Médiapiac
Online videó: nagy potenciál, óvatos tapogatózás
A MindShare, az Evomedia és a Live Info közös, online videóval foglalkozó konferenciáján jártunk.
Bár az online videóra fordított pénzek egyelőre kis részarányt hasítanak ki a digitális tortából, nincs olyan konferencia vagy szakmai beszélgetés, ahol ne említené meg legalább egy előadó, hogy mekkora potenciál rejlik ebben az eszközben. Annyi bizonyos, hogy a fogyasztók figyelme a videós tartalmak iránt nem lankad (tévé), sőt, a képernyőburjánzás révén inkább nő (online, mobil). A kérdés az, hogy a digitális videótartalmak iránti új típusú fogyasztói érdeklődés hogyan, mikor váltható jelentősebb üzleti eredményre, akár médiatulajdonosi, akár ügynökségi, akár márkatulajdonosi oldalról. A MindShare Budapest és partnerei, az EvoMedia és a Live Info On the Spot címmel egy egész konferenciát szenteltek a kérdésnek.
A feliratkozás az új lájk
Érkezésünkkor Kovács Péter (Google) éppen az intergalaktikus videónézési számokat ismertette. Ahogyan a Facebookot sokáig a “ha ország lenne” hasonlattal “lőtték be” méretileg, a YouTube esetében hasonló mutatószám az, hogy hány órányi videót töltenek fel a felhasználók percenként. Jelenleg ez a szám 100 – és ez még tovább fog nőni.
A szakember szólt a prémiumtartalmak felértékelődéséről, és elmondta, ma már nincs online videó, csak videó. Ezzel egyébként nem minden előadó értett teljesen egyet, nyilvánvalóan attól függően, hogy az adott piaci szereplőnek hogyan érdemes magát a televíziós paltformhoz és tartalmakhoz képest meghatároznia. Mert az kiderült: a tévé ilyen vagy olyan módon, de mindenképpen referenciapont.
Szintén elhangzott: a prémium tartalmak, ezen belül pedig a saját gyártás iránti erősödő nyitás jegyében a Google heteken belül megnyitja negyedik Creator Space elnevezésű stúdióját – Budapesten.
És ami még megragadt bennünk: Kovács Péter szerint “a [YouTube] feliratkozás az új lájk”.
“Your content is your first sales call”
Cassandra Zuffante, a Brigtcove videós platform Észak- és Közép-Európáért felelős partnerkapcsolati igazgatója a tartalommarketing (content marketing) oldaláról közelített. Mára nem újdonság az az állítás, hogy a márkák tartalomgyártóvá válnak, ami azonban változik, az a content marketing célja. Korábban ez elsősorban az edukáció volt, mára azonban a márkaismertség növelése az elsődleges cél, melyet az ügyfélszerzés és a lead generálás követ, s az edukáció jócskán visszacsúszott a toplistán. A különböző tartalomtípusok közül az online videó nő a leggyorsabban.
“Your content is your first sales call” – mondta el Zuffante, aki nem arra gondolt, hogy mindenképpen értékesítési célokra kellene használni a tartalmakat, hanem arra, hogy erről sem szabad megfeledkezni. A digitális kommunikációt, a digitális tartalmakat nemcsak az offline kommunikációval, hanem az adott márka “fizikai világával”, tehát konkrétan az eladásra törekvő mindennapokkal is össze kell hangolni.
Szerinte a tartalom azért fontos, mert ha jó a vonatkozó stratégiánk, akkor jól konvertál. Kutatásaik szerint egyébként egy videós tartalmat is kínáló weboldalon 85 százalékkal nagyobb eséllyel történik eladás, mint egy olyan oldalon, ahol nincs ilyen tartalom.
Azokat érik el, akik nem tévéznek
Inkább a tévé ellenében, mint amellett határozta meg az online videót Pásztor András, a Live Info ügyvezető igazgatója. A szakember az online videó hatékonyságáról mutatott be számokat, illetve egy nemzetközi kutatásból kiemelte: jelenleg a tévés büdzsé 6 százalékát költik online videóra, de ez nőni fog. Egyébként az IAB idézett számai alapján Magyarország e téren jócskán le van maradva, de a bővülés nálunk is dinamikus – tette hozzá.
A Live Info egyébként az AP nemzetközi hírügynökség videós tartalmait szervezi egységes értékesítési disztribúciós hálózatba. Pásztor András szerint ezekkel a tartalmakkal elsősorban olyan felhasználókat érhetnek el hatékonyan a hirdetők, akik a televíziót alig, vagy egyáltalán nem néznek.
Elhangzott az is, hogy “ne feszegessük azt a kérdést, hogy mi számít online videónak”. A következő előadó viszont többek között azt feszegette, hogy miért nem lehet átsiklani efölött.
Konvergálnak, konvergálnak
Demeter Zsófia (R-Time) – nem meglepő módon – sokkal inkább “pro tévé” szempontból közelített. Szerinte nemzetközileg a nagy piacokon már látható a tévés és online világ konvergenciája, itthon azonban egyelőre nem vethető össze a két “világban” megjelenő tartalom – és üzlet.
Miközben az onlinevideó-fogyasztás nő, tévés szempontból még mindig nem nagy. Az általa hozott amerikai példa szerint napi 13 percet töltenek online videóval a fogyasztók, ami azt jelenti, hogy egy hónap alatt jön össze annyi, amennyi tévével egy nap. Persze ezek még csak a mennyiségi mutatók, nem mondanak semmit elköteleződésről, figyelemszintről és egyebekről, de a rendelkezésre álló inventory szempontjából nem lényegtelenek, főleg úgy, hogy a magyar piacon is hasonló arányok állnak fenn.
A szakember szerint fontos kérdés a mérés, melynek integrálására az Egyesült Államokban már van megoldás, Európában inkább próbálkozások látszanak. Szintén kihívást jelent, hogy nehézkes a kampányadatok lekövetése, mivel nincsen olyan közös adatbázis, amely alapján incremental reachet lehetne számítani.
Hozzátette: eltér a tévéreklám és az online videó vásárlási modellje. Bár az értékesítési modellek valamelyest közelednek, ugyanakkor bevallása szerint ennek az útnak az R-Time is az elején jár. Egyelőre a tévés és az online videón keresztüli elérés árai is távol vannak egymástól – hangzott el.
Demeter Zsófia szerint az online videót nem a televízióval kellene összevetni, hanem a saját kontextusában kellene értelmezni és jól megragadni. És ha ez megtörténik, akkor ez az eszköz jól működik, erre egy UPC-s esettanulmányt hozott.
Az online szpotok szerinte jó ismertségnövelők, egyre jobban targetálhatóak, alacsonyabb a reklámzaj, és nem szabad elfeledkezni az interaktivitásról sem, amely azonban “nem jön magától”, csak a jó call-to-action működik.
Amiről lemaradtunk
Mivel a kávészünetben el kellett mennünk, így az ügynökség közleményére hagyatkozunk a többi előadással kapcsolatban.
Gazsó Gábor, az EvoMedia értékesítési igazgatója szerint a jogtiszta és minőségi videós tartalom helyet követel magának a kommunikációs mixben, amit szerinte leginkább az bizonyít, hogy egy prémium videós tartalomhoz kapcsolódó hirdetés értéke egy 7 perces primetime reklámblokk szpotjával mérhető össze. A felhasználók elkötelezettek és sokkal affinisabbak egy rövid reklámspot iránt – mondta el.
Ambruszter Géza, a Gemius Hungary országmenedzsere egy esettanulmányon keresztül mutatta be, hogy egy online videóval megtámogatott kampány jóval hatékonyabb a csak tévés megjelenésnél.
A konferencia zárásaként a Mindshare képviseletében Kiss Krisztina és Pánczél Gabriella olyan tervezési-mérési eszközt mutatott be, amelynek használatával az online videók kommunikációs mixhez hozzáadott értéke mérhetővé válik, így együtt tervezhetővé válik a tévé és az online videó.
A konferenciát a Mindshare Budapest Facebook-oldalán élőben lehetett követni, és az előadások még mindig megtekinthetőek:
https://www.facebook.com/MindshareBudapest?sk=app_472195666227055&app_data
És még egy szolgálati közlemény: az online videóval Digitália’13 konferenciánkon mi is kiemelten foglalkoztunk, az ott elhangzott kutatási adatokra több előadó is utalt, így egy kis plusz infó és az ott elhangzott prezentációk elérhetőek itt:
Médiapiac
Megdőlt Pressman érvelése Szöllősi György ügyében
Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő szerint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak.
Nagy port kavart a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, Szöllősi Györgynek az ügye a napokban. Az újságíró az Egyesült Államokba utazott volna, ám a David Pressman vezette budapesti nagykövetség megtagadta tőle a vízumot – írja a Magyar Nemzet.
A lapnak Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő reagált a nagykövetség érvelésére – egyértelműen cáfolva azt.
Danku Péter 2019 végéig a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa volt, dolgozott diplomataként és nagykövet-helyettesként. Rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel jelenleg is rendelkezik.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak, amelyek kártyavárként omlanak össze, ha mérlegeljük, hogy Szöllősi György kérelmével és jogállásával teljesen azonos feltételek mentén nyújtottam be diplomatavízum-kérelmem. Nagykövet úrral ellentétben pedig minden további nélkül élvezhettem a nagykövetség pozitív elbírálását
– nyilatkozta Danku Péter a Nemzeti Sport főszerkesztőjének ügye kapcsán.
A nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő rámutatott,
hozzá hasonlóan Szöllősi György is az 1998-as külföldi utazásról szóló törvény 12. paragrafusának második pontja értelmében rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel rendelkezik.
Danku Péter ismertette, rangjelölés nélküli diplomata útlevelet azok kapnak, akik diplomáciai küldetéssel járó feladatot látnak el, illetve akiknek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, ugyanakkor nem állnak a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium alkalmazásában.
A teljes cikkért kattintson.
Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete országa zászlajával a kezében a 28. Budapest Pride résztvevői között a Városligetben 2023. július 15-én
Médiapiac
Húszéves fennállását ünnepli a kolozsvári Agnus Rádió
Erdély egyetlen református és közösségi rádiója szeptember 24-én, vasárnap üli a jubileumát.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az évforduló alkalmából tartott sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy
az egyház számára mindig fontos volt a kommunikáció, és ez nem csak a szószékről történik, hanem a sajtó, rádió révén is.
Felidézte, hogy az Agnus Rádió kolozsvári gyülekezeti kezdeményezésre jött létre, de bekerült az egyházkerület által támogatott intézmények közé.
Kolozsvár és környékének magyarsága számára fogható, de az interneten más régiókban is hallgatják, a műsorok zöme podcast formájában a világhálóra is felkerül.
Adorjáni László alapító, az alsóvárosi gyülekezet lelkésze felidézte, hogy az első református műsort 1990 januárjában készítették el a Kolozsvári Rádió számára, majd svájci segítséggel professzionális stúdiót rendeztek be, amelyet a többi magyar történelmi egyház is használhatott.
Frekvenciát 2001-ben sikerült szerezni, ezen román egyházi rádiókkal osztoznak, 3 és 8 óra között, illetve 12 és 15 óra között van adásuk. A műsorban az igehirdetések közvetítése és egyházi témák mellett a mindennapi élet kérdéseivel is foglalkoznak – mondta.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az Agnus Rádiót szűk munkatársi csapat vezette önkéntesek működtetik, közösségi rádióként a hallgatók is javasolhatnak, készíthetnek műsorokat. A finanszírozást az egyházkerület segítsége mellett amerikai, hollandiai és magyarországi támogatásokból biztosítják.
Szenkovics Dezső, az Agnus Média Alapítvány elnöke elmondta: három alapelv – hit, kultúra és közösség – mentén működnek, így eljuttatják az igehirdetést oda, ahova másként nem jutna el, kultúrát közvetítenek az értékvesztett világban, és közösséget erősítenek a kolozsvári nagyvárosi szórványban.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Szegedi Csaba, az Agnus Rádió ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy bár pontos felméréseik nincsenek, a rádiónak több ezer hallgatója van, mivel adásidejük kiegészíti a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásáét.
Elmondta: vasárnap, szeptember 24-én egésznapos programmal ünneplik a 20 éves fennállást, két istentiszteletet és kerekasztal-beszélgetést tartanak az egyházi sajtó szerepéről, szeretetvendégség is lesz. A kapott adományokat a kárpátaljai Pulzus Rádiónak ajánlják fel.
Médiapiac
Az ukránok kizáratnák a TASZSZ-t az Európai Hírügynökségek Szövetségéből
Az Ukrinform ukrán közszolgálati hírügynökség kezdeményezte a TASZSZ orosz állami hírügynökség kizárását az Európai Hírügynökségek Szövetségéből (EANA) a szervezet párizsi közgyűlésén, de a testület nem zárta ki a TASZSZ-t, viszont fenntartotta az orosz hírügynökség már érvényben lévő felfüggesztését – közölte az EANA a közgyűlést követően.
Az EANA MTI által ismertetett közleményéből az is kiderül, hogy a közgyűlés csütörtökön Fabrice Friest, az AFP francia hírügynökség elnök-vezérigazgatóját választotta meg két évre a szervezet új elnökének. A testület egy új elnökségi tagot is választott: Claudia Nicolae, az AGERPRES román hírügynökség vezérigazgatója hároméves megbízatást kapott – olvasható az EANA honlapján.
Az EANA elnökségében Fabrice Fries és Claudia Nicolae mellett Elmir Huremovic, a FENA bosznia-hercegovinai hírügynökség vezérigazgatója, Stefano de Alessandri, az ANSA olasz hírügynökség vezetője és az EANA főtitkára, Alexandru Giboi foglal helyet.
Az EANA újonnan megválasztott elnöke megszólalásában kifejtette, hogy
az EANA tökéletes fórum arra, hogy tagjai olyan, mindannyiukat érintő kérdésekben működhessenek együtt, mint a mesterséges intelligencia használata a szerkesztőségekben, és lehetőséget nyújt a hírügynökségek számára, hogy olyan fontos kérdésekben hallassák a hangjukat, mint a szellemi tulajdon védelme.
Claudia Nicolae az EANA jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy “a határok nélküli, többszintű együttműködés előnyös a tagok számára, és támogatja a hírügynökségeket és a hírügynökségek fejlődését egy összetett rendszerben”.