Kövess minket!

Médiapiac

Összehangolt lejárató kampány Magyarország ellen

A Magyarországot folyamatos tűz alatt tartó brüsszeli elit és az őket kiszolgáló nyugati sajtó a labdarúgó mérkőzéseket is felhasználja politikai céljaira, hazánk lejáratására.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Minden előjel arra mutatott a Magyarország-Anglia világbajnoki selejtező mérkőzés előtt, hogy a nemzetközi sajtó és a nyugati politikai elit ki akarja játszani a rasszista kártyát hazánk ellen, hasonlóan az Európa-bajnokságon történtekhez. Napokkal a futball meccs előtt már sorjáztak a nyilatkozatik, jóslatok, álkérdések, amelyek azt sulykolták, hogy biztosan botrány lesz, mert a a magyar drukkerek „rasszisták.”

Bemelegítés hecckampánnyal Augusztus 31-én már azzal foglalkozott az egyik brit sport portál a Walt Disney vállalat érdekeltségébe tartozó ESPN, hogy mire számíthatnak az angol focisták, ha letérdelnek a Puskás Arénában. A cikk felvezetésében felidézik, hogy z Eb csoportmérkőzésein tapasztalt szurkolói rasszizmus és homofóbia miatt az UEFA három mérkőzésre betiltotta a stadiont. Ezúttal azonban nem az európai szövetség, hanem a FIFA égisze alatt zajló rendezvényről van szó, ezért telt ház több mint 60 ezer szurkoló fogadja majd a három oroszlános válogatotta, amelynek egyik középpályását Kevin Phillipset kérdezték a várható lelátói reakciókról. Phillips előbb visszafogottan fogalmazott: „ismerem a helyzetet és azt, hogy mi történt ott, de ez a meccs még nem történt meg, így nem igazán tudok semmit mondani erről . – Csak azt tudom, hogy nekünk fontos, hogy továbbra is letérdeljünk a meccs előtt, ez fontos a hazánknak és a faji bántalmazás elleni küzdelemnek – tette aztán egyértelművé az álláspontjukat. 

Aztán a mérkőzés napján, szeptember 2-án már azzal hangolták a közvéleményt a brit sajtóban, hogy akár botrány is várható Budapesten. A Daily Telegraph arról írt, hogy várhatóan letérdelnek a Puskás Arénában a világbajnoki selejtezőn az angol válogatott tagjai, mert így kívánnak tiltakozni a magyar szurkolók által tanúsított rasszizmus ellen. A lap szerint az sem érdekli az angolokat, hogy a publikum ezért előreláthatólag kórusban pfujolja és kifütyüli őket, ahogyan azt az írekkel is tette. Sőt, még arra is felkészülnek, hogy levonulnak, ha odáig fajulnak a dolgok. Azt is megemlítik, hogy a diszkriminációs megnyilvánulásokat nyomon követő FIFA-testület vezetője szerint a vendégek nyugodtan levonulhatnak, nem kell várniuk a bíró döntésére, ha úgy látják, hogy elfajul a helyzet. Piara Powar úgy látja, hogy az egész világ egyetértene egy ilyen lépéssel.

Ez még csak a bemelegítés volt, aztán a mérkőzésen a brit tv-csatornákat a pályán zajló eseményeknél is jobban érdekelte, hogy mit lehet látni, hallani a lelátókon. Hatvanezer, elsöprő többségében sportszerűen szurkoló magyar fanatikus közül a stadionban ülő egy-két riporter képes volt megtalálni azt a néhány magáról megfeledkezett drukkert, akik valóban sportszerűtlenül fejezték ki ellenszenvüket az angol labdarúgók iránt. Nem igazán életszerű, hogy ekkora tömegben, és hangorkánban, bárki észre vegyen pár embert, aki esetleg rasszista jellegű mozdulatokat tesz, vagy hangokat hallat, de nekik sikerült. Persze, ha valakit azzal bíznak meg, hogy semmi mással ne foglalkozzon a mérkőzés idején, csak az ultrák táborát pásztázza esetleg több kamerával is, akkor nyilván előbb-utóbb talál ilyen szurkolót.

Hatvanezerből négy

A brit ITV és a Sky Sports televíziók riporterei is azt állították, láttak és hallottak olyan magyar szurkolókat, akik majomhangok utánzásával gúnyolták Raheem Sterlinget és Jude Bellinghamet, sőt a Sky Sports felvételeket is mutatott az egyik ilyen nézőről. Az ITV egyik riporterét már a mérkőzés közben kapcsolták a helyszínről – csak hanggal -, aki azt állította, hogy hallott rasszista hangokat. Konkrét „huhogást”, vagy hasonlót persze nem lehetett hallani, de a riporter állítása nyilván elegendő „bizonyíték.”

Rob Dorsett, a Sky Sports News munkatársa „szórványos majommakogást” hallott a nézőtér különböző pontjairól, különösen akkor, amikor Raheem Sterling a labdához ért. – Konkrétan négy személyt láttam és hallottam huhogni, és az inzultusnak Jude Bellingham volt a célpontja, aki éppen a magyar ultrák előtt végezte a bemelegítő mozdulatokat – állította a riporter.

Hatvanezer emberből négy. Ez lenne a tomboló magyar rasszizmus. Szemben a sokszínű brit társadalommal, amely annyira fejlett, hogy az olaszok ellen elbukott Eb-döntő után a tizenegyeseket hibázó színes bőrű játékosokat már a meccs után is kifütyülték, ezerszám érték őket a rasszista inzultusuk a közösségi oldalakon és ahol csak érték őket.

Forgatókönyvek egy kaptafára

Visszakanyarodva a múlt csütörtöki mérkőzésre, az a tény, hogy a meccs közben már a szurkolókra ráállított riportereket alkalmaztak, arra enged következtetni, hogy előre megkomponált forgatókönyv szerint igyekeznek lejáratni a magyar drukkereket és velük az egész országot.

A brit és a nemzetközi sajtó ugyanis másnap már olyan szalagvímekkel számolt be a mérkőzésről, hogy „Anglia-Rasszisták 4:0” a német Sport Bild internetes oldalán pedig „Rasszizmus őrület Budapesten” címmel tudósítottak az eseményekről. A meccs előtt még a térdeléssel és várható nézőtéri füttykoncerttel kapcsolatos kérdésre óvatosan és a magyar szurkolókról udvariasan nyilatkozó angol szövetségi kapitány Garreth Southgate is mintha valamilyen szérumot kapott volna, másnap már a megszokott globalista mantrát darálta arról, hogy a magyar társadalom nem elég fejlett még a sokszínű brithez képest. A futballistái ugyanezt a stílust követték, Boris Johnson miniszterelnökhöz, a FIFA korifeusaihoz és a magyarországi ellenzékhez hasonlóan.

A történtek a júniusi franciák elleni Eb-csoportmérkőzés utáni lejárató kampány forgatókönyvét követték, akkor egy vájt fülű holland újságíró a De Telegraaf nevű laptól hallott ki hatvanezer szurkoló hangorkánjából talán tucatnyi elszórt „huhogást”. Azt írták szó szerint, hogy „a budapesti stadion több sarkából is érték rasszista rigmusok a franciák két sztárját, Kylian Mbappét és Karim Benzemát.”

Az UEFA egyből vizsgálatot rendelt el, majd hozzácsapva a „bűnlajstromhoz” a portugálok elleni mérkőzésen állítólagos homofób bekiabálásokat, elrendelte a már ismert három mérkőzéses stadionzárat.

Maguk a focisták cáfoltak

A szövetség döüntéshozóit hidegen hagyta, hogy az érintettek, akiket a holland lap szerint zavart és bántott a rasszista megnyilvánulás, semmi ilyesmit nem hallottak, nem láttak, kiválóan érezték magukat a nagyszerű hangulatban. Lucas Digne a francia válogatott védője másnap sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a Magyarország elleni mérkőzésen remek hangulatot varázsoltak a Puskás Arénába a drukkerek. Hogy hallottunk-e rasszista hangokat? Egyáltalán nem. Paul Pogba és N’Golo Kanté sem panaszkodott rá – idézte az Everton balhátvédjét a Nemzeti Sport.

A párhuzam ebben is kísérteties, hiszen az angolok elleni meccs után Harry Maguire, a harmadik gól szerzője az mondta: „A meccs után, az öltözőben beszéltem a fiúkkal, és az az igazság, hogy egyikük sem hallotta a rasszista rigmusokat. Meglehet, annyira a meccsre összpontosítottunk, hogy azért nem hallottuk. De ha igaz, akkor ez borzasztóan kiábrándító, és bízom benne, hogy megbüntetik azokat, akik ezt elkövették.”

Érdekes módon Harry Kane csapatkapitány, a negyedik gól szerzője sem hallott makogást a mérkőzés közben. – Nem tudtam semmi ilyesmiről, csak a meccs után mondták nekem, hogy voltak rasszista megnyilvánulások. Ami ezután jön, az már nincs a mi kezünkben, de reméljük, hogy az UEFA kemény szankciókat szab ki, és lesújt a magyarokra – nyilatkozta csatár.

Az LMBTQ-lobbi bosszúja?

Ha már a párhuzamoknál és a nyilvánvalóan tudatos lejárató kampányoknál tartunk, a rasszista kártya kijátszása – a futball Eb- meccseit ürügyként felhasználva – azután kezdődött, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt össztűz indult az Európai Unió központjából hazánk ellen. Az LMBTQ-lobbi egész pályás letámadása kiegészült egy új támadási felülettel, a magyarok állítólagos rasszizmusának bemutatásával és erre kapóra jöttek, és jönnek a labdarúgó mérkőzések – olvasható a Magyar Nemzet hasábjain.

Médiapiac

Balliberális “tényellenőrök” vegzálják a jobboldaliakat is megszólaltató csatornát

– Küldetésünknek érezzük, hogy a kizárólagosságra törekvő uralkodó nézetek és narratívák tekintélyét alternatív értelmezésekkel romboljuk a közéletben – mondta a Médiapiacnak Cs. Király Tamás. Az Ultrahang Youtube csatorna alapítója elárulta, gyakran kap jelzéseket, hogy bizonyos szakértőket ne hívjon meg a műsorába.

Közzétéve:

– A 444 lapcsoporthoz tartozó Lakmusz.hu célkeresztjébe került az Ultrahang nevű Youtube csatornája. Mivel váltotta ki a balliberális lap ellenszenvét? 

– Kicsit zavarban vagyok, mert a Lakmusz.hu újságírója hetekkel ezelőtt küldte el a kérdéseit, határidőt is adott, hogy meddig várja a válaszaimat. A cikk azonban azóta sem jelent meg. Úgy tűnik, hogy a saját magát tényellenőrként definiáló portál még dolgozik azon, hogy az igazság minden részletét kibontsa az olvasói előtt. Állunk elébe. Az már hetekkel ezelőtt feltűnt, hogy

az Ultrahangon rendszeresen megjelenő vendégek személye ellen komoly lejáratási kísérletsorozatok indultak. Hol orosz propagandistának, hol kóklernek, hol háborús bűnösnek minősítették őket. A közönség bizalma azonban töretlen, a Youtube-on nyilvánosak a nézettségi adatok, mindenki láthatja, hogy kire mennyien figyelnek.

Az elmúlt hónapban értük el a százezredik feliratkozót, havonta több millió lejátszással büszkélkedhetünk. A hallgatóink bölcsek, nagyon tájékozott emberek, és ha esetlegesen előfordul a nyilatkozóknál ténybeli tévedés, akkor rengeteg komment érkezik, amelyben felhívják a figyelmet a hibára. Mi pedig fontosnak tartjuk, hogy számos narratíva jelenjen meg vagy akár ütközzön az Ultrahang csatornáján. Az a célunk, hogy amennyire lehet, kipukkasszuk az egyoldalú véleménybuborékokat. 

Cs. Király Tamás, az Ultrahang Youtube csatorna alapítója

– Mi alapján választja meg a vendégeit? 

– Bár időnként kapok ilyen-olyan körökből finom jelzéseket, hogy egyes vendégeket nem kellene hívni, számomra a legfontosabb az, hogy olyan megszólalókat mutassak be az Ultrahang közösségének, akik önálló gondolatokkal és markáns véleményekkel rendelkező emberek. Éppen ezért teret adunk a szabványtól eltérő világértelmezéseknek is.

Az igazságkeresés a kulcsszó, és rendkívül tisztelem azokat a vendégeimet, akiknek a magyarázatuk ellentétes a kanonizált interpretációkkal. Senkire nem akarjuk rákényszeríteni senkinek az álláspontját, de azt fontosnak tartjuk, hogy az emberi méltóságot nem sértő alternatív értelmezések is megjelenjenek.

Küldetésünknek érezzük, hogy a kizárólagosságra törekvő uralkodó nézetek és narratívák tekintélyét alternatív értelmezésekkel romboljuk a közéletben. 

– Önállóan találja ki a műsorai témáját? 

– Az Ultrahang tisztán kül, -és biztonságpolitikai csatorna, ahol a napi eseményeket értelmezzük számos aspektusból. Téma van bőven, hiszen a világunk folyamatosan mozgásban van. Az elmúlt hónapokban talán még nagyobb turbulencia figyelhető meg, mint korábban. Az Ultrahangon nincsenek tabutémák, és senki nem szól bele kívülről, hogy mivel foglalkozhatunk és mivel nem. 

– A Lakmusz kérdőre vonta, hogy miből finanszírozza a műsorait. Előfordult, hogy pénzért vásároltak tartalmat a csatornáján? 

– Voltak időnként szponzori megkereséseink, melyeket pont azért nem fogadtunk el, mert kikötötték, hogy bizonyos témákról nem beszélhetünk. Más esetben a tartalomba ugyan nem szóltak bele, de nem tudtunk azonosulni a reklámozni kívánt termékkel, így ezen lehetőségeket is udvariasan visszautasítottuk. Bár jól jövedelmező ajánlatok voltak ezek, mégis minden esetben nemet kellett, hogy mondjunk. Az Ultrahang a Youtube reklámokból, a hallgatók adományaiból és a csatornán keresztül rendelhető könyvek után befolyt összegekből tartja fent magát. Egy fillér állami támogatás, közpénz nem érkezik hozzánk, ahogyan külföldi alapítványok, „civil szervezetek” sem pénzelnek minket. Szerencsére így sincs okunk a panaszra. 

– Mit akarhattak elérni a kérdőre vonásával? 

– Ezt tőlük kellene megkérdezni, illetve ha lesz cikk, bizonyára kiderül majd, hogy ők miként látják az Ultrahangot. Fontosnak tartom, hogy a sajtó munkatársai a kölcsönös tiszteleten alapulva segítsék egymás munkáját, ezért is válaszoltam két és fél órán belül a legfurcsább kérdésekre is. Azt például nem teljesen értettem, hogy a felekezeti hovatartozásom miért lehet fontos egy tényellenőrző cikk esetén, de mivel büszke vagyok arra, hogy a Hit Gyülekezetéhez tartozom, ezt a pontot sem kerültem ki. A gazdálkodásunkat firtató kérdések is inkább hasonlítottak egy kihallgatási jegyőzkönyv kérdéseire, amit azért is találtam abszurdnak, mert egy fillér közpénz nincs az Ultrahangban. Azonban teljesen mindegy, hogy mit gondolok ezekről a kérdésekről. Mivel a Lakmusznak is vannak olvasói, akik lehet, hogy egyúttal az Ultrahang hallgatói, támogatói is, úgy döntöttem, hogy minden kérdésre válaszolok. Az ügyről egyébként a csatornánkra készítettem egy podcastet is, és nagyon megható volt látni, hogy milyen sokan állnak ki mellettünk. 

– Megváltoztatja a műsorkészítéshez való hozzáállását az utóbbi idők támadásai? 

– Nem érzem magamat áldozati szerepben. A Lakmusz kérdéseit is inkább egy izgalmas jelenségként, mint durva támadásként értelmezem. 19 éves korom óta foglalkozom közéleti újságírással, Szombathelyen kezdtem, ahol a helyi politikai viszonyok között könnyen ütésállóvá vált az ember. Fontosnak tartom, hogy a hallgatóknak gyártsunk műsort, ne a magát véleményvezérnek kikiáltó zárt klubnak, akik időnként valóban szeretnék fölényeskedve megmondani, hogy ki a nagybetűs szakértő és ki nem. Mi erre a vonatra nem kívánunk felülni. 

Hidaskürti Nagy Mátyás

Tovább olvasom

Médiapiac

“Bárki könnyen meggyőződhet róla, hogy a keresőoldalak befolyásolják a politikát”

Dan Schneider, az 1986-ban alapított Media Research Center alelnöke, a szervezet szólásszabadság projektjének vezetője szerint a világon mindenhol a baloldal tartja ellenőrzése alatt a médiát.

Közzétéve:

Pixabay

– Mi mind a média, mind a nagy technológiai cégek tevékenységét vizsgáljuk. Van egy kifejezés itt az Egyesült Államokban arra a mindent elsöprő hatásra vonatkozóan, ahogy a nagy technológiai cégek egyszerűen elárasztják az embereket a baloldali üzeneteikkel. Viselkedéskutatók is vizsgálják, és ők mutatták ki, hogy például

a Google cég képes 6-8 millió szavazatot átvinni a liberális oldalra, a demokratákhoz

– válaszolt Dan Schneider a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arra a kérdésre, hogy az amerikai félidős választás eredményét mennyire befolyásolhatta a média.

A médiaszakértő a hirado.hu szemléje szerint úgy fogalmazott, nem kétséges, hogy az Egyesült Államokban a fősodor liberális.

Az emberek használják a fősodor kifejezést, és ezalatt a nagy médiavállalatokat értik, mint az ABC, NBC, CBS, és ezeket mind a baloldal tulajdonolja és uralja. Én nem nevezem őket fősodornak, és már liberálisnak sem, mert olyan mértékben tolódtak el a politikai bal felé, egyszerűen csak baloldali médiáról beszélünk ma.

Úgy vélte, Amerikában egy megosztott médiaipart látni, amelyben léteznek azért konzervatív médiumok, köztük például a Fox News, és egyéb kisebbek,

ugyanakkor ma azt látjuk a világon mindenütt, hogy a médiát a baloldal tartja ellenőrzése alatt.

Példaként említette, hogy a 2020-as választásokat megelőzően, amikor Donald Trump az újraválasztásért indult, a baloldal folyamatosan azt az állítást sulykolta, hogy Donald Trump egy orosz kém volt, és együttműködött az oroszokkal. A tény pedig már köztudott, hogy éppenséggel Hillary Clinton kampánycsapata volt az, amely együttműködött az oroszokkal, hogy hamis információkat kreáljanak – jelezte. 2020-ban, a kampány idején Joe Biden fiának, Hunternek a számítógépügye került elő, amelyen ukrán, orosz és kínai kapcsolatairól és apja érintettségéről is voltak információk. Amerikában a baloldali média, ez az úgynevezett fősodratú média cenzúrázta az erről szóló összes megnyilvánulást, a legtöbb amerikai a 2020-as elnökválasztás előtt még csak nem is hallott Hunter Biden laptopjáról. A New York Times és a többiek azt állították, hogy ez egy orosz álhír, a nagy technológiai cégek pedig letiltottak mindenkit, aki ezzel kapcsolatban akart információt megosztani – idézte fel a történteket Dan Schneider, aki a Twitternél történt változások, és az új tulajdonos, Elon Musk kapcsán arról beszélt, Musk centrista: se nem baloldali, se nem jobboldali, középen áll, viszont hisz a szólásszabadságában.

A szakértő szerint azonban

nem a Twitter jelenti a legnagyobb problémát, hanem a Google.

“Ezen sokan meglepődhetnek, hiszen a Google nem egy tartalomfelület, viszont az információk áramlását felügyeli. A Google pedig nagyon elkötelezett abban, hogy átformálja a világot, elpusztítsa a nemzet eszméjét.

Nem akarják, hogy Magyarország létezzen, mint nemzet, hogy Franciaország, vagy az Egyesült Államok nemzetként létezzen. Mert a nemzet megóvja a saját kultúráját, saját törvényeket alkot, amely meghatározza az emberek közötti kapcsolatokat. Ez a cég mindezt akarja megszüntetni. Ők akarják megmondani, hogy egy társadalomnak miként kell működnie.

Meg kell állítanunk a Google-t, és ezt az üzenetet Európába is el kell juttatnunk” – hangsúlyozta.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Ki ellenőrzi a tényellenőröket? Már Brüsszel is foglalkozik az üggyel – 2. rész

Tisztázatlan feltételrendszer alapján jutott komoly uniós pénzekhez egy magát függetlennek mondó tényellenőr csoport. Azonban kiderült, hogy egyáltalán nem függetlenek, ráadásul előfordult, hogy hamis állítást tettek. A V4NA levélben fordult a támogatást kiosztó Európai Bizottsághoz, hogy megtudja, ki ellenőrzi a tényellenőröket, egyáltalán mit neveznek “függetlennek”.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ahogy arról cikksorozata általunk is közölt első részében a V4NA hírügynökség beszámolt, az Európai Bizottság korábban gyanús körülmények között ítélt oda néhány millió euró támogatást különböző tényellenőrző csapatok felállítására, egy-egy ilyen csapatnak akár több százezer euró juthatott, az azonban tisztázatlan és bizonytalan, hogy pontosan milyen kritériumrendszer szerint. Az egyik ilyen együttműködést az Agence France-Presse, vagyis az AFP hírügynökség vezeti, amely Magyarországon a 444.hu internetes hírportál kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést. Ennek eredménye lett a Lakmusz nevű mikroblog létrehozása.

Elég csak rápillantani, az máris kiderül, hogy a Lakmusz „tényellenőrei” egytől egyig a balliberális sajtó munkatársai, a tanácsadói testület tagjai pedig ezer szállal kötődnek az amerikai oligarcha, Soros György hálózatához.

Ráadásul kiderült, hogy az európai adófizetők pénzéből fizetett „tényellenőrök” hamis állításokat tettek.

A Magyar Nemzet hívta fel a figyelmet arra, hogy egy cikkében a Lakmusz hamis állításokat tett a V4NA hírügynökségről. Azt állították, a V4NA „bizonyítékként” mutatott be egy videót arra vonatkozóan, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek a fekete piacon kötnek ki.

A Lakmusz vádjai
Forrás: V4NA

Erről azonban szó sincs, a V4NA cikke külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem bizonyított, hogy az interneten terjedő videót a fegyverekről mikor és hol vették fel. A hírügynökség jelezte azt is, hogy cikkét részben a szerb televízió híradója alapján írta. Ezzel együtt is a V4NA leírta, hogy vannak fenntartásai a videóval kapcsolatban.

A V4NA eredeti állításai
Forrás: V4NA

Ennek kapcsán felmerül a kérdés: az állítólag független tényellenőrök ha egyszer már tettek hamis állításokat, akkor máskor is megteszik-e ezt? Vagy már meg is tették talán több esetben is? – firtatja a V4NA hírügynökség, amely kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz, ahonnan a francia AFP-n keresztül a Lakmusz jelentős támogatást kapott. Arról érdeklődtek, hogy

ki ellenőrzi azokat a „tényellenőröket”, akiket az európai adófizetők pénzéből finanszíroznak.

A V4NA azt is megkérdezte, hogy milyen következményei vannak annak, ha kiderül, hogy a tényellenőrök tényeket hamis színben tüntetnek fel, hiszen legalább egy esetben ez már megtörtént.

Amiként kíváncsi volt arra is, hogy pontosan mi alapján kap milliókat egy szerkesztőség olyan európai uniós forrásból, amely 27 tagállam adófizetőitől származik. A hírügynökség megkérdezte azt is, milyen kritériumrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy ezeket a milliókat megkapja egy szerkesztőség. De azt is meg akartja tudni, hogy a kiválasztottaknak hány tényt kell ellenőriznie egységnyi idő alatt ahhoz, hogy megszolgálják ezt az összeget. Ahogy az is kérdés a V4NA szerint, hogy a brüsszeli pénzosztók vajon miért bújtatták el ezeket a csoportokat a AFP mögé. Talán így könnyebb volt ellenőrizetlenül pénz folyósítani? – firtatja a hírügynökség kérdéssora.

Az Európai Bizottság azt jelezte a V4NA számára, hogy foglalkozik az üggyel. Ha a hírügynökség válaszokat kap, közzéteszi.

A V4NA sorozata következő részében részletesen bemutatja, hogy pontosan kik állnak a „független” Lakmusz mögött, honnan, milyen érdekek mentén jutnak pénzekhez az Európai Bizottság forrásain kívül.

Tovább olvasom