Kövess minket!

Médiapiac

Online videós platform felé nyit a Central Médiacsoport

33%-os részesedést vásárolt a Special Effects Media Hungary Zrt.-ben.

Az elmúlt években hazánkban is robbanásszerű ütemben fejlődött az online videó fogyasztás. Ennek az egyik legfontosabb színtere a YouTube, ahol amellett, hogy havonta több mint 5 millió egyedi felhasználó néz videókat, mostanra kialakult egy színvonalas, elérésben és népszerűségben a tévés sztárok ismertségével vetekedő tartalom-előállító réteg is. Ezen réteg kialakulásában fontos szerepet játszott a Special Effects Media video network is, mely minőségi tartalmakat előállító, izgalmas YouTube csatornákat menedzsel. Csatorna partnereik számára prémium YouTube eszközöket, csatorna optimalizációt, jogi és produkciós támogatást és hirdetőket biztosít, míg hirdetőiknek egy nagyon fontos demográfiai csoportban kínál hatékony, tematikailag targetált megjelenési lehetőségeket.

„A Central Médiacsoportnak, mint a hazai print- és online médiapiac meghatározó szereplőjének az elsődleges célja, hogy minden olyan platformon minőségi tartalmat szolgáltasson, ahol a felhasználók jelen vannak és időt töltenek el tartalomfogyasztással. Ebbe a stratégiába szervesen illeszkedik a mostani befektetés is, hiszen a Special Effects Media egy prémium tartalom-előállítói réteget képvisel az online videós platformon. Meggyőződésünk, hogy a Central Médiacsoport évtizedes tapasztalata és hirdetői kapcsolatrendszere, valamint a Special Effects Media szakmai tudása kiválóan kiegészíti egymást és biztosítja, hogy ezen a feltörekvő piacon sikeres együttműködést valósítsunk meg” – nyilatkozta Dunai András digitálisüzletág-igazgató.

„A Special Effects Media a legnagyobb hazai közösségi véleményvezérek YouTube csatornáit menedzseli, Magyarországon egyedülálló hirdetőbarát YouTube csatorna portfóliót alakított ki, így vált az Y és a Z generáció tagjait a leginkább elérni képes, új generációs médiacéggé. Egy olyan fiatalos nézői réteget tudunk megszólítani, akiket hagyományos marketing eszközökkel egyre nehezebb elérni, a kedvenc YouTube csatornáikon keresztül azonban megszólíthatóak. Ennek a nézői rétegnek a sztárjai és példaképei nem a mainstream média világából, hanem a legjobb YouTube videósok köreiből kerülnek ki, akik egyenként is többszázezer követőt érnek el. Az őket menedzselő Special Effects Media pedig több mint havi 55 millió videóindítást kezel. A Central Médiacsoport hirdetői kapcsolatrendszere révén ez a médiafelület az elérésének megfelelő súllyal képviseltetheti magát a hirdetői piacon is és továbbra is hatékony megjelenéseket biztosít hirdető partnereinknek” – mondta Szabó Gergő, a Special Effects Media vezetője.

Médiapiac

Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége

A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.

Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.

Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.

Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan ­technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Európai ügyek bizottsága: sérti a szubszidiaritás elvét az uniós tervezet

Az Európai Unió belső piaci médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos rendelettervezetének, valamint az annak bírálatát tartalmazó bizottsági határozati javaslat együttes tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Sérti a szubszidiaritás elvét, mivel a belső piaci szabályozás hatáskörén messze túlterjeszkedő az Európai Unió azon rendelettervezete, amelynek célja a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozása

– ismertette az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának értékelését a testület fideszes alelnöke.

Az Országgyűlés a rendelettervezetet előzetesen, kivételes eljárásban értékeli.

Tessely Zoltán azt mondta: a rendelettervezet újabb bizonyítéka a bizottság lopakodó hatáskörbővítési szándékának.

Ismertette: a szubszidiaritás elvének vizsgálatakor azt tekintik át, hogy az uniós szintű fellépés vagy a tagállami intézkedés az eredményesebb. A politikus elmondta, a tervezetet számos uniós parlament értékeli, és többektől elmarasztaló álláspont várható.

Kiemelte: támogathatók a média sokszínűségére, a véleménynyilvánítás szabadságára, az újságírók védelmére, a sokszínű tájékoztatásra irányuló általános célkitűzések.

A parlamenti eljárást megalapozó legfőbb kifogás ugyanakkor az uniós rendelettervezet jogalapja: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke, ami mintegy 30 éve a közös piac létrehozásának eszköze volt, elsősorban az áruk szabad áramlása érdekében született. A szerződés ezen része azonban nem ruház általános hatáskört az uniós jogalkotóra, vannak korlátai – emelte ki.

Rámutatott: az Európai Bizottság ugyanakkor a médiaszektorban is a belső piaci logikát akarja alkalmazni, mintha a médiaszolgáltatás minden eleme határon átnyúló tevékenység volna. De a médiapiac belső piaci tagoltsága nyelvi, kulturális, történeti sajátosságokra vezethető vissza – mondta.
A politikus kijelentette azt is, hogy a média ügye nem tartozik sem kizárólagos, sem megosztott uniós hatáskörbe. “Az uniós szerződések nem adnak biankócsekket az unió intézményeinek, hogy kényük-kedvükre azt tegyenek, amit akarnak” – fogalmazott, mondván: a bizottságnak csak akkor volna értelme eljárni az ügyben, ha a tagállami szabályozás nem lenne elégséges.

Kijelentette:

a média sokszínűsége abban is megnyilvánul, hogy a tagállami szabályozások is eltérőek, tükrözve az egyes nemzetek sokszínű hagyományait.

Tessely Zoltán különösen aggályosnak nevezte, hogy a tervezetbe több olyan tárgykör is bekerült, amely szerinte közvetlenül a tagállami médiarendszer kialakításába való durva beavatkozást eredményez, ilyen a piacra lépés, az állami források elosztása, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések szabályozása.

Kijelentette: kifogásolhatók a tagállami hatóságok döntéshozatalára vonatkozó előírások is.

A közszolgálati médiával kapcsolatos szabályokról elmondta, azok még a szerkesztési elveket és a vezetők kinevezését is érintik.

A jogszabály formája nem biztosít megfelelő mozgásteret a nemzeti döntéshozatal számára, a rendeleti forma ugyanis kizárja a tagállami szabályozás lehetőségét, így irányelvre vagy ajánlásra lenne szükség – értékelt a bizottsági alelnök.

A kormány egyetért az állásfoglalással

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány egyetért a határozati javaslatban foglalt kritikával és támogatja annak elfogadását.

Fidesz: formai és tartalmi szempontból is sérül a szubszidiaritás elve

Illés Boglárka, aki mind a törvényalkotási bizottság, mind a Fidesz álláspontját ismertette, úgy fogalmazott: a szubszidiaritás elve formai és tartalmi szempontból is sérül az uniós rendelettervezetben, és annak jogalapja sem megfelelő.

Szerinte Brüsszel a háború és az elhibázott szankciók miatti energiakrízis megoldása helyett újabb lépést kíván tenni a nemzetállamok hatásköreinek felszámolása és az európai egyesült államok kialakítása felé.

Úgy fogalmazott: már az sem számít, ha a tervezettel már a megszületése pillanatában is problémák vannak. Az illetékes biztos is elismerte a jogalap bizonytalanságát – hívta fel a figyelmet.
Közölte, a Fidesz nem támogatja a lopakodó hatáskörelvonást.

Leszögezte: a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni.

Szerinte a rendelettervezet olyan tárgyat érint, amelyet az amszterdami jegyzőkönyv kizárólagos tagállami hatáskörbe sorol, így a hatáskörtúllépés egyértelműen megállapítható.

Rámutatott:

a médiapiac gyakran lokális vagy regionális, köszönhetően a nyelvi sokszínűségnek, így nem egységes.

Illés Boglárka az új uniós testület létrehozása szempontjából is aggályosnak ítélte a tervezetet, és hangot adott azon véleményének is, hogy a tagállami sajátosságokat figyelembe vevő ajánlás megfelelőbb forma lenne. Sorolta azon parlamenteket, amelyek várhatóan szintén aggályokat fogalmaznak majd meg.

Végül kijelentette: a szubszidiaritás védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek.

Borítókép: Tessely Zoltán, a Fidesz képviselője, az Európai ügyek bizottságának előadója a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. december 6-án

Tovább olvasom

Médiapiac

Elon Musk újabb médiacsatát vív, ezúttal egy liberális lappal

Nem kezdődhet új hét a Twitter-vezér Elon Musk ellen indított újabb médiacsata nélkül. Legújabb Musk-ellenes cikkében a The New York Times azzal vádolja a milliárdost, hogy drasztikusan emelkedett a platformon a gyűlöletbeszéd, miután Musk megvásárolta azt. Az online gyűlöletbeszéd és kirekesztés ellen küzdő szervezetek a Twitter tulajdonosváltását követő két hét gyűlöletkeltő bejegyzéseit számolták meg, azonban Musk a közösségi platform belső szűrőprogramjának eredményeire hivatkozva cáfolta a vádakat.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/DPA-Zentralbild/Patrick Pleul

„Teljesen hamis” – ezzel a két szóval „fegyverezte le” Elon Musk, a Twitter tulajdonosa a liberális The New York Timest és laptársait, miután azzal vádolták, hogy sokat romlott a politikai korrektség a platformon Musk tulajdonossá válása óta – számolt be a The Epoch Times amerikai portál. Mint írták, megnőtt a fekete amerikaiak, a homoszexuálisok és más kisebbségi csoportok elleni kirekesztő beszéd gyakorisága a Twitteren. A The New York Times által közölt adatsorok azt mutatják, hogy „a fekete amerikaiakkal szembeni szidalmak napi 1282-ről 3,87-szeresére nőttek. A meleg férfiak és a zsidók elleni posztok száma pedig 2506-ról 3964-re emelkedett, ami 61 százalékos növekedést jelent két héttel az után, hogy Musk megvásárolta a Twittert”.

A liberálisok állítását azonban maga Elon Musk is látta, aki csupán két szóval reagált: „teljesen hamis”. A két oldal álláspontjának támogatottságáról sokat elárul, hogy amíg a The New York Times posztját 44 ezren kedvelték, addig Musk válaszára 346 ezer lájk és 21 ezer megosztás érkezett.

Imran Ahmed, a Digitális Gyűlölet Elleni Központ vezérigazgatója szerint azonban Musk mindenféle rasszista, nőgyűlölő és homofób előtt megnyitotta a Twittert. Ahmed szerint ők csupán ennek megfelelően reagáltak. A portál szerint az Iszlám Állam terrorszervezettel összeköthető fiókok is újra megjelentek a Twitteren, valamint a QAnon amerikai szélsőjobboldali szervezet is jelen van.

Ugyanakkor a baloldali liberális véleményekkel szemben foglalt állást a Manhattan Institute kritikus fajelméleti tanok irányát vezető Christofer Rufo, aki úgy fogalmazott: ez a jelentés hulladék. Rufo szerint ugyanis a Twitter-élmény ugyanaz, mint korábban volt.

Egyetlen különbség, hogy néhány provokatív fiókot is visszaállítottak. Mint mondta: „a baloldali újságírók hamis narratívát alkotnak, hogy igazolják a további cenzúrát. Ez azonban átlátszó és szánalmas.”

Musk sem támogatja a gyűlöletbeszédet

A cikk felidézte, hogy Musk már többször megerősítette, hogy az általa elképzelt szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki számára ingyenes gyűlöletbeszéd-platformot hoz létre. Musk hangsúlyozta, hogy a gyűlöletbeszéd nem tolerálható. Ugyanakkor feloldotta több olyan konzervatív közszereplő korábban letiltott Twitter-fiókját, mint például Donald Trum korábbi amerikai elnök, a Project Veritas oknyomozó portál vagy éppen a Babylon Bee szatírikus blogoldal.

„A szólásszabadság alatt egyszerűen azt értem, ami megfelel a törvénynek. Ellenzem a cenzúrát, amely messze túlmutat a törvényeken. Ha az emberek kevesebb szólásszabadságot akarnak, akkor fel fogják kérni a kormányt, hogy fogadjon el erre vonatkozó törvényeket. Ezért a törvényen túllépés ellentétes a nép akaratával”

– mondta Musk az év elején.

A lap felidézte Musk december 2-i tweetjét is, amelyben azt írta: „A gyűlöletbeszéd száma továbbra is csökken, annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a felhasználók száma! A @TwitterSafety hetente teszi közzé az adatokat. A szólásszabadság nem jelenti a hozzáférés szabadságát. A negativitásnak kevesebbet kell elérnie, mint a pozitivitásnak. Naponta körülbelül 500 millió tweet érkezik, és több milliárd megjelenítés érkezik, tehát a gyűlöletbeszéd kevesebb mint 0,1 százaléka a Twitteren látottaknak!”

Az Európai Unió és a hirdetők is fenyegetőztek

A lap felidézte, hogy az Európai Unió egyik magas rangú tisztviselője múlt héten figyelmeztette Muskot, hogy blokkolhatják a Twitter elérését Európában, ha az nem felel meg a digitális előírásoknak.

„Még mindig hatalmas munka áll előttünk, mivel a Twitternek átlátható felhasználói irányelveket kell bevezetnie, jelentősen meg kell erősítenie a tartalom moderálását, meg kell védenie a szólásszabadságot, határozottan meg kell küzdenie a dezinformációkkal, és korlátoznia kell a célzott hirdetéseket”

– mondta Musknak Thierry Breton uniós biztos.

Az Epoch Times arra is emlékeztetett, hogy a Twittert érő médiaháború óta számos hirdető visszavonta a hirdetéseit a felületről – számolt be minderről a Híradó.hu.

Tovább olvasom