Médiapiac
Párbeszédet indít az influencer marketingről Istenes Bence és az Adamsky
Keresztes Tamás főszereplésével készített provokatív hangvételű rövidfilmet az influencermarketingről Istenes Bence és az Adamsky Budapest. A videó egy, a szakmának szóló B2B kampány felütése, a senkit nem kímélő kezdeményezés célja pedig egy párbeszéd elindítása a piaci szereplők körül kialakult „vadkeleti” állapotról.
Az elmúlt néhány évben a globális és hazai marketingszakma egyik legtöbbet hangoztatott kifejezése kétségtelenül az influencer volt. Ez a fogalom pillanatok alatt beépült a szakmai szókincs mellett a köztudatba is, ami talán túl gyors is volt az érintetteknek, gyakorlatilag minden oldalon azonnal kellett volna minőségi influencerkontentet kitalálni, előállítani és a kampányokba integrálni. Talán kevesen vitatják, hogy a szituáció – számos jó és sikeres ötlet mellett – sok kevésbé jó döntést is eredményezett – olvasható a lapunknak küldött közleményben.
Ennek a folyamatnak köszönhetően az évek során az influencer-menedzsment-ügynökség-ügyfél reláció is rengeteg gellert kapott, bár ebből sokáig csak keveset lehetett érzékelni. Egészen mostanáig, ugyanis 2018-ra már folyamatosan egyre több kritika éri az influencereket és a körülöttük lévő világot, a trend pedig ott tart, hogy senki nem szeretne lemaradni, viszont az ügyféligények kiszolgálása egyre inkább erőltetett módon történik. Ennek a hullámnak a részeként született meg a „Nem szponzorált tartalom” című áldokumentarista kisfilm is, amit Istenes Bence és az Adamsky Budapest készítettek közösen.
Én is naponta találkozom olyan posztokkal, ahol sem a kitalálásba, sem megvalósításba nem fektettek túl sok energiát. Látszik, hogy csak az volt a cél, hogy egy nagy követőtáborral rendelkező ember falán megjelenjen a termék. Pedig ennek a lényege pont az lenne, hogy azt a terméket vagy márkát vállald, amit hitelesen tudsz képviselni, ami nem csupán felületként használja az embert. Sokszor éreztem ezt én is, emiatt is gondoltam, hogy kezdjünk valamit ezzel, és próbáljunk meg a közös hozzáálláson egy kicsit alakítani, és ebben minden szereplőnek megvan a maga felelőssége.
– nyilatkozta Istenes Bence.
A videó főszereplője Keresztes Tamás, Jászai Mari-díjas színész, ő alakítja Döme, a „töréstesztbábuból lett nonfluencer” menedzserét. A kettejük mindennapjairól készült kisfilmet Koblicska P. Örs rendezte, és a Virágvölgyet is jegyző, Vass Gergely volt az operatőre.
Ezért kerültek bele ügynökségre, ügyfelekre, influencerekre és menedzserekre is jellemző élethelyzetek. Egyszerűen fogtuk a különböző tapasztalatainkat, feltupíroztuk őket és összegyúrtuk egy videóba. Ezzel egy kicsit önvallomásos jellege is lett, ami végső soron cél is volt” – fejtetti ki a fogalmat Rábai Márk, senior copywriter.
A válasz viszonylag kézenfekvő. Istenes Bence és az Adamsky immáron második éve dolgozik együtt, így a két fél számára nagyjából egyidőben vált szembetűnővé, hogy milyen tipikus hibákat termel ki magából a rendszer, és egyszerre merült fel bennük az igény, hogy a piac jelentős szereplőiként tegyenek valamit. Később ez a két álláspont találkozott, majd egy közös ötletelés során megszületett a kampány, aminek megrendelője végül Istenes lett.
„Semmi esetre sem szeretném azt állítani, hogy mi tudjuk a legjobban, mit és hogyan kellene tenni, csak abban vagyok biztos, hogy a jelenlegi helyzetben kódolva van csomó olyan feszültség, ami az érdekellentétekből táplálkozik és ami magától nem fog megoldódni. Persze nincs egyszemélyi felelős, ugyanúgy látok hibákat ügyfél, menedzsment, influencer és természetesen az ügynökségi oldalon is. Én személyesen is követtem el a munkám során olyan szakmai és nem szakmai hibákat, amik hozzájárultak a helyzet kialakulásához. A film maga is egy görbe tükröt kíván állítani az összes szereplőnek, így nekünk, ügynökségeknek is.
Mi az idei évben nagyságrendileg 60 influencerrel dolgoztunk együtt tíznél is több kampányban, így bátran merem állítani, hogy a tapasztalataink, ha nem is reprezentatívak, de jelentősek a témában” – nyilatkozta a kampány céljával kapcsolatban Vaszary Ádám, az Adamsky Budapest ügyvezetője és egyben kreatívigazgatója.
A nonfluencer.hu weboldalon a videó mellett vitaanyag-indító iránymutatásokat is olvashatnak a témára nyitott látogatók. Ezek az összefoglalók teljes mértékben nyílt szerkesztésűek, ennek megfelelően a kampány szervezői arra biztatják a szakma képviselőit, hogy küldjék el saját álláspontjukat, így közösen létrejöhet egy mindenkit érintő, konszenzusos önszabályozás a jövőt illetően.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás