Kövess minket!

Médiapiac

Podcastok, a digitális kor rádiói?

Egyre népszerűbbek az interneten a podcastok, ezek a rádióhoz hasonló műsorok, melyek ugyanakkor lassan túl is szárnyalják hagyományos elődjüket. Az Edison közvélemény-kutatása szerint az amerikai lakosság 50 százaléka hallgatott már valaha podcastadást. De mit tudnak vajon ezek a műsorok, amitől hirtelen ilyen magasra ívelt fel a csillaguk, vajon a podcastok lesznek a digitális kor rádiói?

A podcastok napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek. Ezek a rövid részletekben elérhető vagy letölthető audiófájlok hasonlóan épülnek fel, mint a rádióműsorok vagy a tévésorozatok, az egyes részek egy adott témára fókuszálnak, és sokszor maga a podcast is tematikus.

Bár a podcastok már több mint egy évtizede jelen vannak a médiában, igazán nagy népszerűségre csak az elmúlt években tettek szert. Ezt mutatja az Edison 2019. január–februári, podcastokkal kapcsolatos közvélemény-kutatása is, melyet 1500 potenciális hallgató körében végeztek.

A jelentés szerint a 12 évesnél idősebbek több mint 50 százaléka hallgatott már valaha podcastot, és a szám évről évre nő. Ez igaz a rendszeres hallgatók mennyiségére is, amely Amerikában csak az elmúlt évben 4 százalékkal emelkedett, és jelenleg 32 százalékon áll. A podcastok a 18–54 éves korosztály körében a legnépszerűbbek, a férfi hallgatók jelentős többségét, 74 százalékát ők adják, de a hölgyek körében az 55 évnél idősebbek is aktívak, a női közönség 31 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A kutatásban részt vevők 65 százaléka telefonról, míg 25 százaléka asztali számítógépről vagy laptopról hallgatja az adásokat.

Az is kiderül a felmérésből, hogy a megkérdezettek többsége a házimunka és vezetés közben hallgatja a podcastokat, akárcsak a rádiókat. Az oktató célú műsorok igen népszerűek, ezek vezetik a listát a szórakoztató adások előtt. A letöltött podcastokat a válaszadók 47 százaléka még aznap meghallgatja, 31 százalékuk azonban csak másnap jut hozzájuk. Ezek az adatok rámutathatnak arra, hogy miért örvendenek a podcastközvetítések egyre nagyobb népszerűségnek a rádiós adásokkal szemben.

A poscastokat egy tulajdonságuk a hagyományos rádióadások fölé emeli: mégpedig az, hogy letölthetők, ezért tetszés szerint hallgathatók. Az ember akkor kapcsolja be a neki tetsző adást, amikor alkalmas számára, amikor van ideje meghallgatni, szemben a rádióval, ahol sokkal kevesebb beleszólása van abba a tartalomba, amit sugároznak neki.

Emellett a podcastokat éppen az teszi vonzóvá, ami a rádióműsorokat. Hallgatásuk közben az ember mást is csinálhat (ezt a válaszadók 87 százaléka jelölte meg indoknak), és bárhol hallgathatók (ezt 80 százalékuk találta fontosnak). Szemben a videókkal vagy a blogbejegyzésekkel egy podcast fogyasztása nem igényel teljes figyelmet. Az ember hallgathatja a reggeli készülődés során, munka alatt vagy akár főzés közben is, és amellett, hogy hatékonyan elvégzi a dolgát, még jól is szórakozhat. Ezenkívül a podcastok tematikussága is vonzó tényező. A kutatásban részt vevők 65 százaléka állította, hogy még gyakrabban hallgatnának ilyen adásokat, ha több olyan tematikájú születne, amely érdekli őket.

A megkérdezettek többsége a podcastokban hallható reklámok marketingértékéről is pozitívan nyilatkozott. 54 százalékuk valamivel nagyobb valószínűséggel vásárolna egy termékből, ha azt a kedvenc podcastjában reklámoznák. Ezt alátámasztja a webfx.com statisztikája is, amely szerint podcastokkal két-háromszoros elköteleződést lehet elérni a rádiókhoz képest. Az ilyen adások azért is előnyösek a brandek számára, mert jól célozható velük a közönség, főleg abban az esetben, ha a hirdetés egy erősen tematikus podcastban hangzik el.

Van azonban egy jelentős különbség a podcastok és a rádiók között, ami miatt nem tekinthető a két hangzó formátum egymás vetélytársának: mégpedig a tartalom. A podcastok örökzöldebb tartalmat kínálnak, mivel a hallgatóik bármikor – akár évekkel később is – becsatlakozhatnak az adásba, ezért kevesebb és ritkább a hírtartalom. Ennek megfelelően a tematika is nagyon különböző lehet. Vannak például olyan podcastok, melyek egy sorozatgyilkosság körülményeit tárják fel, de a történetmesélős adások sem ritkák, emellett kifejezetten sok az egy adott szakma köré rendeződő adás vagy éppen az oktató célú műsor. Ezek nagy része nem vagy kisebb valószínűséggel kerülhetne be egy rádió műsorrendjébe. Ritkák ugyanakkor a betelefonálós podcastműsorok, amelyekből például a rádiókban van rengeteg, hogy ezzel is a készülékek elé szögezzék a hallgatókat.

A podcast tehát nem tekinthető a rádió egyenes ági utódjának, inkább egy teljesen új hangzó formátumról beszélhetünk, amelynek lehetőségeit és határait még csak most fedezik fel a tartalomgyártók és a hirdetők is.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom