Kövess minket!

Médiapiac

PR-trendek a következő években – Ez a három hatás lesz a legjelentősebb

A technológiai fejlődés és a különböző társadalmi folyamatok a pr-szakmára is komoly hatást gyakorolnak, formálják, alakítják azt, és meghatározzák az elkövetkezendő éveit. A következő évtizedben várható változásokról, illetve a piac jelenlegi helyzetéről beszélgettünk a Magyar Public Relations Szövetség elnökével, Sztaniszláv Andrással a 2020-as első számunkban, a koronavírus-járvány előtt.

Hogyan értékelné a szakma jelenlegi helyzetét Magyarországon? Mik jelentették a legnagyobb kihívást az elmúlt években?

Jelenleg Magyarországon stagnálást, sőt egyfajta optimizmust látok; a nemzetközi felmérések pedig egyértelmű bizakodásról adnak számot. A PR területén az elmúlt évtized tapasztalata, hogy a teljes piac szignifikáns részét jelentő kormányzati költés mára nagy részben eltűnt lehetőségként a piaci szereplők java számára. A kivételezett helyzetben lévő ügynökségek ugyanakkor igyekeznek szakmailag jó minőségű munkát végezni. Az államigazgatás és az állami vállalatok vezetői modernizálják a kommunikációjukat, saját szakmájukban nemzetközi kapcsolatrendszerük van. Ráadásul ezen büdzsék kiesését az elmúlt években „beárazta” a piac, ügyesen igazodott a lehetőségekhez.

Két fontos kör teszi ki az ügynökségek megrendelői állományát: a multiknál újra lazábbak a nadrágszíjak, több lehetőség van integrált kampányok kivitelezésére, valamint megjelent a magyar tulajdonú cégek alkotta KKV-szektor is a piacon. A középvállalatoknál sokszor egészen komoly belső és ügynökségi kommunikációs kiszolgálás van, de még a szabadúszók vagy a mikrovállalkozók (például kozmetikai szalonok, kis kávézók, coachok) is érzik a márkaépítés fontosságát, és ehhez igénybe veszik szakemberek segítségét.

A technológiai újdonságok nagyon hamar megjelennek Magyarországon is, mégis később válnak általános piaci gyakorlattá. Az igazi szakosodás is kevésbé jellemző nálunk: ha megnézzük a PR-ügynökségek tevékenységi körét, azt látjuk, a legtöbb teljes körű szolgáltatást, kiszolgálást ígér; kevés például az egyes szektorokra specializálódott vállalkozás.

Érdekes látni továbbá azt is, hogy a PR területén ritka, hogy két ügynökség egyesül, vagy felvásárolja egymást. Ennek egyik oka feltehetően az, hogy még a jól jövedelmező PR-cégek nagy része is egy-két vezető kapcsolatrendszerére épül. Hiszem, hogy néhány adásvétel, összeolvadás felpezsdítené a szakmát.

A globális piacon a vállalatok működésére sokkal nagyobb hatással vannak a fogyasztók, sok cégnek nagyobb a belső motivációja a felelős működésre is. Nálunk kevés olyan nagyvállalatot találunk, amely igazán megérezte a bőrén, ha valamelyik lépése rombolta a reputációját. Éppen ezért az erre adott reakciók sokszor csak látszatintézkedések. Az angol piacon a legtöbb márka igyekszik megalkotni a saját hosszú távú elképzeléseit, Magyarországon ugyanakkor sokkal kevesebb olyan vállalatot látok, amely törekedne erre.

A fenti szempontok az elmúlt években olyan versenyhelyzetet teremtettek, amiben a cégek és szakemberek kevesebb időt fordítottak a beszélgetésre, az együttműködésre és a képzésekre is. E téren látok pozitív változást, személyesen és a szövetségen keresztül is. A Magyar PR Szövetség ebben platformként és facilitátorként is szerepet kíván vállalni. Az év végi tisztújítást követően jelentősen megújult a szervezet vezetése, komoly bizalmat és érdeklődést látok a munkánk iránt.

Mely trendek fogják ön szerint meghatározni a 2020-as éveket?

Három olyan trendet látok, amely globálisan, a régióban és Magyarországon is meghatározó lesz a kommunikációs piac számára.

A digitális technológia további fejlődése változást fog hozni: a mesterséges intelligencia a kutatásban (piaci, társadalmi insightok, tartalom- és reklámgyártás, targetálás) új eszközöket fog adni a kezünkbe, de nem gondolom, hogy kiváltja majd az emberi munkát. Például egy social media listening platform sokkal több információt fog tudni feldolgozni, de szükség lesz arra, hogy emberek elemezzék, és cselekvési tervet formáljanak belőle. Új platformok megjelenésére is számítok, mint amilyen például a TikTok. A kommunikációs szakmában tevékenykedőknek muszáj lépést tartaniuk ezekkel a változásokkal.

Az etikai kérdések: a kommunikációs eszközök egyre pontosabb célzásra alkalmasak, a technológia pedig egyre könnyebbé teszi a hamis hírek gyártását. Innen pedig már csak az üzenetet kibocsátó szándékától függ, hogy azt milyen célra használja. A vállalatoknak és a kormányoknak sokkal több lehetőségük van tenni ez ellen, így a felelősségvállalás kérdése forró téma lesz az elkövetkező évtizedben.

A harmadik nagy trend a humán erőforrás változása. Az munkaerőpiacra éppen belépő fiatalok másképp viszonyulnak rengeteg kérdéshez, például a munkahelyi környezethez fizikai és mentális értelemben is. Változik a piacon használható tudás is, talán még inkább különválik a specialisták és a generalisták közötti tudáskülönbség.

Mi befolyásolja majd leginkább a fejlődés irányát azelkövetkező években, évtizedben? Mennyire lehet ezt előre látni?

A technológia fejlődését részben lehet látni, részben viszont néha teljesen meglepő ötletek válnak divattá. Én ebben kicsit fatalista vagyok: nagyon kevés embernek sikerül igazán nagy újdonságot, nagy hatást kiváltó dolgokat bevezetni, elterjeszteni. Ennél fontosabb feladat, hogy tudatosak legyünk, mely eszközöket mire és hogyan használjuk. Például a közösségi média influencereivel lehet igazán tartalmas, párbeszéden alapuló együttműködéseket is kialakítani, de lehet rájuk „pusztán” alternatív hirdetési felületkéntis tekinteni.

Komoly hatással lesz ránk a klímaváltozás is. Egyéni, vállalati és kormányzati szinten is kellenek a megoldások, és mindegyik szereplő más-más választ adhat rá. Az egyének tudatosabbak lesznek a termékválasztás, az aktivizmus szintjén. A vállalatok befektetési politikája – ellátási láncok újragondolása–, a munkatársakkal és a külső érintettek való kapcsolata változik. Hasonló a helyzet a kormányzatok szintjén: bizonyos országok progresszívan és proaktívan állnak a kérdéshez, míg mások inkább reaktívak, de a kérdést válasz nélkül már semmilyen kormány nem hagyhatja.

Hogyan lehet ezekre a közelgő változásokra szakmailag felkészülni?

A folyamatos tanulással, minden dimenzióban: hivatalos oktatási rendszerben, alternatív képzési formákban, saját magunk fejlesztésében, egymástól tanulással. A Chartered Institute of Public Relations (CIPR) által akkreditált szakembereknek minden évben pontokat kell gyűjteniük a saját képzésükről. Ebben a rendszerben ugyanakkor nem csak hivatalos tréningeket és nem csak PR-szakmai képzéseket lehet elszámolni. Minden évben saját célokat kell megfogalmazni, és ezekhez kell megkeresni a legjobb fejlesztési módszereket. Ilyen akkreditációs rendszert tervezünk bevezetni jövőre a Magyar PR Szövetség keretein belül is.

A másik fontos eszköz a párbeszéd. A jövőnket mindig együtt formáljuk. A fent felsorolt kihívásokra akkor fogunk jó választ adni, ha közösen gondolkodunk rajtuk, megbeszéljük őket. Ha nem is jutunk konszenzusra, próbáljuk megérteni a másik érveit, és akkor a rendelkezésre álló eszközeinket nagyobb eséllyel fogjuk sikeresen alkalmazni. Egy nagyon kedves mentoromnak és üzlettársamnak volt ez a mondása: „A másikban mindig a szándékot figyeld, magadban meg mindig a hatást.” Ha ez a nyitottság megvan, akkor a képességeket is sokkal könnyebb lesz megszerezni és frissen tartani.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom