Kövess minket!

Médiapiac

Ötletpályázatos játék a Discovery Channeltől

Áprilisban indul a Discovery Channel új, bűnügyi-reality sorozata, amelyet most először a közép-európai régió három országában, Lengyelországban, Romániában és Oroszországban forgatnak. Ehhez kapcsolóan indított most játékot a tévétársaság.

Az Ultimate Cops című új műsor Bukarest, Moszkva és Varsó taktikai egységeiben szolgálatot teljesítő rendőrök munkáját mutatja be, akik mindent megtesznek, hogy visszaszorítsák a bűnözést városuk utcáin. A forgatáson a Discovery Channel sikersorozatát, Bear Grylls túléléseit bemutató A túlélés törvényeit készítő stáb dolgozott, Stephen Shearman sorozat producer és Bear Grylls állandó operatőre, Simon Reay közreműködésével.

Előzetes az új műsorból

A sorozat megfelelő magyar címének megtalálásához a Discovery Channel Facebook oldalán indított játékot. A február 26-ig tartó játékban a sorozat témájához illő, kreatív magyar címötlet megadásával indulhatnak az érdeklődők. A beküldött ötleteket a Discovery Channel képviselőjéből, valamint Szabó Zoltán (szabóZ) és Varga Attila (sixx), a comment:com újságíróiból álló zsűri értékeli, és a nyertes javaslat lesz az új sorozat hivatalos címe. A legjobb ötleteket beküldők díja az új sorozatnévvel ellátott póló és a Discovery Channel ajándékcsomagja.

Médiapiac

Csúcsot döntött a telefonálás és az internetezés a járvány második hulláma alatt

A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió gigabyte-ot (GB), miközben egy évvel korábban még a 100 millió gigabyte-ot sem érte el – derül ki az NMHH mobilpiaci jelentéséből.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága által az MTI-hez eljuttatott felmérési eredménye kapcsán emlékeztettek: az NMHH félévente új adatokkal bővülő mobilpiaci jelentéséhez negyedéves adatszolgáltatási kötelezettsége van a négy saját mobilhálózattal rendelkező szolgáltatónak, valamint azoknak a mobilszolgáltatóknak, amelyek a szolgáltatást saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtják. A friss dokumentum a 2017 első negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti időszakra vonatkozik.

Azt írták: kiugró érték a jelentésben, hogy 2019 végéhez képest 2020 végére a lakossági előfizetők egy SIM-kártyára jutó átlagos havi adatforgalma 42,8 százalékkal – a nem lakossági előfizetőké pedig 12,4 százalékkal – emelkedett.

Mindez a 126 millió GB-os összes belföldi mobilinternet-forgalmat nézve egy év alatt 35,3 százalékos növekedést jelent

– írták.

Hozzátették: a telefonhívások forgalma is csaknem ötödével, 7,1 milliárd percre nőtt, ugyanakkor itt nem volt lényegi eltérés a lakossági és a nem lakossági előfizetők szegmense között. A roamingszolgáltatás növekvő tendenciája viszont 2020-ban, különösen a második negyedévtől látványosan megtört: 2020 negyedik negyedévében mindössze harmadannyi SIM-kártyáról indítottak külföldről hívást és négytizednyiről interneteztek külföldről, mint egy évvel korábban.

Az egy barangoló SIM-kártyára eső havi átlagos roaminghívás- és adatforgalom ugyanakkor drasztikusan megugrott: előbbi csaknem háromszorosára, 40,9 percről 114,7 percre, utóbbi mintegy 3,5-szörösére nőtt 0,8 Gbyte-ról 2,7 Gbyte-ra.

A vizsgált négy év alatt a SIM-kártyák száma érdemben nem változott,

bár a mobilpiacon a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 2020 első felében átmenetileg enyhén visszaesett. 2020 végén az aktivált SIM-kártyák száma 11,5 millió, míg a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 10,6 millió körül alakult. Az előfizetéses (úgynevezett post paid) kártyák aránya a 2017 első negyedévi 60,2 százalékról a vizsgált időszak végére 69,5 százalékra emelkedett a feltöltőkártyás (úgynevezett pre paid) SIM-kártyák rovására.

A mobilpiacon belül a mobiltelefon-szolgáltatás piaca telített, a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma a 2020 végi 9,75 millióval érdemben nem változott a bemutatott időszakban. A teljes hívásforgalom 96 százaléka számlás előfizetésről indul.

Az aktivált M2M – tehát az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó – SIM-kártyák száma évi tízszázalékos növekedéssel 1,3 millió fölé emelkedett 2020 második felében.

Tovább olvasom

Médiapiac

A legtöbb hanghívás és az adatforgalom zöme is 4G-n zajlik

A növekedés oka vélhetően nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

A negyedik generációs mobilszolgáltatás, azaz a 4G szerepe folyamatosan nő a hangforgalomban, 2020 végére már a hívásforgalom közel fele – 47 százaléka – zajlott ilyen hálózaton, míg 2019 végén ez az arány csak 25 százalék volt – derül ki a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a mobil M2M-szolgáltatások (Machine-to-Machine) főbb mutatóinak alakulását tartalmazó legfrissebb mobilpiaci jelentésből, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tett közzé (NMHH).

Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint

a növekedés oka vélhetően nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak.

2020 végére így a 4G-s hívásforgalom meghaladta a 3G-s forgalmat, amely közel 46 százalékos volt. A 2G-hálózatok részesedése a hanghívásokból épp csak meghaladja a hét százalékot, egy százalékponttal csökkenve 2019 végéhez képest – írták.

Hozzátették: a belföldi mobiltelefonálás hívásforgalma is nőtt az elmúlt egy évben:

a számlás előfizetők havonta átlagosan több mint öt és fél órát (339 percet), a feltöltőkártyások több mint fél órát beszéltek készülékeiken

a 2020 negyedik negyedéves adatok szerint. 2019 utolsó negyedévéhez képest 2020 végére az összes küldött SMS 18,8 százalékkal csökkent.

A teljes belföldi mobilinternet-forgalom 95 százalékát 4G-hálózaton továbbították 2020 végére; a 3G 3,6 százalékot, a 2G 1,5 százalékot tett ki. Az elmúlt négy évben az éves mobilinternet-forgalom több mint megháromszorozódott, 2020 végén túllépte az éves 474,4 millió GByte-ot. Ezen belül az összes forgalom kétharmadát kitevő okostelefonos szegmens adatforgalma 2020 utolsó negyedévére 87,2 millió Gbyte-ra bővült, ami az előző év azonos időszakához viszonyítottan 39,5 százalékos növekedést jelent. Egy számlás okostelefonos SIM-kártya 2020 végén havonta átlagosan 4,9 Gbyte adatforgalmat generált, míg egy feltöltőkártyás (pre paid) 1,5-öt – írták.

Közölték azt is, a mobiltelefon-szolgáltatás piacán 2017 eleje és 2020 vége között folyamatosan a Magyar Telekom Zrt. volt a piacvezető a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján, részesedése 45 százalék körül alakult. A második Telenor Magyarország Zrt. részesedése ez idő alatt 2,4 százalékponttal csökkent, míg a harmadik Vodafone Magyarország Zrt.-é 0,9 százalékponttal nőtt.

A mobilinternet-piacon szintén a Magyar Telekom volt a piacvezető, részesedése 41 százalék körül alakult az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján. Mögötte a Vodafone és a Telenor többször helyet cserélt, hasonló, 28 százalék körüli piaci részesedéssel, míg az év végére a DIGI negyedikként elérte a piac közel 2,5 százalékát.

Tovább olvasom

Médiapiac

A baloldali sajtó hazudik a portói nyilatkozatról

Ahogy azt a Magyar Nemzet korábban megírta, a hazai sajtó balliberális oldalán végigsöpört az álhír, miszerint a portói politikai nyilatkozatból „Orbánnak nem sikerült kifúrnia a nemek közötti egyenlőségre utaló kifejezést” azaz a gender equality-t.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hamis állítás a Hvg.hu-tól származott péntek este, de a hasonszőrű hírportálok még a szociális EU-csúcs vége után is szajkózták a tartalmat: a Mérce.hu szerint is megmaradt a gender equality a zárónyilatkozatban, a PestiBulvár.hu pedig „váratlan zakóról” ír a miniszterelnök portói szereplésével kapcsolatosan. A pontot az i-re viszont ismét a Hvg.hu tette fel már szombat délután, amikor újfent azt írta: „Hiába támadta Orbán, még egy EU-s nyilatkozatba került be a nemek közötti egyenlőtlenség.”

Pénteken írtak egy szombaton elfogadott szövegről

A portói szociális csúcstalálkozón – erre a Hvg.hu is rájött szombatra – négy nyilatkozatot fogadtak el. Péntek este a szociális partnerszervezetek és az EU-intézmények az úgynevezett portói szociális kötelezettségvállalás nevű dokumentumra ütöttek pecsétet, amit a hazai balliberális sajtó hamisan portói nyilatkozat néven hivatkozott le. Míg előbbi dokumentumban szerepel az átideologizált gender equality kifejezés, a portói politikai nyilatkozatban – amely kimondatlanul a csúcsértekezlet legfontosabb dokumentuma – nyoma sincs.

Hogyan is írhatott hírt a Hvg.hu a zárónyilatkozatról péntek este, ha azt szombaton, az EU-csúcs zárónapján fogadták el az országvezetők?

A dokumentum szövegében a magyar és a lengyel kormányok által kifogásolt gender equality, azaz nemek közötti egyenlőség helyett „a társadalmunkban mindenkit megillető egyenlőség” kifejezés szerepel. Ez a Budapest és Varsó által támogatott verzió. Egyébként egy helyen megtalálható az átideologizált gender szó a szövegben, mégpedig a „gender pay gap”, azaz a nemek közötti bérkülönbségek leküzdéséről szóló résznél. Egy kormányzati forrás a Magyar Nemzetnek ezzel kapcsolatban rámutatott:

hazánk ezt nem is kifogásolta, hiszen erre az angol nyelvben nincs más megfelelő kifejezés.

Úgy, ahogy azzal sem volt lényegi probléma, hogy az Indiával közösen aláírt EU-nyilatkozatokban szerepel a gender equality.

A magyar delegáció Portóban sosem küzdött az ellen, hogy szerepeljen az uniós dokumentumokban a nemek közötti egyenlőtlenség kérdése,

az Európai Unió hivatalos nyilatkozatai viszont sokszor az ideológiailag átitatott gender equality kifejezést propagálnák.

Mi a baja a kormánynak a gender szóval?

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Portóban maga is arról beszélt: Magyarország számára alapvető, hogy a nőket és a férfiakat egyenlő bánásmód illeti meg. Keresztényként azonban a problémát a gender mint ideológiailag motivált kifejezés használata jelenti.

– A kifejezés jelentése tisztázatlan, valahol a nő és a férfi megjelölés között mozog

– fogalmazott.

Tovább olvasom