Kövess minket!

Médiapiac

Papp Dániel: A magyarság fennmaradásának egyik kulcsa a közmédia

A közmédia vezérigazgatója a Médiapiacnak nyilatkozva reagált azokra a baloldali politikai nyilatkozatokra, amelyek egy kormányváltás esetén a köztévé bezárását helyezték kilátásba. Mint mondta, ezek átgondolatlan és súlyos célkitűzések, amelyek veszélyeztetnék a közmédia jelenlegi legfontosabb küldetését: az értékek, a magyar kultúra megőrzését és bemutatását.

Borítóképünkön Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója

– Szomorúan konstatálom ezeket a baloldali véleményeket, hiszen egy nagy értéktől fosztanák meg a magyar társadalmat, ugyanis a közmédia a magyarság fennmaradásának egyik kulcsa – válaszolta azon kérdésünkre Papp Dániel, hogy mit gondol azokról a vélhetően a baloldali előválasztással felerősödő politikusi nyilatkozatokról, amelyek lényege, hogy kormányváltás esetén mondhatni sóval hintenék be a közmédiát. Az MTVA vezérigazgatója kifejtette: egyedül a közmédia lát el olyan missziót a hazai médiapiacon, amely a magyar kultúrát, a történelmet, a sportéletet dokumentálja és mutatja be.

– Ha nincs magyar közmédia, akkor ezek a tartalmak nem készülnek el, és óriási lyuk keletkezik ott, ahol jelenleg az értékek megőrzését, megteremtését biztosítjuk

– emelte ki Papp Dániel a Médiapiacnak nyilatkozva, hozzátéve, hogy nemcsak a szomszédos országok, hanem a világ magyarságát is megcélozzák műsoraikkal, hiszen a Duna World a tengerentúlon is elérhető.

A baloldali politikusok szájából elhangzó kijelentések kapcsán hangsúlyozta:

– Ezek átgondolatlan és nagyon súlyos célkitűzések. Aki ilyet mond, ilyenre biztat, az a saját nemzete ellen lép fel, hiszen a közmédia az értékek megőrzésének és esetenként a megteremtésének is elsődleges tere.

Papp Dániel ez utóbbira hozott példája a Montágh Testület felállítása, amelynek egyik fontos feladata a magyar nyelv ápolása, hiszen csak azok kerülhetnek a közmédia képernyőjére vagy mikrofonja mögé, akik a testülettől mikrofonengedélyt kapnak. A bizottság dönt az év szaváról is, amely a koronavírus-járvánnyal sújtott 2020-as évben az egymás szó lett, és amely kifejezi, hogy mindannyian felelősek vagyunk magunk mellett másokért is.

Papp Dániel arról is beszámolt, hogy jelentős utánpótlásképzési programot is elindítottak az elmúlt években a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel karöltve, valamint az MTVA alapítványa is bekapcsolódott a programba, ahol az említett alapképzés után tovább szakosítják a leendő kollégákat.

“A közmédiának nemcsak a műsorgyártás a feladata, hanem olyan összetett a tevékenysége, amelynek elvesztése visszalépés lenne a társadalom számára.”

Az értékek megőrzését és bemutatását szolgálja a közmédia Év embere díja is, amelyet legutóbb Karikó Katalin vehetett át, aki nélkül ma nem lenne  koronavírus elleni, mRNS-alapú vakcina a világban.

– Hagyománnyá vált a Jónak lenni jó című karitatív műsor, amelyben jótékony célból vagy kifejezetten egy szervezetnek gyűjtünk pénzt. Bár nem célunk a rekordok hajhászása, de kiemelkedő összegek érkeznek hozzánk. Ez olyan karitatív misszió, amelyet a közmédián kívül folytatólagosan semmilyen médium nem végez – emelte ki Papp Dániel, hozzátéve: mindez azt támasztja alá, hogy

a közmédiának nemcsak a műsorgyártás a feladata, hanem olyan összetett a tevékenysége, amelynek elvesztése visszalépés lenne a társadalom számára.

Európa-bajnokság és olimpia

Az egyik komoly innovációt az idei nagy sportesemények hozták meg a közmédia életében: az M4 Sport honlapján bevezették az internetes többcsatornás struktúrát, amellyel a nézők párhuzamos sporteseményeket követhettek egy időben. Összesen öt ilyen online csatorna jött létre, amely azoknak jelentett könnyebbséget, akik például az olimpia ideje alatt egyszerre akár két sporteseményre is kíváncsiak voltak.

Az olimpiára is kitérve kiemelte: – Köszönet illeti a stábtagokat és a sportkommentátorokat is, hiszen utóbbiak például több sportágból készültek fel, ami egy nagyon komoly, több hónapig tartó folyamat. Sportszakmai kifogás nem érhette a kollégáinkat – emelte ki.

Papp Dániel arra is rávilágított:

kiemelten fontos volt a közmédia számára, hogy a határon túli magyarok is láthassák a döntő párviadalokat például az olimpián.

Ezt egy hosszas tárgyalások eredményeként megszületett megállapodás tette lehetővé, így nem kellett kódolni az élőben közvetített eseményeket, ezért akár Erdélyben, akár a Felvidéken is követni lehetett a magyar sikereket.

Azon kérdésünkre, okozott-e nehézséget, hogy gyors egymásutánban rendezték meg az Eb-t és az olimpiát, úgy válaszolt, hogy erre a kihívásra fel tudtak készülni, hiszen már jó ideje lehetett tudni a koronavírus miatt elhalasztott dátumokat. Az Európa-bajnokságnál nehézségként említette a sok utazást, de örömmel vette, hogy Budapesten is rendeztek mérkőzéseket, és ezeket méltó színvonalon tudták közvetíteni.

“A közmédia fontos missziója, hogy mindenkihez és mindenkiről szóljon.”

– Az olimpia sokkal hosszabb tervezési szakasz eredménye, de az akadályokat sikerrel vettük. A tokiói világverseny kevesebb logisztikát jelentett, mivel egyetlen helyszínen bonyolították le, de a kollégáinknak 24 órában rendelkezésre kellett állniuk: akkor is dolgoztak, amikor Magyarországon éjszaka volt, de a magyar érintettségű eseményekről reggelre összefoglalót kellett készíteni – vázolta fel Papp Dániel. – Mivel olyan mennyiségű a sporttartalom, ezért ezek hétvégente M4 Sport+ néven a Duna World adó helyén mentek és mennek, aminek a külhoni nézőink is nagyon örülnek – világított rá.

Kérdésünkre, hogy ugyanaz a stáb közvetítette-e a paralimpiát, elmondta, hogy voltak átfedések, de a színvonal ugyanaz maradt, hiszen mindkettő egyformán rangos esemény, és a közmédia fontos missziója, hogy mindenkihez és mindenkiről szóljon.

Trendteremtés és innováció

2014-től több tematikus csatorna is létrejött a közmédiában. – Ebben a folyamatban alakítóként a kezdettől szerepet vállaltam, hiszen 2014-től a tartalomért felelős igazgató posztját töltöttem be, majd felelős igazgatóként kísértem figyelemmel és alakítottam a folyamatokat, 2018-ban pedig megkaptam vezérigazgatói kinevezésemet – idézte fel Papp Dániel, aki szerint a koncepció kialakítása során figyelembe vették a világszintű folyamatokat. – A tartalomgyártás annyira felgyorsult, az összvolumen is annyira megnövekedett, hogy egy csatornán nem fért el minden tartalom – sorolta az okokat.

Kiemelte:

a közmédia fontos feladata, hogy az újítások élére álljon, hogy ne trendkövető, hanem trendteremtő legyen.

– Ezért is volt a koncepciónk, hogy minden magyar megtaláljon olyan tartalmakat a köztelevízióban, amely nemzeti, kulturális szempontból fontos lehet. Ilyen volt az M5 csatorna, amelyet azért indítottunk el, mert a magyar kultúra olyan gazdag, hogy annyi tartalmat lehet gyártani, amellyel egy önálló csatornát is meg lehet tölteni – fej­tette ki.

Papp Dániel elmondta, hogy a gyermekcsatorna indulása is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a cél az volt, hogy biztonságos tartalmakat sugározzanak, azaz nem mutatnak be erőszakos rajzfilmeket, valamint a csatorna reklámmentes, hogy a gyermeket ne fogyasztásra ösztönözzék, hanem a szórakozás és az ismeretterjesztés legyen a fókuszban.

– A szülők is tudják, hogy a gyermeküket nyugodtan egyedül hagyhatják a televízió előtt, hiszen ezen a csatornán biztonságos tartalmakat garantálunk

– értékelt a vezérigazgató.

Az M1 2015-ben alakult hírcsatornává. – A magyar társadalom hírfogyasztó, így maximálisan indokolt volt egy külön csatorna indítása, amelyen a legfrissebb hírek is elérhetők – mondta Papp Dániel. Hozzátette: sok negatív és pozitív kritikát kapott a hírcsatorna, ám működik és nézett, ezért ez sikeres vállalkozás volt.

– A falvakban, a városokban sokan nézik az adást, mértékadó hírcsatornává vált az M1

– hangsúlyozta.

Az M4 Sport létrehozása szintén azon elv mentén történt, hogy a magyar egy sportnemzet, és annyi esemény tartja lázban a nézőket, hogy az ilyen típusú tartalmakat nem lehetett volna egy csatorna idősávjai­ra korlátozni. – Hétfőtől vasárnapig egész évben van olyan sportesemény, amely fontos a nézők számára, és így mindenki megtalálhatja a számára érdekes tartalmat – mondta.

A tematikus csatornák létrehozása kapcsán kiemelte, hogy

amikor ezt a struktúrát kialakították, akkor nem a nézettség volt az elsődleges szempont, hanem a közmédia tájékoztatási feladatának teljesítése.

Ez vonatkozik a sportra is, ahol esetenként kevésbé ismert és népszerű sportágakat is bemutatnak, de vonatkozik a kultúrára is, ahol minden műfajt igyekeznek felvonultatni, hiszen van, aki az operát,  más a musicalt szereti, de vannak, akik a képzőművészet iránt érdeklődnek. – A sokrétű érdeklődés kiszolgálására koncentrálunk – vázolta fel a legfontosabb elvet.

A tematikus csatornák sorából kiemelte a Petőfi TV-t is, amellyel – mint mondta – orientálni szerették volna a magyar fiatalságot. – Petőfi Sándor a XIX. század unikális figurája volt: forradalmár és költő, akinek sok csodálója volt akkor is, manapság pedig talán rocksztár lehetne. A Petőfi TV, összhangban a Petőfi rádióval, fiataloknak szóló szórakoztató és edukációs tartalmakat tűz műsorára, mindemellett irányt és segítséget is ad, megmutatja, mi vár a fiatalokra a nagybetűs életben – vázolta fel Papp Dániel.

“Az online a jövő, éppen ezért több weboldalt és podcastokat is elindítottunk az elmúlt években.”

– 2015 egy óriási vállalkozás kezdete volt, három csatornát is elindítottunk, és az idő bebizonyította, hogy jól gondoltuk és sikerrel jártunk. A folyamatot megkoronázta az M5 elindítása, ahol a kultúra minden válfaja megjelenik. Van egy erős oktatási vonala is, ami a koronavírus alatt mindenkinek a hasznára vált. Ebben az időszakban az alsósoktól az érettségizőkig mindenkinek tudtunk olyan műsorokat sugározni, amelyek a tananyaghoz kapcsolódtak – fejtette ki.

Ám mindeközben a közmédiának reagálnia kellett arra a folyamatra is, hogy a tartalomfogyasztás mind nagyobb szelete került át az online médiatérbe.

– Az online a jövő, éppen ezért több weboldalt és podcastokat is elindítottunk az elmúlt években. A blogok már jóval régebb óta működnek, az M3 pedig a közelmúltban átköltözött az online térbe – ilyenre eddig még nem volt példa Magyarországon

– fogalmazott.

A podcastokat azért indították el, mert ez olyan műfaj, amelyre világszerte egyre nagyobb a kereslet, és nincs ez másképp Magyarországon sem. Kérdésünkre, hogy Áder János köztársasági elnök podcastjának ötlete a közmédiától vagy az elnöktől származik-e, Papp Dániel elmondta: a közmédia javasolta, hogy a köztársasági elnök csináljon műsorokat a fenntarthatóság és a környezetvédelem témájában, amelyekben kiemelkedő a tudása. – Megjegyzem, ez is kivételes dolog, és például erre is gondolok, amikor azt mondom, hogy igyekszünk előtérbe helyezni az innovációt. A műsor fontos értéket teremt: a fenntarthatóság a jövő egyik nagy kihívása – értékelt a vezérigazgató, aki azt is elmondta, hogy az online terület önálló igazgatóságot kapott az MTVA szervezetrendszerében.

Kiemelte: vezetői célkitűzése volt, hogy folyamatos legyen az innováció.

– Az én nézetem szerint a közmédiának fontos küldetése, hogy az első legyen ezen területen. Miután levezényeltem a tartalmi átalakulást, fontossá vált, hogy hatékonyabbá tegyük a szervezetet, ezért belekezdtünk jelentős technikai fejlesztésekbe, amelyekkel egy nagyon modern, XXI. századi vállalatot alakítottunk ki. A finanszírozási modellünk is a lehető leghatékonyabb a műsorgyártás területén, és továbbra is kiemelt célom, hogy kreatív innovátorként lépjünk fel

– mondta Papp Dániel.

A közmédia nemzetközi kapcsolataira kitérve a V4-es országok televízióit és az olasz köztévét említette, amellyel kiváló kapcsolatot ápolnak, és olyan közös tartalomgyártásban gondolkodnak, amelynek a termékei a világon bárhol megállják a helyüket.

Dokumentumfilmek, animációs sorozatok

Papp Dániel a közeljövő egyik legizgalmasabb projektjeként a Toldi animációs sorozatot nevezte meg.

– Ez a Kecskeméti Animációs Film­stúdió remekműve, a Mikulás Ferenc vezette stúdió gyöngyszeme. Sajnos már nem élvezhetjük Jankovics Marcell társaságát, ez az utolsó műve, amely megszületett és vászonra kerül, úgyhogy mi mindenképpen – Arany János mellett – Jankovics Marcell emléke előtt is szeretnénk tisztelegni. Ez ismét egy olyan animációs sorozat, amelyet minden korosztály élvezhet, és a nemzetközi figyelmet is kiérdemelheti – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a mű epizódjait vasárnap esténként láthatja a közönség a Duna Televízióban.

A dokumentum- és ismeretterjesztő filmek kapcsán kiemelte, hogy ezek a legnépszerűbb tartalmaik között vannak.

Korábban a médiatanács felügyelete alatt működött a köztévé mecenatúra programja, a filmintézet létrejöttével azonban átkerült oda a műfaj támogatása.

– Továbbra is azt valljuk, hogy a magyar gyártású dokumentumfilmeknek a közmédia az otthonuk. Az M5 műsorstruktúrájában is külön ismeretterjesztő sávok vannak – mondta Papp Dániel, aki szerint az egész szakma megsüvegelendő, hiszen idehaza világszínvonalú produkciók készülnek. Ezek között említette például a Vad Balaton és a Vad Kunság című dokumentumfilmeket és ezek készítőit, akiket a közmédia is kitüntetett.

Bácskai Balázs

Médiapiac

A 4iG részesedést szerzett az izraeli Spacecom vállalatban

A 4iG Nyrt. (4iG) megszerezte az AMOS műholdrendszereket üzemeltető és fejlesztő, izraeli Space Communications Ltd. (Spacecom) részvénycsomagjának 9,538 százalékát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

A folyamatban lévő tranzakciósorozattal, a 4iG a Spacecom részvényeinek 20 százalékát vásárolhatja meg. A tranzakció zárását követő három év során pedig további 31 százalékkal növelheti részesedését a Spacecom-ban, amennyiben az izraeli illetékes tárca, valamint a vállalat részvényesei hozzájárulnak a további tulajdonszerzéshez.

A Spacecom a globális műhold-kommunikációs piac egyik jelentős szereplője. A tel-avivi tőzsdén jegyzett cég világszerte kínál sugárzott, valamint szélessávú műholdas szolgáltatásokat. A globális lefedettséggel rendelkező szolgáltató Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül 2024-ig biztosíthatja szolgáltatásait a magyar geostacionárius pálya használatával.

A 4iG Nyrt. tulajdonszerzése a Spacecomban jelentős technológiai és üzleti támogatást biztosít majd az AMOS 3-at váltó, magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez is

– tájékoztatott korábban a 4iG.

A 4iG részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A társaság részvényeit pénteken kora délután 700 forinton jegyezték. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Borítókép: A 4iG International Innivative IT Investment irodaháza a III. kerületi Montevideo utcában

Tovább olvasom

Médiapiac

Körzeti rádió szerződéses kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta a Médiatanács

A Prime csatornán vetített Dr. Balthazar című sorozat előzetesét vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. Szabálytalanságokat tárt fel a testület a körzeti Forrás Rádió vizsgálata közben.

Közzétéve:

Pixabay

A Prime csatornán futó Dr. Balthazar című sorozat szeptember 2-án vetített epizódjának előzeteséről érkezett nézői bejelentés a hatósághoz.

A bejelentő azt sérelmezte, hogy a program előzetese felkavaró jeleneteket tartalmazott. Ugyan a Prime médiaszolgáltató a műsorszámot 15 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába sorolta és a magyar szabályoknak megfelelő időpontban, 21 óra után sugározta, azt nem vette figyelembe, hogy egy adott műsorszámot beharangozó előzetes is kizárólag a műsorszám besorolása szerinti időpontban kerülhet adásba.

A Prime Romániában bejegyzett társaság, így a román médiaszabályok vonatkoznak rá, ezért a Médiatanács értesíti a román társhatóságot (Consiliul Național al Audiovizualului) a felmerült jogsértésről, valamint továbbítja a vizsgálat eredményét és a hatóság álláspontját – közölte a szervezet.

Szabálytalanságokat tárt fel a testület a körzeti vételkörzetű rádió műsorstruktúrájában

A Médiatanács június 20–26. közötti időszakban vizsgálata a Tatabánya–Komárom–Esztergom körzetében fogható Forrás Rádió műsorait. A hatóság azt elemezte, hogy a rádió műsorstruktúrája megfelel-e a hatósági szerződésében vállalt kötelezettségeknek. A vizsgálat megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződésében meghatározottakhoz képest kevesebb hír- és közszolgálati műsort, valamint a helyi közéletet bemutató programot kínált a hallgatóinak. A hatóság ezért bírságot rótt ki a Forrás Rádió médiaszolgáltatójára.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Hogyan lehet keresztény szellemiségben megnyilvánulni a médiában?

A címben feltett kérdésre keresték a választ a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége által csütörtök este szervezett hitvédelmi konferencián a meghívottak. Az előadók egyetértettek abban, hogy az egyházi közösségeknek a tudatos médiahasználatra kell ösztönözni az arra fogékonyakat, továbbá megfelelően alkalmazni a szakemberek segítségét a minőségi tartalomgyártáshoz.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A média hatalom, a kommunikáció pedig fegyver mindannyiunk kezében, amelyet jól kell használni

 – hangsúlyozta Szabadhegyi Gabriella, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének kancellárja a Katolikus Pedagógiai Intézetben tartott konferencia megnyitása alkalmával.

A hitvédelmi eseményt azért szervezték, hogy megvilágítsák az egyházi közösségek, elöljárók és keresztény médiaszereplők felelősségét a tartalomgyártásban és a megnyilvánulásaikban. 

A katolikus egyháznak óriási kihívást jelent, hogy a számos megjelenési lehetőséget igényes, minőségi tartalommal töltsék meg, jól kell élni a szakemberek segítségével

 – hívta fel a figyelmet előadásában Martos Levente Balázs atya, a Központi Papnevelő Intézet rektora. Arról is beszélt: az egyház ma már mindenféle médiaeszközzel hirdetheti az evangéliumot, ami dicséretes. Azonban, mint mondta, úgy látja: az igazság továbbadásának igénye határozza meg a kommunikációt ezért az igazság megsértésétől való félelem bénítja meg a megnyilvánulásokat. Ezen változtatnia kell a katolikus egyháznak, hangsúlyozta, majd a Timóteusnak írt II. levélből idézve kiemelte: az evangéliumot hirdetni kell akár alkalmas, akár alkalmatlan.

Az előadások rávilágítottak arra: a média világa már nem pusztán csatorna, hanem egy új valóság, új típusú függőségi viszonyrendszer, mely valós veszélyeket rejt. Különösen fontos odafigyelni a fókusz nélküli tájékozódás elkerülésére, az irracionális elemek terjedésének megakadályozására valamint ahogy Kovács Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Intézet vezetője fogalmazott, feladatunk a médium perszonalizálása, személyessé tétele.

Süveges Gergő újságíró, a Kossuth Rádió munkatársa “Legyetek éberek” címmel osztotta meg egy személyes interjúélményét, amely meghatározó médiapillanattá nőtte ki magát. A műsorvezető egy rutinbeszélgetésnek induló helyzet bemutatásával érzékeltette, hogy egy interjú is tanúságtétellé válhat, a közszolgálat és az objektivitás nem zárja ki a keresztény hit védelmét. 

A konferencia részét képezte még a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ukrajnai menekülteket támogató missziójának képes beszámolójával egybekötött A hírvivők felelőssége című útmutatás is. 

Ahogyan Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője fogalmazott: a képek komplex közlésre alkalmas eszközök, ezért nagy odafigyelést igényel a kiválasztásuk. A szeretetszolgálat munkatársainak a szomszédban zajló háború kirobbanása óta tanúsított kommunikációs magatartására hívta fel a figyelmet: elmesélte, hogy a humanitárius krízis kirobbanása óta rengeteg negatív benyomás is érte őket, azonban ezekkel semmiképpen nem szerették volna rombolni a társadalmi szolidaritást.

Mint mondta: az arányosság elvét alkalmazták, a megoldásokra koncentráltak, továbbá arra, hogy mennyi mindenkin tudnak segíteni, ezért mára egy jól működő rendszer alakult ki a munkájukban. 

Jelen volt még a rendezvényen Madocsai Bea, a Kossuth Rádió katolikus hitéleti műsorának szerkesztője, Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember hetilap főszerkesztője, továbbá Szikora József is, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője.

A szerkesztők próbálták meghatározni milyen tematizációs trendek és lehetőségek nyíltak a rendszerváltás óta az egyházi médiában, valamint kerekasztal-beszélgetésen vették számba a blogok lehetséges szerepét az evangelizációban – olvasható a Magyar Nemzet cikkében. 

Tovább olvasom