Médiapiac
Pesti Srácok-ügy: minősített eset
Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget indoklási kötelezettségének, a felfüggesztés tehát egyelőre biztosan jogszerűtlen – így vélekedett a Pesti Srácok kontra Facebook ügyben a közszolgálati egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője. Török Bernát az efféle esetek alapvetését is megfogalmazta. Eszerint a társadalmi kérdések megvitatásánál addig nem kerekedhet felül semelyik platform saját érdeke, amíg az adott közlés át nem lép a durva gyalázkodás kategóriájába.
Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácok oldalát? – tette fel a kérdést legutóbbi blogbejegyzésében a közszolgálati egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője. Török Bernát az uniós szabályok felől közelítette meg az esetet és sommás következtetésre jutott.
November végén közölte a Pesti Srácok, hogy a Facebook visszavonta a lap 11 éve működő oldalának közzétételét, a közösségi alapelvek megsértésére hivatkozva. Öt poszt okozhatott gondot, a legfrissebb egy hónapos, a legrégibb négy éves volt, az ugyanakkor, hogy pontosan milyen tartalmakról lehetett szó, a szerkesztőség számára nem derült ki. A PS beszámolója szerint a Facebook azt közölte: a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértését és kéretlen tartalmak közzétételét rótta fel nekik a közösségi médiaplatform üzemeltetője.
Török Bernát, aki korábban a médiahatóságnál is dolgozott, majd főtanácsadó volt az Alkotmánybíróságon, egyrészt leszögezte, hogy a legnagyobb közösségi médiaplatform, a Facebook ebben az esetben egy sajtótermék fiókját függesztette fel, ami szerinte a társadalmi kommunikáció befolyásolásának minősített esete.
A szakértő ennek kapcsán felidézte az online platformok tevékenységét meghatározó, nemrégiben hatályba lépett uniós szabályegyüttest, rövidített nevén a DSA-t. Ez sok más mellett kimondja, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintettnek.
– Egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk. Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének – szögezi le az intézetvezető, hozzátéve, hogy az uniós szabályok szerint a korlátozás indoklásában az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni.
A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen
– vélekedett Török Bernát, majd azzal folytatta: az indokolás csak az előfeltétele annak, illetve lett volna annak, hogy érdemben elemezni lehessen, hogy jogszerű-e volt a Facebook döntése.
Az intézetvezető ezután áttekintette az efféle kérdésekben irányadó uniós rendelkezések legfőbb vonásait. Ezek így foglalhatók össze:
- A platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik, a szerződési feltételeik érvényesítésekor figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.
- Az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás jogát, így például amíg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltést el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható.
- Az adatvédelem immár a magánfelek világába is berobbant, a GDPR-ban szerepel az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdeke”.
- A hétköznapokban egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és az online platformok jogos érdekeit.
- A legnagyobb általános kommunikációs felületek – például a Facebook, az X/Twitter, a TikTok – hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális érdekeik lennének a platformjukon zajló kommunikáció szabályozásakor. De még náluk is elfogadható, ha bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra, például azért, hogy megőrizzék felhasználóik és reklámozóik bizalmát. A gyalázkodó, sértegető tartalmak moderálása így akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.
- Ha egy véleménynyilvánítás vizsgálatakor minél inkább arra jutunk, hogy az a társadalmi vitához szól hozzá, úgy annál kevésbé hozhatók fel azzal szemben a platformüzemeltető érdekei. Az öncélú sértegetést, gyalázkodást moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg felhasználóit, hogy a nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak.
- És a lényeg: a társadalmi kérdések megvitatásánál egészen addig nem kerekedhet felül a platform saját érdeke, amíg az adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás