Kövess minket!

Médiapiac

Pucérkodást, csúnya szavakat számlál a médiahatóság

A szolgáltatás révén megtudhatjuk, hetente hányat káromkodtak az RTL-csatornán futó valóságshow szereplői, esetleg azt is, hányszor utaltaj szóban vagy tettben a testiségre.

 

Az NMHH a televíziózás idén húszéves nemzetközi napján felhívja a figyelmet arra, hogy a médiatartalmakhoz való szabad hozzáférésen túl a tévénézők kezében ott a távirányító, azaz a döntés, a szabad műsorválasztás joga, és ezzel együtt a káros tartalmak elkerülésének lehetősége.

Az ENSZ kezdeményezésére a tévétársaságok ezen a napon olyan magasabb témákról ejtenek szót műsorrendjükben, mint a béke, az együttműködés, a fejlődés – áll a közleményben.

A hatóság a kifogásolható jelenetek sorozatos vetítését elsősorban a kiskorúak káros tartalmakkal szembeni sebezhetősége miatt még a jogszabályok betartása mellett is aggályosnak tartja. A Való Világ 8 – és általában a valóságshow-k – esetében ez azért különösen fontos, mert a műsor nézettségi mutatói a 13-17 éves korosztályban a legmagasabbak – írják.

A tájékoztatás szerint a kizárólag az esti kiadásokra fókuszáló “VV-barométer” az előző sorozatok tapasztalatait felhasználva hat kategória – a szexualitás, a szexuális kontextusban megjelenő meztelenség, a trágár kifejezések gyakorisága, valamint negatív magatartásmintaként a dohányzás és a direkt, illetve indirekt módon feltűnő alkoholfogyasztás – mentén vizsgálja a valóságshow nyolcadik sorozatát, amely augusztus 27. óta, várhatóan jövő év februárjáig látható az RTL 2-n.

Az NMHH célja a barométerrel az, hogy a kiskorúak védelmében a hatósági vizsgálatokon túlmutatva bemutassa a morálisan aggályos tartalmak sűrű megjelenését, és látványosan szemléltesse azok gyakoriságának nézettségi trendekkel összekötött elmozdulásait. A programban előforduló káros motívumok elemzése kvantitatív módszeren alapul, így lehetőséget ad az időbeli változások kimutatására, valamint a folyamatos összehasonlításra is – jegyezték meg.

 

Összegzésük szerint november közepéig, a Való Világ 8 sorozatának félidejében a káromkodásrekordot egy óra alatt 113 trágár kifejezés elhangzásával a szeptember 20-i adás tartja, de az NMHH honlapjáról elérhető barométer több korábbi valóságshow-val kapcsolatos kimutatást is tartalmaz.

A korábbi évadokhoz hasonlóan ebben a műsorsorozatban is sok szexualitás, obszcén kiszólás, dohányzás, alkoholfogyasztás jelenik meg, amelyek statisztikáját hétről hétre nyilvánosságra hozza honlapján annak érdekében, hogy a hatósági eljárásokon túlmutatva is felhívja a figyelmet az ártalmas tartalmak negatív hatásaira és a józan médiafogyasztásra.

Megemlítik: a cigarettafogyasztás megjelenítésében 23 a rekord (október 11.), a direkt alkoholfogyasztásban a második nap (augusztus 28.), amikor 42 jelenetben tűnt fel ivászat a képernyőn. “Nem mondhatni, hogy a villalakók és a szerkesztők túlzottan szemérmesek volnának, hiszen már a második napi adásban 22 alkalommal jelent meg meztelenség. Az erotikus, szexuális tartalmú jelenetek rekordja 29 megjelenés (szeptember 18.)” – olvasható a kutatás összegzőjében.

A vizsgálati metodikáról szólva jelezték: a használt elemzési egység a káros viselkedésmintákat közvetítő jelenet. A jeleneteket annyiszor regisztrálják, ahány alkalommal azokat a műsorszerkesztő az összefoglalóban megjeleníti. A heti bontásban közzétett adatokat a napi jelenetszámok – azaz előfordulások – átlagolásával számítják ki.

A problémás tartalmak közül egyedül a trágársággal kapcsolatban alkalmaznak eltérő módszertant, mivel a durva, trágár kifejezések gyakorisága könnyen számszerűsíthető. Ebben az esetben nem a jelenetek, hanem a szavak előfordulása képezi az elemzési egységet. A trágár kifejezések besorolását az érvényben lévő korhatár-kategóriák törvényi kritériumrendszere, illetve a médiatanács ajánlásában foglaltak alapján végzik a munkatársak – olvasható az NMHH tájékoztatásában.

Jelezték: szoros összefüggésük miatt a szexualitás és a meztelenség megjelenését egy kategóriába vonja össze a vizsgálat, a szexualitás szóbeli és képi megjelenését egyaránt ide számítva.

A korhatárkarika nem díszítőeleme a képernyőnek, hanem a nézőnek szánt fontos információ

– hívja fel közleményében a figyelmet a hatóság, amely arra is kitér: mivel a Való Világ-műsorszám szolgáltatója luxemburgi joghatóság alá tartozik, a médiatanács csak szigorú feltételek megléte esetén járhat el külföldi joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatóval szemben. Egyben emlékeztetnek: amióta a műsor az RTL 2-re került, a médiatanács már négy alkalommal fordult az európai hatóságokhoz részben a műsor tartalmát rendszeresen kifogásoló állampolgári bejelentések miatt is.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom