Kövess minket!

Médiapiac

Összehangolt lejárató kampány Magyarország ellen

A Magyarországot folyamatos tűz alatt tartó brüsszeli elit és az őket kiszolgáló nyugati sajtó a labdarúgó mérkőzéseket is felhasználja politikai céljaira, hazánk lejáratására.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Minden előjel arra mutatott a Magyarország-Anglia világbajnoki selejtező mérkőzés előtt, hogy a nemzetközi sajtó és a nyugati politikai elit ki akarja játszani a rasszista kártyát hazánk ellen, hasonlóan az Európa-bajnokságon történtekhez. Napokkal a futball meccs előtt már sorjáztak a nyilatkozatik, jóslatok, álkérdések, amelyek azt sulykolták, hogy biztosan botrány lesz, mert a a magyar drukkerek „rasszisták.”

Bemelegítés hecckampánnyal Augusztus 31-én már azzal foglalkozott az egyik brit sport portál a Walt Disney vállalat érdekeltségébe tartozó ESPN, hogy mire számíthatnak az angol focisták, ha letérdelnek a Puskás Arénában. A cikk felvezetésében felidézik, hogy z Eb csoportmérkőzésein tapasztalt szurkolói rasszizmus és homofóbia miatt az UEFA három mérkőzésre betiltotta a stadiont. Ezúttal azonban nem az európai szövetség, hanem a FIFA égisze alatt zajló rendezvényről van szó, ezért telt ház több mint 60 ezer szurkoló fogadja majd a három oroszlános válogatotta, amelynek egyik középpályását Kevin Phillipset kérdezték a várható lelátói reakciókról. Phillips előbb visszafogottan fogalmazott: „ismerem a helyzetet és azt, hogy mi történt ott, de ez a meccs még nem történt meg, így nem igazán tudok semmit mondani erről . – Csak azt tudom, hogy nekünk fontos, hogy továbbra is letérdeljünk a meccs előtt, ez fontos a hazánknak és a faji bántalmazás elleni küzdelemnek – tette aztán egyértelművé az álláspontjukat. 

Aztán a mérkőzés napján, szeptember 2-án már azzal hangolták a közvéleményt a brit sajtóban, hogy akár botrány is várható Budapesten. A Daily Telegraph arról írt, hogy várhatóan letérdelnek a Puskás Arénában a világbajnoki selejtezőn az angol válogatott tagjai, mert így kívánnak tiltakozni a magyar szurkolók által tanúsított rasszizmus ellen. A lap szerint az sem érdekli az angolokat, hogy a publikum ezért előreláthatólag kórusban pfujolja és kifütyüli őket, ahogyan azt az írekkel is tette. Sőt, még arra is felkészülnek, hogy levonulnak, ha odáig fajulnak a dolgok. Azt is megemlítik, hogy a diszkriminációs megnyilvánulásokat nyomon követő FIFA-testület vezetője szerint a vendégek nyugodtan levonulhatnak, nem kell várniuk a bíró döntésére, ha úgy látják, hogy elfajul a helyzet. Piara Powar úgy látja, hogy az egész világ egyetértene egy ilyen lépéssel.

Ez még csak a bemelegítés volt, aztán a mérkőzésen a brit tv-csatornákat a pályán zajló eseményeknél is jobban érdekelte, hogy mit lehet látni, hallani a lelátókon. Hatvanezer, elsöprő többségében sportszerűen szurkoló magyar fanatikus közül a stadionban ülő egy-két riporter képes volt megtalálni azt a néhány magáról megfeledkezett drukkert, akik valóban sportszerűtlenül fejezték ki ellenszenvüket az angol labdarúgók iránt. Nem igazán életszerű, hogy ekkora tömegben, és hangorkánban, bárki észre vegyen pár embert, aki esetleg rasszista jellegű mozdulatokat tesz, vagy hangokat hallat, de nekik sikerült. Persze, ha valakit azzal bíznak meg, hogy semmi mással ne foglalkozzon a mérkőzés idején, csak az ultrák táborát pásztázza esetleg több kamerával is, akkor nyilván előbb-utóbb talál ilyen szurkolót.

Hatvanezerből négy

A brit ITV és a Sky Sports televíziók riporterei is azt állították, láttak és hallottak olyan magyar szurkolókat, akik majomhangok utánzásával gúnyolták Raheem Sterlinget és Jude Bellinghamet, sőt a Sky Sports felvételeket is mutatott az egyik ilyen nézőről. Az ITV egyik riporterét már a mérkőzés közben kapcsolták a helyszínről – csak hanggal -, aki azt állította, hogy hallott rasszista hangokat. Konkrét „huhogást”, vagy hasonlót persze nem lehetett hallani, de a riporter állítása nyilván elegendő „bizonyíték.”

Rob Dorsett, a Sky Sports News munkatársa „szórványos majommakogást” hallott a nézőtér különböző pontjairól, különösen akkor, amikor Raheem Sterling a labdához ért. – Konkrétan négy személyt láttam és hallottam huhogni, és az inzultusnak Jude Bellingham volt a célpontja, aki éppen a magyar ultrák előtt végezte a bemelegítő mozdulatokat – állította a riporter.

Hatvanezer emberből négy. Ez lenne a tomboló magyar rasszizmus. Szemben a sokszínű brit társadalommal, amely annyira fejlett, hogy az olaszok ellen elbukott Eb-döntő után a tizenegyeseket hibázó színes bőrű játékosokat már a meccs után is kifütyülték, ezerszám érték őket a rasszista inzultusuk a közösségi oldalakon és ahol csak érték őket.

Forgatókönyvek egy kaptafára

Visszakanyarodva a múlt csütörtöki mérkőzésre, az a tény, hogy a meccs közben már a szurkolókra ráállított riportereket alkalmaztak, arra enged következtetni, hogy előre megkomponált forgatókönyv szerint igyekeznek lejáratni a magyar drukkereket és velük az egész országot.

A brit és a nemzetközi sajtó ugyanis másnap már olyan szalagvímekkel számolt be a mérkőzésről, hogy „Anglia-Rasszisták 4:0” a német Sport Bild internetes oldalán pedig „Rasszizmus őrület Budapesten” címmel tudósítottak az eseményekről. A meccs előtt még a térdeléssel és várható nézőtéri füttykoncerttel kapcsolatos kérdésre óvatosan és a magyar szurkolókról udvariasan nyilatkozó angol szövetségi kapitány Garreth Southgate is mintha valamilyen szérumot kapott volna, másnap már a megszokott globalista mantrát darálta arról, hogy a magyar társadalom nem elég fejlett még a sokszínű brithez képest. A futballistái ugyanezt a stílust követték, Boris Johnson miniszterelnökhöz, a FIFA korifeusaihoz és a magyarországi ellenzékhez hasonlóan.

A történtek a júniusi franciák elleni Eb-csoportmérkőzés utáni lejárató kampány forgatókönyvét követték, akkor egy vájt fülű holland újságíró a De Telegraaf nevű laptól hallott ki hatvanezer szurkoló hangorkánjából talán tucatnyi elszórt „huhogást”. Azt írták szó szerint, hogy „a budapesti stadion több sarkából is érték rasszista rigmusok a franciák két sztárját, Kylian Mbappét és Karim Benzemát.”

Az UEFA egyből vizsgálatot rendelt el, majd hozzácsapva a „bűnlajstromhoz” a portugálok elleni mérkőzésen állítólagos homofób bekiabálásokat, elrendelte a már ismert három mérkőzéses stadionzárat.

Maguk a focisták cáfoltak

A szövetség döüntéshozóit hidegen hagyta, hogy az érintettek, akiket a holland lap szerint zavart és bántott a rasszista megnyilvánulás, semmi ilyesmit nem hallottak, nem láttak, kiválóan érezték magukat a nagyszerű hangulatban. Lucas Digne a francia válogatott védője másnap sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a Magyarország elleni mérkőzésen remek hangulatot varázsoltak a Puskás Arénába a drukkerek. Hogy hallottunk-e rasszista hangokat? Egyáltalán nem. Paul Pogba és N’Golo Kanté sem panaszkodott rá – idézte az Everton balhátvédjét a Nemzeti Sport.

A párhuzam ebben is kísérteties, hiszen az angolok elleni meccs után Harry Maguire, a harmadik gól szerzője az mondta: „A meccs után, az öltözőben beszéltem a fiúkkal, és az az igazság, hogy egyikük sem hallotta a rasszista rigmusokat. Meglehet, annyira a meccsre összpontosítottunk, hogy azért nem hallottuk. De ha igaz, akkor ez borzasztóan kiábrándító, és bízom benne, hogy megbüntetik azokat, akik ezt elkövették.”

Érdekes módon Harry Kane csapatkapitány, a negyedik gól szerzője sem hallott makogást a mérkőzés közben. – Nem tudtam semmi ilyesmiről, csak a meccs után mondták nekem, hogy voltak rasszista megnyilvánulások. Ami ezután jön, az már nincs a mi kezünkben, de reméljük, hogy az UEFA kemény szankciókat szab ki, és lesújt a magyarokra – nyilatkozta csatár.

Az LMBTQ-lobbi bosszúja?

Ha már a párhuzamoknál és a nyilvánvalóan tudatos lejárató kampányoknál tartunk, a rasszista kártya kijátszása – a futball Eb- meccseit ürügyként felhasználva – azután kezdődött, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt össztűz indult az Európai Unió központjából hazánk ellen. Az LMBTQ-lobbi egész pályás letámadása kiegészült egy új támadási felülettel, a magyarok állítólagos rasszizmusának bemutatásával és erre kapóra jöttek, és jönnek a labdarúgó mérkőzések – olvasható a Magyar Nemzet hasábjain.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom