Médiapiac
Pánik helyett kockázatfelmérés és változáskövetés
Holnap életbe lép az egységes adatvédelmi jogszabály, a GDPR.
Bár már most több milliárd forintot elköltöttek a cégek GDPR-ra, sokan mégsem foglalkoznak vele komolyságához és szankcióihoz mérten. Jelenleg a megfeleléshez három fő választási lehetőség áll rendelkezésre: az internetről könnyen beszerezhető félkész szabályzatgyűjtemények (ezek nélkülözik a konkrét szervezetre szabott intézkedéseket); a saját belső vagy külsős szakemberek által végrehajtott felkészülési projektek; és a már folyamatos megfelelést is támogató és arra koncentráló szoftverek, amelyekkel átláthatóbbá teszik az adatkezelést és jelentős időráfordítástól kímélik meg a szervezeteket. Ez utóbbi megoldást javasolják a KÜRT információbiztonsági szakértői, akik, a megfeleléshez szükséges, nehezen megbecsülhető erőforrásigények, valamint átláthatatlan követelmények problémájára is – tervezhető és delegálható keretek közé foglalt – alternatívát nyújtanak. Mindez a GDPR megfelelés adminisztratív terheinek kezelésére, az adatvédelmi tevékenységek kézbentartására is alkalmas – tudtuk meg a lapunknak elküldött közleményben.
A két évtizede szinte változatlan adatvédelmi joghoz képest szigorúbb új rendeletnek való megfelelés speciális szakértelmet igényel. Az információbiztonság elismert szakemberei egy unikális megoldásban összegezték az IT-, a jog és üzleti folyamatokszerint rendszerezett követelmények teljes jegyzékét, kialakították az adatvédelmi tevékenységekre (adatkezelésre, személyes adatvagyonra, it-rendszerekre és ezek kapcsolódására) vonatkozó nyilvántartásokat, de használatával elkészíthetők az adatvédelmi hatáselemzések és jelentések, továbbá az incidensek nyilvántartása is. Mindezt a KÜRT SeCube GDPR moduljába csoportosította.
A piacon léteznek különféle GDPR-megfelelésre fejlesztett megoldások, ám azok elsősorban szakterületi (informatikai, jogi) szempontokra koncentrálnak. A SeCube (egy jellemzően információbiztonsági és ún. compliance folyamatokat támogató rendszer) GDPR modulja komplexen kezeli mindezt; utat mutat a GDPR-előírások megfelelésében, támogatja a szükséges feladatokat, így naprakészen tartja a helyes adatkezelést és akár azonnal újraértékelhetők a kockázatok. A nagyvállalatoknál mindez azért fontos, mert igen nehéz különválasztani az IT-infrastruktúrát. A nagyvállalat humán oldalának is, és minden programnak, eszköznek támogatnia kell a megfelelést. Legyen az egy adatbázis, levelezés, nyilvántartás, vagy archiválás, stb. Mindezek jellemzően adminisztratív feladatok, melyeket érdemes szoftverben vezetni (pl. az adatvédelemben szerepet játszó kollégák be- és kilépése, IT-rendszerek fejlesztése, be- és kivezetése, kontrol- vagy adatbázis-környezet változás, adatkezelések fejlődése-változása). Nem elég az egyszeri kockázatelemzés, valamint a tevékenységlista utáni megfelelés, egyidejűleg szükségesek az újabb és újabb adatvédelmi hatáselemzések, a kockázatkezelések és a megfelelés-követés.
„Noha az Infotörvény a közeljövőben változik, ezzel várhatóan az érdekképviseletek véleménye beépül majd a hazai adatvédelmi szabályozásba, ugyanakkor a GDPR megfelelés elkerülhetetlen. A buktatók, nehézségek és a még megválaszolatlan kérdések mellett mindennek előnye is van: az adatvédelem egységes, nemzetközi keretek közékerülésével szemléletváltást hoz az adatok biztonságos és jól követhető kezelésében, elsősorban a gondos és tudatos, üzleti érdekeket szem előtt tartó, a piaci versenyt komolyan támogató vállalatok körében. Nekik ajánljuk szoftverünket, mely végig kíséri őket a megoldáshoz vezető úton és folyamatosan rajta tartja a szemét a megfelelésükön” – mondta Hámor Endre, az Adatvédelmi Kompetencia Központ vezetője. Majd hozzátette: minden vállalat belső rendszere más, ezért iparágat, tevékenységet, a vállalat összetételét és számos további szempontot is figyelembe kell venniük ahhoz, hogy kiderüljön, milyenek a cég igényei, kockázatai. A KÜRT GDPR know-how tehát nem egy általános sablonrendszer, ami mindenkinél futhat valahogy, hanem személyre szabottan működik.
A KÜRT közel 30 év tapasztalata alapján fejlesztett megoldásának, a különböző speciális moduloknak köszönhetően a SeCube többfunkciós, így integráltan kezelhető a GDPR-on túl más, például a jelenleg is érvényben lévő IBTV vagy az ISO27001 előírásainak való megfelelés is.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás