Médiapiac
Problémát jelent az újságíróknak az adatok elemzése
Egy amerikai kutatás szerint gondot okoz az újságíróknak a munkájuk során a statisztikai adatok elemzése.
A sajtóval kapcsolatban gyakran fogalmazódnak meg olyan vádak, miszerint a kiadóknak nagyobb felelősséget kéne vállalniuk, (főként az online médiának) minőségibb tartalommal kéne szolgálnia a lakosság irányába és pontosabb tájékoztatást adnia a hírekről. Egy amerikai tanulmány azt mutatja, hogy a szakma erre nem feltétlenül alkalmas. Az újságírók tudják, hogy jobbnak kellene lenniük az adatelemzésben és a statisztikák értelmezésében, de hosszú utat kell megtenniük ahhoz, hogy eljussanak idáig.
John P. Wihbey médiatudós, a Northeastern University professzora, egykori újságíró The Social Fact: News and Knowledge in a Networked World című könyvében mutatja be kutatását, ami baljós képet fest az újságírókról. Az elemzés során Wihbey megpróbálta számszerűsíteni a hírközlés két dimenziójának bizonyos aspektusait. Míg az átfogó bizonyítékok azt mutatják, hogy az újságírók tisztában vannak a szakmai etikával, erős küldetéstudatot éreznek és tisztességesek, a gyakorlati munkáról szóló kérdésekre adott válaszokban néhány zavaró jel is felbukkant.
A megkérdezett újságírók mindössze 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „nagyon” szilárd tudással rendelkezik a forrásokból származó statisztikák értelmezéséhez, és mindössze 11 százalékuk, hogy ő maga is szokott vizsgálati céllal statisztikai elemzéseket végezni. Bár a médiát általánosságban is sok kritika éri, melyekkel kapcsolatban nem mindig van egyetértés, annyi biztos, hogy két feltételnek eleget kell tennie a hírügynökségeknek és az újságíróknak egyaránt: mély tudással kell rendelkezniük a feldolgozandó témáról és képesnek kell lenniük arra, hogy kiválogassák a legfontosabb információkat az olvasók számára.
Az első kérdés melyet Wihbey feltesz, az újságírók részrehajlására vonatkozik. Egyértelmű, hogy a vizsgált amerikai médiumok egy része inkább jobboldali, másik része baloldali médium, de az állásfoglalással mindkét esetben nagyon óvatosnak kell lennie az íróknak, hiszen ha az adatok torzulnak, az általuk előállított tartalmak megvezetik az olvasókat.
Hiperpolarizált, szociális média által vezérelt korunk egyik új szempontja az újságírói munka és az online szociális hálózatok közötti összefüggés megfigyelése. Ebből a szempontból különösen az a Twitter tarthat számot az éredeklődésre, ahol a riporterek és a szerkesztők rengeteg időt töltenek az információkereséssel. Kérdés, hogy az újságírók részrehajlása vajon ezeken a platformokon is tettenérhető-e.
Hogy választ kapjon a felvetésre, Wihbey két kollégájával, Kenny Joseph-fel (Buffalo University) és David Lazerrel (Northeastern University) több mint 300000 újságcikket elemzett, 644 újságírótól 25 különböző amerikai hírportálon. Megvizsgálták a kulcsfontosságú politikai kifejezések használatának gyakoriságát, mint például a baloldalon az „LGBT”, a „béregyenlőség”, a „szavazati jogok törvénye”, a jobboldaliak esetében pedig a „bürokraták”, az „illegális bevándorlók” és a „terrorizmus támogatói”.
Az így kapott eredményeket összehasonlították az egyes újságírók szociális hálózataival a Twitteren – például kiket követnek, milyen arányban jelenik meg az egyik vagy másik oldal kapcsolati hálójukban. A Twitter olyan gyűjtőhelynek számít, ahol az újságírók minden egyes nap órákat töltenek, így az ott talált tartalmak erősen befolyásolják, hogy mit tartanak fontosnak, milyen árnyalatokban gondolkoznak.
A kutatások azt sugallják, hogy az újságírók munkájuk szempontjából kiemelt szerepet tulajdonítanak a Twitternek, és a platformot a nagyközönséghez képest viszonylag magas arányban használják. Wihbey megjegyzi, hogy a kutatás során figyelembe vették, hogy egy újságíró nem azért követ valakit Twitteren, mert szimpatizál az adott személlyel, így az adatok elemzése során sem erre koncentráltak, hanem arra, hogy mennyire volt korreláció az ismeretségi kör és az előállított tartalmak között. Természetesen csak azért, mert egy újságíró úgy dönt, hogy többnyire konzervatív szociális médiafiókokat fog követni, nem lehet kijelenteni, hogy újságírói munkáját is ez alapján végzi. Az adatok azonban bizonyítják, hogy az elfogultság a hírek és a szociális média világa között elterjedt, és a társadalom joggal aggódik a jelenlegi trendek miatt, amelyek idővel elmélyítik a felek közti szakadékot, erősítik a polarizációt.
Az újságírás javításával kapcsolatos második nagy kérdéskör az, hogy az újságírók milyen mértékben rendelkeznek elegendő ismerettel, mennyire mélyen értik az általuk feldolgozott témát.
Nyilvánvaló, hogy az újságírók tájékozottabbak az átlag állampolgároknál a közéleti témák többségében. A szakma azonban számos területen továbbra is küzd az alacsony kompetenciákkal, különösen a számításokkal kapcsolatos, nagy mennyiségű adatot igénylő munkafolyamatok esetében. A megkérdezett újságírókról általánosságban elmondható, hogy tudják hogy több figyelmet kéne fordítaniuk a kvantitatív elemzésre és az információ kritikusabb értelmezésére. Tudják, hogy ezek a készségek kulcsfontosságúak a források torzításmentes feldolgozásához, legyen szó politikusokról, egészségügyi cégekről, energia ipari vállalatokról, Wall Streetről vagy a Fehér Házról. Ők maguk is úgy ítélik meg, hogy nem rendelkeznek a szükséges tudással, hogy ennek pontosan mi az oka, az viszont egy másik kérdéskörbe tartozik.
Az újságírói szakmában kevésbé jellemzőek a továbbképzések, hiányos az alapképzés is. A mai adatorientált világban sokkal nagyobb szükség lenne az elemzőkészség fejlesztésére és a kritikus gondolkodás gyakorlására. A kutatás tehát nem csak a gyakorló újságírók de tanáraik, professzoraik számára is intő jelként szolgál.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás