Kövess minket!

Médiapiac

Online videó: nagy potenciál, óvatos tapogatózás

A MindShare, az Evomedia és a Live Info közös, online videóval foglalkozó konferenciáján jártunk.

Bár az online videóra fordított pénzek egyelőre kis részarányt hasítanak ki a digitális tortából, nincs olyan konferencia vagy szakmai beszélgetés, ahol ne említené meg legalább egy előadó, hogy mekkora potenciál rejlik ebben az eszközben. Annyi bizonyos, hogy a fogyasztók figyelme a videós tartalmak iránt nem lankad (tévé), sőt, a képernyőburjánzás révén inkább nő (online, mobil). A kérdés az, hogy a digitális videótartalmak iránti új típusú fogyasztói érdeklődés hogyan, mikor váltható jelentősebb üzleti eredményre, akár médiatulajdonosi, akár ügynökségi, akár márkatulajdonosi oldalról. A MindShare Budapest és partnerei, az EvoMedia és a Live Info On the Spot címmel egy egész konferenciát szenteltek a kérdésnek.

A feliratkozás az új lájk

Érkezésünkkor Kovács Péter (Google) éppen az intergalaktikus videónézési számokat ismertette. Ahogyan a Facebookot sokáig a “ha ország lenne” hasonlattal “lőtték be” méretileg, a YouTube esetében hasonló mutatószám az, hogy hány órányi videót töltenek fel a felhasználók percenként. Jelenleg ez a szám 100 – és ez még tovább fog nőni.

A szakember szólt a prémiumtartalmak felértékelődéséről, és elmondta, ma már nincs online videó, csak videó. Ezzel egyébként nem minden előadó értett teljesen egyet, nyilvánvalóan attól függően, hogy az adott piaci szereplőnek hogyan érdemes magát a televíziós paltformhoz és tartalmakhoz képest meghatároznia. Mert az kiderült: a tévé ilyen vagy olyan módon, de mindenképpen referenciapont.

Szintén elhangzott: a prémium tartalmak, ezen belül pedig a saját gyártás iránti erősödő nyitás jegyében a Google heteken belül megnyitja negyedik Creator Space elnevezésű stúdióját – Budapesten.

És ami még megragadt bennünk: Kovács Péter szerint “a [YouTube] feliratkozás az új lájk”.

 

“Your content is your first sales call”

Cassandra Zuffante, a Brigtcove videós platform Észak- és Közép-Európáért felelős partnerkapcsolati igazgatója a tartalommarketing (content marketing) oldaláról közelített. Mára nem újdonság az az állítás, hogy a márkák tartalomgyártóvá válnak, ami azonban változik, az a content marketing célja. Korábban ez elsősorban az edukáció volt, mára azonban a márkaismertség növelése az elsődleges cél, melyet az ügyfélszerzés és a lead generálás követ, s az edukáció jócskán visszacsúszott a toplistán. A különböző tartalomtípusok közül az online videó nő a leggyorsabban.

“Your content is your first sales call” – mondta el Zuffante, aki nem arra gondolt, hogy mindenképpen értékesítési célokra kellene használni a tartalmakat, hanem arra, hogy erről sem szabad megfeledkezni. A digitális kommunikációt, a digitális tartalmakat nemcsak az offline kommunikációval, hanem az adott márka “fizikai világával”, tehát konkrétan az eladásra törekvő mindennapokkal is össze kell hangolni.

Szerinte a tartalom azért fontos, mert ha jó a vonatkozó stratégiánk, akkor jól konvertál. Kutatásaik szerint egyébként egy videós tartalmat is kínáló weboldalon 85 százalékkal nagyobb eséllyel történik eladás, mint egy olyan oldalon, ahol nincs ilyen tartalom.

 

Azokat érik el, akik nem tévéznek

Inkább a tévé ellenében, mint amellett határozta meg az online videót Pásztor András, a Live Info ügyvezető igazgatója. A szakember az online videó hatékonyságáról mutatott be számokat, illetve egy nemzetközi kutatásból kiemelte: jelenleg a tévés büdzsé 6 százalékát költik online videóra, de ez nőni fog. Egyébként az IAB idézett számai alapján Magyarország e téren jócskán le van maradva, de a bővülés nálunk is dinamikus – tette hozzá.

A Live Info egyébként az AP nemzetközi hírügynökség videós tartalmait szervezi egységes értékesítési disztribúciós hálózatba. Pásztor András szerint ezekkel a tartalmakkal elsősorban olyan felhasználókat érhetnek el hatékonyan a hirdetők, akik a televíziót alig, vagy egyáltalán nem néznek.

Elhangzott az is, hogy “ne feszegessük azt a kérdést, hogy mi számít online videónak”. A következő előadó viszont többek között azt feszegette, hogy miért nem lehet átsiklani efölött.

 

Konvergálnak, konvergálnak

Demeter Zsófia (R-Time) – nem meglepő módon – sokkal inkább “pro tévé” szempontból közelített. Szerinte nemzetközileg a nagy piacokon már látható a tévés és online világ konvergenciája, itthon azonban egyelőre nem vethető össze a két “világban” megjelenő tartalom – és üzlet.

Miközben az onlinevideó-fogyasztás nő, tévés szempontból még mindig nem nagy. Az általa hozott amerikai példa szerint napi 13 percet töltenek online videóval a fogyasztók, ami azt jelenti, hogy egy hónap alatt jön össze annyi, amennyi tévével egy nap. Persze ezek még csak a mennyiségi mutatók, nem mondanak semmit elköteleződésről, figyelemszintről és egyebekről, de a rendelkezésre álló inventory szempontjából nem lényegtelenek, főleg úgy, hogy a magyar piacon is hasonló arányok állnak fenn.

A szakember szerint fontos kérdés a mérés, melynek integrálására az Egyesült Államokban már van megoldás, Európában inkább próbálkozások látszanak. Szintén kihívást jelent, hogy nehézkes a kampányadatok lekövetése, mivel nincsen olyan közös adatbázis, amely alapján incremental reachet lehetne számítani.

Hozzátette: eltér a tévéreklám és az online videó vásárlási modellje. Bár az értékesítési modellek valamelyest közelednek, ugyanakkor bevallása szerint ennek az útnak az R-Time is az elején jár. Egyelőre a tévés és az online videón keresztüli elérés árai is távol vannak egymástól – hangzott el.

Demeter Zsófia szerint az online videót nem a televízióval kellene összevetni, hanem a saját kontextusában kellene értelmezni és jól megragadni. És ha ez megtörténik, akkor ez az eszköz jól működik, erre egy UPC-s esettanulmányt hozott.

Az online szpotok szerinte jó ismertségnövelők, egyre jobban targetálhatóak, alacsonyabb a reklámzaj, és nem szabad elfeledkezni az interaktivitásról sem, amely azonban “nem jön magától”, csak a jó call-to-action működik.

 

Amiről lemaradtunk

Mivel a kávészünetben el kellett mennünk, így az ügynökség közleményére hagyatkozunk a többi előadással kapcsolatban.

Gazsó Gábor, az EvoMedia értékesítési igazgatója szerint a jogtiszta és minőségi videós tartalom helyet követel magának a kommunikációs mixben, amit szerinte leginkább az bizonyít, hogy egy prémium videós tartalomhoz kapcsolódó hirdetés értéke egy 7 perces primetime reklámblokk szpotjával mérhető össze. A felhasználók elkötelezettek és sokkal affinisabbak egy rövid reklámspot iránt – mondta el.

Ambruszter Géza, a Gemius Hungary országmenedzsere egy esettanulmányon keresztül mutatta be, hogy egy online videóval megtámogatott kampány jóval hatékonyabb a csak tévés megjelenésnél.

A konferencia zárásaként a Mindshare képviseletében Kiss Krisztina és Pánczél Gabriella olyan tervezési-mérési eszközt mutatott be, amelynek használatával az online videók kommunikációs mixhez hozzáadott értéke mérhetővé válik, így együtt tervezhetővé válik a tévé és az online videó.

A konferenciát a Mindshare Budapest Facebook-oldalán élőben lehetett követni, és az előadások még mindig megtekinthetőek:

https://www.facebook.com/MindshareBudapest?sk=app_472195666227055&app_data

 

És még egy szolgálati közlemény: az online videóval Digitália’13 konferenciánkon mi is kiemelten foglalkoztunk, az ott elhangzott kutatási adatokra több előadó is utalt, így egy kis plusz infó és az ott elhangzott prezentációk elérhetőek itt:

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom