Kövess minket!

Médiapiac

Papp Dániel: A magyarság fennmaradásának egyik kulcsa a közmédia

A közmédia vezérigazgatója a Médiapiacnak nyilatkozva reagált azokra a baloldali politikai nyilatkozatokra, amelyek egy kormányváltás esetén a köztévé bezárását helyezték kilátásba. Mint mondta, ezek átgondolatlan és súlyos célkitűzések, amelyek veszélyeztetnék a közmédia jelenlegi legfontosabb küldetését: az értékek, a magyar kultúra megőrzését és bemutatását.

Borítóképünkön Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója

– Szomorúan konstatálom ezeket a baloldali véleményeket, hiszen egy nagy értéktől fosztanák meg a magyar társadalmat, ugyanis a közmédia a magyarság fennmaradásának egyik kulcsa – válaszolta azon kérdésünkre Papp Dániel, hogy mit gondol azokról a vélhetően a baloldali előválasztással felerősödő politikusi nyilatkozatokról, amelyek lényege, hogy kormányváltás esetén mondhatni sóval hintenék be a közmédiát. Az MTVA vezérigazgatója kifejtette: egyedül a közmédia lát el olyan missziót a hazai médiapiacon, amely a magyar kultúrát, a történelmet, a sportéletet dokumentálja és mutatja be.

– Ha nincs magyar közmédia, akkor ezek a tartalmak nem készülnek el, és óriási lyuk keletkezik ott, ahol jelenleg az értékek megőrzését, megteremtését biztosítjuk

– emelte ki Papp Dániel a Médiapiacnak nyilatkozva, hozzátéve, hogy nemcsak a szomszédos országok, hanem a világ magyarságát is megcélozzák műsoraikkal, hiszen a Duna World a tengerentúlon is elérhető.

A baloldali politikusok szájából elhangzó kijelentések kapcsán hangsúlyozta:

– Ezek átgondolatlan és nagyon súlyos célkitűzések. Aki ilyet mond, ilyenre biztat, az a saját nemzete ellen lép fel, hiszen a közmédia az értékek megőrzésének és esetenként a megteremtésének is elsődleges tere.

Papp Dániel ez utóbbira hozott példája a Montágh Testület felállítása, amelynek egyik fontos feladata a magyar nyelv ápolása, hiszen csak azok kerülhetnek a közmédia képernyőjére vagy mikrofonja mögé, akik a testülettől mikrofonengedélyt kapnak. A bizottság dönt az év szaváról is, amely a koronavírus-járvánnyal sújtott 2020-as évben az egymás szó lett, és amely kifejezi, hogy mindannyian felelősek vagyunk magunk mellett másokért is.

Papp Dániel arról is beszámolt, hogy jelentős utánpótlásképzési programot is elindítottak az elmúlt években a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel karöltve, valamint az MTVA alapítványa is bekapcsolódott a programba, ahol az említett alapképzés után tovább szakosítják a leendő kollégákat.

“A közmédiának nemcsak a műsorgyártás a feladata, hanem olyan összetett a tevékenysége, amelynek elvesztése visszalépés lenne a társadalom számára.”

Az értékek megőrzését és bemutatását szolgálja a közmédia Év embere díja is, amelyet legutóbb Karikó Katalin vehetett át, aki nélkül ma nem lenne  koronavírus elleni, mRNS-alapú vakcina a világban.

– Hagyománnyá vált a Jónak lenni jó című karitatív műsor, amelyben jótékony célból vagy kifejezetten egy szervezetnek gyűjtünk pénzt. Bár nem célunk a rekordok hajhászása, de kiemelkedő összegek érkeznek hozzánk. Ez olyan karitatív misszió, amelyet a közmédián kívül folytatólagosan semmilyen médium nem végez – emelte ki Papp Dániel, hozzátéve: mindez azt támasztja alá, hogy

a közmédiának nemcsak a műsorgyártás a feladata, hanem olyan összetett a tevékenysége, amelynek elvesztése visszalépés lenne a társadalom számára.

Európa-bajnokság és olimpia

Az egyik komoly innovációt az idei nagy sportesemények hozták meg a közmédia életében: az M4 Sport honlapján bevezették az internetes többcsatornás struktúrát, amellyel a nézők párhuzamos sporteseményeket követhettek egy időben. Összesen öt ilyen online csatorna jött létre, amely azoknak jelentett könnyebbséget, akik például az olimpia ideje alatt egyszerre akár két sporteseményre is kíváncsiak voltak.

Az olimpiára is kitérve kiemelte: – Köszönet illeti a stábtagokat és a sportkommentátorokat is, hiszen utóbbiak például több sportágból készültek fel, ami egy nagyon komoly, több hónapig tartó folyamat. Sportszakmai kifogás nem érhette a kollégáinkat – emelte ki.

Papp Dániel arra is rávilágított:

kiemelten fontos volt a közmédia számára, hogy a határon túli magyarok is láthassák a döntő párviadalokat például az olimpián.

Ezt egy hosszas tárgyalások eredményeként megszületett megállapodás tette lehetővé, így nem kellett kódolni az élőben közvetített eseményeket, ezért akár Erdélyben, akár a Felvidéken is követni lehetett a magyar sikereket.

Azon kérdésünkre, okozott-e nehézséget, hogy gyors egymásutánban rendezték meg az Eb-t és az olimpiát, úgy válaszolt, hogy erre a kihívásra fel tudtak készülni, hiszen már jó ideje lehetett tudni a koronavírus miatt elhalasztott dátumokat. Az Európa-bajnokságnál nehézségként említette a sok utazást, de örömmel vette, hogy Budapesten is rendeztek mérkőzéseket, és ezeket méltó színvonalon tudták közvetíteni.

“A közmédia fontos missziója, hogy mindenkihez és mindenkiről szóljon.”

– Az olimpia sokkal hosszabb tervezési szakasz eredménye, de az akadályokat sikerrel vettük. A tokiói világverseny kevesebb logisztikát jelentett, mivel egyetlen helyszínen bonyolították le, de a kollégáinknak 24 órában rendelkezésre kellett állniuk: akkor is dolgoztak, amikor Magyarországon éjszaka volt, de a magyar érintettségű eseményekről reggelre összefoglalót kellett készíteni – vázolta fel Papp Dániel. – Mivel olyan mennyiségű a sporttartalom, ezért ezek hétvégente M4 Sport+ néven a Duna World adó helyén mentek és mennek, aminek a külhoni nézőink is nagyon örülnek – világított rá.

Kérdésünkre, hogy ugyanaz a stáb közvetítette-e a paralimpiát, elmondta, hogy voltak átfedések, de a színvonal ugyanaz maradt, hiszen mindkettő egyformán rangos esemény, és a közmédia fontos missziója, hogy mindenkihez és mindenkiről szóljon.

Trendteremtés és innováció

2014-től több tematikus csatorna is létrejött a közmédiában. – Ebben a folyamatban alakítóként a kezdettől szerepet vállaltam, hiszen 2014-től a tartalomért felelős igazgató posztját töltöttem be, majd felelős igazgatóként kísértem figyelemmel és alakítottam a folyamatokat, 2018-ban pedig megkaptam vezérigazgatói kinevezésemet – idézte fel Papp Dániel, aki szerint a koncepció kialakítása során figyelembe vették a világszintű folyamatokat. – A tartalomgyártás annyira felgyorsult, az összvolumen is annyira megnövekedett, hogy egy csatornán nem fért el minden tartalom – sorolta az okokat.

Kiemelte:

a közmédia fontos feladata, hogy az újítások élére álljon, hogy ne trendkövető, hanem trendteremtő legyen.

– Ezért is volt a koncepciónk, hogy minden magyar megtaláljon olyan tartalmakat a köztelevízióban, amely nemzeti, kulturális szempontból fontos lehet. Ilyen volt az M5 csatorna, amelyet azért indítottunk el, mert a magyar kultúra olyan gazdag, hogy annyi tartalmat lehet gyártani, amellyel egy önálló csatornát is meg lehet tölteni – fej­tette ki.

Papp Dániel elmondta, hogy a gyermekcsatorna indulása is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a cél az volt, hogy biztonságos tartalmakat sugározzanak, azaz nem mutatnak be erőszakos rajzfilmeket, valamint a csatorna reklámmentes, hogy a gyermeket ne fogyasztásra ösztönözzék, hanem a szórakozás és az ismeretterjesztés legyen a fókuszban.

– A szülők is tudják, hogy a gyermeküket nyugodtan egyedül hagyhatják a televízió előtt, hiszen ezen a csatornán biztonságos tartalmakat garantálunk

– értékelt a vezérigazgató.

Az M1 2015-ben alakult hírcsatornává. – A magyar társadalom hírfogyasztó, így maximálisan indokolt volt egy külön csatorna indítása, amelyen a legfrissebb hírek is elérhetők – mondta Papp Dániel. Hozzátette: sok negatív és pozitív kritikát kapott a hírcsatorna, ám működik és nézett, ezért ez sikeres vállalkozás volt.

– A falvakban, a városokban sokan nézik az adást, mértékadó hírcsatornává vált az M1

– hangsúlyozta.

Az M4 Sport létrehozása szintén azon elv mentén történt, hogy a magyar egy sportnemzet, és annyi esemény tartja lázban a nézőket, hogy az ilyen típusú tartalmakat nem lehetett volna egy csatorna idősávjai­ra korlátozni. – Hétfőtől vasárnapig egész évben van olyan sportesemény, amely fontos a nézők számára, és így mindenki megtalálhatja a számára érdekes tartalmat – mondta.

A tematikus csatornák létrehozása kapcsán kiemelte, hogy

amikor ezt a struktúrát kialakították, akkor nem a nézettség volt az elsődleges szempont, hanem a közmédia tájékoztatási feladatának teljesítése.

Ez vonatkozik a sportra is, ahol esetenként kevésbé ismert és népszerű sportágakat is bemutatnak, de vonatkozik a kultúrára is, ahol minden műfajt igyekeznek felvonultatni, hiszen van, aki az operát,  más a musicalt szereti, de vannak, akik a képzőművészet iránt érdeklődnek. – A sokrétű érdeklődés kiszolgálására koncentrálunk – vázolta fel a legfontosabb elvet.

A tematikus csatornák sorából kiemelte a Petőfi TV-t is, amellyel – mint mondta – orientálni szerették volna a magyar fiatalságot. – Petőfi Sándor a XIX. század unikális figurája volt: forradalmár és költő, akinek sok csodálója volt akkor is, manapság pedig talán rocksztár lehetne. A Petőfi TV, összhangban a Petőfi rádióval, fiataloknak szóló szórakoztató és edukációs tartalmakat tűz műsorára, mindemellett irányt és segítséget is ad, megmutatja, mi vár a fiatalokra a nagybetűs életben – vázolta fel Papp Dániel.

“Az online a jövő, éppen ezért több weboldalt és podcastokat is elindítottunk az elmúlt években.”

– 2015 egy óriási vállalkozás kezdete volt, három csatornát is elindítottunk, és az idő bebizonyította, hogy jól gondoltuk és sikerrel jártunk. A folyamatot megkoronázta az M5 elindítása, ahol a kultúra minden válfaja megjelenik. Van egy erős oktatási vonala is, ami a koronavírus alatt mindenkinek a hasznára vált. Ebben az időszakban az alsósoktól az érettségizőkig mindenkinek tudtunk olyan műsorokat sugározni, amelyek a tananyaghoz kapcsolódtak – fejtette ki.

Ám mindeközben a közmédiának reagálnia kellett arra a folyamatra is, hogy a tartalomfogyasztás mind nagyobb szelete került át az online médiatérbe.

– Az online a jövő, éppen ezért több weboldalt és podcastokat is elindítottunk az elmúlt években. A blogok már jóval régebb óta működnek, az M3 pedig a közelmúltban átköltözött az online térbe – ilyenre eddig még nem volt példa Magyarországon

– fogalmazott.

A podcastokat azért indították el, mert ez olyan műfaj, amelyre világszerte egyre nagyobb a kereslet, és nincs ez másképp Magyarországon sem. Kérdésünkre, hogy Áder János köztársasági elnök podcastjának ötlete a közmédiától vagy az elnöktől származik-e, Papp Dániel elmondta: a közmédia javasolta, hogy a köztársasági elnök csináljon műsorokat a fenntarthatóság és a környezetvédelem témájában, amelyekben kiemelkedő a tudása. – Megjegyzem, ez is kivételes dolog, és például erre is gondolok, amikor azt mondom, hogy igyekszünk előtérbe helyezni az innovációt. A műsor fontos értéket teremt: a fenntarthatóság a jövő egyik nagy kihívása – értékelt a vezérigazgató, aki azt is elmondta, hogy az online terület önálló igazgatóságot kapott az MTVA szervezetrendszerében.

Kiemelte: vezetői célkitűzése volt, hogy folyamatos legyen az innováció.

– Az én nézetem szerint a közmédiának fontos küldetése, hogy az első legyen ezen területen. Miután levezényeltem a tartalmi átalakulást, fontossá vált, hogy hatékonyabbá tegyük a szervezetet, ezért belekezdtünk jelentős technikai fejlesztésekbe, amelyekkel egy nagyon modern, XXI. századi vállalatot alakítottunk ki. A finanszírozási modellünk is a lehető leghatékonyabb a műsorgyártás területén, és továbbra is kiemelt célom, hogy kreatív innovátorként lépjünk fel

– mondta Papp Dániel.

A közmédia nemzetközi kapcsolataira kitérve a V4-es országok televízióit és az olasz köztévét említette, amellyel kiváló kapcsolatot ápolnak, és olyan közös tartalomgyártásban gondolkodnak, amelynek a termékei a világon bárhol megállják a helyüket.

Dokumentumfilmek, animációs sorozatok

Papp Dániel a közeljövő egyik legizgalmasabb projektjeként a Toldi animációs sorozatot nevezte meg.

– Ez a Kecskeméti Animációs Film­stúdió remekműve, a Mikulás Ferenc vezette stúdió gyöngyszeme. Sajnos már nem élvezhetjük Jankovics Marcell társaságát, ez az utolsó műve, amely megszületett és vászonra kerül, úgyhogy mi mindenképpen – Arany János mellett – Jankovics Marcell emléke előtt is szeretnénk tisztelegni. Ez ismét egy olyan animációs sorozat, amelyet minden korosztály élvezhet, és a nemzetközi figyelmet is kiérdemelheti – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a mű epizódjait vasárnap esténként láthatja a közönség a Duna Televízióban.

A dokumentum- és ismeretterjesztő filmek kapcsán kiemelte, hogy ezek a legnépszerűbb tartalmaik között vannak.

Korábban a médiatanács felügyelete alatt működött a köztévé mecenatúra programja, a filmintézet létrejöttével azonban átkerült oda a műfaj támogatása.

– Továbbra is azt valljuk, hogy a magyar gyártású dokumentumfilmeknek a közmédia az otthonuk. Az M5 műsorstruktúrájában is külön ismeretterjesztő sávok vannak – mondta Papp Dániel, aki szerint az egész szakma megsüvegelendő, hiszen idehaza világszínvonalú produkciók készülnek. Ezek között említette például a Vad Balaton és a Vad Kunság című dokumentumfilmeket és ezek készítőit, akiket a közmédia is kitüntetett.

Bácskai Balázs

Médiapiac

A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik

Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.

Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.

Előnyben a humorista

A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.

A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.

A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait

A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.

Közzétéve:

MTI/Bruzák Noémi

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.

A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.

Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.

Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.

Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.

A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.

Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.

A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.

A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én

Tovább olvasom

Médiapiac

VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én

Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.

Közzétéve:

TV2

Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).

A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.

A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.

A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.

Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.

A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.

Tovább olvasom