágtak bele, és pörög a rendszer.

Phil Maguire, a brit Országos Börtönrádió Szövetség vezérigazgatója mesélt arról, hogy is néz ki náluk ez a műfaj, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük – és milyen hasznot termel. Merthogy van itt profit – ha nehezen kimutatható és közvetett is.

Milyen érzés lemaradni az elsőségről, de a legnagyobbnak lenni?

Az első börtönből sugárzott adás története 1938-ra nyúlik vissza, a texasi Huntsville börtönébe. És a kezdés után egy-két perccel hangzott el az a kulcsmondat, amit mi ma is érvényesnek tartunk: az a feladatunk, hogy segítsünk az embereknek visszatérni a társadalomba.

Hogyan lesz valakiből börtönrádió-főnök?

Szociális munkásként foglalkoztam gyerekekkel, majd a BBC producere lettem. Amikor a cég együttműködésre lépett az első brit börtönrádióval, megtalált a feladat, amely megváltoztatta az életemet.

Presztízsben nem lehetett előrelépés…

Anyám nagyon odavolt, mert addig elmondhatta, hogy a fia a BBC-nél dolgozik. Anno én lettem a szervezet első alkalmazottja. Több adó elindításában segédkeztem, aztán a leghíresebb brit fegyintézet, a brixtoni parancsnokának kérésére csináltuk meg az ország első éjjel-nappal szóló börtönadóját. A rádió érdekes dolog: az emberek hűségesek a kedvenc adójukhoz, műsorukhoz, ezek valahogy az önazonosságuk részévé is válnak. Ugyanakkor ez a médium jobb a tévénél, hiszen a képek a saját fejünkből jönnek, magunknak kell elképzelnünk a látványt.

Közmondásos, hogy a rácsok mögött egy másik világ vár. Mekkora volt önöknek a kontraszt?

Belépőként az egyik fegyintézetben biztonsági oktatáson kellett részt vennem, és egy ruhásszekrény méretű őr feltette a kérdést: mi a börtön dolga? Mire én: a társadalomba visszaillesztés? Nem. A nevelés? Nem. A megbánásig elvezetés? Nem – mondta -, az, hogy ezek a szemetek lakat alatt legyenek. Na, ez az a felfogás, ami idejétmúlt.

Ettől még kettős szorításban vannak: meg kell felelni a hallgatóknak és a BV-nek is.

Se a kormány, se a fegyintézetek nem szólnak bele abba, mit csinálunk. Ők értenek a börtönökhöz, mi a műsorkészítéshez. Az viszont nekünk is egyértelmű, hogy a biztonsági szabályokhoz alkalmazkodnunk kell. A reggeli műsort például nem adhatjuk élőben. Már csak azért sem, mert olyankor a műsorkészítők még a celláikban vannak. Mindenki számára világos, hogy az egyik

fő feladatunk, hogy segítsük csökkenteni a visszaesők arányát – ez pedig kifejezetten értelmes pénzügyi befektetés.

Akkor is, ha nem mutatható ki, hogy egyik vagy másik műsorunktól tér valaki jó útra.

Központi vagy helyi tartalommal töltik meg a programot?

Egy férfi és egy női börtönben készül a műsor, így mindkét nem hangja és problémája megszólal Anglia és Wales valamennyi büntetés-végrehajtási intézményében.

Beszéljünk kicsit a mocskos anyagiakról! Hogyan képes egy civil szervezet fenntartani egy ilyen rendszert?

Például úgy, hogy más médiumoknak készítünk műsorokat. Ez egy különleges, zárt világ – a mi munkatársaink pedig ismerik ezt, hiszen ott élnek. Egy évtized alatt a nulláról építettünk fel egy 700 ezer fontos forgalmat bonyolító rendszert.

Zárjunk egy könnyedebb kérdéssel: mi a kedvenc műsortípus a National Prison Radio-ban?

Természetesen a kívánságműsor.

És kit kérnek a leggyakrabban?

Rapet. Általában Tupac Shakur a sztár.

Váci agyváltás

– Megtanultunk BV-s fejjel gondolkodni – árulja el portálunknak műsorszerkesztésük egyik mesterfogását Medveczki Zoltán, a váci börtönben 2014 vége óta működő Rács FM főszerkesztője. Aki nem titkolja: ennek a stílusnak a legkritikusabb a helyzete a médiapiacon. – Olyan, mintha egy hajóhinta közepén ülnénk: meg kell felelnünk a fogvatartottaknak és az állománynak is – mondja. A tíz emberrel készített adás reggel kilenc és délután öt óra között hallható, a műsoridő hatvan százaléka zene, a többi magazin és – tavaly decembertől – hírblokk. Ez utóbbi ad lehetőséget a már szabadult kollégáknak a visszadolgozásra. Hiszen ők még emlékeznek, mi érdekli a bentieket a világból, így az ő szemükkel tudnak szelektálni az információáradatban. Ezzel egyébként segítenek átlendülni azon a problémán is, hogy a stáb a börtönben nem férhet hozzá a világháló áldásaihoz.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom