Kövess minket!

Médiapiac

Óvatosan a hivatalos olimpiai hashtagekkel!

Az Amerikai Olimpiai Bizottság legújabb közleménye miatt érdemes újragondolniuk a marketing stratégiájukat azoknak a cégeknek, akik reklámtevékenységükben az olimpiai játékokra is számítottak.

Az Amerikai Olimpiai Bizottság nyilatkozata értelmében azok a vállalkozások, amelyek nem hivatalos támogatói az olimpiának, nem tehetnek közzé bejegyzéseket a neves eseménnyel kapcsolatban; a Bizottság ugyanis így kívánja biztosítani a szellemi tulajdonjogok védelmét. Közleményében így fogalmaz: „A vállalkozások nem oszthatnak meg semmit az Olimpiai Játékokkal kapcsolatban a közösségi média oldalaikon, és ez a korlátozás kiterjed a Bizottság védjegyeinek hashtag-ként való használatára is, például #Rio2016 vagy #TeamUSA.”

„Az Egyesült Államokban elterjedt jelenség manapság, hogy a vállalkozások védjegyként bejegyeztetnek különböző hashtageket, így azok védett tulajdonukká válnak az amerikai jogszabályok értelmében. Ez azt jelenti, hogy ha más e bejegyzett védjegyeket a jogosult engedélye nélkül használja, jogsértő tevékenysége miatt pereskedésre számíthat” – mondta el Hennelné dr. Komor Ildikó, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda védjegyjogi szakértője.

Ahhoz, hogy különbséget tegyünk a védjegy és a hashtag között, meg kell tudnunk határozni a védjegy fogalmát. A BuzzFeed szerint azt, hogy egy megjelölés védjegy-e, az dönti el, hogy a fogyasztó védjegyként tekint-e rá, vagy sem. A hírportál szerint a védjegy információt szolgáltat az adott termék előállítójáról, illetve segíti egy adott termék megkülönböztetését a versenytárs hasonló termékétől. Egyre többen használnak ezzel szemben ún. hashtageket, annak érdekében, hogy megjelöljék a bejegyzésük témáját, hogy kapcsolódjanak egy beszélgetéshez, fórumhoz, adott esetben kifejezetten gazdasági célból.

A Bizottság aggodalmának tárgyát kifejezetten azok a szponzorok képezik, akik ugyan nem az olimpia hivatalos szponzorai, de valamely, a versenyen résztvevő sportolót támogatják. A Bizottság álláspontja e tekintetben az, hogy a szponzorált sportolók említhetik az őket támogató vállalkozások neveit, viszont ezek a nem hivatalos olimpiai szponzor cégek az olimpián résztvevő sportoló szponzorálása okán nem hivatkozhatnak közvetlenül az olimpiára az általuk közzétett bejegyzésekben.

„…egy sportitalokat forgalmazó cég nem tehet közzé olyan bejegyzést weboldalán vagy egyéb közösségi média felületen, amelyben említi az Olimpiát, hiszen ezzel az Olimpiát, annak hírnevét arra használná fel, hogy eladja termékeit.”

A Bizottság tehát igyekszik a lehető legmesszebbmenőkig az olimpia hivatalos szponzorainak jogait, gazdasági előnyeit védeni. A Gizmodo nevű blog szerint még azoknak a vállalkozásoknak is tilos lesz az olimpián készült képeket felhasználniuk vagy megosztaniuk, amelyeknek nem a média a fő profiljuk, vagy akár semmi közük a médiához. Sőt, elméletileg a hivatalos olimpiai fiók által megosztott bejegyzéseket sem oszthatják meg. Kérdés, hogy milyen büntetéssel kell majd szembenéznie azoknak a vállalkozásoknak, amelyek például a hivatalos olimpiai hashtaget használják, vagy egy bejegyzésükben megemlítik az eseményt. Erre, illetve a Bizottság szellemi tulajdona védelmében mutatott elhivatottságának mértékére valószínűleg csak az Olimpiai Játékok ideje alatt fog fény derülni, de az kétségtelen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a múltban is nagy figyelmet fordított a hivatalos szponzorok jogainak védelmére.

Ha a fent említett hashtageket az Egyesült Államokban, az amerikai jog szerint jegyzik be a védjegylajstromba, az oltalom csak az USA területére terjed ki. Ennek ellenére például egy magyar vállalkozásnak sem árt óvatosnak lennie az ilyen, az Államok területén regisztrált hashtagekkel kapcsolatban, hiszen azok nemzetközi vagy amerikai weboldalakon (pl. Twitter, Facebook) történő használata nem kizárt, hogy védjegybitorlást valósít meg. A biztonság kedvéért tehát érdemes elővigyázatosan bánni az olimpiai hashtagek használatával a jogi lépések és pereskedés elkerülése végett, még az olyan vállalkozásoknak is, amelyek nem, vagy nem csak az Egyesült Államok területén fejtik ki tevékenységüket.

„A magyar jog a védjegyet az egyik, talán legfontosabb árujelzőként az amerikai hivatkozáshoz hasonlóan definiálja, nevezetesen minden olyan grafikailag ábrázolható megjelölést védjegynek tekint, amely alkalmas a védjegyjogosult áruinak és szolgáltatásainak mások áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére” – folytatja a Sár és Társai ügyvédje. „A védjegy másik legfontosabb ismérve továbbá az, hogy használata a védjegyjogosultat kizárólagos jelleggel illeti meg, amely azt is jelenti egyben, hogy a törvényi kivételektől eltekintve mindenki mást eltilthat attól, hogy a védjegyét gazdasági tevékenysége körében használja. Ez a jog azonban meghatározott területi hatályú, a jóhírű védjegyek kivételével pedig az adott védjegyoltalom szerinti áru- és szolgáltatási osztályokra vonatkozik, így esetről esetre értékelendő, hogy mi minősül engedély nélküli védjegyhasználatnak, és mi nem” – mondta Hennelné dr. Komor Ildikó.

A fentiek egyúttal arra is rámutatnak, hogy érdekes újdonságként jelent meg a védjegyjog világában a hashtag fogalma; szükség van tehát a hashtag és a védjegy egymás tükrében, egymásra tekintettel való definiálására, egymástól való elhatárolására, amelyre eddig a szakirodalom nem kifejezetten adott választ, új jelenségről lévén szó. Ugyanakkor, valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha első megközelítésként hasonlóan határozzuk meg a hashtag és a védjegy kapcsolatát, mint ahogyan a kulcsszavak (keywords) tekintetében már kialakult, egységes a joggyakorlat abban, hogy más védjegyét senki sem tüntetheti fel kulcsszóként, gazdasági tevékenysége körében működtetett internetes honlapja „mögé rejtve”.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom