Médiapiac
Only Fans-ügy: Van kereslet az erotikus tartalmakra, de ki fizeti az adót?
Egy friss bírósági döntés szerint nem csak a pénzre vágyó celebeknek ad elfoglaltságot a felkapott közösségi oldal.
Nagy karriert mondhat magáénak mostanában az Only Fans nevű közösségi oldal. Kívülről nézve leginkább úgy tűnik, hogy manapság ismert és ismeretlen személyek sokasága látja meg itthon is az Only Fansben – és ezzel talán az erotikus tartalmakban – a könnyű meggazdagodás lehetőségét. De régi tapasztalat, hogy a nagy társadalmi figyelem komoly hatósági érdeklődéshez vezet, s ez az Only Fans esetében sem történt másként. A napokban – egy brit adóhatósági eljárás nyomán – nem más, mint az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága hozott ítéletet a közösségi platform kapcsán, a per irataiból pedig szépen kirajzolódik az Only Fans működése.
Akár pikánsnak is nevezhető ügyben döntött a napokban az Európai Unió bírósága. A pikáns jelzőt egyrészt az indokolhatja, hogy ki fordult a luxembourgi székhelyű ítélelkző fórumhoz, másrészt az, hogy miért.
Az uniós testületet ugyanis az egyik brit bíróság kereste meg. Bár a brexitről 2016-ban, immár közel hét éve döntöttek a helyi szavazók, ám a szigetország törvényhozása csak 2019 végén, 2020 elején határozott a kilépésről, az úgynevezett átmeneti időszak pedig az esztendő utolsó napjáig eltartott. Ez pedig azt is jelentette, hogy addig a napig bármelyik brit bíró dönthetett úgy, hogy az uniós jog értelmezését kéri az erre hivatott Európai Bíróságtól. Az Only Fans ügyében ez 2020. december 15-én történt meg.
Erotika? Jöhet!
A jogi eljárás pedig, amely apropót szolgáltatott a vizsgálódásra, lényegében az Only Fans nevű közösségi oldal napi gyakorlatát firtatta.
Az Európai Bíróság közzétette ítéletét és a peres iratok összefoglalóját, ezekből pedig tiszta kép rajzolható fel arról, miként is működött a közelmúltban az a manapság rettentő népszerűnek tűnő közösségi oldal, amelyről leginkább az olvasható a híradásokban, hogy ismert, vagy éppen ismeretlen emberek erotikus, esetleg más tartalmat tesznek ott közzé, s ebből remekül megélnek.
Fotó: Képernyőkép
A kiindulópont szerint a Egyesült Királyságban bejegyzett Fenix International Ltd. nevű cég üzemelteti az Only Fans közösségi hálózat online platformját. A felület és annak szolgáltatása világszerte elérhető, a felhasználók pedig két csoportra, alkotókra és rajongókra oszlanak. Előbbiek, vagyis az alkotók – emeli ki a bírósági döntés – profiljukban például fényképeket és videókat tehetnek közzé, de élő videóközvetítést is indíthatnak, ahogy magánjellegű üzeneteket is küldhetnek rajongóiknak. A rajongók úgy férhetnek hozzá a feltöltött tartalmakhoz, ha fizetnek: vagy alkalmanként, vagy havonta, előfizetés formájában. Emellett borravalót vagy adományt is adhatnak a kiválasztott alkotónak, de ezekért cserébe külön tartalom nem jár. Lényeges a bíróság leírása szerint, hogy a havi díjat az alkotók állapítják meg, de a Fenix megszabja az előfizetés és a borravaló minimális összegét.
A hatósági határozat
A luxembourgi döntés ezen a ponton rátér a Fenix szerepére, és a 2020 körüli üzleti modell lényegére. A cég nem csak az Only Fans használatának általános feltételeit határozta meg, hanem üzemeltette a platformot és garantálta a pénzügyi tranzakciók lebonyolítását. Ezek mellett a Fenix felelt a rajongók által befizetett összegek beszedéséért és elosztásáért. Itt nyer komoly jelentőséget, hogy a cég az alkotóknak fizetett összegből húsz százalékot levont, és kiszámlázta az ennek megfelelő összeget. A levont húsz százalék után a Fenix húsz százalékos áfát számított fel. Az is lényeges az uniós bíróság szerint, hogy a rajongók bankszámláján a Fenix volt minden összeg címzettje.
S itt jön a lényeg: a brit adóhatóság, a Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs 2020-ban úgy látta, a Fenix helytelenül járt el, ugyanis nem a húsz százalékos levonás, hanem a rajongók által befizetett teljes összeg alapján kellett volna az áfát megfizetnie. Nem is maradt el a hatósági adómegállapítás.
A per
A Fenix persze nem hagyta annyiban a dolgot, és bíróság előtt támadta meg a hatóság határozatát, megkérdőjelezve a jogalap érvényességét. E felvetést az elsőfokú bíróság adóügyi tanácsa azonban maga nem ítélte meg, inkább felfüggesztette az eljárást és az ügyet – kérdés formájában – tovább passzolta Luxembourgba, pár nappal azelőtt, hogy az erre lehetőséget adót határidő a brexit miatt lejárt volna. A brit bírósági kérdés – erősen leegyszerűsítve – egy eu-s jogalkotási mozzanat érvényességét firtatta. Közelebbről azt, hogy az uniós áfairányelv végrehajtási rendeletének kiadásakor az utóbbit elfogadó tanács nem lépett-e túl jogalkotási lehetőségein, s nem bővítette-e jogellenesen az irányelvet. A végrehajtási rendelet mondja ki ugyanis, hogy efféle szolgáltatásoknál a forgalmi adó megfizetésére a gazdasági szereplőket az ügyfelekkel összekötő online közvetítők kötelesek.
Az ítélet
Nem a legjobb hír az Only Fans üzemeltetőjének, hogy a luxembourgi bíróság nagytanácsa arra jutott: a kérdés vizsgálata során nem merült fel olyan körülmény, amely érintené a végrehajtási rendelet szóban forgó passzusának érvényességét.
Celebeknek való vidék
A hazai bulvárhíreket olvasgatva bárki szinte naponta akadhat bele olyan írásba, amely valamely magyar vagy külföldi celeb Only Fans-képeit mutatja meg, vagy arról számol be, hogy az érintetteknek szépen fial a platformra feltöltött tartalom. S hogy mennyire, arra elég
legyen két hír a közelmúltból. Egy fiatal chilei modell például kedvenc focicsapatát akarja megvenni az Only Fansen gyűjtött pénzből, egy brit kocsmáros felesége pedig azért regisztrált a felületre, hogy a képei után befolyó összegből megmentse pubjukat, amelyet az elszabaduló energiaárak miatt lényegében be kellene zárniuk.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás